Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-20 / 67. szám
Kevés a papír, gyűjtsük a hulladékot Papíripari termelésünk több papír- és rongyhulladékot kér az ország lakosságától. A jelenlegi készletek nem elegendők a növekvő kultúrigények kielégítésére. Több papír több kultúrát jelent. Több újságot, több könyvet, több iskolai füzetet, több papíripari gyártmányt. Néhány kiragadott adat meggyőzően bizonyítja a hulladékpapír- és rongy gyűjtésének pépgazdasági jelentőségét. A háztartásokban keletkező ps semmi másra nem használható minden 100 kiló papírból ESTE A KLUBBAN 100 darab szépirodalmi vagy tankönyv készül. Egy vagon közönséges papírhulladék nyersanyaga 113 600 darab 40 oldalas iskolai f üzet elkészítéséhez elegendő. Egy vagon közönséges hulladékrongyból 100 mázsa finom papír állítható elő. A lakosság megértésére és támogatására van szükség ahhoz, hogy napilapjaink, folyóirataink minél nagyobb tömegekhez jussanak el, hogy az iskolás gyermekeknek füzetekkel való ellátásban akadályok ne merüljenek fel, hogy hivatalaink, intézményeink, vállalataink Ítélethirdetés I Szoros sorban kilencen állnak ía bajai járásbíróság előtt. Két férfi, hét nő: mindnyájan egy család tagjai. A sor legvégén a családfő, az idős Horvát János- né, s mellette három lánya, három menye, egy fia és vejc. Két fiát még a negyvenes években rablógyilkosság miatt végezték ki, s most a család megmaradt részé betöréssel és besurranó lopással elkövetett bűncselekmények sorozatával vádolva áll e bíróság előtt. A legidősebb lány, Horvát Anna már trzen- hatszor volt büntetve, megelőző napon őt egy másik ügyben is hosszabb börtönbüntetéssel sújtották. De a család többi tagja közül is nem egy büntetett előéletű. „Keresztelői ajándék“ — a templomból , Miről is van szó? —- A két férfi vezérletével bűnszövetkezetben rendszeresen követtek el betöréseket, sőt közülük Fehér Istvánná — a legújabb meny — még gyermeke keresztelőjekor tíi meglopta a templomot: 12 minisztránsinget és pokrócot hozott el onnan keresztelői ajándékként. A bíróság Sárközi Rudolfot 3 évi, Horváth Sándort 2 évi, Horvát Annát 5 évi, a fiatalkorú Gómari Erzsébetet 6 hónapi, a fiatalkorú Horvát, Erzsébetet 1 évi, a fiatalkorú Kolompár Annát 1 évi, Horvát Máriát 1 évi, Fehér ístVanbét 6 hónapi, Hori- vát Jánosnét pedig másfél évi börtönre ítélte. Hiába ^csitítja őket a bíró. A legények legényesen alkudoznak: »háromezer forintért három év,?! Sehogy.sincsen arányban!« — s mindnyájan karban mondják rá »-Fellebbezünk!« De megszólalnak a lányok: ►Góman Erzsi csak hat hónapot kapott? ö különb, mint mi?« S pillanatok alatt fúriává válik a három Horvát-hány, nekiesnek a három »idegen«-nek, s tépik egymást. A íegyőrök alig bírják szétválasztani őket. „Drizálók“ és „kudestók“ Mikor nagy zaj és káromkodások közben elvonulnak, a földön hajcsomó marad nyomukban. .. Nem értem a verekedés okát. Kérdésemre a bíró válaszol: — A Horvát-család »drizúló« fajta cigány, azaz a nomád, tolvaj életet éli. A három meny közül kettő pedig a »kudestó« nevű, — dolgos, takarékos cigányoktól házasodott a családba. Ez az ellentét aztán annyira megbontotta a családot, hogy például, amikor Góman Erzsébet nem akart menni Horvát Annával lopni (aki különben sohasem járt magában, hanem fiatalkorúnkat vitt »falazni«, — azaz őrködni) meggyújtották rajta a ruhát, sőt első gyermekét éheztetéssel meg is ölték. Gómanékat fiatal koruk, meg beismerésük miatt is kevesebb börtönnel kellett sújtani, s ez esett rosszul Horvát Annának. Nem volt még elég? A bíró megszokott, csendes hangján mondja el mindezt, egy cseppet sem háborodik fel, s nem érzik beszédén semmi megrendülés. Ö naponta találkozik Szörnyűbb emberi problémákkal is.. s De mi megrendülve, s hallgatagon hagyjuk el a tárgyaló termet: , — Hát még most is? — gondoljuk magunkban. — Nem volt még elég? Miért öli és rontja fajtáját az egészséges, jobb sorsra érdemes, mai cigánynemzedék? Kecskemét környéki szőlősgazdák látogatása Budafokon 1 A kecskeméti és közvetlen környékén termelő, szőlősgazdák Igen szoros kapcsolatban vannak ez Alföldi Állami Pincegazdaság máriavárosi telepével. Ez a kapcsolat nemcsak arra a néhány hétre korlátozódik, amikor ősszel a. borátvétel zajlik le, hiszen abban a nagy dologidőben minden idő kevés. Annál bensőségesebb a viszony