Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-05 / 30. szám
Teticc a ijkUe-ntiU $8^ ifyty Uotd- szótőFehrmír 6: munkaidőiét A természet téli, csendes pihenéséről tanúskodik a táj, de a Helvéciái Állami Gazdaságban most is szorgos munka folyik. Bármerre jár az ember, mindenütt serény munkáskezek tevékenykednek, készülődnek a nagy tavaszi munkákra. Petőfi Sándor elvtárs, a gazdaság igazgatója bokros teendői közepette is szívesen ad tájékoztatást a tavaszi felkészülésről. — Kezdem azzal •— mondja —, hogy 700 vagon trágyát kapunk öt megyéből. A mi gazdaságunk főként szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozik. Nagy gondot jelent tehát a talajerőutánpótlás. Négyévenként rendszeresen trágyázzuk a szőlőt cs a gyümölcsöst. Az 1300 hold szőlő a jelen gazdasági évben is kap 5 mázsa 60 kiló műtrágyát holdanként. Megjegyzem még, hogy tavasszal 90 hold szőlőt és 110 hold gyümölcsöst telepítünk. Évi telepítési tervünk 451 hold szőlő- és gyümölcsös. Fontos feladatnak tartjuk új szőlőfajták előállítását, és azok elsza- porítását. Saját hibrid-telepünk van, 2558 egyeddel rendelkezünk, abból 85 olyan van, mely valószínűleg előnyösebb tulajdonságokkal rendelkező termést hoz, mint az eddigi szőlőfajták. Ezek, valamint a köztermesztésben mór bevált szőlőfajtáink gyors szaporítása céljából tavasszal 300 000 rügydug- ványt ültetünk különböző fajta bor- és csemegeszőlőkből. Lapunk már hírt adott arról, hogy három francia gyártmányú traktor érkezett a gazdaságba. Most ezek felől érdeklődünk. Petőfi elvlárs elvezet bennünket az egyik műhelybe, ahol egymás után sorakozik fel a szemre is szép három gép. ,— Ezekkel gyorsan megy majd a nyitás — tájékoztat bennünket az igazgató elvtárs —, nemcsak szépek ezek, hanem jók is, mint ahogy a próba mutatta. En magam tapasztaltam Franciaországban, hogy mennyire beváltak ezek a gépek. Segítségükkel sikerült gépesíteni a szőlő nyitását, fedését és permetezését. 16 holdat fed és nyit ki naponta és 26 holdat permetez meg. Óriási különbség ez a kézi munkához viszonyítva. Kiszámítottuk, hogy az eddigi évi 120 munkanap helyett 60 munkanap szűk- « séges egy hold szőlő meg- 4 műveléséhez, ^ ha ezek a gépek beválnak. Egy4 év alatt 190 000 forint költséget' tudunk megtakarítani egy-egy géppel. — Mennyibe kerültek ezek a' traktorok? 4 — Egyenként 70 000 forintba,4 a hozzájuk tartozó munkagé-2 pekkel együtt. 4 Ez tehat azt jelenti, hogy egy 4 év alatt 2 tészetünk, 20 holdon pedig diny- nyét vetünk. A melegágyakat már készítjük. A kertészet termékeit főként az állami gazdaságok kecskeméti boltja számára termesztjük. így készülődnek a tavaszra a tüzes borok, az ízes gyümölcsök hazájában, K. S. Fogadónap az üzemekben A Kecskemét Városi Párt- Végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén szóbakerült, hogy helyes, ha a párt-végrehajtóbizottság tagjai az üzemi problémák megismerése céljából fogadónapot tartanak az üzemekben. Ennek nyomán született meg az az elhatározás, hogy február 6-án hat üzemben, reggel 9-től délután 5 óráig fogadónapot tartanak. A Kecskeméti Konzervgyár I. telepén Gombos Aladár, a pártvégrehajtóbizottság titkára, a II. telepen Magyaródi Sándor, a Bameválban Fekete Miklós, n Gyufagyárban Krlzsán János, a Gépgyárban Berták Zsigmond, az Épületlakatosipari Vállalatnál