Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-01 / 27. szám

JCultára CfMtq,t^házíin

Egyel

Öre még kísérlet, de

ahogy mi a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Művelődési Ház utóbbi párhónapos munkáját ismerjük, beváltja majd a hozzáfűzött reményeket. Az a pár korábbi előadás, amely a most induló kísérletnek szánt előadás- sorozatot bevezette, legalábbis arra enged következtetni, hogy a művelődési ház keresi az utat a közönséghez, van ereje ahhoz, hogy valóban színvonalas, kulturális élményeket adjon a kiskunfélegyházi dolgozóknak, a művelődési ház törzsközönségének.

Miről is van szó? ArróJ, hogy Osváth László, a művelődési ház fiatal igazgatója, a párttal, a város vezetőivel megbeszélvén, érdekes, újszerű, irodalmi jellegű előadássorozat megindítását határozta el. Éspedig bérletes előadássorozatról van szó. A téma igen változatos. Az első előadásra február 25-én kerül sor minden valószínűség szerint. Címe: A modem dráma estje. Amint a dm is mutatja, a világirodalom, éspedig a drámairodalom legjava terméséből mutatnak majd be részleteket az előadáson, kiváló művészek.

Havonta kétszer lesz egyegy ilyen előadás, ha nem is pontosan ebben a sorrendben, de tervbevett a művelődési ház folytatásképpen egy Karinthy- estet, egy Villon-estet, Móra Fe- ienc-estet, egy előadást szentel e világirodalom legszebb szerelmes verseinek, egy pedig »A világirodalom humora« címmel a legnagyobb hazai és külföldi humoristák java terméséből ad ízelítőt. Külön érdekesség a nyolcadik téma, amely a »Prózában és dalban« címet viseli. Nagy operákból és az ugyanazt a témát feldolgozó színművekből mutatnak - be részleteket kiváló fővárosi művészek. A kezdeményezés kitűnő, de hogy a bérletek boldog tulajdonosai az előadás színvonala tekintetében se

Üj kezdeményezés a dnnavecsei járásban

sor kerül erre a helyi bemutatóra is. A távolabbi tervek kö-1 zött szerepel Maugham: Szent lány című drámája és azzal a gondolattal is foglalkoznak, hogy — ha a szövegkönyvhöz hozzájuthatnak —, bemutatják Maja-: kovszkij hazánkban még telje-! sen ismeretlen egyik szatíráját.

A művelődési ház törzsközönségéhez tartozik a különböző szakkörök népes hallgatóserege is. A fotószakkörben

11-en dolgoznak. Előrehaladásuk első eredményeiről az idén két kiállításban akarnak beszámolni. A 48 hallgatót számláló képzőművész-szakkör népes tagsága is két, saját műveket bemutató kiállítást tervez. A szabás-varrás- tanfolyam a leglátogatottabb. Vadász Miklósné nőiszabó avatott vezetésével 97-en tanulják a divat művészetét.

Bizony, ha jól meggondoljuk, szűk lett a népes törzsközönség számára a Móra Ferenc Művelődési Ház. Hát még, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az épületben kapott helyet a KIOSZ helyi szervezetének irodája. Helyes lenne, ha a KIOSZ: vezetősége számára a városi tanács másutt jelölne ki irodahelyiséget, hiszen az egyre kínzóbb »helyszűke-« már azzal fenyeget,: hogy a művelődési otthon kirakja a táblát: telt ház. Márpedig ez egyáltalán nem szolgálja Kiskunfélegyháza kulturális életének fellendülését, hiszen mióta , a program egyre magasabb színvonalat mutat, megkétszereződött, megháromszorozó-: dott a művelődési házat rendszeresen látogató dolgozók száma. ;

csalódhassanak, eláruljuk, kiket szándékszik meghívni a művelődési ház vezetősége előadóknak: Gobbi Hilda, Major Tamás, Ascher Oszkár, Horváth Ferenc, Sennyei Vera, Fogarassy Mária, Labancz Borbála, Surányi Imre, Oobák Lajos, ezenkívül a szegedi színház néhány vezető művésze képviselné a prózát, a zenét, éneket pedig lloifalvy Róbert, Orosz Júlia, Házy Erzsébet, Juhász Pál, Gyólay Viktória és a szegedi színház operarészlegének vezető művészei. Természetesen, nem szerepel minden művész minden előadáson, a témaköröknek megfelelő művészkollektiva előadásában hallhatják majd a kiskunfélegyházi irodalom- és művészetpártolók a gondosan összeállított műsort.

