Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-20 / 67. szám

Hétezer újszülött BÄMAMY a Bács megyei állami gazdaságokban Ezekben a hetekben összesen 8000 anyajuhtól várnak szapo­rulatot a Bács megyei állami gazdaságokban. A mostani elle- tések során már összesen 7000 újszülött bárány nevelkedik. Különösen jó az ellési százalék a 3400, nagyrészt fésűs merinó- nál, melyeknél mesterségesen végezték a megtermékenyítést. A fésűs merinó anyáidtöbbsége ikerbárányokat ellik. Az állami gazdaságok a mostani szaporu­latból fejlesztik a törzsállo­mányt: a selejtezések után a ta­vasz folyamán ötezer darabbal növekszik a jelenlegi 21 000 ál­latból álló állomány. szakszervezei necsak a szakmai képzésnek a kulturális életnek is legyen gazdája Ellátogattunk a Kiskunfélegy­házi Gépgyárba, s megnéztük, milyen az üzem kulturális élete. Az üzem vezetői — tapaszta­lataink szerint — lelklismertes munkát végeztek a fikizai dol­gozók továbbtanulása érdeké­ben. Biztosították azokat a fel­tételeket, amelyek elengedhe­Válasz az olvasóknak Kérdések és feleletek a vallásról Gyakran fordulnak hozzánk párt­tagok cs pártonkívüliek azzal a ké- réssel, hogy a vallásos ideológiával kapcsolatos problémáikra adjunk fe­leletet. Ennek a kérésnek eleget té­ve, a marxizmus-leninizmus tanításai alapján, most néhány kérdésre íisz- szetoglaló, rövid választ adunk. * A VALLÁSRÓL sokan azt ál­lítják, hogy öröktől fogva van és velcszületik az emberekkel. A tu­domány ennek ellenkezőjét be­bizonyítja. Az ősközösségi társa­dalom alsó fokán élő em Dereknél a vallásnak semmilyen nyoma nincs. A vallási képzetek és ma­ga a vallás az ősközösségi tár­sadalom magasabb fokán alakult ki és nem véletlenül, hanem szükségszerűen. A különböző ter­mészeti jelenségeket (villámlás, földrengés, árvíz, betegség, ha­lál, stb.) nem tudták megma­gyarázni és ez félémét keltett az emberekben. A természeti erők­től való félelem tehát a legmé­lyebb gyökere az ősvallásnak. Ebből adódott a természet meg- szeinélyesítóse, a természet imá­dat. Az emberek tudatukban »megkettőzték« a világot, a va­lóságos mellett egy képzeletbeli világot is kigondoltak. AZ OSZTÁLYTÁRS AD ALOM­BAN, a kizsákmányolás megje­lenésével a természeti erőktől való félelem háttérbe szorul, (de megmarad) és egyre inkább a meg nem értett társadalmi je­lenségek, a kizsákmányolás, a létbizonytalanság táplálják az emberek vallásosságát. (Ezért fo­lyik elsősorban a vallás társa­dalmi gyökerei ellen a kizsák­mányolás megszüntetéséért a harc.) A vallásos ideológia reakciós szerepet tölt be a társadalomban, tanításai szembenállnak a tudo­mánnyal, bár manapság a vallás igyekszik alkalmazkodni a tudo­mány eredményeihez is. Igen sú­lyos következménye a vallásos TmrnTTTTTmtTI'TYt Már készülünk a strandra Párizsban most mutatják be a avaszi divatot, de a tervezők nár megismertetik a nyilvános- ágot nyári modelljeikkel. Ke­lünkön: az Olympe-szalon új- lonsága, a misette nevű három- észcs fehér strandöltözet. ideológiának, hogy kiöli az em­berekből saját erejükbe vetett hitűket és végső soron a vallá­sos emberek mindent a túlvilági szellemtől várnak, belenyugsza­nak sorsukba. A KOMMUNISTA pártok vi­lágnézete gyökeresen különbözik a vallásos ideológiától, s azzal sohasem érthet egyet. Előrehala­dásunk, az előttünk álló termé­szet és társadalomátalakító fel­adatok olyan embereket követel­nek meg, akik bíznak saját ere­jükben, és nem a »túlvilágon«, hanem itt, a földön akarnak ki- zsákmányolásmentes, boldog éle­tet teremteni. Ezért harcolunk mindenféle