Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-01 / 27. szám
X Udy-Upamhlt fokban tfoiU&dfoU a j 5 $.%<£. UHzvtltcn foéntyeintkkieléqítís-íct A helyiipar fejlesztése, fejlődése irányának megjelölése napjainkban igen nagy jelentőségű cs sok problémát felvető feladat, mivel a helyiipar szerepe és működési területe a népgazdaságon belül nem teljesen tisztázott. És itt felmerül a kérdés, hogy miért? Többek között egyik fő oka ennek a nagyipar egyes területein mutatkozó termelési fogyatékosság. A nagyipar ugyanis egyes területeket rendszeresen, vagy esetenként elhanyagol, egyes fontos fogyasztási cikkeket kis mennyiségben, vagy egyáltalán nem gyárt és így a he- iyűpar e területekre könnyűszerrel és szükségszerűen betör. Ezt a tevékenységet egyes időszakokban mindenki örömmel látja, hiszen a nagykereskedelem így terven felül és gyorsan sok fogyasztási cikkhez, áruféleséghez jut. Jellemzően ilyen időszaknak számítanak az ellenforradalom utáni hónapok, de egycs( területeken még a mai napig’ Is ez a helyzet. Helyi ipu- runk kezdeményező vezetői és dolgozói ebben az időszakban csak úgy, mint a helyiipar élct- rehívósónuk időszakában, nem ismerhetett akadályokat és nehézségeket, De e dicséretes lendületben a helyiipar fokozatosan távolodott az eredeti célkitűzésektől: a lakosság közvetlen ellátásától, a választékbővítés, a javítási munkák és a szolgáltatás területén reáháruló egyéb elengedhetetlen feladatoktól, a tömeg- gyártás felé. őszintén meg kell mondani, hogy e szemléleten alapjában véve még csak csodálkozni sem lehet, mivel a vállalatok elé általánosságban állított célkitűzések éppen a tömeggyártás irányában hatnak. Csak gondoljunk a nyereségrészesedés rendszerére, prémiumrendszerünkre, vagy a vállalatok, szövetkezetek általánosan elfogadott értékelésére és máris láthatjuk, hogy a nyereség, illetve egy vállalat, vagy ktsz nyereségessé tétele a legnagyobb elismerésre tarthat számot, és minden veze-^ tőt ugyanezen szempontból értékelnek. Ezekbe a szempontokba azután már kevésbé fér bele olyan objektív körülmény, hogy kilyukad az esőcsatorna, vagy éppen a cipőtalp, eltörik az aj- tókllincs, stb, és ezeket is meg kellene valakinek csinálni, A fentiekből világosan látszik, hogy a helyiipar fejlesztésénél és Irányításánál is a döntő problémát a következők okozzák: 1. a fejlesztés mértéke, 2. a fejlesztés iránya, *3. és ezenbelül a helytipar egyes szektorai tevéság igényeinek kielégítését. Működése így inkább a városokba koncentrálódik, mint egyes falvakba. Bár az elmúlt évben sokat javult a helyzet, sok helyen még mindig kevés, vagy egyáltalán hiányzik az alapvető szolgáltatás (kovács, bognár, cipész, fodrász, stb.). Sorolhatnám még a példákat tovább is, azonban a leírtak is elégségesek annak megállapítására, hogy a helyifpar szocialista szektora és ezenbelül a tanácsi helyiipar még igen nagy területeket elhanyagol és ennek döntő mértékben a lakosság látja kárát. Éppen ezért alapvető feladatunk, hogy a helyiipar fejlesztésének mértékét úgy határozzuk meg, hogy abban elsőrendű feladat legyen a lakosság közvetlen igényeinek jobb kielégítése. A helyiipar fejlesztésének iránya még a fejlesztés mértékénél is kézenfekvőbb. Döntően a helyiipari profilba tartozó termelési tevékenységet kell fejleszteni úgy, hogy nemcsak árutermelésre. hanem szolgáltatásra, javításra is megfelelő erőket tudjunk biztosítani. Mik lehetnek ezek? Például a nád, sás, csuhé, fűzfavessző, stb. feldolgozása. Általában az agyagipur, kályhacsempe, cserépedények stb., az építőanyagipar termelésének növelése. A húsiparban töltelékáruk, •húskészítrr. ..