A bérletek kiadására még

nem került sor. Valószínűleg február 1-től kezdődik meg az előjegyzés. Hisszük, és a művelődési ház vezetői is bíznak benne, hogy a kiskunfélegyházi dolgozók közül igen sokan vállalkoznak majd a 8 előadásból álló sorozat végighallgatására.

A művelődési háznak egyébként saját színjátszó együttese is van. Sajnos, a sokszori hiányzások miatt a bemutatkozó előadás próbái igen elhúzódtak. Mégis remélhető, hogy rövidesen

Spártától a gyógypedagógiáig

A RÉGI KOR: Spárta népe jutott eszembe, ahol a gyenge, rosszulfej lett gyermekeket csecsemő-korban kitették a Taj- getos szikláira, hogy hadd tépjék szét a vadállatok, mert hiszen úgy sem lesz belőlük erős katona. Azért jutott a spártai nép barbár felfogása eszembe, mert a Kecskeméti Gyógypedagógiai Intézet igazgatója lelkesen beszélt az intézet munkájáról és az elért eredményekről.

A kecskeméti lakosok közül sokan nem tudják, vagy nem is gondolnak arra, amikor napi munkájukba sietnek, hogy ebben az öreg házban is megindul minden reggel a munka. Száztíz csökkent szellemi képességű gyermek ébredezik, öltözködik, tanulni megy a kístantermekbe. 14 pedagógus és az intézet sok fizikai dolgozója szorgoskodik körülöttük. Mire a 8-ra ér az öregtemplom óramutatója, újabb 80 gyengetehetségű gyermeket kísérnek el a városból az intézet iskolájába, hogy áldozatos munkával, sok-sok türelemmel próbáljanak ezekből a gyermekekből hasznos embert nevelni a társadalomnak.

AKAD A gyermekek között nem egy, akik a szülők lelkiismeretlensége. iszákos, kicsapongó életmódjának az áldozatai. Ezért születnek fejlődési rendellenességgel, szellemi visszamaradottsággal. Mások a közeli rokonok házassága vagy egyéb

a szerencsétlen gyermekeket' látjuk Kecskemét utcáin sétáltatni, gondoljunk szeretettel ezekre az áldozatos munkát végző nevelőkre.

Bonczos Lászlóné levelező

í Kiskunhalas város szivében találkozik a Kossuth és Paprika í Antal utca. A két utca találkozásánál egy háromszög alakú kis I tér van. Ezt a teret egy szemét.- \ gyűjtő medence és egy deszkáiból épült dohányámsbódé éktc- j lentit, s rontja el az egyébként l egyre szebbé való, szépülő vá- [ rosképet.

t Alig 100 méterrel beljebb, a [ Kossuth utcán ugyanilyen kis Itér van, azzal a különbséggel, \hogy ez parkírozott és Szilády t Áron mellszobra emelkedik rajta.

[ Szeretném megkérdezni a vá- trost tanácsot, hogy ezt a kis te- E rét nem lehetne-e parkírozni? [ Véleményem szerint, igen, sőt ! az innen nyíló Paprika Antal \utca névadójának, a Tanácsköz- [ társaság mártírjának mellszobor át is fel lehetne itt állítani. t Ügy hiszem, városunk méltó- \an ünnepelhetné meg a Tanács- | köztársaság kikiáltásának évfor- idulóját azzal, ha ezen a kis té♦ ren parkot létesítene. Ezzel meg♦ mentené egy sárfészektől a várost es emleket allitana a nagy évfordulón a városunk egyik mártírjának. — Az illetékesek ilyen irányú intézkedése városunk lakosai körében osztatlan megelégedéssel találkozna.

Czakó Ferenc levelező

VW*» vw rfwvv <rw*

Az Éielmezásludományi Intézetben

A gyomor- és bél betegségekben szenvedők diétás étrendjükbe alig vehetnek fel zöldségeket. Ezért diétájuk egyoldalú és nem tápláló.

A szovjet Élelmezéstudományi Intézet új módszert dolgozott ki a_ különféle zöldségek finomőrlésére. Ezt az úgynevezett go- mogenizátorí végzi. A gép a káposztát, tököt, répát és más zöldséget sokkal finomabban, örli meg, mintha pürét készítenének belőle. A krémszerű anyagot tehát a beteg szervezet is könnyen megemészti.

KÉTFÉLE VÁLASZ

Tavaly ősszel sok natal pedagógus kapott kinevezést a duna- vccsei járásba. Többségük arra kérte az illetékeseket, segítsenek nekik abban, hogy vasút menti tanyai iskolában taníthassanak. Készben ez meg is oldódott.

Igenám, de néhány türelmes hét után szombatonként megindult a szállingózás Sztálinvárosba.

