Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-05 / 30. szám

A KISZ és a művelődési ház együttműködése Petőfi szülőfalujában Paraszfgyűlés Belső-Ballószögon Január 29-én délután a Kecskemét Városi Pártbizottsággal egyetértésben rendkívül jól sikerült parasztgyúlést tartottunk a városhoz tartozó Belsö-Ballószög, Kadafalva és a környező pusz­ták dolgozó parasztsága részére. A 120 fős létszámban megje­lent, főleg egyénileg dolgozó parasztok részére Nagymarosi Kai­mén vb-elnök tartott igen nagy érdeklődéssel és figyelemmel ki­sért előadást, mely felölelte mindazokat az időszerű kérdésekety melyek a megjeleni parasztokat a legközelebbről érdekelték. Elő­adásában foglalkozott a kül- és belpolitikai kérdésekkel, ezzel szoros kapcsolatban a béke kérdésével, majd ismertette a köz- segfejlesztési alap felhasználásával, a gazdasági élettel kapcso­latos és a puszták lakosságát érdeklő kérdéseket. Az előadást élénk vita követte, amiből kicsendült az, hogy egyénileg dolgozó parasztságunk békés termelő munkájával a következő években is hozzá akar járulni a párt és a kormány célkitűzéseinek megvalósításához, melyek az ország lakossága boldog, szocialista jövőjének megteremtésére irányulnak. A gyűlés egy emberként állást foglalt a világbéke fenntartása mellett és táviratot küldött az Országos Béke tanácsnak. Mező Mihály i—r*.— Meggondolták a kecskeméti Kossuth Tsz tagjai: Visszahívták Pesti Gerzson agronómust Kiskőrösön a parasztfiatalok között régi szokás, hogy telente a hét egy megszokott estjén ösz- szegyűlnek szórakozni, beszél­getni, nótázni úgy, mint egy­kor a szüleik is tették. A lá­nyok örömére mindig akad egy harmonikázni tudó, jókedvű le­gény, mint teszem azt, Pole- recki Pista, vagy a sok szép magyar nótát ismerő, s bár kor­ban idős, de lélekben fiatal cimbalmos, Torgyik Pali bácsi, aki a talpalávaló friss csárdá­sokat olyan pezsdítően játssza. A községi KISZ-szervezet és a művelődési ház felismerte a kedves hagyomány értelmét és elhatározta, hogy magára vál­lalja az úgynevezett ifjúsági es­ték megszervezését. Az elmúlt pénteken mintegy 300 fiatal tit­kos szavazással öt leányt és öt fiút választott meg a rendező bizottság tagjaiul. Feladatuk a többi között, gondoskodni a ze­néről, valamint arról, hogy ki­fogástalanul, jó hangulatban és hasznosan teljék el az este. Ennek érdekében elhatároz­ták azt is, hogy hétről hétre fel­kérnek három vezető munka­kört betöltő elvtársat, hogy a fiatalságot érdeklő és a munka- területüket érintő kérdések megbeszélésére töltsenek közöt­tük legalább egy-egy órát. Meg­győződésük, hogy ha a felkért elvtársak közelebbről megismer­kednek az ifjúság problémáival, tapasztalataik alapján megta­lálják a módot az azok megol­dásához szükséges segítségnyúj­tásra. Az elsők között kaptak meg­hívást: a községi tanács vb- elnöke, a rendőrség vezetője, a sportegyesület elnöke, a kiegé­szítő parncsnokság vezetője, a földművesszövetkezet ügyvezető igazgatója, a járási ügyész, a Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség járási elnöke és sokan mások. A KISZ-szervezet vezetősége reméli, hogy a meghívott elv­társak eleget tesznek kérésük­nek és a KISZ segítésével kap­csolatban sokszor elhangzott szavaikat — az »együtt az ifjú­sággal« jelszó jegyében — tet­tekre váltják. Lukács János, a községi KISZ-szervezet vezetőségi tagja » A kiskőrösi községi KISZ- szervezet és a járási művelődési ház annak érdekében, hogy