> ek, füstöltáruk fokozott termelése. Elsőrendű fontosságú a szeszipar fejlesztése, s ezzel évenként ezer és ezer vagon törköly, hulladékgyümölcs megmentése, mert kevés a szeszfőzde, de még ezek közül is csak igen kevés végez bérfőzést. Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy rendkívüli mértékben virágzik megyénkben a zugpálinkaíőzés. (Becslések szerint mintegy 3000 zugfőzde működik a megyében.) Nem gyártunk gyümölcslevet, kevés az aszalvány, pulpkészí- tés, stb. A felsoroltak mind olyan problémák, amelyeket ismerünk, megoldásuk sem kerülne áthágvalósítás érdekében mindezideig mégis csak kevés történt. Ki lássa el ezeket a feladatokat? Természetesen a helyiipar. Ügy gondolom, hogy a helyiipar fejlesztésének mértéke és iránya e területen már találkozik is. Nem kevésbé fontos persze az sem, hogy az úgynevezett helyi adottságokat kiaknázzuk, a ha- gyc mányos iparágakat tovább fejlesszük, valamint biztosítsuk a szakemberek Utánpótlását. Ez utóbbit külön is szeretném aláhúzni, mert bár helyiiparunk tanulóiskolai oktatása nagyon soka* fejlődött, mégis meg kell látnunk a fennálló hibákat. Ezek közé tartozik elsősorban a gyakorlati oktatás fogyatékossága Nincs tanműhelyünk, így a jövő szakemberei- neli nevelése sok esetben a szerencsére van bízva. Ha a tanuló lelkiismeretes, jó szakember keze alá kerül, legtöbbször belőle is az lesz, ha nem, akkor éppen csak eltölti tanulóidejét az üzemben, szövetkezetben, vagy magániparosnál. Fogyatékosság még e területen, nogy hiányzik a tanulóirányítás: bizonyos szakmák felé. Jelenlegi felméréseink szerint is kevés az órás, üvegcsiszoló, kéményseprő, könyvkötő és nyomdász ipari tanuló, hogy csak egy párat említsünk. összegezve a helyiipar fejlesztésének feladatait és problémáit, megállapíthatjuk, sok még a gond, de helyiiparunk vqzetői és dolgozói eddigi munkájukkal már bebizonyították, hogy a népgazdaság számíthat rájuk, a nehézségek leküzdésében, a feladatok megoldásában. A helyes arányok felállítása'és a helyes irányok' megszabása pedig a vezetők fel-; adata. Itt vita még van, de nem lehet kétséges, hogy akkor lé-! pünk rá a helyes útra, ha a lakosság közvetlen igényelnek kielégítését oly mértékben vesz- szük figyelembe, ahogy azt a közvetlen szükségletek megkívánják és a jövőben meg fogják kívánni. Bruncsák András, a megyei tanács ipari hatatlan akadályokba. A meg- osztályának vezetője Sokoldalú, érdekes tervvel lát munkához a lcunszentmiklósi népfront-bizottság A Hazafias Népfront lcunszentmiklósi elnöksége szombaton este gyűlést tartott azzal a céllal, hogy egy olyan programtervezetet állítsanak össze, amely a község életére — reméljük és hisszük! -— minden vonatkozásban gyümölcsöző hatást gyakorol majd. A négy hónapon keresztül kéthetenként tervezett előadások a parasztságnak adnak majd felvilágosítást a legkorszerűbb gyümölcs- és szőlőtermelés, valamint az állattenyésztés legidőszerűbb kérdéseiről. A zömmel gyakorlati jellegű előadásokat több idevágó kirándulás teszi majd még hasznosabbá. Az elnökség külön foglalkozott az ifjúság nevelésének kérdésével és elhatározta, hogy jövő munkájának egyik legjelentősebb részét éppen ennek szenteli. Az ifjúság foglalkoztatására és szellemi életének helyes irányba való terelésére zenekar alakítását, a legváltozatosabb nevelési és ismeretterjesztő előadások rendezését, tánc- és színjátszó csoportok felállítását irányozta elő. Az elnökség a község tisztaságának kérdéséről is beszélt, amelyet nemcsak esztétikai okokból, hanem a népegészségügyi szempontok miatt is szükségesnek lát megoldani. A kulturális, nevelési és egészségügyi programtervezetet a jelenlévő elnökségi tagok a legnagyobb lelkesedéssel tették magukévá és számtalan egyéni tapasztalatból eredő megfigyelésük es javaslatuk még tömörebbé és gazdagabbá telte azt. Joggal hisszük, hogy a Hazafias