Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-20 / 67. szám

Több százezer forint többletbevételt jelentenek as állami kedvezmények a kecskeméti Szabadságharcos Tax-nek* Okos dponddások az állatállomány mennyiségi növelése és minőségi javítása érdekében 1 Szigorú sllenőrzóssc sok meglepetésnek eledéi- vehetjük Ezt mutatja a Félegyházi Vendéglátó Vállalat példája’ A kecskeméti Szabadsághar­cos Termelőszövetkezetben Kiss Sándor elnökkel, valamint a tsz újdonsült agronómusával, Ki­rály Lajossal beszélgetünk az idei tervekről. Érdemes ezekről szót váltani, hiszen sok életrevaló, okos el­gondolása van a tagságnak. Ke- > vés olyan termelőszövetkezet van, amelyik ilyen helyesen él az állam biztosította kedvezmé­nyekkel. A gépállomással meg­kötötték az éves szerződést, va­lamennyi talajmunkát, az ara­tást, az ő gépei végzik. — Kiszámítottuk, hogy 81 000 forint kedvezményt j jelent nekünk az, hogy egy katasztrális holdra 3,2 nor­málhold gépi munkát szer­ződünk, — magyarázza az elnök. — Ezenkívül az a tervünk, hogy egy katasztrális holdra 100 kilónál több műtrágyát haszná­lunk fel — egészíti ki az előb­bieket az agronómus. — Ezután is 35 000 forint árkedvezményt kapunk. — Van nekünk egy új istál­lónk, amelyet állami hitellel építtettünk 370 000 forintért — veszi át ismét a beszéd fonalát Kiss Sándor. — Ha mi biztosít­juk* az istálló 00 százalékos ki­használását, valamint tehenen­ként a 2000 literen felüli tejho­zamot, akkor 25 százalékot elengednek a hitelből. Ezt meg tudjuk valósítani, ami annyit jelent, hogy 90 000 forin­tot törölnek az említett összeg­ből. — Tervezzük 100 katasztrális holdon som kóró vetését, zöld- trágyázás céljából — így az ag­ronómus. — Ezért olcsóbban kapjuk a somkóró vetőmagot, nekünk ez is 8000 forintot je-; lent. Szinte felsorolni is sok mind­azt a lehetőséget, amelyet az; állami kedvezmények biztosíta-i nak a termelőszövetkezet tag­ságának. Ezzel még nincs befe-; jezve, mert nem szabad megfe­ledkezni a jövedelemadóval kapcsolatos rendelkezésről sem. A termelőszövetkezet tagjai sem feledkeztek meg erről, mert a jövedelem 70 százalékát készpénzben osztják és csak 30 százalékot osztanak ter­mészetben egy-egy munkaegységre. Az el­nök elvtárs szerint ez előrelát­hatólag több mint 10 000 forint adókedvezményt jelent a tag­ságnak. Ezenkívül a szövetke­zet az átadott nagyobb mennyi­ségű termény után mennyiségi felárat kap, nem beszélve arról, hogy a tagságnak sem kell any- nyit piacozni az áru eladása vé gett. Ez csökkenti a kiesést a munkából és a szövetkezeti ta­gok külön is jobban járnak, mert a mennyiségi felár növeli a szövetkezet, végső soron a sa­ját jövedelmüket, Már az előbb szó volt arról, hogy a termelőszövetkezet je­lentős területen zöldtrágyázást akar megvalósítani. Ez azzal függ össze, hogy a területhez képest kevés az állatállomá­nyuk. Ilyen körülmények között nem tudják a szükséges talaj­erőt biztosítani. Ezért egyik fon­tos célkitűzésük az állatállo­mány mennyiségi növelése és minőségi feljavítása. Az év végére 50 darab törzskönyvezett magyar-tar­ka tehenet akarnak beállí­tani. Jelenleg már 20 iiyen tehenük van törzskönyvezve. A követke­ző évben már százra akarják emelni a létszámot. Fehér ma­gyar hússertés beállítását is ter­vezik és bevezetik a bacon hiz­lalást. Már összeköttetésbe lép­tek a Mezőhegyest Állami Gaz­dasággal, tőlük akarják besze­rezni a tenyészállatokat. Egy »kényes* problémájuk van, ez pedig a baromfite­nyésztés. Már a szegedi betonútról jól látszik a korszerűen megépített baromfiól, amelyet jelenleg rak­tárnak használnak. Azt