Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-05 / 30. szám
Cy I diu nő ki 'fiatalo k MEGTALÁLTAK A HELYES UTAT A solti pártszervezet együtt él a dolgozókkal Az országúlmenti tó partján ruhát sújkoló as:zony szorgoskc- tíik. A zúzmarás fák gallyai közül elcnk rajzolódik Dusnok körvonala, s amikor bekanyarodunk a falu szívébe, lakodalmas menettel találkozunk. A menet élén fiatal férfi ballag, hívogató kötény feszül rajta. Kezében csutora és pántlikás görbebot. Sereg Annus lakodalmát ünnepli a község s az utca két oldalán kívánatos tortákat visznek a meghívott vendégek. Ez volt az első meglepetésem. Jól kezdődik ez a nap is — mondottam magamban, mert a lakodalom szerencsét hoz az ember számára. A dusnoki tanácstitkár szobájában vendégek ülnek. Hosszú, szőkehajú fiatalember, aki kíváncsian fürkésző szemekkel kémlel, s úgy érzem, mintha számon akarná kérni tőlem, hogy merészelem zavarni munkája közben. — A KISZ-titkárral szeretnék beszélni. Hol találhsápm meg? Bocsánatot kér Alfelektől és odalép elém. ' — Mikor érettségiztél? — 1949-ben. — És hol? — Sátoraljaújhelyen. — Na a betyár mindenit, nem ismersz meg? Én vagyok az a legény, aki veled együit nagy szerette a »matematikát". Osztálytársak voltunk, te az első padban ültél, én meg a harmadikban. Jövőre lesz tízéves találkozónk. Megöleljük egymást, s a várakozó felek türelemmel adóznak .két öreg diák örömének. Sánta Pál elvtárs, a dusnoki KISZ-szervezet vezetőségi tagja. Értelmes, rátermett fiatalember, aki ismeri a fiatalság gondjait és segít is problémáik megoldásában. i — Harmincnégy tagja van aj szerkezetnek. 1957 márciusában; alakultunk, azóta tettünk is márj — Műemlékké nyilvánították ] és bezárják a debreceni Horto- : bágy-malmot. A malom bástyaszerű épületében már több mint 200 évvel ezelőtt szélvitorlákkal Hajtott malomkövek őrölték a; gabonát. A most bezárt malom-: hoz tartozó irodahelyiségekben i a debreceni élelmiszeripari is- • kola tanulói kapnak otthont. ; 'egyet és mást. A legnagyobb 1 problémát az ipari tanulók jelentették számunkra. Jócskán vannak a faluban, s amikor már szürkülni kezdett, gvakran láttuk őket a vendéglőben. Még sem. lesz ez így jó — gondoltuk, s összehívtuk őket. Megmagyaráztuk nekik, hegy a kocsmázás nem vezet jóra. — Ezt mi is tudjuk — válaszolták a fiúk. — Biztosítsatok nekünk is szórakozást, akkor el- tagyjuk a vendéglőzést. Egyetértettünk velük Bevontuk őket a kulturális munkába, s nagyszerűen megállják a helyüket. Lelkes, áldozatkész munkát végeznek a fiatalok. Az új iskola építkezésénél havonta egy-egy munkanapot vállalt mindegyik KISZ- tag. Kétszáz darab facsemetét ültetnek el tavasszal. Amikor ezt a tervet ismertették a taggyűlésen, a tagság egyöntetűen elfogadta, s arra kérték a vezetőséget, hogy a falu további szépítése érdekében a jövőben is számíthatnak rájuk, í Saját erejükből színjátszó csoportot hoztak létre. A műkedvelő gárdát Kanzler I tván, fiatal pedagógus tanítja. Fegyelmezetten, odaadóan hallgatják az oktatást s február végén tervezik a Bor című darab premierjét. Az előadásokból befolyt öszszeget a nyári hónapokra tartalékolják. Az ipari tanulókkal közösen kirándulást terveznek, szeretnének megismerkedni az ország nevezetességeivel. Erdős Franciska tanítónő is sokat segít a KISZ-szervezetnek. A KISZ és a nőtanács szervezésében 25 taggal szabászati tanfolyam alakult. Tagjai