Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-20 / 67. szám
Több százezer forint többletbevételt jelentenek as állami kedvezmények a kecskeméti Szabadságharcos Tax-nek* Okos dponddások az állatállomány mennyiségi növelése és minőségi javítása érdekében 1 Szigorú sllenőrzóssc sok meglepetésnek eledéi- vehetjük Ezt mutatja a Félegyházi Vendéglátó Vállalat példája’ A kecskeméti Szabadságharcos Termelőszövetkezetben Kiss Sándor elnökkel, valamint a tsz újdonsült agronómusával, Király Lajossal beszélgetünk az idei tervekről. Érdemes ezekről szót váltani, hiszen sok életrevaló, okos elgondolása van a tagságnak. Ke- > vés olyan termelőszövetkezet van, amelyik ilyen helyesen él az állam biztosította kedvezményekkel. A gépállomással megkötötték az éves szerződést, valamennyi talajmunkát, az aratást, az ő gépei végzik. — Kiszámítottuk, hogy 81 000 forint kedvezményt j jelent nekünk az, hogy egy katasztrális holdra 3,2 normálhold gépi munkát szerződünk, — magyarázza az elnök. — Ezenkívül az a tervünk, hogy egy katasztrális holdra 100 kilónál több műtrágyát használunk fel — egészíti ki az előbbieket az agronómus. — Ezután is 35 000 forint árkedvezményt kapunk. — Van nekünk egy új istállónk, amelyet állami hitellel építtettünk 370 000 forintért — veszi át ismét a beszéd fonalát Kiss Sándor. — Ha mi biztosítjuk* az istálló 00 százalékos kihasználását, valamint tehenenként a 2000 literen felüli tejhozamot, akkor 25 százalékot elengednek a hitelből. Ezt meg tudjuk valósítani, ami annyit jelent, hogy 90 000 forintot törölnek az említett összegből. — Tervezzük 100 katasztrális holdon som kóró vetését, zöld- trágyázás céljából — így az agronómus. — Ezért olcsóbban kapjuk a somkóró vetőmagot, nekünk ez is 8000 forintot je-; lent. Szinte felsorolni is sok mindazt a lehetőséget, amelyet az; állami kedvezmények biztosíta-i nak a termelőszövetkezet tagságának. Ezzel még nincs befe-; jezve, mert nem szabad megfeledkezni a jövedelemadóval kapcsolatos rendelkezésről sem. A termelőszövetkezet tagjai sem feledkeztek meg erről, mert a jövedelem 70 százalékát készpénzben osztják és csak 30 százalékot osztanak természetben egy-egy munkaegységre. Az elnök elvtárs szerint ez előreláthatólag több mint 10 000 forint adókedvezményt jelent a tagságnak. Ezenkívül a szövetkezet az átadott nagyobb mennyiségű termény után mennyiségi felárat kap, nem beszélve arról, hogy a tagságnak sem kell any- nyit piacozni az áru eladása vé gett. Ez csökkenti a kiesést a munkából és a szövetkezeti tagok külön is jobban járnak, mert a mennyiségi felár növeli a szövetkezet, végső soron a saját jövedelmüket, Már az előbb szó volt arról, hogy a termelőszövetkezet jelentős területen zöldtrágyázást akar megvalósítani. Ez azzal függ össze, hogy a területhez képest kevés az állatállományuk. Ilyen körülmények között nem tudják a szükséges talajerőt biztosítani. Ezért egyik fontos célkitűzésük az állatállomány mennyiségi növelése és minőségi feljavítása. Az év végére 50 darab törzskönyvezett magyar-tarka tehenet akarnak beállítani. Jelenleg már 20 iiyen tehenük van törzskönyvezve. A következő évben már százra akarják emelni a létszámot. Fehér magyar hússertés beállítását is tervezik és bevezetik a bacon hizlalást. Már összeköttetésbe léptek a Mezőhegyest Állami Gazdasággal, tőlük akarják beszerezni a tenyészállatokat. Egy »kényes* problémájuk van, ez pedig a baromfitenyésztés. Már a szegedi betonútról jól látszik a korszerűen megépített baromfiól, amelyet jelenleg raktárnak használnak. Azt