Mi lehet az oka? A járási párt- bizottságot foglalkoztatta a kérdés, s igénykutatást végzett a fiatal nevelők körében. Ekkor derült ki, hogy az elevenebb városi kultúrához szokott városi pedagógusok továbbra is igénylik a művelődést, s ennek a lehetőséget csak városban találják meg. Duaavecse, mivel nem rendelkezik azokkal a kulturális adottságokkal, amelyek megfelelnének az új nevelők érdeklődési körének, ebből adódik, hogy Sztálinvárosban találják meg a

szamukra romos Kulturális és

szórakozási lehetőségeket.

Mindezt felismerte a járási pártbizottság, s egészséges kezdeményezéssel szeretne segíteni a (anyai pedagógusok kulturális helyzetén. Tervük szerint havonta egy-két alkalommal összehívják a tanyai nevelőket a járás különböző községeibe, ahol kulturális műsorral egybekötött táncos összejöveteleket biztosítanak számukra. Ezzel elérik, hogy a pedagógusok megismerkedhetnek egymással, elősegítik egy jó kollektíva kialakítását, s nem utolsósorban a nevelők is érzik a pártbizottság gondoskodását.

A dunavecsei járási pártbizottság helyes kezdeményezése igazolja, hogy a várostól elszakadt tanyai pedagógusok kulturális nevelésével nem csak sablonosán, hanem újszerűén is lehet foglalkozni

KISK VMIALAS1 JA VASL 4 T;

Legyen ott park, egy szoborral

'ok miatt lesznek csökkent szellemi képességűek. Mi lenne a Gyógypedagógiai Intézet nélkül ezekből a szerencsétlen gyermekekből? Terhe a családnak, gúny tárgya a falunak, esetleg Kére- getó, vagy talán bűnöző a társadalom terhe, szégyenfoltjai Ám kormányzatunk nem riad vissza az áldozattól, hogy sok költséggel fenntartsa a Gyógypedagógiai Intézetet és arra külön képzett nevelőket állítson a beteg gyermekek szolgálatára. Ha eredménnyel jár a nevelők munkája, megkezdik az iskolai tanulmányokat is és bár lassan, 2—3 évvel későbben, mint a normális gyermek, még a VIII. osztályt is elvégezhetik.

AZ IGAZGATÓNŐ elmondta, hogy a tavalyi iskolaévben 16 gyengetehetségű gyermek jutott el a VIII. o.-ba és ebből 4 gyermek sikeresen el is végezte, majd ipari tanulók lettek. Ezek már nemcsak írni, olvasni, számolni tanultak meg, de némi földrajzi és fizikai ismerettel is rendelkeznek. A többiek, akik nem jutnak el eddig, az intézetet elhagyva, nagyrészük már segédmunkássá lett. Emberekké váltak, akik meg tudnak állni az életben és meg\ tudják keresni kenyerüket. Persze, vannak gyógyíthatatlanok, akiken nem lehet segíteni, de sok emberré lett. gyengetehetségű gyermek a Gyógypedagógiai Intézetnek, a lelkes nevelőgárdának köszönheti emberségét. Amikor ezeket

3

[anuár 15-én nyílt levelet I írtam Gyulai Teréz tabuiéhoz, altit a kecskeméti Üj Tavasz Termelőszövetkezet 1956- ban tanulni küldött a csongrádi kétéves kertészeti és szőlészeti szakiskolára. A leányka azonban az első év utáni szünetben, tavaly nyáron nem ment vissza a tsz-be, hanem egy »maszek-«-nél dolgozott, jóllehet, a szövetkezet anyagilag segítette őt a tanulmányi ideje alatt. Ezért íródott a levél, összehasonlítást téve a felszabadulás előtti és utáni ifjúság tanulási lehetősége között, arra intve Gyulai Teréziát, hogy gondolkozzék el ezen.

; A cikk nem maradt hatás nélkül, s a megjelenése után rövidesen ketten is válaszoltak rá.