lányok és fiatalasszonyok örvendetes dolog, hogy egy ilyen kis falu életében a kiszis- ták a kezdeményezők. Zöme parasztfiatal, akiknek a téli hónapokba a kevésbé van mezőgazda- sági elfoglaltságuk, s ilyenkor minden szabadidejüket a falu kulturális életének fellendítésére fordítják. Részt vesznek a legkülönbözőbb társadalmi munkában, ők az úttörői a falusi közöny felszámolásánál!. Sánta elvtárs elkísér a tanácsházáig. Kézszorítás közben ezt mondja: — Becsületes kommunista a mi tanácstitkárunk. Nagyon szeretik a faluban. Neki is része van abban, hogy a mi KISZ- szervezetünknek ma már való" ban kommunista jellege van. Ahol a pórt, a tanács vezetői és a pedagógusok szívügyüknek tekintik az ifjúság nevelését, ott jó eredmények születnek, mint DusnokonBieliczhi/ Sándor AZ ÖTLETES KÖLYÖK (Kép szöveg nélkül.) A SOLTI kommunisták az elmúlt évben jelentősen kivették részüket abból a nagy munkából, harcból, amely az egész ország vezetése előtt is állt. A párt helyes politikájának cs a iíormany haiározatama.! megvalósítása érdekében végzett munkájuk közben megnőtt párt- szervezetük tekintélye és népszerűsége, erősödött a dolgozó parasztokkal való kapcsolatuk. A dolgozókkal való kapcsolatük megerősödésének egyik látható jele, hogy különösen piaci napokon igen sokan keresik fel a pártszervezet helyiségét és ott nyíltan, őszintén elbeszélgetnek az őket foglalkoztató kérdésekről. A solti pártszervezet mool valójában együtt él a dolgozókkal, a kommunisták ismerik azek próblémáit, minden gondját, baját cs helyesebben tudják meghatározni, kijelölni tennivalóikat. AZ EGÉSZ lakosságot érintő közérdekű feladatok megoldására a pártszervezet a közelmúltban akcióprogramot dolgozott ki és azokat most kisgyülésen ismerteti a község lasosai- val. A pártszervezet akcióprogramja községíejlesztcsi feladatokkal is foglalkozik. Az akcióprogramokat ismertető kisgyű- lésen arra kérik a község dolgozóit, hogy társadalmi munkával is járuljanak hozzá a község- fejlesztési tervek mielőbbi megvalósításához. UGYANAKKOR a pártszer- j vezet igen nagy gondot fordít a I párt mezogazdasagi politikájá- I nak ismertetésére. A mezőgaz- ♦ dasag szocialista építésében azonban nemcsak a pártszervezetnek, hanem a különböző tömegszervezeteknek is sok tennivalója van. Különösen jelentős szerepe van ebben a földműves- szövetkezetnek. Az ott dolgozó kommunistáknak a közelmúltban olyan pártmegbizatást adtak, hogy á földművesszövetkezet kereskedelmi tevékenysége mellett az egyszerű termelési társulások szervezésével segítsék elő a termelőszövetkezeti mozgalom előrehaladását. Solton az elmúlt évet valamennyi termelőszövetkezet nyereséggel zárja. A Szikra Termelőszövetkezelt igen nagy beruházásai ellenébe minden munkaegységre 55 forintot osztott. A termelőszövétkezet előnyét ily— módon ma már az élet, a valóság igazolja., KÜLÖN FELADATTAL bízta meg a pártszervezet a KISZ-ben és a nőtanácsban dolgozó kommunistákat, A kommunisták kezdeményeiésáre a nőtanács előadássorozátet indított a gyermeknevelés aktuális kérdéseiről. A Kommunista Ifjúsági Szövetség pedig! együtt a nőtanács- csal főzőtanfolyamot szervezett az asszonyok és leányok részére. MINDEZEK azt mutatják, hogy a solti pártszervezet sokoldalú és eredményes tevékenységet fejt ki. A közelmúltban megvitatták a sorenlevő feladatokat és ennek alapján valamennyi kommunista pártmunkába való