elisme­rik a szövetkezet vezetői, hogy a baromfitenyésztés a nagy­üzemben jövedelmező. Ezt sa­ját példájuk is bizonyítja, hi­szen 195í-ben 150 darab tyúk­juk volt a baromf if araion, mégis 25 000 forint tiszta jö­vedelemre tettek szert, pedig abban az időben még be­adási kötelezettség is terhelte a közöst. Az előző évben szintén szépen jövedelmezett a baromfi- állományuk. — Miért hagyták akkor abba? — A gondozóval volt baj — válaszolja az elnök. — Eltűntek a tojások, elhullottak a barom­fiak. Tudom, hogy ezen segíteni kellene, de hogyan? A háztáji gazdaságokban szép baromfiál­lomány van, ami szintén bizo­nyítéka annak, hogy érdemes vele foglalkozni. Gondozót nem találunk. Pedig kedvezményes áron, forintért kapná a szövetke­zet a naposcsibét. Tudjuk, hogy nem könnyű do­log most hirtelen beállítani egy baromfiállományt, hiszen a szö­vetkezet vezetőségének sok te­endője van a gazdálkodás meg­javítása érdekében, mert meg kell vallani őszintén, hogy ta­valy 197 000 forint vesztesé ggel zárták a gazdasági évet. E vesz­teségnek sok eredője van, töb­bek között az, hogy mértéktelnül felnövekedett a háztáji terület. Egyes csa­ládok kezelésében két hold is volt. a fiatalok is kaptak 800 négy­szögölet. összesen 77 hold indo­kolatlanul kiadott háztáji terü­let terhelte a közöst. Érthető, hogy ezért csökkent a közös táblákon dolgozók száma, in­kább a háztájiban kerestek el­foglaltságot, lazult a munkafe­gyelem. Ezt az idén megszüntet­ték. Megszűnő félben van a ház­táji gazdaságok indokolatlanul magas állatállománya is, amely szintén túllépi' az alapszabály engedte kereteket. Eg yszóval sok tennivalója van j még a vezetőségnek, de már ed-j dig is eredményesen dolgoztak! és ahogy ők mondják, a Szabad-! ságharcos Termelőszövetkezet-' nek okos, szorgalmas, dolgos! tagsága van, akiknek egy része! átmenetileg megtévedt ugyan, de] az idén úgy akarnak dol­gozni, hogy jelentős nyere­séggel .záruljon az évvégi mérleg. A helyes törekvést bizonyít-! ják az említett tervek. Mi ehhez] még csak annyit teszünk hozzá,] hogy nem ártana még egyszer] alaposan megtárgyalni p közös! baromfitartást. , K. S. elve, hogy a vendéglátóiparban összeszokott kollektíva kialakí­tásával, s ezzel párhuzamosan szigorú ellenőrzéssel sok nem­várt meglepetésnek, köztük tv nagy leltárhiányoknak is elejéd lehet venni. Molnár elvtársék tesznek is érte, hogy így legyen, 15—20 naponként végeznek el­lenőrző leltárokat. AKIK ILYEN alkalmakkor nem tudnak becsülettel elszá­molni a rájuk bízott értékekkel, akiknél sorozatosan leltárhiány c tapasztalnak, azokat könyörtele­nül elbocsátják. Dolgozóikat vi­szont nem szívesen váltogatják. Nem helyezik mindig egyik helyről a másikra. Ezzel elérték, hogy minden üzemegységben ma már törzsgárda van. A személy­zet ismeri a vendégeket, azok viszont őket. A vendégek és fel­szolgálók kapcsolata mindin­kább a bizalomra épül. Az em­berek megszokják az egyes "he­lyeket, ezáltal növekszik a törzs­vendégek száma, az italboltok, vendéglők torgalma, ami alapja a vállalat eredményeinek. A KISKUNFÉLEGYHÁZI Ven­déglátó Vállalat 1954 óta nyere­ségesen működik, ami az írtak után nem is csoda. Mi több, a jó kollektíva és szigorú ellenőr­zés jelszavának, mint vezetési elvnek a következetes érvénye­sítése azzal az eredménnyel is jár, hogy a vállalat dolgozói nemsokára kétheti fizetésüknek megfelelő nyereségrészesedést kapnak majd kézhez. Sándor A bátrai Mík panasza (jyátya nem valami világhírű J-J község. A paprikaterme­lésen és szorgalmas, dolgozó né­pen kívül nincsenek világrenge­tő érdekességei. Ennek ellenére