Népfront munkájának sikerül szép eredményt elérnie a kétségtelenül meglévő értékek és erők helyes csoportosításával, a szocializmus céljainak szolgálatában. M. J. levelező Tavaszi útépítés KECSKEMÉTEN Nem egy panasz elhangzott már Kecskemét utcáinak kifogásolható állapota miatt, ezért bizonyára örömet okoz az a hír, hogy a tanács erre az esztendőre jelentős összeget irányzott elő több utca burkolatának a kiszélesítésére, járdák építésére, javítására. A községgazdálkodási vállalat útfenntartó részlege az időjárástól függően, de előreláthatóan már márciusban a Kuruc körút Rákóczi út és Bem utca közötti szakaszán 12 méter széles, s mintegy 3500 négyzetméternyi kiemelt szegélyű, a két oldalán parksávos aszfaltburkolatú utat épít; a Bem utca és a tejüzem közötti 6 méter széles szakaszt pedig 9 méteresre szélesíti ki, szintén kiemelt szegéllyel. A Nagykőrösi utca és a Ka- szap utca közötti szakasz téglajárdáját aszfaltra építik át, úgyszintén aszfaltjárdát kap az eddigi köves, téglalapos járda helyett a Gáspár András és a Kada Elek utca is, a megyei tanács épülete körüli- járdát pedig kiszélesítik. Az előbbiek mellett a város kisebb utcáinak a járdáit is rendbehozzák, az Árpád körút összetört betontábláit kicserélik. A vállalat építő brigádjai egyébként a Rendőrfaluban már december óta végeznek útjavító munkát, ahol több -mint ezer köbméter föld megmozgatásával és salakozással járhatóbbá tették a gyalogjárókat. A BÄCSALMÄSI JÁRÁS területén jelenleg több mint 20 szakembert vont be a Hazafias Népfront és a járási tanács az előadásos és tanfolyamszerű mezőgazdasági szakoktatásba. MII MUTikTWAK: A tSZAZTMLOJEt bbubehmh i» A kalocsai járásban a termelőszövetkezeti tagok jobban élnek, mint a kisparasztok kenysége összhangjának biztosi-j tása. A fejlesztés mértéke per-j 6ze további kérdéseket Is felvet, nevezetesen azt, hogy fejlesz- szük-e .tovább helyiiparunkat, vagy megszilárdítsuk helyünket a már elfoglalt pozíciókban, esetleg visszavonuljunk egyes területekről; Véleményem szerint Bács megye helyílpara, átgondolt és széleskörűen elemzett programmal, még . , . főrabbi fejlesztésre • szorul3 mind új profilok vonatkozásában, mind belső megerősödés szempontjából. Helyiiparunk fejlesztése ugyanis az elmúlt években nem volt eléggé tervszerű. Alig-alig valósult meg a tanácsi vállalatok és ktsz-ek termelésének egybehangolása, nem is beszélve a magánkisipar irányításáról. Ebből adódott azután, hogy egyes profilokban és területeken már telítettség mutatkozik, más profilokban és területeken pedig szinte egyáltalán nem folyik helyiipari tevékenység. Sok esetben még a magánipar is előszeretettel dolgozik vállalatok és közületek számára,: miközben elhanyagolja a lakos-* Nagy figyelmet fordított a beszámoló az alacsonyabb típusú szövetkezeti fonnák munkájának értékelésére is. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében nagyon fontos az alacsonyabb típusú társulások felkarolása és segítése is. A termelőszövetkezetek életét sokoldalúan elemző beszámolót fajszi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben arra törekszenek, hogy a pénzbeli osztalék túlhaladja a természetbenit. Ennek érdekében mindenekelőtt az állattenyésztést kívánják növelni. Tervük szerint ebben az évben minden hold szántóföld után 120 kilogramm hízott marhát és 31 kilogramm hízott sertést nevelnek eladásra. Versenyezzenek velünk az egyéni gazdák — mondotta Papp elvtárs —, majd meglátjuk, ki kerül ki győztesen. Ez a verseny azt jelentené, hogy egy tízholdas egyéni gazdának 12 mázsa hízott marhát és 310 kiló hízott sertést kellene az év végén értékesítenie. Ezután Papp elvtárs felsorolta a termelőszövetkezet múlt évi terméseredményeit. Búzából 15,73 élénk