Nagymarosi Kálmán, a tanács vb-elnöke, a Cipőgyárban Nagymarosi Kálmánná, az Építőgépkarbantartó Vállalatnál pedig Kovács Károly elvtárs, a KISZ szervező bizottságának titkára hallgatja meg a dolgozók ügyes-bajos problémáit, s a lehetőségekhez képest igyekszik azon segíteni. *iAAáiAAAAiAAAiAAAAAáUáaiÁAiiAAA Képek a járd életéből többszörösen behozza az arát egy ilyen traktor. Érdemes lesz tehát — ha ezek a gépek beválnak — hasonlókkal ellátni valamennyi szocialista nagyüzemünket, hiszen hosszú évek óta megoldatlan probléma a szőlő-! termesztés gépesítése. Az állami gazdaságoknál még' mindig probléma az állandó munkerő biztosítása, vagy a szükséges időszaki munkáslét-! szám elér--. A munkaerő-, helyzetről érdeklődünk tehát a1 gazdaság igazgatójánál, mert ez is a tavaszi felkészülés egyik fontos tényezője. — Nálunk 500 1 évre s 900 ki-] lene hónapra szerződéses munkás dolgozik. Télen van olyan idő-' szak, amikor nem tudunk min-] den állandó munkást foglalkoztatni, ezért melléküzemágakat; létesítettünk. ) A napokban kezd dolgozni ) seprőkötő üzemünk. ! Naponta 100—150 seprőt akarunk készíteni. Készítünk 130] ezer kéve nádpallót is. Ebből! 40 000 megy, a terv szerint exportra, a többi pedig az állami) gazdaságok építkezéseit segíti. . — Ügy értesültünk, hogy a' zöldségkertészetet is növeli a) gazdaság. — ötven holdon paradicso-- műnk lesz, 20 holdon vegyeskor-) 1957. év a számok tükrében Kiskőrös és járása 1957-ben, ^ annak ellenére, hogy a község- fejlesztési munka végrehajtása az év közepén kezdődött, mégis szép eredményt mutat. KiskőMatkópusztáu befejeződött a hevesi dohányosok szerződtetése A matkói szárílótelep kapacitásához szükséges hevesi dohánytermelő területre a szerződéskötés 101 százalékra megtörtént. A hevesi dohány termelésére a termelők igyekeztek korán megkötni a szerződést, mivel a terület korlátozott, a jövedelmezőség pedig az elmúlt évben is igen magas volt. Akik ezután jelentkeznek, csak szabolcsi dohány termelésére köthetnek szerződést. A szabolcsi dohány, bár több kézimunkái igényel, de a ráfordított műn-* katöbblet a magasabb beváltási* árakkal, a mázsánkénti 1000, il-^ letve a prémium alá eső dohány után járó 2000 Kossuth szivar-^ kával és a magas többterrnelési* prémiumokkal bőségesen meg-^ térül. 4 Nagy Imre levelező* Megfegyzés: Hová lett a nyugodt öregség ? rösön például a több mint egymillió forintos községfejlesztesi hozzájárulásból 2000 négyzet- méter utat köveztek ki, 800 négyzetméter járdát építettek és 2000 négyzetméternyi területen végeztek parkosítási munkát. A községfejlesztési hozzájárulás felhasználásában sorra említhetnénk a községeket, mert Soltvadkert és Kecel község kivételével, ahol igen gyenge volt a teljesítés, többségükben jól végezték el a községfejlesztési terveit végrehajtását. A kisebb községek közül különösen Fü- löpszállás dicsérendő, ahol a második félévben a végrehajtó bizottsác sokat foglalkozott a hozzájárulások beszedésével és általában a létesítményekhez szükséges anyagok beszerzésével. Így sikerült parketlázniok a község kjultúrházát, parkosítani a Kiskunság teret, de általában ez magyarázza, hogy Fü- löpszáilás község fejlesztési tervében szereplő tételeket 90 százalékban végrehajtotta. A jövőben a megyei tanács határozatának megfelelően, a községi tanácsok irányt vesznek