a községi KISZ-szervezetek mun­kájához gyakorlati, módszertani segítséget nyújtson, és velük közvetlen, elvtársi kapcsolatot teremtsen, elhatározta, hogy fo­lyamatosan, egy-egy napra ven­Csengőd községben hosszú ide­je, tudomásom szerint öt éve, nem volt olyan kultúrműsor, amelyen helybeli kult úrcsoport szerepelt ve na. Ilyen ugyanis nem műkőéit Csengődön; álta­lában Kiskőrösről, Kiskunhalas­ról szokott a vasutas szakszer­vezet kultúrgárdája kijönni hoz­zánk. Az elmúlt esztendőben meg­alakult azonban az EPOSZ, majd ez átalakult KlSZ-szerve- zetté, s a csengődi fiatalok meg­mutatták, hogy helyes irányítás­sal, megfelelő támogatással tud­nak ők is kult úréletet élni. Komoly segítséget kaptak a pártszervezettől, különösen Ko­vács Józsefné elvtársnő párttit­kártól, s a helyi földmúvesszö- vetkezet is adott a kiszistáknak 500 forintot. Ebből az összegből rendbehozták zenegépüket, le­mezeket is vásároltak, majd meg­tanultak és előadtak egy rövi­dégül látja e szervezetek kul- túrfelelőseit. A terv szerint a meghívások olyan napokra szólnának, ami­kor a művelődési házban szín­előadás, nagyobb szabású bál, ismeretterjesztő előadás vagy más rendezvény van. A vendégül látott elvtársak személyesen megismerkedhetnek a járási székhelyen azokkal a szervekkel, intézményekkel, me­lyekre munkájukban támasz­kodhatnak. Betekintést nyernek majd mind a KISZ-szervezet, mind a művelődési ház mun­kájába is. A vendégüllátás (uta­zás, étkezés, szállás) költségeit a művelődési ház fedezi. Szabolcs István, a járási művelődési ház gazdasági előadója debb színdarabot, amellyel nem­vért sikert értek el. Végre a mi fiataljaink is megjelentek a színpadon! — ezt lehetett érezni a nézők lelkesedéséből. A bevételből kifizették a ze­nekart, egyéb kiadásaikat, s még mindig maradt 900 forint­juk, amiből fedezhetik költsé­geiket; most egy nagyobb szín­mű megtanulásához fognak hozzá, A lehetőségek láttán nő a ki- szisták önbizalma, mind többes több fiatal lép a KISZ-be, mert rájöttek, hogy érdemesebb mű­velt, szervezeti életet élni, mint a füstös kocsmában duhaj­kodni. Van azonban, ami hátráltatja még a csengődi KISZ-szervezet fejlődését. Mégpedig az, hogy nincs megfelelő helyisége. A mostani ugyanis a párthelyiség­ben van. Nem arról van szó, hogy a ltiszisták így nem érzik sajátjukénak a helyiséget — hi­szen az említett párttámogatás miatt erre nincs is okuk —, mégis, önállóbb szervezeti éle­tet élhetnének, ha külön lehet­nének. És a helyiségprobléma meg­oldása, véleményünk szerint, le­hetséges is volna, ha a Borforgal­mi Vállalat a régebbi, s ma is rendelkezésére álló, pincével el­látott házba költözne. Ha a fiatalok megkaphatnák a válla­lat jelenlegi épületét, benne nemcsak a KISZ, hanem a Honvédelmi Sportszövetség és a Magyar Szovjet Baráti Társa­ság is helyet kapna. Kérjük az illetékeseket, vizs­gálják meg ezt a lehetőségét, és segítsék a csengődj KlSZ-szer- vezetet, hogy megfelelő helyi­séghez juthasson. Hargitai Béla levelező Nagy sürgés-forgás volt ja­nuár 26-án a pálmonostori Le­nin iskola tantermében. A ki- szista fiúk a táblát illesztették hol ide, hol oda, hogy végül színpad legyen belőle. A leá­nyok sem ültek tétlenül, színes krétával rajzokat készítettek, s nagy betűkkel felírták: BÁB­SZÍNHÁZ. Az egyszerű de nagyszerű színpad összeállítása után kez­dődött az előadás. Mintegy ki- lencvenen jelentek meg, mint nézők. Korosztály szerint nehéz volna őket csoportosítani, mert volt itt 6 éves tortól 60 évesig: fiú. lány. férfi, asszony, Tavaly ilyenkor, pontosabban 11 hónappal ezelőtt »Nem jó lenne meggondolni, emberek?