Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-21 / 68. szám
Megoldásra váró problémák a péteri tanyavilágban Most adj« el felesleges süldőjét* még 13 forintot kap érte kilónként az Allatforgalmi 687 Vállalattól. Kinek van igaza? Rérpanasznk nyaáitan a Kecskeméti Konzervgyárban Bec?aaásról szó sincs Az előbbinél bonyolultabb és összekúszáltabb a túróval foglalkozó munkások bérügye. Régebben ugyanis a norma a túró nyersen való feldolgozására szólt. Február óta nem a nyers, hanem a készáru után kapjak a bért. Ezt kifogásolták, s ekkor mondták azt: úgy érzik, okét becsapták. Megnéztük az ezzel kapcsolatos .normalapokat. Megállapítottuk, hogy az áttérésre szükség volt, az elszámolási rendszer biztonsága, azaz a visszaélések kiküszöbölése céljából. Azonban mégsem ez az oka a követelményváltozásnak, hanem az ezzel egyidőben végrehajtott normarendezés, amit a dolgozókkal nem tudatosítottak, s ebből adódott minden bonyodalom. A dolgozókat nem csapták be, mert a bérelszámoló lapokból kitűnik, hogy ezen a munkán a dolgozók keresete a rendezés után is 53—60 forint között mozog, ami 150 s;ázalékos teljesítésnek felel meg. Igazid van a tlcigozóknak Szóvátették azt is, ha a tárcsát a túródarálásnál kisebb lyukúra cserélik fel, akkor is egyforma bért kapnak, azaz a munkakörülmény-változást nem tükrözi a normaidő. Ebben a kérdésben a dolgozóknak van igazuk. Valóban ugyanazt a bért számolták el a több szárítási időt igénylő munkára, mint a kisebb munkaigényű feldolgozási módnál, A normairoda vezetője is jogosnak vélte ezt a követelést, s egyben közölte, hogy ezt azért nem tudták elszámolni, mert az üzemvezető a változást nem jelentette. Felmerült továbbá, hogy a takarítónő besegíthet-e a csoportnak? Megengedhető-e,- ha jó! dolgozik a csoport, akkor rovásukra számolják el egy másutt dolgozó munkatársuk nemlétező munkáját? A válasz az volt, hogy ez törvénytelen, ezt nem lehet meglenni. A mi véleményünk pedig ez: minden ilyen kérdésben azonnal forduljanak a dolgozók az egyeztető bizottsághoz. — Egyébként a normairoda ezzel kapcsolatosan szigorú rendelkezést fog kiadni. Kollektív, vajv egyéni seie tbárezés legyen ? A túrószárítással foglalkozók sérelmezték a kollektív selejt- bérezést. Megmagyarázták, hogy miért. Érvelésüket elfogadtuk, s egyetértünk velük. Szerintünk sem vezet célhoz a kollektív büntetés, s igazságtalan, mert ebben az üzemrészben különválasztható, ki követte el a hibát. Helyes az a vélemény: csak a hibát vétő bűnhődjön. Úgy érezzük, minden problémára választ adtunk. Néhány tanulság Bár elég hosszúra nyúlt a válaszadás, ennek ellenére szükséges néhány tanulságot is elmondanunk. Igaza van a munkásnak, ha tudni akarja, melyik munkáért, mennyit kap, s ellenőrzi, hogy az adminisztráció helyes-e. — Joga van a szerkesztőséghez, vagy máshoz fordulni vélt, vagy jogos igazának orvoslására is. Ezt azért jegyezzük meg, mert egy-két munkás részéről olyan vélemény is elhangzott: Ezután már csak az jöhet, hogy az utcára tesznek. De feltétlenül szükséges az is, hogy a normás, a műszaki vezető ő-zmtén és bátran elmondja a normaváltozás okát, a felsőbb szerv intézkedését. Ez azért szükséges, mert amint a példák is mutatják, a munkások egyre otthonosabbak a normakérdésekben és nem szeretik, ha egy dologban ötvenféleképpen vélekednek. i l A munkálok részéről pedig ismételten azt kérjük, hogy hagyják abba azt a próbálkozást, amely a normacsalásra irányul. Nem mondunk újat, amikor