Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-21 / 44. szám
Az agrárpolitikai tézisekből adódó feladatok megyénkben & mezőgazdasági termelés fejlesztésének főbb kérdései! , in. A mezőgazdasági termelés jelentős szerepet tóit be megyén« területén, akár a nemzeti jövedelemben való részesedés, vagy az exportban való részvétel és nem utolsósorban a foglalkoztatás szempontjából is. Csak gyümölcsből, zöldségből a múlt évben 2319 súlyvagonnai exportáltunk. Ezentúl a megyének nagy szerepe van a belföldi szükségletek kielégítésében js. Mezőgazdasági termelésünk fellendítésének kulcskérdése a uelterjesebb gazdálkodás kialakítása. A belterjes művelésre való fokozatos áttérést szinte paran- csoléan írja elő a magas népsűrűségünk. Megyénkben egy mezőgazdasági lakosra átlagosan alig több mint 1,5 kh szántóterület jut. De elsősorban mégis a szocializmus építésének ugye követeli meg. A tőkés termelési rendszert csak akicor tudjuk végérvényesen legyőzni, ha többet és jobbat termelünk, a lakosság szükségleteit magasabb szinten elégítjük ki. Azt hisszük, ma nagyon aktuális beszélni a kettős mező- gazdasági főfeladatunkról, a talu szocialista átalakítása mellett a mezőgazdasági termelés fokozásáról, a belterjesség felé való állandó törekvésről. Ennek érdekében a párt és a kormány a jövőben is megkülönböztetett módon kíván segítséget nyújtani a szövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak, de biztosítani kívánja az egyénileg dolgozó parasztság termelési biztonságát is. Helytelen, hogy egyesek túlbecsülik az egyéni paraszti gazdaságok lehetőségeit, idealizálják, egekig magasztalják azokat, s nem látják fejlődésének korlátáit. Amint már megállapítottuk, a, mezőgazdasági termelés fokozásának kulcskérdése a belterjes gazdálkodás kialakítása. Javítani kívánjuk a talaj ter- möerejét, a homoki területeken megnövelve a zöldtrágyázást. A vetőmagbiztosítás kedvezőnek mondható, a tavasz folyamán megfelelő mennyiségű vetőmag kerül szétosztásra a termelők között. Az állattenyésztés területén: első sorban növelni kell a szarvasmarha-állományt és ezen belül főleg a tehénállományt. Ma ezt nemcsak kívánságként vethetjük fel, mert a takarmánykészletek az állami gazda- ságoKban és a termelőszövetkezetekben igen kedvezően alakulnak. A- szarvasmarha-állomány növelése mellett nagy gondot kell fordítani a sertésállomány növelésére, továbbá a juh- és baromfitenyésztés fokozására. Megyénkben jelenleg kereken 100 000 kh szőlő van. Ebből azonban mindössze 20 000 kh-ra becsülhető az a terület, melynek átlagtermese elérte, vagy meghaladta a 26 mázsát. 50 000 kh átlagtermése körülbelül 15 mázsa és 20 000 hold a teljesen kiöregedett, elhanyagolt szőlőterület. Az elmúlt év folyamán pótlással, döntéssel mintegy 8000 kh-n végeztek felújítást és több mint 2000 kh-t telepítettek az állami gazdaságok, tsz-ek és egyéni termelők. A nagyobb arányú telepítést gátolta a gyökeres vessző hiánya, e téren már történt intézkedés, a tavasz folyamán mintegy 4 millió sima vessző kerül telepítésre, gyökereztetés céljából. Aggasztó jelenségek mutatkoznak azonban a fajta megválasztásánál. Az újonnan telepített területek rendkívül vegyes fajtájúak. Ennek egyik fő oka, hogy a korábbi években nem jutottak megfelelő szaporító anyaghoz a termelők. Mind nagyobb teret hódít az izsáki sárfehér azokon a területeken