a téli hónapokban á pincészet dolgozói és az egyéni parasztok között. A hosszú1 téli napokon többször összejöttek Máriavárosban, ami- koris Niidas András elvlárs, a pincészet vezetője a bor kezelésének legjobb módjáról, a korszerű technikáról tartott érdekes, színes előadásokat. Az egyik összejövetelen vetődött fel egy okos javaslat, hogy béreljenek közösen egy autóbuszt, utazzanak fel Budafokra és ott nézzék meg az ország legjelentősebb állami pincészetét, ahol, valóban a legkorszerűbb módszerekkel kezelik a borokat és a hordókat, ahol gépesített a bor palackozása is. Az elhatározást tett követte és az elmúlt. hét egyik napján, korán regie! a kecskeméti és környéki szőlősgazdákkal és a pincészet dolgozóival telt autóbusz nekivágott a budapesti útnak. Budafokra érkezve a pincészetben valóban egyik ámulatból a másikba estek a látogatók. Az óriási boroshordók között megcsodálták a 200U hektóliteres ccnlenthordót, az öszok- hordók utcasorát és ámulattal nézték a magyar borászati technika legújabb vívmányait. Különösen a bor palackozása nyerte meg a gazdák tetszését. Befejezésül még annyit, hogy a budafokiak mindent elkövettek, hogy a kecskemétiek jól érezzék magukat, így meglehetősen vidám hangulatban telt el a tanulmányi kirándulás, amely még jobban elmélyítette a jóviszonyt a szőlősgazdák és a máriavárosi pincészet dolgozói között. A téli munkálatok, amelyek nagy részben fedett helyen, a pincékben zajlottak le, lassan befejeződnek. Megkezdődnek a tavaszi munkák. Ezt. a tanulmányi kirándulást és az ott szerzett tapasztalatokat a részvevők sokáig nem féléjük eL . Munka után jól esik egy kis pihenés, szórakozás. KccsKcme- ten az SZMT klubban otthont kaptak a sakkozás kedvelői is. «Ä, Képek a járás életéből Községfejlesztési terveink Ida: Vízin Gergely, a Járási Tanács Vß elnökének helyettese Községi tanácsaink már összeállították a községfejlesztési terveket, s énnek alapján már most megmondhatjuk: igen fontos létesítmények megvalósítására kerül sor. így Bácsalmáson fásítjuk a Kossuth-parkot, Mélykú- ton mozit építünk, Bácsszöllősön pedig kultúrházat, postahivatalt, orvosi rendelőt létesítünk, Csi- kériát pedig villamosítjuk. Miből vesszük a pénzt?' Terveink végrehajtásához pérzre van szükségünk. Ennek biztosítására a járás kiienc községében a községfej ieszlési járulékot átlagosan 9,3 százalékban állapítottuk meg — a jövedelem- adónak megfelelően. A járás összes —, községfejlesztési hozzájárulást összegének kivetése négymillió 200 ezer 151 forintot tesz ki, s ennek mintegy fele a tavalyi hátralékból tevődik ösz- sze. Községeink 787 ezer 918 forint értékű társadalmi munkával és saját anyagkészlettel járulnak hozzá a községek fejlesztéséhez. A községfejlesztési tervek összeállításánál legtöbb községi tanácsunk figyelembe vette a lakosság széles rétegeinek véleményét is. így került beüteme- zésre utak, járdák, átereszek felújítására egymillió 69 ezer 489 forint, villamosításra pedig 379 ezer 168 forint. Kulturális és sportcélokra 227 ezer forintot fordítunk. Ahol már megkezdődött az építés Minden lehetőségünk megvan arra, hogy máris megkezdjük a tervezett építkezések beindítását, mert a múlt évről maradt 473 ezer 111 forint hozzájárulás ezt biztosítja. Különösen Mély- kűton maradt tavalyról jelentős összeg: 194 ezer 347 forint Itt már hozzá is láttak a mozi építéséhez: társadalmi munkával megkezdték a téglahordást. Bácsalmáson pedig meg is vásárolták már a járdához szükséges cementlapok egy részét. Csikéria pedig várja már a villamosítás engedélyezését, hogy társadalmi munkával kihordják az oszlopokat és kiássák a szükséges gödröket Nem étté meg az üzérkedés! Bakró Nagy Józsof kiskunhalasi lakos Mélykúton 1957 decemberében mázsánként 120 ío- rintos áron csöves kukoricát vásárolt fel, s mintegy 149 mázsát Kiskunhalason értékesített 122-— 135 forintos áron. Üzérkedésével 763 forint nyereségre tett szert. A bácsalmási járásbíróság Bakró Nagy Józsefet hathónapi börtönre ítélte* A csöbútor meg nélkülözhető Amikor először készítették el községeink a községfejlesztési terveket, bizony sok — hasznos bár, de egyelőre nélkülözhető — dolgot i.