vita követte. Varga Ferenc tanácstag a gépállomás és a termelőszövetkezetek javuló kapcsolatáról beszélt. Vitéz János- né, az úszód i Zója Termelőszövetkezet tagja elmondotta, hogy hét éve dolgozik a szövetkezetben és annyira megszerette, hogy mwvi -*w mázsát, árpából zu mázsát, burgonyából 108 mázsát, takarmányrépából 437 mázsát és fű- szerpaprikából 51 mázsát termeltek holdanként. Most arra törekszenek, hogy ezeket a termésátlagokat 1» , túlszárnyalják. Az értekezleten felszólalt Szabó Lajos elvtárs, a járási párt- bizottság első titkára is, aki többek között azzal' foglalkozott, hogy minden egyéni gazdának őszintén megmondjuk: szocializmust akarunk építeni falun is, és ez egyet jelent a mezőgazdaság szocialista átszervezésével. A dolgozó parasztság felemelkedésének útja a termelőszövetkezetbe való tömörülés, A járási tanács több határozatot hozott a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében. Radvánszki Imre járási tanácstag. Kalocsa semmilyen jtoruimenyeü auuju sem dolgozna máshol. Versenyezzenek velünk as egyéni gazdák Papp Ferenc elvtárs, a fajszi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke hozzászólásában azzal foglalkozott, hogy termelőszövetkezeteink gazdálkodásának egyik alapvető hibája, hogy a megtermelt takarmányok jelentős részét munkaegységrészesedés címén kiosztják ahelyett, hogy ezzel a takarmányai a közös állat- állomány hozamát és ezen keresztül a szövetkezet tagjainak pénzbeli jövedelmét növelnék. A A jobb termelőszövetkezetekben, mint például a fajszi Vörös Csillagban és az öregcscrtöi Kossuthban az egy családra eső tiszta jövedelem elérte, illetve meghaladta a 27 000 forintot. Ezzel szemben az egyénileg gazdálkodó családok átlagjövedelme az elmúlt évben birtokkategóriánként a következőképpen alakult. Az 5 holdas gazdáké 11 848, a 10 holdasoké 23 738 és a 15 holdasoké 31 042 forintot tett ki. A fenti összehasonlítás azt mutatja, hogy a termelőszövetkezeti családok jövedelme már most meghaladja a kisparaszti gazdaságok jövedelmét. A jó termelőszövetkezetekben viszont a küzépparaszti gazdaságok átlagjövedelmét is elérték. Jgen nagy jelentőségű dolog ez, különösen azoknak a termelőszövetkezeti családoknak a számára, akik mint nincstelen agrárproletárok, vagy mint kispa- rasztok léplek be a szövetkezetbe. Mindehhez azt is hozzá kell számítanunk, hogy a termelőszövetkezeti tagok fizikailag könnyebb munkával értek el azonos jövedelmet, életük nyu- godtabb, biztonságosabb, mint az egyéni gazdáké. Betegség esetén ingyenes orvosi ellátásban részesülnek, öreg korukban pedig nyugdíjat kapnak. A napokban tartotta meg ez évi első ülését a Kalocsai Járási Tanács. Az értekezleten a tanácstagokon kívül a községi tanácselnökök, a mezőgazdasági előadók, a termelőszövetkezetek elnökei cs 6zámos egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt is részt- vett. A járási tanácsülésen Pálinkás György mezőgazdasági osztályvezető előterjesztése alapján a mezőgazdaság helyzetéről, a termelőszövetkezetek 1957. évi munkájáról, eredményeiről és az ebből adódó feladatokról tanácskozott. A mi viszonyaink közölt a mezőgazdasági nagyüzemek kialakításának alapvető módszere az egyéni parasztgazdaságok szövetkezése. Csakis a szövetkezetek tudják biztosítani a dolgozó parasztság számára a tartós felemelkedést, boldog, nyugodt életet. Tudott dolog — folytatta a beszámoló —, hogy a termelőszövetkezeti mozgalomban az ellenforradalmi támadás súlyos károkat okozott. Az elmúlt évet a termelőszövetkezetek nehéz körülmények között kezdték meg, ennek ellenére az év végéig igen szép eredményeket értek el. A kalocsai járásban a termelőszövetkezetben dolgozó családok 1957. évi jövedelme átlagosan 19 500 forintot tett ki.