hangsúlyozzuk: a normacsalás egyedül és kizárólag a munkás bőrére megy. Közvetlenül is, mert utólag levonják a selejt- bert, közvetve is, mert a gyár állami tulajdon, saját magát károsítja meg. Állásfoglaltunk így is, úgy is. Megpróbáltuk kihámozni az objektív igazságot. Ha valaki a cikk elején arra gondolt, hogy egyértelműen igazat fogunk adni a munkásnak, vagy a vállalatnak, az csalódott. De ez érthető, .nert egy kérdésben csak egyféle ’’gazság van. íVenesz — Forgács} mint adószedés, marhalelvél- kiáliítás, stb. Beszélik, hogy szó volt már erről — a szót azonban tetté kellene változtatni! * S okat panaszkodnak a tanyasiak a buszmegálló váróhelyiségének hiánya miatt is. A Szegedről, vagy ellenkező irányból közlekedő MÁVAUT-busz nem egy utast szállít a Péteriek közül is, akik számtalanszor voltak már kénytelenek hóíörgetegben, esőben, szélben, viharban várakozni az autóbuszra. Megtörtént, hogy az egyik utas megfázott a várakozásban, s utána orvoshoz kellett járnia — amihez nem gyógymódként járult megintcsak az embertelen körülmények között való út- széli ácsorgás —; előfordult az is, hogy ítéletidőben az utasok a mintegy 150 lépésnyire emelkedő iskolaépület mellé húzódtak, s mert nem vették észre a Szeged felől közeledő járművet (a busz meg csak akkor áll meg a -feltételes megállóhelyen«, ha vezetője ott utast lát), lemaradlak, holott valószínűen — hiszen azért akartak utazni a rossz idő ellenére is — halaszthatatlan elintéznivalójuk lett volna Félegyházán, vagy Kecs- Keméten. Amennyire kényelmes utazást biztosít a modern Ikarusz-busz a szegedi műúton, — annyira kirívó ellentét a péteri feltételes megálló váróhelyiségének a hiánya. Ezt az ellentétet pedig mielőbb meg kell szüntetni! * N em dicsérik a mozit ( sem errefelé. Kiskunfélegyházáról kéthetenként mindössze egyszer keresi fel a Péterieket a vándormozis, de működésében ekkor sincsen köszönet. Híradófilmet soha nem mutat be, a játékfilmeket pedig egy óra alatt -lezavarja«. Azt mondják a Péteriek — mert a jelenségek között ők is keresik és meg is találják az összefüggéseket —„ hogy amíg maszek« volt a mozis, addig hetenként megjelent körükben s kifogástalan munkát végzett. Most azonban, hogy a MOKEP lehelében működik, minden bi- onnyal csak az érdekli, hogj elfelé -fedezve« legyen: itt és tt ennyi és annyi fiímet muta- ott be, de hogy hogyan, — azt z illetékesek úgy sem tudják. Lapunk február 23-i, számúján “Bűnvádi eljárást kell indián: a cselédgyercket kizsákmányoló kulákasszony eilen« című ikkünkben megírtuk, hogy özvegy Balogh Jánosné lajosmi- sei kulákasszony, aki gyermekei felnövése után állandóan ártott cselédként kisgyerekeket, — nem fizette meg Rédai József nevű kiscselédjének a törvényben előírt munkadíjat, s a gye- eket rendszeresen elvonta az is- cola látogatásától. Ezért Rédai Józsi tanulmányaival is elma- adt, s így szellemi fejlődése is ’eszélybe került. kecskeméti járási ügyészég, kivizsgálva az ügyet, elké- zítette a vádiratot, _ s ebben munkabér meg nem' fizetése bűntettével s ifjúság elleni bün- ettel vádolja özvegy Balogh Já- nosnét. A vádirat tanulsága sze- int Baloghné nem érzi magát űnösnek, mert »családtagként« ogadták Joc Rédai Józsefet. Az ügyészség azonban hangsúlyozza vádiratban, hogy ha ez így enne, Baloghné a már elkészí- ett végrendeletében is megem- ékezett volna a »családba foga- aoít« cselédgyerekről, — errői zonban egy szó sincs a kulák sszony végrende 1 etében. A legilletékesebbek, a