í beleírtak. Ezért — például — sok községi tanácsunk költségvetéseiből ki kellett húzni a tanácsháza számára tervbe vett csőbútorokat is. Volt olyan hely is, ahol alacsonyan állapították meg a községfejlé'ztési hozzájárulás százalékát, pedig ezekben a községekben is lett volna bőven tennivaló.: járdaépítés, iskolabővítés, stb. Községfejlesztési terveink megvalósíthatók. Ezért igen fontos, hogy tanácsaink gondoskodjanak a hozzájárulás összegeinek behajtásáról. Ennek érdekében a leghatásosabb módszer az, hogy a lakosságot állandóan tájékoztassuk a létesítmények sorsáról: az építés kezdetéről, helyéről. — így tartva állandóan a közérdeklődés előtt terveinket. Vörösmarty-hét előkészületei Bácsalmáson Az idén lesz 110 éve aunak, hogy Bácsalmás lakói az első népképviseleti országgyűlésre Vörösmarty Mihályt jelölték képviselőjüknek. A községben működő helytörténeti munka- közösség kezdeményezésére a Hazafias Népfront ünnepségsorozattal emlékezik meg az évfordulóról. A Vörösmarty-hé< előkészületei már megkezdődtek. A község és a járás összes társadalmi szervezetei és kulturális intézményei bekapcsolódnak a programsorozatba, melyre a nyár elején kerül sor. Az ünnepi hét keretében állítják fel Bácsalmáson a nagy költő szobrát, a bajai képzőművészek készülő alkotását. A helytörténeti munkaközösség kiállítást rendez korabeli dokumentumokból és Vörösmartynak Bácsalmáshoz fűződő kapcsolatainak emlékeiből. Erre az alkalomra elkészül a helytörténeti munkaközösség gyűjtéséből készült délszláv és magyar népballada-gyűjtcmcny is. Előlegosztás a bácsalmási Petőfi Tsz-ben A bácsalmási Petőfi Termelő- szövetkezetben az 1957 november 1. óta teljesített munkaegységekre munkaegységenként 8,40 forintot osztottak szét. Az előleget — 13 000 forintot — tejből, 5000 forintot a munkaegységelőleg számlájukból, 26 000 forintot pedig szerződéses növények termelési előlegéből — biztosították. Megérdemelte a tagság a pénzt, mert eddig 31 holdon végezték el a tárgyázást és a tavaszi szántást. A szántási munkák jóminőségű • elvégzéséhez hozzásegített Mojzes Sándor traktoros, aki már három éve a tsz traktorosa és Bikidánovics Boldizsár, aki két éve traktoros a tsz-ben. A termelőszövetkezet vezetősége elismerést érdemel, mert a gépállomással 3,24 normálhold gépi munkára kötött szerződést holdanként. Harminc géphasználati társulás működik a bácsalmási járásban Javában halad a szerződéckö- tés a földművesszövetkezetek és egyéni gazdák között a Bács megyei falvakban a gépek fokozottabb igénybevételére a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz. Eddig már 11 000 normálholdnak megfelelő gépi munka elvégzésére kötöttek megállapodást a íöldművesszövetkezetek és az egyéni gazdák. A legjobban halad a szerződéskötés a bácsalmási. és a bajai járás területén. A bácsalmási járás termelői dűlőnként géphasználati társulást alaktíanak.. Mélykút község határában eddig nyolc dúló gazdálkodói száz normálholdnak megfelelő gépi munka elvégzésére szerződtek. A járás területén harminc géphasználati társulás alakult eddig háromezer1 normálholdnak megfelelő munka elvégzésére. Ennek felét már el is végezte a gépállomás. Meglopta saját termelőszövetkezetét Horász Péter a kalymári Hunyadi János Termelőszövetkezet elnöke volt hosszú időn keresztül, bar előzőén már többszörösen volt büntetve. — Legutóbb l!}50-ben ■— a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás miatt ítélték el nyolchavi börtönre. Ügy látszik, Horász nem tanult saját kárából, s mint a tsz elnöke — meglopta saját termelőszövetkezetét; 172 tévő nádat sikkasztott el, 1204 forint érték« ben. A járásbíróság — igen helyesen — nem tekintette enyhítő körülménynek Horász elnöki tisztségét cs nem régen nyolchavi börtönre ítélte. Példája bizonnyal elgondolgoztatja majd a saját szövetkezetük ellen vétő elnököket, s tanulságul szolgál a termelőszövetkezet / iránt bizalmatlan dolgozó parasztoknak is. és üzemeink munkáját ne zavarja a papírhiány. A MÉH vállalatok a KISZ Országos Bizottságával karöltve elhatározták, hogy papíriparunk termelési gondjaniak csökkentése érdekében 1968. március 17-től április 30-ig papír- hulladék- és háztartási rongy- gyűjtő kampányt szerveznek. A hulladék népgazdasági értékével és importcsökkentő jelentőségével tisztában levő lakosság nagy mértékben elősegítheti papírgyártásunk termelési eredményeinek növelését. A legkisebb darab papírnak sem szabad kárba vesznie. Papírgyáraink gépei várják a hulladék nyersanyagot,