elismerik a szövetkezet vezetői, hogy a baromfitenyésztés a nagyüzemben jövedelmező. Ezt saját példájuk is bizonyítja, hiszen 195í-ben 150 darab tyúkjuk volt a baromf if araion, mégis 25 000 forint tiszta jövedelemre tettek szert, pedig abban az időben még beadási kötelezettség is terhelte a közöst. Az előző évben szintén szépen jövedelmezett a baromfi- állományuk. — Miért hagyták akkor abba? — A gondozóval volt baj — válaszolja az elnök. — Eltűntek a tojások, elhullottak a baromfiak. Tudom, hogy ezen segíteni kellene, de hogyan? A háztáji gazdaságokban szép baromfiállomány van, ami szintén bizonyítéka annak, hogy érdemes vele foglalkozni. Gondozót nem találunk. Pedig kedvezményes áron, forintért kapná a szövetkezet a naposcsibét. Tudjuk, hogy nem könnyű dolog most hirtelen beállítani egy baromfiállományt, hiszen a szövetkezet vezetőségének sok teendője van a gazdálkodás megjavítása érdekében, mert meg kell vallani őszintén, hogy tavaly 197 000 forint vesztesé ggel zárták a gazdasági évet. E veszteségnek sok eredője van, többek között az, hogy mértéktelnül felnövekedett a háztáji terület. Egyes családok kezelésében két hold is volt. a fiatalok is kaptak 800 négyszögölet. összesen 77 hold indokolatlanul kiadott háztáji terület terhelte a közöst. Érthető, hogy ezért csökkent a közös táblákon dolgozók száma, inkább a háztájiban kerestek elfoglaltságot, lazult a munkafegyelem. Ezt az idén megszüntették. Megszűnő félben van a háztáji gazdaságok indokolatlanul magas állatállománya is, amely szintén túllépi' az alapszabály engedte kereteket. Eg yszóval sok tennivalója van j még a vezetőségnek, de már ed-j dig is eredményesen dolgoztak! és ahogy ők mondják, a Szabad-! ságharcos Termelőszövetkezet-' nek okos, szorgalmas, dolgos! tagsága van, akiknek egy része! átmenetileg megtévedt ugyan, de] az idén úgy akarnak dolgozni, hogy jelentős nyereséggel .záruljon az évvégi mérleg. A helyes törekvést bizonyít-! ják az említett tervek. Mi ehhez] még csak annyit teszünk hozzá,] hogy nem ártana még egyszer] alaposan megtárgyalni p közös! baromfitartást. , K. S. elve, hogy a vendéglátóiparban összeszokott kollektíva kialakításával, s ezzel párhuzamosan szigorú ellenőrzéssel sok nemvárt meglepetésnek, köztük tv nagy leltárhiányoknak is elejéd lehet venni. Molnár elvtársék tesznek is érte, hogy így legyen, 15—20 naponként végeznek ellenőrző leltárokat. AKIK ILYEN alkalmakkor nem tudnak becsülettel elszámolni a rájuk bízott értékekkel, akiknél sorozatosan leltárhiány c tapasztalnak, azokat könyörtelenül elbocsátják. Dolgozóikat viszont nem szívesen váltogatják. Nem helyezik mindig egyik helyről a másikra. Ezzel elérték, hogy minden üzemegységben ma már törzsgárda van. A személyzet ismeri a vendégeket, azok viszont őket. A vendégek és felszolgálók kapcsolata mindinkább a bizalomra épül. Az emberek megszokják az egyes "helyeket, ezáltal növekszik a törzsvendégek száma, az italboltok, vendéglők torgalma, ami alapja a vállalat eredményeinek. A KISKUNFÉLEGYHÁZI Vendéglátó Vállalat 1954 óta nyereségesen működik, ami az írtak után nem is csoda. Mi több, a jó kollektíva és szigorú ellenőrzés jelszavának, mint vezetési elvnek a következetes érvényesítése azzal az eredménnyel is jár, hogy a vállalat dolgozói nemsokára kétheti fizetésüknek megfelelő nyereségrészesedést kapnak majd kézhez. Sándor A bátrai Mík panasza (jyátya nem valami világhírű J-J község. A paprikatermelésen és szorgalmas, dolgozó népen kívül nincsenek világrengető érdekességei. Ennek ellenére Bátyán is