arra, hogy leginkább az alapvető igények kielégítését szolgáló ivóvízellátás javítását, utak és járdák rendezését, új utak építését tekintsék fő feladatnak, annál is inkább, mivel a tanácsülések az ilyen közvetlen igények elsődlegességét tartják fontosnak. (Gulyás István leveléből) 600 fő egy szakelőadáson Kimagasló eseménye volt Kiskőrös szőlő- és bortermelő lakosságának január 29-én a helyi mozi nagytermében tartott mezőgazdasági szakelőadás, melyet -— mint előző naplószámunkban is megírtuk — Katona Zsigmond egyetemi tanár, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanszékvezetője, valamint Várhegyi János, a MINÖSZEU V. osztályvezetője tartottak. A dolgozó parasztság érdeklődésére jellemző, hogy bár ez a szakelőadás hétköznap és este helyett délután volt megtartva, a 600 férőhelyes mozi helyisége mégis teljesen megtelt. Éfmény beszámoló Képek és fényképek egész sorának bemutatásával egybekötött nívós élménybeszámolót tartott Kiskörösön Petkó Jenő akasztói tanító, aki a közelmúltban indított békevonattal járt a Szovjetunióban. A fiatal pedagógus útiélményeit és személyes tapasztalatait érdeklődéssel hallgatta a járási művelődési házban a Kiskőrösi Petőfi Gimnázium közel 200 tanulója Keskaniyún is megszavazták a községi tanács tagjai, hogy a községfejlesztési hozzájárulás az általános jövedelemadó 15 százaléka legyen, hiszen tudják, hogy minél többet vesznek vál- lukra a köz terheiből, annál több valósul meg már ez évben közös terveikből, elképzeléseikből. Napirenden a társadalmi tulajdon védelme A járási tanács végrehajtó bizottsága, a rendőrség, bíróság és az ügyészség vezetői közös értekezleten beszélték meg a kiskőrösi járásban teendő intézkedéseket a társadalmi tulajdon védelmében. Az említett szervek vezetői megegyeztek abban, hogy e célból közös akciókat és Mohámé Szokatlan válópert tárgyalt az elmúlt hetekben a bíróság: 63 éves férfi és 59 éves asz- szony válóperét. A férj azért adta be a válókeresetét, mert felesége teljesen munkaképtelen —, majdnem állandóan égyhozkötött beteg lett, s ő nem hajlandó ezért nyugalmát feldúlni: a beteg asszonyt ápolni. Rögtön nyilvánvalóvá lett a bíróság előtt, hogy a nagymértékben önző, öreg férj eljárása a legembertelenebb, s ilyen férj mellett a beteg asszony eltartása és ápolása nem volna biztosítva. Ezért úgy ítélkezett a bíróság, hogy bár elválasztja az idős házaspárt, a férjet azonban havi 300 forint tartásdíj fizetésére kötelezi, s feljogosítja az asszonyt ícrie nevének viselésére. sön pedig már tanyai viszonylatban is többes számban beszélünk. Igen, így van. Nemrégóta az erdőteleki és az alsócebei tanyai iskolánál is összegyűlnek a tanulni akaró szőlő- és gyümölcstermelők. Nem kell már bejárni a községbe, ha többet akarnak tudni, hiszen egyszerűbb az, amikor a szakemberek járnak ki a tanyákra az ezüstkalászos tanfolyamokat levezetni. Új lermelőcsopori Tabdi község Vörös Október elnevezésű szakcsoportja az elmúlt héten közgyűlést tartott. A megjelent gazdák úgy döntöttek, hogy munkájukat ezután a szövetkezés magasabb formájában folytatják. Ezért határoztak, hogy szakcsoportból ter- melöcsoporttá alakulnak. széleskörű felvilágosító munkát szerveznek. Először összehívják a tanácsok, állami gazdaságok, célgazdaságok, termelőszövetkezetek, gépállomások és