Bátyán is lényeges változást ta­pasztal a szemlélődő. Ezek kö­zül én csupán egyet említek KINEK VAN IGAZA? Bérpanaszok nyomában a Kecskeméti Konzervgyárban Munkások látogatták meg szerkesztőségünket a Kecske­méti Konzervgyár I. telepéről. Elmondották: úgy érzik, nem kapják meg munkájukért azt a bért, ami jogosan megilletné őket. Mivel a bérügyekben eliga­zodni nehéz, segítséget kértünk az ügy tisztázása érdekében az ÉDOSZ Területi Bizottságától. Király Margit elvtársnő javas­latára Forgács György elvtárs- sal, az ÉDOSZ Területi Bizott­ságának tagjával mentünk ki a gyárba, a szárító üzembe. Meghallgattuk a dolgozókat, ^feljegyeztük panaszaikat, az ez­zel kapcsolatosan kapott vála­szokat is. Ennek birtokában pró­báljuk kifejteni kinek, mely leseiben van igaza. Mi bántia a bagymaszáritókat? Egyöntetűen kifogásolták azt, hogy a hagymaszárításnál a nem megfelelő szárítmányt átdolgoz­tatják és ezenfelül selejtbért is alkalmaznak. Megnéztük az elszámolást. Megállapítottuk, hogy selejtbér címén Csak annyi összeget von­nak le, amennyi árut selejtes­ének találnak. Ha 150 kiló hagy- £\mából 15 kiló a selejt, akkor 15 >>kiló után történik a selejtlevo- — önkéntes segítőbrigácl ala-Smás, azaz ebben az esetben tíz ku!t Sándor Ferenc KISZ-tag«százalékos. vezetésével Borbáspusztán. A SS Ennek megállapítása úgy tór- 16 tagú brigád első munkája a»ténik, hogy a mintát laborató- kőröú földút másfél kilométe-<<numban megvizsgálják, s ha az rés szakaszénak megjavítása és»nem telel meg az előírt kívan- Síci kisfa clüllétcje lesz. óságnak. sele.HU» minősítik, A gyors nedvesedésre vonatkozó­lag pedig az a válasz, hogy a hagyma egy-két hétig is eláll anélkül, hogy a szárítás után nedvtartalma is emelkedne. Szóba került az újraszárítás problémája is. Ennél azt a vá­laszt kaptuk — amit bebizonyí­tottak —, hogy az újraszarítá- sért a vállalat bér fizet. Persze itt nagyobb a mennyiségi és a minőségi követelmény, mert már egyszer szárított és kezelt áruról van szó. Talán úgy fest, hogy Nagy Károly szitamester ügye külön áll az előbbi problémától, de ez csak a látszat. Ugyanis T. Nagy Károlynak van egy jogos sérel­me. Szitamester és mégis segéd­munkás bért kap. Bár nincs meg a szakképzettsége, de van nyolc évi gyakorlata és éppen ezért a fennálló törvények szerint őt is megilleti a szakmunkás bére­zés, jelen esetben a 6 forintos akkordbér. A 1 törvény helyes alkalmazá­sán kívül erkölcsi szempontból is célszerű lenne az említett idős munkás megbecsülése, még akkor is, ha a normaosztályon az a vélemény, hogy a napi ke­resetét — amely esetenként 20 —30 forint, vagy ennél több — úgy akarja »kiegészíteni*, hogy »eltéveszti* a szárítási idő be­tartását. fi rest hétszer lárad és ami vilathaln A hagymát szárító dolgozók problémáinak tisztázása után rátérünk Szabó Mária ás> Vörös Júlia ügyére, ök azt mondták, hogy az egyik nap átirányítot­ták őket másik üzembe zellert válogatni, s mikor megkapták a fizetésüket, erre a napra is bért vontak le tőlük selejt címén, ha­bár itt sem voltak az üzemben. Az illetékesek azt válaszol­ták: — Ilyesmi előfordul. Ebben az esetben szólni kell az üzem­vezetőnek. Ha a követelés jogos, orvosolni is fogják. A napi 6 forintos keresetre vonatkozólag pedig a következő megállapításra jutottunk. A két kislány a hagymaválogatásnál előző nap olyan rossz munkát végzett, hogy az üzem vezetője kénytelen volt az egész mennyi séget ú.ira átválogattatni. Ezért a fennálló törvények értelmé­ben természetesen újból bér nem jár. Miből adódott mégis a 6 fo­rintos kereset? A második válo­gatásnál az előző