bevonását és a Hazafias Népfront tevékenységének fellendítését ; akarják megvalósítani. T. I. ;©» is*, fa r<v Jflíís o ro s cit f)ú/t11 atw itűnui Január 2G-án este mutatkozott be Pál- moncstorán a Katona József Népművelődési ‘Otthon öntevékeny színjátszó csoportja és tánc- együttese. A község több mint 16J főnyi közönsége nagy tetszéssel és szeretettel fogadta az új, fiatal, kezdő műkedvelőket. A műsor elején a szokásos »lámpaláz« nem maradt el. Kissé nehézkesen indult a kibontakozás. A népi táncot táncoló leányok arca az izgalomtól kipirult, pedig igyekeztek a legjobb tudásuknak megfelelőt adni. A színdarabok közül »Az a bizonyos Kázmér« című színműben és a »Förgeteges menyasszony« című darabban Pelikán Ferenc igen jól alakította a nagygazda szerepét. Valameny- nyi szereplő igyekezett jól mozogni a színpadon. Ezzel a feFépéssel bizonyították be a pálmonostori fiatalok, hogy jó szervezéssel és vezetéssel komoly eredményeket lehet elérni. Legyen e hasznos kezdeményezés köye- tendő példa, hogy a járás községeiben a kulturális élet szíu- .vonalasabb és szórakoztatóbb legyen. Tarjányi Gyula levelező L eningrád ma, behavazott sugárutaival, zajtalanul suhanó autóival és téli álmukat pihenő parkjaival csendes északi nagyváros. Nemesvonalú épületei és az ezer csatornán átívelő kecses hidjai már semmi nyomát sem mutatják a háborúnak. Pedig nincs a földnek egyetlen városa sem, mely annyit szenvedett volna a háború borzalmaitól, mint Leningrád. Ha szóba elegyedünk a város idősebb lakóival, és a múltra terelődik a beszélgetés, mindig előkerülnek a háború sötét emlékei. A szenvedélyek már csillapodtak, a sebeket behégesztelte az idő, a rombadőlt falakat felépítették szorgos munkáskezek, de az emlékek változatlan erősséggel törnek elő a lélekből. És a töredékes alkotóelemek eposszá illeszkednek össze. Az eposz hőse: egy város és egy nép. Lejátszódik: a második világEgy pedagógus útijegyzetei Leningrád két arca » A közelmúltban pedagógus-beke- vonat járt a Szovjetunióban. Megyénkbe! is több nevelő vett részt a bckeküldöttség élményekben gazdag utazásán. Oániel József, a bajai TIT. Béta-gimnázium tanára számol be az alábbiakban Szov- jctunióbell tapasztalatairól, azokról az élményekről, melyet útján szerzett a nagy szovict nép földié« iá.!-» a háború első éveiben. Kezdődjék hát a történet. TYJ émetország hadüzenet nélJ. v kül megtámadja a Szovjetuniót. A cél: a nyugaton eredményes villámháború megismétlése az orosz harcmezőkön. Hatalmas német seregtestek nyomulnak elő a megtámadott ország területén. Az egyik Leningrád felé tart, hogy a várost elfoglalja. Hitler Leeb vezérezredesre bízza a Leningrádot ostromló sereg főparancsnokságát. A tábornagy már megmutatta katonai tudását a Maginot-vonal gyors bevételével, és nagy önbizalommal fog hozzá a város ostromához. Roppant, kitűnően felszerelt német hadsereg zárja acélgyűrűbe Leningrádot, és a modern háború kíméletlen eszközeivel megkezdi Leeb az ostromot. Leningrádot a tenger felől oltalmazza Kronstadt, de a szárazföldön nem védik erődítmények. Ezért a lakosság fog hozzá, hogy harckocsiárkokat ásson cs földsáncokat emeljen. Százezrével töltik a homokzsákokat cs az utcák felszedett kövezetéből torlaszokat építenek. Leningrád védelmére nem tud elegendő hadsereget adni a fó- Darancsnokság, mert a java erő Moszkva és a létfontosságú déli területek védelmére