lényeges változást tapasztal a szemlélődő. Ezek közül én csupán egyet említek KINEK VAN IGAZA? Bérpanaszok nyomában a Kecskeméti Konzervgyárban Munkások látogatták meg szerkesztőségünket a Kecskeméti Konzervgyár I. telepéről. Elmondották: úgy érzik, nem kapják meg munkájukért azt a bért, ami jogosan megilletné őket. Mivel a bérügyekben eligazodni nehéz, segítséget kértünk az ügy tisztázása érdekében az ÉDOSZ Területi Bizottságától. Király Margit elvtársnő javaslatára Forgács György elvtárs- sal, az ÉDOSZ Területi Bizottságának tagjával mentünk ki a gyárba, a szárító üzembe. Meghallgattuk a dolgozókat, ^feljegyeztük panaszaikat, az ezzel kapcsolatosan kapott válaszokat is. Ennek birtokában próbáljuk kifejteni kinek, mely leseiben van igaza. Mi bántia a bagymaszáritókat? Egyöntetűen kifogásolták azt, hogy a hagymaszárításnál a nem megfelelő szárítmányt átdolgoztatják és ezenfelül selejtbért is alkalmaznak. Megnéztük az elszámolást. Megállapítottuk, hogy selejtbér címén Csak annyi összeget vonnak le, amennyi árut selejtesének találnak. Ha 150 kiló hagy- £\mából 15 kiló a selejt, akkor 15 >>kiló után történik a selejtlevo- — önkéntes segítőbrigácl ala-Smás, azaz ebben az esetben tíz ku!t Sándor Ferenc KISZ-tag«százalékos. vezetésével Borbáspusztán. A SS Ennek megállapítása úgy tór- 16 tagú brigád első munkája a»ténik, hogy a mintát laborató- kőröú földút másfél kilométe-<<numban megvizsgálják, s ha az rés szakaszénak megjavítása és»nem telel meg az előírt kívan- Síci kisfa clüllétcje lesz. óságnak. sele.HU» minősítik, A gyors nedvesedésre vonatkozólag pedig az a válasz, hogy a hagyma egy-két hétig is eláll anélkül, hogy a szárítás után nedvtartalma is emelkedne. Szóba került az újraszárítás problémája is. Ennél azt a választ kaptuk — amit bebizonyítottak —, hogy az újraszarítá- sért a vállalat bér fizet. Persze itt nagyobb a mennyiségi és a minőségi követelmény, mert már egyszer szárított és kezelt áruról van szó. Talán úgy fest, hogy Nagy Károly szitamester ügye külön áll az előbbi problémától, de ez csak a látszat. Ugyanis T. Nagy Károlynak van egy jogos sérelme. Szitamester és mégis segédmunkás bért kap. Bár nincs meg a szakképzettsége, de van nyolc évi gyakorlata és éppen ezért a fennálló törvények szerint őt is megilleti a szakmunkás bérezés, jelen esetben a 6 forintos akkordbér. A 1 törvény helyes alkalmazásán kívül erkölcsi szempontból is célszerű lenne az említett idős munkás megbecsülése, még akkor is, ha a normaosztályon az a vélemény, hogy a napi keresetét — amely esetenként 20 —30 forint, vagy ennél több — úgy akarja »kiegészíteni*, hogy »eltéveszti* a szárítási idő betartását. fi rest hétszer lárad és ami vilathaln A hagymát szárító dolgozók problémáinak tisztázása után rátérünk Szabó Mária ás> Vörös Júlia ügyére, ök azt mondták, hogy az egyik nap átirányították őket másik üzembe zellert válogatni, s mikor megkapták a fizetésüket, erre a napra is bért vontak le tőlük selejt címén, habár itt sem voltak az üzemben. Az illetékesek azt válaszolták: — Ilyesmi előfordul. Ebben az esetben szólni kell az üzemvezetőnek. Ha a követelés jogos, orvosolni is fogják. A napi 6 forintos keresetre vonatkozólag pedig a következő megállapításra jutottunk. A két kislány a hagymaválogatásnál előző nap olyan rossz munkát végzett, hogy az üzem vezetője kénytelen volt az egész mennyi séget ú.ira átválogattatni. Ezért a fennálló törvények értelmében természetesen újból bér nem jár. Miből adódott mégis a 6 forintos kereset? A második válogatásnál az előző