is, ahol kiváló minőségű, hírneves alföldi borokat, is lehetne termelni. A tájtermelés helyes kialakítása érdekében nem szabad megengedni, hogy egy-egy község határában, vagy egy-egy parcellán belül is a fajták széles skáláját alakítsák ki. Szőlőterületeink rendkívül el-) aprózottak, ezt az egyáltalán) nem kívánatos folyamatot megs kell akadályozni. Először is elő< kell segíteni, hogy a már meglevő szőlőterületek tulajdonosai^ termelési társulásokat, szakcsoportokat, hegyközségeket alakítsanak. Másodszor támogassuk, segítsük) elő a társas telepítéseket. Az\ ilyen telepítések esetében válto-5 zatlanul megmarad a tulajdon-< viszony, de maga a telepítések^ jellege már biztosíték lenne ahhoz, hogy alkalmazni lehet a$ művelésben a gépesítést. E tele-^ pítési formák elterjesztésében V igen nagy feladat vár a föld-? művesszövetkezetekre. y Néhány szót a gyümölcsterme-1 lésről. Ha a gyümölcsösök átla-y gát nézzük, hasonló a kép, minty a szőlőknél, y elsősorban a meglevő gyű- V mölcsösök állagát kell meg- ?* javítani y a pótlással, másrészt a védeke-z zési munkák széleskörű elter-y< jesztésével. Az új telepítéseknél, a — szőlőhöz hasonlóan — a táj-<< termelés szem előtt tartásával" igyekezzünk a termelőkre hatni y és segítsek elő a társas telepítő-> sekkel kapcsolatos minden tö-y rekvést. x A belterjes gazdálkodásnak^ számos, még fel nem tárt lelie-V tősége áll előttünk. Igen komoly?* előrehaladás tapasztalható a / zöldségfélék elterjedésében, —<■ paradicsom, uborka, spárga, sza->] móca, stb. Ez komoly exportál a- ?* pót képez, másrészt igen jőve- V delmező a parasztság számára,?* hiszen az elmúlt évben is. V csak a MÉK 210 millió fo- << rintot fizetett ki a megye V termelőinek. ?< Javasoljuk, hogy pártszerve- zeteink — a népfront, a KISZ, a?) nőtanács bevonásával — készít senek közös téli programot az?) agrártézisek széleskörű ismerte-« tésére és ennek szellemében egy->> öntető tevékenységet folytassa-« nak a termelés, a termelőszövet-t kezet, a szakcsoportok, társulá-« sok szervezése és a kulturálist élet területén. ?? Erdősi József \> Miért titkolóznak Egy évvel ezelőtt megbíráltuk a Mészhomoktéglagyárak Vállalat Budapesten székelő igazgatóját vajszívűségéért, mert egy komoly kárt okozó dolgozót, aki harcias tagja volt a munkástanácsnak, enyhén büntetett meg. Ügy látszik, azóta sem tudta elviselni az elmarasztaló szót, s egy év múltán elrendelte, hogy a Kiskunhalasi Mészhomoktéglagyár termelésére vonatkozó adatokat — hét évig nem volt erre szükség — csak az ő, vagy a helyettesének engedélyével szabad kiadni. Hát akkor minek a telepvezető? Nem csinált az olyan dolgot, amiért el kellene őt marasztalni, még csak meg sem sértette az államtitkot, sőt úgy dolgozik, hogy csak dicsérni lehet munkáját. Hát akkor miért volt szükség az előbb említett utasításra, illetőleg mi teszi indokolttá a titkolózást? Engedtessék meg nekünk, hogy mi elmondjuk, mire gondolunk ennél a zárlatnál. Elejét akarják venni a sajtó bírálatának. Talán Ötezer DÖMPER van valami titkolni válójuk? Vagy csupán egyszerű bosszantásról van szó? Nem firtatjuk az okokat, mert szükségtelennek tartjuk. Azonban felhívjuk az igazgató elvtárs figyelmét: rendelet van arra, hogy a sajtó munkásainak joga és kötelessége a vállalatok életébe betekinteni. Ebben senki sem akadályozhatja őket. Sajnáljuk, hogy ezt nekünk