; a

A z egyik levélíró N. N. (névtelen) aláírással, bornírt hangon tudtomul adja, hogy írá om — »hazug rágalmazás a múlt rendszer és a jelen közöt-«. Vagyis, hogy támadom a múltat, amit a mélyen tisztelt N. N. — ő tudja, Viszont mi is, hogy miért — rágalmazásnak minősít, de ahhoz már nincs sütnivalója, hogy meglássa, ezt nem a két rendszer között teszem, hanem a mi rendszerünkben. Majd így folytatja szó és betű szerint: »Először is a múlt rendszer alat nem mentek a diákok szüm [idő alat pénzt keresni. Mert nem >is voltak akor rászorulva, ha- ;■nem a sok sok gyerekeknek a ,szerető szülei azon voltak, hogy ‘gyermekeik minél jobban kils- gyenek fejlődve. Vite a szülő >gyermekeit fürdőre hegyes vidékekre hogy ottan iol kifejlődött tüdővel jo kedvel jöjjenek visza a következő tanevra.«

Nem tagadom, igaza van a komának (elnézést, amiért így szólítom, holott ő leurazott), mert csakugyan, a múltban nem dolgozott szünidőben a diákok zöme, hanem elment a hegyekbe, a fürdőkre, — csakhogy népi róluk volt szó, hanem azokról, akik diákok sem lehettek. (Jómagam és még néhányan a szegények közül, a véletlen szerencse folytán lehettünk ugyan, de a teremtésit, nem tudom, mit szólna ez az elvakult, bárgyú ember, ha mindazt a zsák búzát rápakolnám, ami felsős diák koromban nyomta a vállam a cséplés idején.)

Máskülönben higgyem azt, hogy N. N. is a hegyekben, a fürdőhelyeken vakációzó diákok közé tartozott, ha már így leteszi mellettük a garast? Nem hiszem. Mert amellett, hogy ismertem szellemi képességüket, annyira mégsem voltak ostobák, mint ö, aki néhánysoros, primitív stílusban megírt levelében 42 helyesírási hibát ejtett.

Egyébként —, hogy megnyugtassam — levele a névtelen levelekkel kapcsolatos gyakorlatnak megfelelően oda került, ahová való: a szemétkosárba.

*

A másik levelet maga Gyulai Terézia küldte a csongrádi iskolából. Bevallom, lélegzetvisszafojtva kezdtem olvasni, s mire a végére érteni, egy könnycsepp ott makrancoskodott a szemem sarkában. Ügy éreztem magam, mintha a vérszerinti kis- húgom írt volna.

Tériké ezt írja: »Elismerem, nagyon rosszul tettem, hogy nyáron nem mentem vissza a tsz-be dolgozni, de sajnos, ezen már változtatni nem, csak a hibát helyrehozni lehet. ígérem, nem fognak a tsz tagjai bennem csalódni, mert áz iskola elvégzése után visszamegyek közéjük dolgozni. Remélem, tudom gyümöl- csöztetni azt, amit két év alatt tanulok és a gyakorlatban tapasztalok. Ami az ön fiatal életéből merített témát illeti, az valóban úgy volt, már többször hallottam hasonlót az idősebb és tapasztaltabb embertársaktól Az én Apám is olyan körülmények között tanulta a szakmáját, mint ahogyan ön tanult.

Mi, mai fiatalok, hálával ér köszönettel tartozunk a dolgoz', népnek, Pártunknak és Államunknak, amiért ingyen tanulhatunk.

Végezetül szeretném megköszönni a helyes útra térítését.<•

Ennyi a levél: válasz N. N.- nek is, és bizonyíték ahhoz, hogy a mi ifjúságunknak, ha hibázik is (ki ne hibázna?), van ereje, hogy belássa, jóvátegye vétkét. Ugyanakkor figyelmeztetés is e2 a levél nekünk, az idősebb generáció azon tagjainak, akik a múltnak nem a napsütéses, hanem az árnyékos oldalán éltünk, arra int bennünket ez a levél, hogy a jelen és a múlt közötti különbségtevésre mi tanítsuk meg fiataljainkat, ne pedig a pöfeteghangú N. N.-ek, akik megbújva, névtelenül bűzlenels és fertőznek még társadalmunkban.

Tarián István

Ötéves a kecskeméti

Állatorvosi Rendelő Intézet

1952-ben mint Állatorvosi Ambulancia kezdte meg működését az Állatorvosi Rendelő Intézet és azóta különböző állatfajhoz tartozó, mintegy 11000 beteg fordult meg az intézetben. A vezető szakállatorvos egy szaksegéddel és két ápolóval közel 19 000 vizsgálatot, illetve kezelést, valamint 730 laboratóriumi vizsgálatét végzett. Bejáró betegek részére naponta 8 órától 14 óráig volt rendelés, a kórházban pedig 8 ló vagy szarvasmarha részére volt elhelyezési lehetőség. A bejáró betegek között természetesen nemcsak lovak, szarvasmarhák, juhok, sertések és baromfiak szerepeltek, hanem kutyák, macskák, nyúlak, papa- gáíyok, kanári madarak és görények is. A hazánkban újszerű állategészségügyi intézmény a régi járványkórház épületében, a Szociális Otthon mellett működik,

Or Rusvai Kálmán 1