Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-21 / 68. szám
Magyar Tanácsköztársaság j A z 1917-es októberi Szocialista Forradalom hatásáfa világméretű forradalmi mozgalom bontakozott ki. A társasaim! változás hazánkban is napirenden volt. Az esztelen imperialista háború Magyarországon is a forrpontig hevítette a kedélyeket és következett az 1918-as polgári és az ebből szükségszerűen következő 1919-es proletárforradalom. Ady Endre, a hagy magyar forradalmi költő már 1907-ben a következőket mondta: »Hiszem és vallom, hogy a forradalmi megújulás kikerülhetetlen Magyarországon. Itt van már a csodálatos, áldott vihar az ö hírnökeivel.« Haladó, forradalmi gondolkodóink érezték és tudták, hogy a Magyarországon uralkodó állapotok után egy magasabbrendű társadalomnak kell következnie. Ezért a társadalomért küzdött a forradalmi munkásosztály, ösz- szefogva az ag'rárpoletárok millióival. Ez a küzdelem hozta meg a magyar munkásosztály győzelmét. 1919 március 21-én az antant csapatok által szorongatott bur- zsoá kormány munkásáruló tagjaival egyetemben átadta a hatalmat a magyar proletáriátus- nak, A Tanácsköztársaság kikiáltása után a Forradalmi Kormányzótanács vette át a legfőbb irányítást, melynek tagjai a Szociáldemokrata Párt és a Kommunisták Magyarországi Pártja egyesüléséből létrejött Magyar- országi Szocialista Párt vezetőiből kerültek ki. A hatalom átvétele után a párt és a Forradalmi Kormányzótanács közös kiáltványnyal fordult a néphez, melyben többek között hangsúlyozzák: — »A kapitalista termelés összeomlott, a munkásság nem hajlandó többé a nagytőkések és nagybirtokosok igájába hajtani a fejét. Az országot az összeomlás anarchiájától csak a szocializmus, a kommunizmus megteremtése mentheti meg.« Igen, nagy történelmi szerepet vállalt magára a fiatal proletár- diktatúra, de megvolt az a társadalmi erő, amely szükséges volt a feladatok megvalósításához. A kizsákmányolt munkásság teljes erejével támogatta saját hatalmát. Az emberibb jövő reményében a szegényparasztság is a proletárhatalom oldalára állt. Még biztosabb lett volna ez a támasz, ha a Tanácsköztársaság kiosztja az ezer év óta só- várgó parasztok között a földet. A Tanácsköztársaság mindent elkövetett, hogy a fokozódó belső és külső nehézségek ellenére gyors ütemben javítsa a dolgozók szocialista helyzetét. Megvalósult a nyolcórás munkanap. Emelkedtek a bérek. Megvalósították a nők egyenjogúságát. Az ipari tanulókat védelemben részesítették. Leszállították a dolgozók házbérét és lehetne sorolni még hosszan, hogy mi mindent tett a Tanácsköztársaság a dolgozók anyagi helyzetének megjavítása érdekében. C élul tűzték ki a nép kulturális színvonalának emelését, az analfabetizmus felszámolását. Az írók jelentős része a tár? sadalmi haladás oldalára állt. A Tanácsköztársaság alatt megjelenő lapokban írt cikkeikkel, verseikkel támogatták a proletár- diktatúrát. Az építő, a szocializmusért küzdő írók sorába lépett Móricz Zsigmond, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Nagy Lajos és a többi, akiket nincs mód itt felsorolni. A Tanácsköztársaság lendületes, építő és szervező munkáját azonban hamarosan meggátolta a külső és belső ellenség. A nemzetközi burzsoázia nem nézte tétlenül a proletárhatalom erősödését Európa közepén. Kezdettől fogva a Tanácsköztársaság megdöntésére törekedett. Mellőzve minden más ügyet, erejét összeszedve igyekezett a magyar proletárforradalom leverésére. A monarchia romjain létrejött szomszédos országok ellenforradalmi burzsoáziája, elfojtva saját népük forradalmi mozgalmát, az antant hatalmak álfa! támogatva, rátört a Magyar Tanácsköztársaságra. A belső ellenforradalom, mely később olyan szívesen beszélt úgynevezett »hazafias« tetteiről, ebben az időben gondolkodás nélkül, hazaáruló módon összefogott az intervenciós erőkkel, hogy újra uralomra juthasson. A fiatal Szovjet-Oroszország, mellyel kezdettől fogva barátságban és szövetségben voltunk, nem volt képes segíteni, mert masa is élet-halál harcát vívta az imperialista hatalmak intervenciós csapatai és a