« címmel levelet írtunk a kecske­méti Kossuth Tsz tagjaihoz. Helytelenítettük elhatározásu­kat, hogy lemondanak a szak­emberről, mondván, hogy sokba kerül, felesleges, mert gazdál­kodni nélküle is tudnak. Azt is megírtuk, hogy nem a vezető­ségnek és a tagság józan többségének volt ellenvetése az agronó- mus ellen, csupán annak a pár hangosko- dónak, akinek nem tetszett, hogy Pesti megkövetelte a ren­det, fegyelmet, a közös vagyon becsülését. Az agronómust leszavazó ha­tározat mégis megszületett ak­kor. De azóta eltelt egy év s ez a Kossuth Tsz életében is ala­pos változást hozott. Az oda nem való kerékkötőket kizárták s a megmaradt tagság azt is be­látta, hogy a szövetkezeti nagy­üzem nem lehet el szakember nélkül, — különösen, ha ez a szakember olyan, mint Pesti Gerzson, akinek korábbi műkö­dése során nagyon sokat fejlő­dött a szövetkezet. A decemberi közgyűlésen te­hát egyhangúlag megszavazta a tagság Pesti Gerzson vissza­hívását, aki ezt el is fogadta s a terv- készítésben már ismét a tőle megszokott hozzáértéssel, lelke­sedéssel segített megalapozni az új, gazdagabb esztendőt. Az állattenyésztést az ő taná­csára indítják újabb nagyarányú fejlesztésnek. Májusra készen lesz az a 15 hízómarha, amit a kiselejtezett tehenekből állítot­tak be. Ezek árán egyrészt 15 darab törzskönyves elá­llási üszőt vásárolnak, más­részt — mintegy 50 000 forin­tot — előlegül kiosztanak. A cél a szarvasmarha-állomány további selejtezése és tiszta, törzskönyvezett állomány létesí­tése. Erre szolgálnak majd a jersey-borjak is, amelyekből há­rom darab 2 éves üszőt március­ban már befolyattatnak, a többi hatot pedig őszre. A sertésállo­mány is megszaporodik 20 da­Szétnyílt a függöny, és az élettelen szereplők élő tulajdon­ságokkal felruházva előadták a »Három kívánság« és a közis­mert »Piroska és a farkas« cí­mű meséket. Mind a két báb-színdarabot nagy tetszéssel fogadta a közön­ség. Olyanok adták elő, akik még nem is láttak, nemhogy játszottak volna bábszínházát. Elmondhatjuk tehát: az első szereplés jól sikerült. A báb­csoport elhatározta, hogy a kö­zeljövőben több helyütt is sze­repel. Budai Imre tanító, KISZ- titkár rab fajtiszta berk anyával; ta­vaszra pedig új istállót építe­nek. Az agronómus javaslatára a szövetkezet 120 holdon apróimig terme­lésére kötött szerződést és a 3 hold kertészetet 11-rc nö­velte, süniből 4 hold öntözéses lesz. Tavaly a termelőszövetkezet alig használt műtrágyát, az idén mar elkészült a pontos terv es igénylés a tavaszi fejtrágya és az őszi alaptrágya szükséglethez. A szakember javaslatára a szövet­kezet 70 hold kombájnaratásra is szerződött, amitől korábban állhatatosan húzódozott. De a könyvelő és az agronómus szá­mokkal bizonyította be, hogy amíg aratógéppel egy hold gabo­na betakarítása 550 forintba ke­rül, — addig a kombájnolás holdanként 350 forinttal olcsóbb, hamarabb zsákba kerül a tér« més s azonnal lehet másodvetést csinálni. A Kossuth Tsz tavaly 30 forin­tot osztott munkaegységenként; Az idei terv szerint 15 forintos az emelkedés, de Pesti azt mond­ja: kevés szerencsével, jó esz­tendő esetén játszva elérik az 50 forintot. És ami nagyon lénye­ges: arra törekszenek, hogy a jö­vedelem 60 százalékát pénz­ben kapják a tagok, amire eddig példa nem volt; Ezért