tanyavilág művelődni akaró dolgozói azonban tudják — csak tenni nem tudnak e tekintetben semmit. Helyettük a MOKÉP vezetőségének kell intézkednie. * A kultúrház hiánya i^ gátolja, e tanyavilág lakóit abban, hogy megfelelően szórakozzanak, művelődjenek. A KISZ nagyszerű — több, még 00 éves idősebbet is szerepeltető — kultúrgardája az iskola egyik tantermiben szokta megtartani próbáit, előadásait. A tanterem erre a célra azonban nem felel meg, hiszen kicsi, nirjes színpada, s egyéb olyan állandó jellegű berendezése, aniely szükséges kellék a kulturális élethez. Megható azonban az a lelkesedés, amellyel a Péteriek elszánták magukat, hogy önerejükből megépítsék kultúrházu- kat. Kilencvennyolcán összesen 231 munkanapot vállaltak (még egy olyan öreg js, aki analfabéta!), közel ezer'forintot ajánlottak fel eddig a költségekre, tavaly ősszel a kiszisták és az idősebbek közösen 2500 vályogtéglát vertek, s ezt a munkát most tavasszal folytatják, a KISZ kultúrcsoportja műsoros esteken szerepelt, szerepel most is a környező falvakban, s a bevételt szintén a kultúrház építési költségeinek a fedezésére fordítják! így is segítségre szorulnak azonban,!és szeretnék, ha az al- sópéteri egykori iskola épületanyagát, főleg tetőszerkezetét megkapnák. Ebben az ügyben még tavaly nyáron a pálmonos- tori tanács végrehajtó bizottságához fordultak, amely augusztus 23-i ülésén foglalkozott is a kéréssel, de segíteni nem tud, mert a szóbnnforgó romos iskolaépülettél nem ő, hanem a járási tanács oktatási osztálya rendelkezik. Itt azonban nem adnak választ a községi tanács végrehajt^ bizottságának a fel- terjesztésére, mert állítólag —■ elkallódott az irat. S ezzel a felsőbb szervek Segítsége is — úgy látszik — -ad akta« tétetett, 9 A Z említett négy probléma nem maradhat megoldatlanul, mert a velük szemben megnyilvánuló közönyt a péteri tanyák dolgozóinak a fejlődése sínyli meg. • Tarján I1 A vádirat benyújtásával egyidőben az ügyészség élt jogával, s a bűnügyi eljárás lefolytatása mellett polgári-jogi keresetet is indított a kulákasszony ellen. Ebben kéri az ügyészség, hogy a bíróság ítélje meg Rédai Józsefnek a törvény szerint őt munkabérként megillető 8 ezer 248 forintot, s mellé öt mázsa árpái. 20 mázsa csöveskukoricát, 15 mázsa szálmát és két 40 kilós malacot. Megnyílt a főváros legszebb, hangazerboltja a Rákóczi út esszém alatti. Képünkön az »’ k egyik érdekessége: a legnagyobb <v lajíkiscttb szájharmonika. Cikkünk nyomán Ifjúság elleni bűntettel vádolja az ügyészség a kulákasszony! A Pálmonos torához tartozó, s tőle 8—9 kilométerre, a szegedi műút mindkét oldalán elterülő úgynevezett péteri tányavilág dolgozo parasztjainak a megnyilatkozásai általános megelégedést fejeznek ki, valamint bizalmat államunk vezetése iránt. Ennek a bizalomnak a tükrözője az a nekilendülés is, amellyel e környék lakói gazdasági és kulturális fejlődésüket akarják szolgálni, azt, hogy sajátos viszonyaik között lépést tarthassanak ők is társadalmunk mind emberibb és emberibb életet biztosító haladásával. Akad azonban itt is néhány olyan probléma, amely kerékkötője a tanyasiak fejlődésének, s amely a hatáskörükön kívül oldható meg. * N em egyszer cgy-egy napot is cl kell vesztegetniük a Péterieknek azzal, ha ügyes-bajos dolgaik elintézése végett be kell menniük a távoli község tanácsházára. Ez télen is, de különösen most, a közelgő tavasszal, majd nyáron, a mezőgazdasági munkák dandárjában megszívlelendő kiesést jelent. A megoldás az itteniek szerint — s szerintünk is — az volna, ha a hét egy meghatározott napján a pálmonostori tanácsapparátus egy, vagy két dolgozója kimenne a tanyavilág központjába, s ott helyben intézné el — esetleg a Lenin iskolában — az olyan ügyeket, „'Vagyunk az ilia gát<da” Kettős ünnep van ma. 39 évvel ezelőtt, 1913. március 21-én győzött a magyar proletariátus diktatúrája, s egy esztendeje fővárosunkban ünnepélyesen zászlót bontott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. 