fehérgáv- disták ellen. Amikor a külső és belső ellenség rá támadt a Tanácsköztársaságra, a munkások, a legjobb hazafiak csapatostuT álltak be a Vörös Hadseregbe. A dologzó nép összefogott a szocialista haza védelmére. WITiába volt azonban minden önfeláldozás, a túlerővel szemben el kellett buknia a fiatal proletárhatalomnak. Ez a bukás azonban, bár tragikus volt, nem rántotta magával a munkásosztály győzelmébe vetett hitet. Ez a hit nem veszhetett el, mert a világ egyhatodán, a Szovjetunióban győzött a proletárforradalom és szilárd bázist teremtett a munkásosztály nemzetközi harcának. Körülbelül egy évvel ezelőtt az ideiglenesen itt állomásozó egyik szovjet alakulat felajánlott eladásra a kecskeméti Szabadságharcos Termelőszövetkezetnek egy öttonnás Man-Diesel teherautót. A termelőszövetkezet 25 000 forintért megvette a kocsit, a KOIIUSZ rendbe is hozta 41 000 forintért, összesen tehát 60 000 forintba került az említett teherautó. Örültek a szövetkezet tagjai, hiszen a belső szállításokhoz nélkülözhetetlen az autó 800 holdas gazdaságukban. Korai volt azonban az örömük, mert közbelépett az AUTOKEIl. A rendszám, meg az engedély miatt ugyanis be kellett mutatni. Az illetékes szakemberek 105 000 forintra becsültek a kocsit, és mindjárt 70 000 forint vám megfizetésére kötelezték a szövetkezetei, vagyis többe kerülne a leves, mint a hús, hiszen ezek szerint több a vám, mint amibe a gépkocsi került. A Szabadság- harcos Tsz tagjai természetesen tiltakoztak, jogosan, és kérték, | hogy a vételár után állapítsák meg a vámot. Az illetékesek azonban hajthatatlanok maradtak. Mit volt mit tenni, a termelőszövetkezet tagjai hazahozták a jármüvet. Körülbelül egy hónappal később az AUTOKKR értesítette őket, hogy hajlandók »engedni« a 70 000-ből 20 000 forintot. Ebbe sem egyeztek bele a tagok, hanem miután látták, hogy sehogy se megy a dolog, felajánlották az AUTOKER-nek a gépkocsit, mondván, inkább eladják, minthogy ennyi vámot fizessenek utána. Az AUTOKER örömmel »csapott le az üzletre«, 20 000 forintot felajánlott a kocsiért. Ebbe meg a szövetkezet tagjai nem egyeznek bele. Most már csak az a kérdés, hogy az AUTQKER illetékesei mikor térnek végre jobb belátásra, mert ez a módszer egyáltalán nem a termelőszövetkezet segíteni akarását bizonyítja, annál is inkább, mert már négy hónapja vesztegel a kocsi a Szabadságharcos Tsz udvarán a lelkiismeretlen huzavona miatt. K. S. Gazdag lehetőségek termelőszövetkezeteink számára x a nagyüzemi gazdálkodás fölényének erőteljesebb kibontakozásához — A növénytermesztésről — Fásítás Három állandó bizottság működik .Alpáron — s mindhárom igen sok segítséget nyújt az időszerű feladatok megvalósításában. A mezőgazdasági állandó bizottság gondoskodott például a fásításhoz szükséges facsemeték beszerzéséről, valaAlpáron mint jófajtájú szabolcsi vetőburgonya vásárlásról. A burgonyáért a közeli napokban mennek, viszont a facsemeték jórésze — mintegy 12 000 darab —; már meg is érkezett. Ebből 7000 kisfa elültetését vállalták a község KISZ-fiataljai. szántóterületének 16.5, a harka- kötönyi Petőfi 16, a jánoshalmi Petőfi pedig 18 százalékán termeszt pillangóst; a kiskunhalasi Vörös Október Tsz, a meglévő mellé újabb 24 hold lucernást telepít. Ezen az őszön 2460 holdat kell betelepíteniük a tsz-eknek évelő pillangósokkal s a lucerna és baltacím vetőmagszükségletet főleg saját erőből kell biztosítaniuk; vagyis lucernából közel 1500 hold a magfogásra tervezett terület. Ez a közös érdek mellett kitűnő jövedelmi forrás is egy- egy termelőszövetkezet számára. A dunavecsei Virágzó Tsz tavaly 170 mázsa baltacímma- gért 123 000 forintot kapott; az idén 85 hold baltacím mellett a 35 hold lucerna és 10 hold som- kóró jórészét szintén m agfogúsra szerződték. Tavaszi felülvetésre újabb 23 hold lucernát, 40 hold ballaci- met terveznek. Az egyes gazdasági ágak közül főleg a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztés fejlődése nem kielégítő a tsz-ekben. A kormányhatározat ennek kibontakoztatásához is nagy segítséget nyújt. A megye egész területén megindul majd a helyi ádottsá- gokhoz igazodó termelési profil kialakítása. Felülvizsgálják a nagyobb homokterületlel rendelkező termelőszövetkezetek termelését és az . adottságoknak megfelelően kidolgozzák e szövetkezetek szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelő tsz-ekké való átalakítását. E munkák végrehajtására most alakul bizottság a megye szőlőtermelő szakembereiből, amely a jövő hónap elején megkezdi munkáját. Kiszáll a termelőszövetkezetekbe, megindítja a fa.i- tamin.