tudománytalan, misztikus nézet és így a vallásos ideológia ellen is. Ezt a harcot ellenségeink félremagyarázzák, egyes elvtársaink pedig félreér­tik. Mi harcolunk a vallásos ba­bonák ellen, de nem úgy, hogy ezzel sértegessük, vagy érzel­meikben megbántsuk a vallásos embereket. Másrészt ez a harc nem »val­lásháború«, ahogy azt ellensége­ink szeretnék beállítani, hanem ideológiai harc, melynek fő mód­szere a felvilágosítás, meggyő­zés. A SAJÁT EREJÉBE vetett hi­tét visszanyert, babonáktól men­tes emberek alkotó ereje képes csak társadalmat átforrháló fel­adatokra. Ezek alapján érthető, hogy a mi pártunk szempontjá­ból nem lehet/magánügynek te­kinteni a vallást. Az állam pol­gárainak viszont magánügye ez, hisz alkotmányunk biztosítja a vallás és lelkiismereti szabadsá­got. Az állam és egyház meg­egyezése alapján, meghatározott keretek között, biztosítva van a vallásos propaganda is. A re- vizionízmus, az ellenforradalom romboló hatásaként egyes párt­tagok úgy gondolják, magánügy a valláshoz való viszonya. Ezt a szemléletet élesztette az a hiba is, hogy az ellenforradalom óta keveset beszéltünk ezekről a problémákról. MEG KELL TEHÁT monda­nunk, hogy pártunk a marxiz­mus-leninizmus alapjan áll és nincs semmiféle módosulás a pártnak a valláshoz való nyában. Ugyanakkor ezen a té­ren is harcolunk az olyan szek­tás gyakorlat ellen, amely a val­lás, a vallási szertartások botrá­nyos megzavarásával, a vallásost emberek kigúnyolásával, a túl-* zott s alap nélküli adminisztratív rendszabályok alkalmazásával sok kárt okoz a párt és tömegeit helyes viszonyának. SOKSZOR OKOZ problémát elvtársainknak az egyházi ren­dezvényeken való részvétel. Sze­rintünk egyetlen ilyen rendez­vény van (a temetés), ahol hely-J tői, időtől, az adott viszonyoktól* függően jfem lehet elzárkózni azt azon való részvételtől. Más ren-| dezvényeken azonban (mise, es-j küvő, keresztelő) való részvételi egyáltalán nem indokolt, illetve, | ha párttagjaink közül valaki* ilyenen részt vesz, ott már baj van a világnézeti felkészültség­gel. Ez persze nem azt jelenti, hogy ha akad olyan párttag, aki még nem lát kellően tisztán a vallás kérdéseiben, vagy a csa­ládjában van vallásos hatás, azt minden teketória nélkül ki kel­lene zárni. Ha van ilyen elvtárs, őt nevelni kell, tanulásra van szüksége és arra, hogy ne hagy­ják magára az ilyen vajúdó kommunistát- A világnézeti harc alapos körültekintést, józansá­got követel meg párttagjainktól. A VALLÁSOS ideológia és a vallásos befolyás elleni eszmei harc, a néptömegek felvilágosí­tása állandó tennivalónk, de ez nem elsődleges és nem fő fel­adatunk. Fő feladatunk a kizsák­mányolás teljes megszüntetése, minden dolgozó jólétének, a szo­cializmus megteremtése. Világnézeti síkon lehetnek és vannak is közöttünk nézeteltéré­sek a vallásos, hívő emberekkel, de ezt mint lelkiismereti kér­dést — a dolgozó emberekkel való hasznos és tartós együtt­működés érdekében — aláren­deljük a gyakorlati feladatok­nak, a termelés, az osztályharc, a korrupció stb. elleni közös küzdelemnek. Maruzs József, a megyei .pártbizottság munkatársa A BESZ1 ÉRCÉI ŐRTORONY Fél évezreddel ezelőtt, 1419- ben kezdték épíjeni nagy koc­kakövekből a besztercei őrtor­nyot. Mindegyik kő súlya meg­haladta a két tonnát és min­den egyes kövön ma is látható a tömböt csiszoló faragómester neve. Hetven évig tartott, míg egyik követ a másikra emelve, az akkortájt irdatlan nagyság­számba menő kockákat kezdet­leges emelőszerkezetekkel, ren­geteg emberi munkával 75 mé­ter magasra emelték. Ma is úgy áll a torony, ahogy