1957 márciusában a Magyar Szocialista Munkáspárt köré tömörülő kommunista érzelmű fiatalok gyors ütemben létrehozták a legfontosabb helyeken a KISZ alapszervezeteit. Már a megalakulás napjaiban világossá vált a cél: végső győ-' zelemre segíteni azt a harcot, amit a munkásosztály, a magyar! dolgozó nép 1919-ben kezdett meg a kommunisták vezetésével. Zászlajára írta a KISZ, hogy teljes erejével részt vesz a szocia-. lista társadalom építésének nagy munkájában és méltó örököse' lesz annak az ügynek, amelyért a Tanácsköztársaság ifjú kom-, munistái, majd a fasizmus ellen küzdő KIMSZ-íagok harcoltak.' Az öreg és a fiatal kommunista nemzedék igazi egységét] mutatja az a tény, hogy sokhelyütt idős kommunista elv társak' segítségével jöttek létre a KISZ szervezetei. Nem egy helyen] azok az elvtársak kezdeményezték a kommunista ifjúsági szerve-, zetek megalakítását, akik ifjú krrukban a KIMSZ tagjai voltak,] A KISZ soha sem engedi megbontani az öreg kommunista harcosok és az ifjú kommunista nemzedék szoros elvi és gyakorlati] egységét. Az elmúlt egy esztendő alatt sokat fejlődött, erősödött a- KISZ. A kezdeti néhány ezerről közel 300 ezerre növekedett tag-! jainak száma. Elmondhatjuk, hogy zömében azok vannak sora-' inkban, akik maguk is úgy érzik, itt a helyük, akiket a szívük! hozott az ifjú kommunisták közösségébe. ' 1957 októberében ülésezett a KISZ első országos értekezlete.* Ezen határozatba foglalták a KISZ előtt álló legfontosabb felada-« tokát. Elsősorban azt, hogy szövetségünk alapszcrvczetcinek kom-' munista közösségekké kell formálódniok, elő kell segíteniök az« iljúság kommunista szellemben történő nevelését. Másrészt a' KISZ-nek együtt kell haladnia az ifjúság tömegeivel. A KISZ. feladata az, hogy minden magyar fiatalt a munka szeretőiére^ neveljen, mozgósítsa őket a szocialista haza építésére. A Magyar« Kommunista Ifjúsági Szövetség csak akkor teljesítheti megtisz-' telő feladatát, ha teljes erejével segíti pártunkat és annak útmu-* tatasa alapján végzi egész tevékenységét. * A KISZ-nek erősítenie kell a szocialista egységet. Ezért nem! térhet le az eszmei harc útjáról, a marxizmus—leniniznuis biztos« ösvényéről, szilárdan követnie kell a pártot, s annak internaeio-! nalista politikáját. * Ma, amikor a KISZ megalakulásának első évfordulóját ünne- * peljük, minden önelégültségtől mentesen kijelenthetjük: fejlőd-« nek, erősödnek az ifjú kommunista közösségek, s a megkezdet-' úton haladva további sikereket érünk el a szocializmus építésé-« ben, pártunk politikájának megvalósításáért folytatott harcban. ' A magyar népi demokrácia ugyanazon eszméket tűzte 7,ász-! la jár*, mint 39 esztendővel ezelőtt a Magyar Tanácsköztársaság.« Ami akkor nem valósulhatott meg, az most kézzelfogható való-! Sággá vált és jelentős mértékben rajtunk, fiatalokon is múlik.« hogy a szocialista társadalom hazánkban minél előbb győzeclei-! meskedjek. ' Szabó Attila, KISZ megyei .«git.-prop. titkár *