szükséges. Ezért fegyvert fognak a város munkásai és vállvetve harcolnak a Vörös Hadsereg egységeivel. Pedig a küzdelem reménytelennek látszik. A főparancsnokság nem hitegeti Leningrád védőit: kijelenti, hogy csak a saját erejükre számíthatnak. És a város ellenáll. A németek, látva a makacs elszántságot, pusztító dühvei támadnak. Bombázógépek csapnak le idegtépő vijjogással, és nyolcszáz ágyú lövi éjjel-nappal a Né’za partjait. A gyűrű egyre ö szebb zárul. A németek hatalmukba kerítik a városkörnyéki repülőtereket, és a védők ezután már csak légvédelmi ütegeikre számíthatnak. A német pilóták még arcátlanabbá válnak és mélyrepülésben géppuskázzák végig a prospekt-eket, lehetetlenné téve a közlekedést a nappali órákban. e ez még csak a kezdet. Leeb decemberben úgy összevonja az ostromgyűrűt, hogy a védők egyetlen vasútvonalat tudnak csak tartani az ország belseje felé. És ezen az egyetlen sínpáron —, melyet csak éjszaka lehet használni a rebülőtámadások miatt — ka Dia D a hárommilliós Leningrád az utánpótlást a hátországból! Leningrádban megelevenednek az ostromlott Karthago borzalmai, melyet Mommsen tömör leírásából Ismerünk. Az élelmiszeradagokat a minimálisra kell szabni. Amikor beköszönt a hideg orosz tél, megtízszereződnek a védők szenvedései. Ami szenet a vonatok hoznak, azt elfogyasztják a gyárak, mert Leningrád hadiüzemei a legdühösebb német ostrom idején is dolgoznak. Ellátják a harcolókat lőszert el és a használhatatlanná vált fegyverek helyett újat gyártanak. Ezen az irgalmatlan télen — leningrá- di vezetők szavait idézem most — »drágább lett az élelmiszer, mint á platina, és a fa mint az arany«. A leningrádiak mégis kitartanak zúgolódás és zokszó nélkül, bár a német bombák mellett már az éhség és a hideg is szedi áldozatait. A mikor eljön a tavasz, az állandó golyózápor ellenére, minden parkot és az ösz- szes aszfalttól nem fedett helyet zöldségfélével ülteti be a lakosság, hogy könnyítsen az élelmiszergondokon. Közben pusztítva, égetve és rombolva hullanak a bombák. A halál hétköznapi jelenséggé válik és az állandó életveszedelem mindenkit közönyössé tesz. Csa.' az elszántság nem lankad el a leningrádiakbán. A gyors győzelemre számító nácik látják, hogy itt nem a Maginot-vonal tízezres drótakadályait és páncélkazama- táit kell áttörniük, hanem a hős védők küzdőszellemével kell bi- rokrakelni a pulkovói síkságon. A harc elkeseredetten folyik tovább, és a védők nem haboznak hősiességgel ellensúlyozni a technikai vagy számbeli fölényt. Tudják nagyon jól, hogy a német hadseregnek korlátlan mennyiségben gyárt repülőgépet és tankot a leigázott Európa, de kevés a német katona-. És Hitler seregei keservesen tapasztalják, hogy a leningrádi harcmezükön élettel kell az életért fizetni. Két és fél évig folyt az elkeseredett ostrom. Leningrád hősei türelmes elszántsággal kitartottak a legsötétebb napokban is, amikor a német páncélosékek elérték Sztálingrádot és úgy látszott, hogy Alexandria tornyain rövidesen fészket ver a német sas. Lövésre lövéssel, gránátra gránáttal feleltek a védők és a nappal elvesztett területet visszafoglalták éjszaka. K ilencszáz nap telt el így, amíg az elcsigázott védők megpillantották az első vöröscsillagos páncéloszlopot. És akkor egyetlen érzésben bontakozott ki az a remény, amit szívük mélyén őriztek a szenvedések napjaiban: Leningrád győzedelmeskedett!