több száz évvel ezelőtt építet­ték. Déli oldalán napóra van, amely azóta is pontosan jelzi az idő múlását. Később a torony másik három oldalára órákat szereltek. Egy óra számlapjá­nak átmérője három méter, mu­tatója embermagasságú. A to­ronyból szép időben 30 kilomé­terre lehet ellátni messzelátó- val, Hirdessen a Petőfi Népében ’jQ&bßSSC Névtelenül érkezett a levél Kecskemétről. »Az éjjeliőrök, ér­dekében kérem, legyenek szíve­sek kivizsgálni, hogy milyan ru­hák járnák az éjjeliőröknek ezek­ben a nagy hidegekben. Pár év­vel ezelőtt láttam az irodában kifüggesztve, hogy egy pár csiz­ma, egy pár kesztyű, és meleg bunda jár. Mi hárman vagyunk éjjeli örök, de meleg holmink csak egy van." Az ügyben eljártunk a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsánál, ahol kö­zölték: a dolgozók munkaruhajutta­tását normajegyzék szabályozza. Vé­leményük szerint helytelenül jár cl a munkaadó üzem, mert egészségügyi szempontból is kifogásolható, hogy egymásután veszik használatba a vé­dőruhát. • »1957. július 31-töl november 31-ig dologztam a Kinizsi Kon­zervgyárban, mint szerződött munkás. Szerződésem lejárt és most munka nélkül vagyok. Ng- ayon szépen kérem önöket, in­tetlenüj szükségesek a tanulás­hoz. 1957-ben hegesztőtanfolya- mot indítottak 32 fővel. Közü­lük tizenheten vizsgáztak ered­ményesen. Most van felterjesztés alatt az Általános Gépipari Igaz­gatóságnál a tíz fővel induló da­rukezelői tanfolyam engedélyez­tetése. Mindmáig e sürgető kér­désre választ nem kaptak. 3 ól megy a szakmai oktatás A Gépipari Technikum esti és levelezői tagozatára tizennégyen járnak. Egy munkás gimnázium­ba jár, öt pedig közgazdasági technikumba. Az üzem kis lét­számához viszonyítva ez szép eredmény, áokkal nagyobb gon­dot jelent az üzem vezetőinek a műszakiak közömbössége. Helyes gondolatot pendített meg az igazgató elvtárs, amikor arról be­szélt, hogy ezeknél az elvtársak­nál hiányzik a tapasztalat. Ezen csak úgy lehet változtatni, ha a műszaki és fizikai dolgozók el­látogatnának nagyobb üzemek­be, s az ott szerzett tapasztala­tokról beszámolnának. Ezzel bő­vülne látókörük. Az ott tanult munkamódszereket alkalmaznák helyi vonatkozásban. De van en­nek egy másik módja is. Az üzemben létre kellené hozni a műszaki kört. A gépgyár vezetői súlyos gon­dokkal küzdenek a mérnököket illetően is. A tapasztalát azt bi­zonyítja, hogy nem szívesen jön­nek dolgozni a gépgyárba, mert ott nincs biztosítva szakmai to­vábbfejlődésük. Az a mérnök, aki hivatásának és nem foglalko­zásnak tekinti munkáját, első­sorban tanulni akar, s nem mind­járt tanítani. Éppen ezért olyan munkahelyet választ magának, ahol ő is tanulhat. Akj elsősor­ban pénzszerzési forrásnak te­kinti foglalkozását, az is szíve­sebben helyezkedik el nagyobb üzemben, mert ott a napi mun­kája elvégzése után még egyéb kereseti lehetőséget is talál ma­gának. Súlyos gond ez az üzem­ben, mert a jó szakember irá­nyítása nélkül nehézkessé válik a termelés, s ez rossz fényt vet az üzemre, s kihat a dolgozók munkakedvére is. Az üzem vezetői a szemük fé­nyének tartják az ipari tanuló­kat. Rendszeresen ellenőrzik munkájukat és azonnal segítenek felmerült problémáikon. Az egy­éves segédek becsületesen meg­állják helyüket. A másodéves lakatosoknak 80 százaléka meg­felel a követelményeknek. A 25 elsőéves tanuló 80 százalékéból szintén jó szakember válik. Kü­lön tanműhelyük van az üzem­ben. A munkával való ellátott­ságuk is biztosítva van. Hogy mennyire törődnek az ipari ta­nulók sorsával, azt bizonyítja az a jól bevált