napi mennyi­séget túlszárnyalták. E példa nemcsak e két kis­lánynak, hanem több dolgozó-' nak is tanulságul szolgálhat: a rest kétszer fárad. Ettől függetlenül azonban le­hetne vitatkozni azon, miképp lehetséges, hogy valaki 8 órán át dolgozva csak selejtet ter­mel. Nem láttuk az árut, s így kénytelenek voltunk a vezetők érvelését elfogadni, — némi kétkedéssel. \J Ugyanakkor felvetődött ben­nünk az a kérdés is: vajon hol volt a csoportvezető? meg, mégpedig a női: helyzeté-> ben, gondolkodásában végbe­ment változást. A nők itt is tud­ják, hogy társadalmunk megbe­csüli őket és nemcsak jogokat biztosít számukra, hanem lehe­tőséget is jogaik gyakorlásához. Mindezt mi sem bizonyítja job­ban, mint a nők aktivitása, a közügyekben való eredményes részvételük. Am a bátyai férfiak — főként a férjek — nem nagyon örülnek ennek az egyenjogúságnak. Sok panaszuk van emiatt a bátyai nőknek, feleségeknek, s ezt szó­vá is tették egy összejövetelü­kön. A helyzet az, hogy a fér­jek legtöbbször semmibe veszik feleségeik észrevételeit, javasla­tait, amivel családi gondjaik —. de egyben az ország gazdasági helyzetének — megjavítását is szolgálnák. A férjek egy része gyakran goromba és figyelmet­len feleségével szemben. Ok gyakran eljárnak szórakozni, de nem viszik magukkal felesé­geiket. Olyan férjet alig lehet látni, aki felségével karonfogva sétálna az utcán, vagy moziba, futballmérkőzésre együtt menne a feleségével. Nem vitás, hogy mindez a múlt örökségeképpen él még Bátyán és ezt mielőbb meg kell szüntetni. Felvetődik a kérdés: hogyan? Egyrészt a férjek, a férfiak legyenek megértőbbek, segítőbbek. Nem kerül olyan nagy megerőltetésbe, hogy a férj figyelmes, udvarias és elő­zékeny legyen. Másrészt a fele­ségek, az asszonyok foglalkoz­zanak többet férjeikkel és női­es, megértő, szívós jellemükkel bírják rá »makacs« élettársukat a nőket lebecsülő nézetek fel­adására. A családjának boldo­gulásáért aggódó és ezért küzdő anya, feleség csak jót akarhat férjének is, ezért becsüljék meg jobban feleségeiket a bátyai fér­fiak. M. J. (Fob tatjuk) — A Bajai Ruhaüzemben nemrégen alakult meg az üzemi tanács, amely a napokban tar­totta megalakulás utáni első ülését, melyen fontos üzemi problémákat vitattak meg. — i&Pechtler Ferenc leveléből^ A GAZDASÁGOS termelés, s a szigorú takarékosság fogal­mába az is beletartozik, hogy a kereskedelmi és vendéglátó vál­lalatoknál befizetik-e a dolgozók a leltárhiányoknál felmerülő jogos összegeket. Megvizsgáltuk ezt a Kiskunfélegyházi Vendég­látó Vállalatnál és meggyőződ­tünk, a vezetők következetesen vigyáznak a társadalmi tulaj-' donra, a közvagyonra. 1957-ben a vállalat 18 üzem­egységében 307 leltárt vettek fel, ami annyit tesz, hogy minden üzemegység munkáját átlag há­romhetenként ellenőrizte a ve­zetőség. Nagyobb részt ennek tudható be, hogy komolyabb hi­ány nem volt. Hetven olyan eset történt, amikor a kassza- és rak­tárkészlet nem egyezett. De ezek a különbözetek a végrehajtott leltárak nagy többségénél jóval alatta voltak az ötven forintnak. Az évi hiány is összesen 1018 forintot tett ki. Ezt az összeget a dolgozók annak rendje és módja szerint befizettek a vál­lalat számlájára. A FELSOROLT tények az első olvasásra természetesnek tűn­nek. Ha azonban belegondolunk, hogy hány vendéglátó és keres­kedelmi visszaélést tárgyalta az elmúlt hónapokban a bíróság, akkor a félegyházi vendéglátó eredményei közel sem olyan ma­gától értetődőek. Ellenkezőleg, komoly, következetes , munka eredményei. Molnár János elvtársnak, a vállalat igazgatójának vezetési

Next

/
Oldalképek
Tartalom