ősítő szelekciót a szőlőkben, elsősorban a kadarka-fajtánál. A gyümölcsössel rendéi kező tsz-ekben felülvizsgálják a jelenleg termelt fajtákat s javaslatokat adnak a további telepítésekhez a tájnak megfelelő fajták elszaporítására. A kedvezményes kajszivásárlási akcióba máris számos termelőszövetkezet kapcsolódott be, többek között a kiskunhalasi Vörös Szikra Tsz 550 darab csemetét vásárol meg. Az idén e bizottság irányításával tervszerűen megindul a tsz-ek szőlő- és gyümölcsterü- Ietcinek rekonstrukciós munkája is, a kiöregedett szőlők és gyümölcsfák kivágása. Azokban a tsz-ekben, ahol nagyobbarányú felújítás, illetve új telepítés válik szükségessé, ez év őszén sző* lőgyökereztető telepeket állítanak be. A kormányhatározat újabb nagy lehetőséget ad ahhoz, hogy az elkövetkező időkben a nagyüzemi gazdálkodás fölénye nagyobb mértékben bontakozzon ki, kitárt kapuk várják, hogy a tsz-ek a politikai, gazdasági megszilárdulás és a számszerű fejlődés útján újabb nagy lépést tegyenek előre. AKIK HOSSZÚ ÉVTIZEDEK ÓTA A MUNKÁSHATALOMÉRT KÜZDENEK MACSKÄSI JÓZSEF Kiskunhalas ESZIK ISTVÁN Kiskunfélegyháza KÜRTÖSI ISTVÁN Kiskunfélegyháza SZILI ISTVÁN Kecskemét BAKOD! BÜLA Kiskunfélegyháza V A Magyar Tanacskoztarsasag-j nak igen nagy volt a nemzetközi! jelentősége is. Az oroszországi! szocialista forradalmat először aj magyar munkásosztály forradal-j ma követte és továbbította Eu-j répában az orosz forradalom] eszméit. Lenin igen nagy gond-j dal figyelte a Magyar Tanács?] köztársaság sorsát és minden el-j vi és gyakorlati támogatást meg-] adott a magyar proletártatalom-j nak. A z 1919-es Tanácsköztársa-j ság néhány hónapos tör-] ténete dicső és felejthetetlen] korszaka történelmünknek. Bari bukása után sötét korszak köszöntött hazánkra, de a negyed-] százados fehér-fasizsta kurzus sem Volt elég ahhoz, hogy a dicső proletárforradalom emlékét kitöröljék a dolgozó nép tudatából. Felszabadult népünk a Szovjetunió és a szocializmust építő országok baráti közösségében megvalósítja azokat a célo-j kát, melyeket az 1919-es Magyar) Tanácsköztársaság kitűzött, ds| az ellenség gyűrűjében megváló-] sítanj nem tudott. Pozsgay Imre < Pártunk Politikai Bizottságának múlt évi augusztusi határozata nagyban elősegítette a szövetkezetek politikai és gazdasági szilárdulását, E határozat végrehajtása érdekében a kormány 3004—1958. számú határozatával intézkedett a szövetkezetek további erősítéséről. E határozat —, amely átfogja a párt agrár- politikai téziseinek a falu szocialista átszervezésére irányuló alapelveit — megyénkben is biztosítja, hogy termelőszövetkezeteink tovább szilárduljanak. A növénytermesztés fejlesztése nemcsak sorrendben első, de fontosságában is legjelentősebb helyet foglal el a kormányhatározat végrehajtási tervében. Nem kevesebbről van szó, mint a termesztés szerkezetének fokozatos megváltoztatásáról, úgy, hogy a külterjes irány viszaszorításáva] a vetés-szerkezet is a belterjes irányt szolgálja. Ezzel egyidőben. meg kell teremteni a szilárd ta- karmányalapot — elsősorban az [ évelő pillangósok területének növelésével — mindezek mellett növelni kell az egységnyi területen nagyobb hozamokat biztosító, elsősorban ipari növény termesztését. Megyénk termelőszövetkezeteinek a szántóterület 15 százalékán kell termeszteniök. évelő pillangós ' szálastak'arfnányt, elsősorban Jú- ; cérnát és vörösherét. Számos ; termelőszövetkezetünkben már az idén megteremtik ezt az arányt. A kisszállás! Petőfi Tsz K 1 a hecskeméti Szabadságharcos I Pn!Z ^ermelőszöveíkezet L 1UÜLJ 'jfEHEK^TUl'ÓJÁVÁI ?