módszer, amelyet nemrégiben honosítottak meg a gépgyárban Létrehozták az üzemi szülői munkaközösséget, amelyen1 a gyár szakemberei is-1 mertetik a szülőkkel a gyerme­kük magaviseletét, munkáját és fejlődését. (Ezt a helyes kezde­ményezést jó lenne, ha a többi Üzemeinkben is bevezetnék.) ...K uliuráiis élet azonban nincs A munkásosztály kulturális’ nevelésének másik területe a könyvtár] a színjátszás, a népi» tánc, azi énekkultúra azonban mostoha gyerek az üzemben. En­nek elsődleges oka, hogy a szakszervezet nem irányítja az üzem kulturális életét. Az üze­mi bizottságnak pedig köteles­sége, hdgy gazdája legyen az üzem kulturális életének. A gépgyár példája nem ezt bizonyítja. Az ellenforradalom óta már élteit 17 hónap, az üzem­ben még] ma sem működik sem színjátszói, sem népitánc-csoporr, sem üzerfii zenekar. Ezt azzal magyarázzák, hogy az ellenfor­radalom következtében széthull­tak a művészi csoportok, s azóta sem alakultak meg. De hát ho­gyan is alakulhatott volna meg, ha az üz£m vezetői közül senki sem kezdeményezte a régen jól működő művészeti csoportok lét­rehozását? Nem mjűködik a szakszervezet művelődési tanácsa sem. Ezt a kulturális; testületet minél előbb létre kell hozni, s olyanok ke­zébe adnij a kulturális élet veze­tését, akik maguk is szeretik, megbecsüfik és a legmesszebb­menőkig támogatják a kulturális munkát. Vegye kezébe az üzemi párt- szervezet ezt a kezdeményezést, s ne engedjen egy jottányit sem abból az élvéből, hogy az üzem­ben pezsgő, eleven kulturális élet folyjék. A gépgyári munkások kultu­rális neveléséért a gépgyár ve­zetői a felelősek. Lemaradásukon gyorsan segíthetnek, ha maguk is úgy akarják. Bieliczky Kínai legyezők érkeztek az Óra- és Ékszer Nagykereskedel­mi Vállalathoz. Az eredeti dí­szítésű, s?ép darabok néhány nap múlva kaphatók VÁLASZ AZ ÖREG ÉJJELI ÖRÖKNEK -r 16 ÉVES KISLÁNY JELIGÉRE — AZ ÁLLAMI TARTALÉKTERÜLETET NEM LEHET MEGVÁSÁROLNI — HELYES VOLT A BÍRÁLAT tézzék el azt, hogy'az SZTK-ba, mint átképzést vegyenek fel. — Nagy kedvem volna az asszisz­tensi munkakör elsajátítására« — írja levelében egy 18 éves kis­lány. Levelét eljuttattuk az SZTK kecskeméti rendelőintéze­téhez, ahonnan a következőket közölték: ,,A felvételről a kislány 18 éves ko­ráig szó sem lehet. Mint kiskorú fog­lalkoztatott pétiig már nem jöhet számításba, mert azok 11—16 éves korig vannak alkalmazva.“ Rigó Antalné, kalocsai olva­sónk az alábbiakat kérdezi: »A földreform után 3 kát. hold föl­det kaptam, azt négy évig hasz­náltam. Később betagosították és ekkor kaptam cserekártalaní­tásban egy 3 kát. hold gyümöl­csöst. Szeretném ezt a földet megvenni, erre kérek választ.« A levelet eljuttattuk a megyei tanács mezőgazdasági osztályá­hoz, ahQnaan Trapp Jaássló cso­portvezető a következőket vá­laszolta: „A 63/1957. kormányrendelet és a I« /1957. F. M. számú rendelet lehetővé tesz egyes tartalékterületek eladását, amelyek nincsenek hasznosítva. Je­len esetben tollát nincs lehetőség* hogy a panászos a kérdéses gyümöl- esőst megvásárolhassa.« Kiss Márton felsőszentivánl olvasónk levelében a földmű­vesszövetkezet felvásárolásárol írt. Elmopdta, hogy sok hibát követ el a községben a íöldmű- vcsszövetkezet. A levél alapján az ügyet ki­vizsgáltuk és megállapítottuk, hogy a levélben foglaltak a va­lóságnak megfelelnek. Az FJK a járási pjártbizottsággai közö­sen figyelmeztette az FJK fő- agronómusát és felvásárló üzema ág vezetőjét, hogy a jövőben fo­kozottabb ellenőrzést gyakorol­janak a községi felvásárlási szűke, oiorltaJúiáL

Next

/
Oldalképek
Tartalom