szorgalmazza az agronó­mus a jószághízlalást s a szerző­déses növények termelését. — Én évek során nagyon meg­szerettem ezt a termelőszövetke­zetet és a tagok hívására öröm­mel jöttem vissza — mondja az agronómus. — Azt szeretném el­érni — s ehhez a szövetkezetben minden adottság, feltétel meg­van! —, hogy pár év múlva szö­vetkezetünket az országos elsők között emlegessék. Ehhez a nemes célkitűzéshez kívánunk sok sikert a Kossuth Tsz tagságának és nagy család­jukba visszahívott szakemberük­nek. ' ,,,,,,, Tüzet okozott a kéménybe épített gerenda * Tűzoltóink kérésére már nem egyszer figyelmeztettük a lakos­ságot, hogy a régi házakban a kéménybe épített fagerendák —* tüzet okozhatnak. Ilyen tűzeset történt ismét a fülöpszállási ta­nácsházán, ahol január 23-án délben az erős tüzelés következ­tében kigyulladt gerenda láng- háborította az egész háztetőt. A ház közelében levő cserepes épület padlásán száradó fehér­nemű is lángot fogott a hatal­mas hőségben, s csak a kivonult tűzoltók akadályozták meg, hogy a másik házra is átterjedjen a tűz. A tüzet 30 perces kemény munka után a kivonult 11 tűz­oltónak sikerült megfékezni. Megtört a jég Fajsxon is: leányok is járnak már a KISZ-be November 20-án még arról írtam az újságban, hogy Fajszon idegenkednek a leányok a KISZ-től, mert akkor csakugyan, mind­össze két leány volt tagja a szervezetnek. Azóta változás történt. Sokan kérték felvételüket, s a KISZ- gyűléseken, meg a klubnapokon is ott lehet találni őket. Nagyon ötletesen már egy kézimunka-szakkört is alakítottak és most, a hosszú téli estéken, a kályha mellett dolgoznak. Egyik leány köt, térdén divatlappal, — ebből számolja le a csinos kar­digán méreteit, a másik vékony, leheletfinom csipkét horgol, és van, aki gondosan hímezi a stafírungnak való asztalterítőt. Közben folyik a beszélgetés, vidáman tréfálkoznak, nevetgél­nek, vagy éppen a rádió tánczenéjére dúdolgatnak. S ha későre jár az idő, a kézimunkák papírcsomagba kerülnek, a lányok csa­pata hazafelé készülődik. Mindannyiszor jól érezik magukat, mert a kijáratnál, mielőtt szétszélednének, egyre azt kérdezgetik Szilágyi Etelka KISZ- titkárlól,'hogy mikor jöhetnek legközelebb. Varga Erzsébet levelező Leányok, akiket nem érdekel a tanulás A kiskunfélegy­házi Tollfeldolgozó Vállalatnál mint­egy 160 nő dolgozik. Számosán közülük családanyák, akik megértették, hogy életszínvonaluk csak úgy lesz magasabb, ha munkájukat de­rekasan végzik. — s helytállásuk az üzemátlag. 117 szá­zalékos eredményé­ben meg is mutat­kozik. Az idősebb női dolgozók a munka mellett oolitikáilag is képezik magukat, szemináriumra jár­nak. Sajnos azonban, a kiszista fiatalok ke­vésbé aktívak ezen a téren. Pedig tud­hatnák, hogy a tu­dás hatalom; mégis, az idősebbek szor­galmasabban járnak oktatásra, gyűlések­re, mint ők. Párttitkárnőnk, s mi. a többi időseb­bek, gyakran elbe­szélgetünk velük a helytelen passzivi­tásukról, a múltról. jelenről, arról, hogy mennyivel szebb, könnyebb az ő éle­tük, mint a miénk volt ■ annakidején. Hogy még szebb le­gyen, ehhez bizony tanulniok kellene! Reméljük, megér­tenek bennünket, s felhagynak a fejlő­désük iránti érdek­telenségükkel, de ehhez jó volna, ha a városi KISZ- bizottság is segítsé­get nyújtana. Bácly Andrásnc, a vállalat portása Ami segíti — és ami hátráltatta a csengődi KISZ -szervezet fejlődését Akik még nem láttak, — de játszanak bábszínházát

Next

/
Oldalképek
Tartalom