napi mennyiséget túlszárnyalták. E példa nemcsak e két kislánynak, hanem több dolgozó-' nak is tanulságul szolgálhat: a rest kétszer fárad. Ettől függetlenül azonban lehetne vitatkozni azon, miképp lehetséges, hogy valaki 8 órán át dolgozva csak selejtet termel. Nem láttuk az árut, s így kénytelenek voltunk a vezetők érvelését elfogadni, — némi kétkedéssel. \J Ugyanakkor felvetődött bennünk az a kérdés is: vajon hol volt a csoportvezető? meg, mégpedig a női: helyzeté-> ben, gondolkodásában végbement változást. A nők itt is tudják, hogy társadalmunk megbecsüli őket és nemcsak jogokat biztosít számukra, hanem lehetőséget is jogaik gyakorlásához. Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint a nők aktivitása, a közügyekben való eredményes részvételük. Am a bátyai férfiak — főként a férjek — nem nagyon örülnek ennek az egyenjogúságnak. Sok panaszuk van emiatt a bátyai nőknek, feleségeknek, s ezt szóvá is tették egy összejövetelükön. A helyzet az, hogy a férjek legtöbbször semmibe veszik feleségeik észrevételeit, javaslatait, amivel családi gondjaik —. de egyben az ország gazdasági helyzetének — megjavítását is szolgálnák. A férjek egy része gyakran goromba és figyelmetlen feleségével szemben. Ok gyakran eljárnak szórakozni, de nem viszik magukkal feleségeiket. Olyan férjet alig lehet látni, aki felségével karonfogva sétálna az utcán, vagy moziba, futballmérkőzésre együtt menne a feleségével. Nem vitás, hogy mindez a múlt örökségeképpen él még Bátyán és ezt mielőbb meg kell szüntetni. Felvetődik a kérdés: hogyan? Egyrészt a férjek, a férfiak legyenek megértőbbek, segítőbbek. Nem kerül olyan nagy megerőltetésbe, hogy a férj figyelmes, udvarias és előzékeny legyen. Másrészt a feleségek, az asszonyok foglalkozzanak többet férjeikkel és nőies, megértő, szívós jellemükkel bírják rá »makacs« élettársukat a nőket lebecsülő nézetek feladására. A családjának boldogulásáért aggódó és ezért küzdő anya, feleség csak jót akarhat férjének is, ezért becsüljék meg jobban feleségeiket a bátyai férfiak. M. J. (Fob tatjuk) — A Bajai Ruhaüzemben nemrégen alakult meg az üzemi tanács, amely a napokban tartotta megalakulás utáni első ülését, melyen fontos üzemi problémákat vitattak meg. — i&Pechtler Ferenc leveléből^ A GAZDASÁGOS termelés, s a szigorú takarékosság fogalmába az is beletartozik, hogy a kereskedelmi és vendéglátó vállalatoknál befizetik-e a dolgozók a leltárhiányoknál felmerülő jogos összegeket. Megvizsgáltuk ezt a Kiskunfélegyházi Vendéglátó Vállalatnál és meggyőződtünk, a vezetők következetesen vigyáznak a társadalmi tulaj-' donra, a közvagyonra. 1957-ben a vállalat 18 üzemegységében 307 leltárt vettek fel, ami annyit tesz, hogy minden üzemegység munkáját átlag háromhetenként ellenőrizte a vezetőség. Nagyobb részt ennek tudható be, hogy komolyabb hiány nem volt. Hetven olyan eset történt, amikor a kassza- és raktárkészlet nem egyezett. De ezek a különbözetek a végrehajtott leltárak nagy többségénél jóval alatta voltak az ötven forintnak. Az évi hiány is összesen 1018 forintot tett ki. Ezt az összeget a dolgozók annak rendje és módja szerint befizettek a vállalat számlájára. A FELSOROLT tények az első olvasásra természetesnek tűnnek. Ha azonban belegondolunk, hogy hány vendéglátó és kereskedelmi visszaélést tárgyalta az elmúlt hónapokban a bíróság, akkor a félegyházi vendéglátó eredményei közel sem olyan magától értetődőek. Ellenkezőleg, komoly, következetes , munka eredményei. Molnár János elvtársnak, a vállalat igazgatójának vezetési