földmű- vesszövetkezetek vezetőit, akik előtt a járási ügyész elvlárs tart majd előadást, ezt követően pedig minden községben a rendőrség, bíróság, vagy ügyészség egyik vezetője beszélget a társadalmi tulajdon védelmében való teendőkről a községi tanácsok tagjaival, Étkezés ingyen Amilyen furcsa ez a cím, legalább olyan furcsa az a meghívó is, amit a kiskőrösi Szarvas Étteremben kaptunk. A kis rózsaszín kartonlapon az áll, hogy a Szarvas Szálló éttermében február hó 15-én, szombaton este nagyszabású ételbemutatót rendeznek. Ez eddig érthető, sőt, ami a minőség javulását illeti, kezdeményezésnek helyes is. Azt ellenben már kevésbé tudjuk elképzelni, hogy ezt a rendezvényt miképpen kötik majd egybe egy ingyenes étkezési versennyel. Az elképzelés persze elég nehéz is, mert magunk között legyen mondva, biztos valami huncutság van a dologban. Az Ingyenevési versenypontok ugyanis csak a tett színhelyén kerülnek majd nyilvánosságra. Hozzászólás reggel 5-ig A keceli tanácsülésen a községi tanács tagjai és egész sor hívatlan vendég érdeklődéssel hallgatta Sztartkovits Mátyást, megyénk országgyűlési képviselőjét, aki beszámolt a mezőgazdaság fejlesztéséről és a termelőszövetkezeti mozgalom kérdéseiről. A tanácsülés ezután a helyi gazdakörben halászlével egybekötött klubesten folytatódott, ahol mintegy 250 fő részvételével, príma cigányzene kísérete melleit hajnali 5 óráig tartottuk a »hozzászólások«* A férj hevesen tiltakozott az ítélet ellen. Neki ugyanis első felesége számára is kell fizetnie havi 200 forint tartásdíjat, s így a két asszonynak adandó havi 500 forint a fizetése tetemes részét megemészti. Ö jelenleg 1500 forintot keres, a bíróság megítélése) szerint tehát sajátmaga életé-, nek fenntartása nincsen ve-' szélyben a két tartásdíj fize-) tése esetén sem. Ez ellen is. volt azonban kifogása a férj-) nek: »Én kérem, idős ember! vagyok, meddig bírok én 1500- at keresni, ki tudja?« ) Ezt mi sem, de a bíróság, sem tudja. Azt azonban ebbői) a példából is elmondhatjuk,! hogy a nyugodt öregséget önzéssel, mások érdekeinek sem-) mibcvevésévcl biztosítani — nem lehet! ; ! Ahol közügy az egészségvédelem ! Ellentétben a tévhittel, a falu asszonyait ma fmár ugyanúgy érdekük az egészségügyi problé- i mák, mint a városban élőkét. Legyen ennek bi- I zonysága Császártöltés község, ahol a nőknek [ tartott egészségügyi előadásra 200 asszony és [leány jött el. Ha pedig ehhez a számadathoz i megjegyezzük, hogy a községben rendezett sző- | lészeti és borászati szakelőadáson 220 gazda vett [részt, úgy állíthatjuk, Császártöltésen nemcsak |a termelés, d« az egészségvédelem is közügy. Tévedés ne essék. Az alábbiakban nem valamelyik Kiskőröst látogató külföldiről lesz szó, bár <_z nem ritka Petőfi szülőföldjén. Hanem arról a bizonyos közmondásról, mely szerint »Ha a hegy nem megy a Mohamedhez...« — a többit már tudja az olvasó. Igaz, Kiskőrösön egy kicsit sántít ez a példa, de azért alkalmazható. Arról van ugyanis szó, szemben az előző gyakorlattal, hogy hetenként kétszer, a község és a járás mezőgazdasági vezetői járnak ki rendszeresen a tanyákra, nem pedig a gazdaemberek a községbe, hogy meghallgassák az ezüstkalászos tanfolyamok előadásait. Hogyan? Máshol nagy esemény az is, ha a község területén szerveznek egy ilyenfajta gazda-továbbképzést. Itt, KőrÖ-