szóvá kell tenni, hiszen a sajtó tájékoztatásáról szóló rendelés még ma is érvényes, nem helyezték hatályon kívül. Vagy talált a Mészhomoktéglagyáraknál másként értelmezik ezt? Nekünk eddig is nagyon meg« felelt a Kiskunhalasi Mészhomoktéglagyárból kapott adatszolgáltatás. Éppen ezért kijelentjük, hogy nincs felesleges pénzünk budapesti telefonozásra, s főleg engedélykérésre, mert már a. szükséges felvilágosításokat regen megkaptuk, meg ha ez nem is tetszik egyeseknek. — Venesz — , A Vörös Csillag Traktorgyáriban elkészült az ötezredik dömper. 1952-ben kezdte cl gyártani !a Hoffherr-gyár a magyar döm- 'pert, s a jelenleg gyártott gép a >negyedik típus öt év alatt? teljesítménye nagyobb a regieknél. Egyetlen műszak alatt két cs fél- milliárd kilogramm földet, követ szenet, vagy egyéb hasonló anyagot lehetne az eddig gyártott dömperekkel elszállítani. A gépek felét exportáltuk. Reggel varr A kecskeméti tapácsháza mellett, az autóbuszállomáson hullámzik a tömeg, sűrűn szaladgálnak át az úttesten a mozgó járművek előtt. Az emberek munkába sietnek. Az autóbuszok ajtói tompán puffannak, sistereg a sűrített levegő, berregnek a motorok. Reggeli kapkodás uralkodik mindenütt. Csak egyedül az autóbuszvezetők nyugodtál«. A kíváncsiság, vagy talán a sok mende-monda tisztázása serkentett arra, hogy elbeszélgessek ezekkel az emberekkel. Néhány pillanat múlva m$r az 5-ös autóbusz vezető fülkéjébe kapaszkodom feL Szalai László gépkocsivezető szívesen fogad, s készséggel válaszol kérdéseimre. — A mi életünk, napi munkánk összefügg az utazóközönséggel. Nem szeretnék senkit megsérteni, de állítom, hogy a közönség borzalmas. Mindig a jogaikat követelik, de elfelejtkeznek a kötelességeikről. Egyszóval semmi becsületünk nekünk, közlekedési dolgozóknak. . ; A megindult beszélgetést a csengő éles berrecése szakítja félÉuíóbuszoézetófi *5*3 be. Indulnunk kell. A- dübörgő motor zaját ;S túlharsogják szavai. Szeme az úttesten nyugszik, hiszen jeges az út, csúszik a kocsi, vigyázni kell. — Nem vagyok fiatal a szakmában. Szeretek vezetni, de két dologtól igen félek: a kerékpártól, meg a lovaskocsitól. Ezekre nagyon kell vigyázni. A kerékpáros egyet gondol, s hiába a jó fék, a biztos szem, s a be- idegződött mozdulat, egy pillanat, s megvan a baj. A lovaskocsik meg gyakran beállnak a megállóba. S ha rájuk tülkölök, hátrafordulva mosolyognak rajtam. Hát ilyen a mi életünk. Mesélné még tovább, elmondaná a jó s rossz tapasztalatait, de visz- szaérünk a tanácsházához, s elbúcsúzom tőle. Piaci napokon a legnagyobb forgalom az 1-es útvonalán van. Sokan járnak ki a kórházba látogatásra, s ezt mindenki autóbusszal igyekszik lebonyolítani. Rövidesen én is a Homokbánya felé menő autóbusz vezetőjéel, Pap Elekkel beszélgetek. öt sztahanovista oklevél, két kiváló dolgozó jelvény munkájának eddigi elismerése. Az idős emberek nyugalmával, az oktató hangján mondja el véleményét. — Türelem kell ide. Én sem vagyok elragadtatva a közönségtől, de azért vannak hálás utasok is. Szigorú szabály, hogy két megálló között csal« veszély esetén szabad megállni. Egy-egy idős néni, vagy gyerekes anya miatt mégis követtem már el . ilyen »szabálytalanságot-«. .. — Hallgatunk egy darabig. Két megálló után Pap Elek újból felém fordul, s beszélni kezd. — Ha már itt van az elvtárs, elmondok egykét dolgot, ami minket nagyon bánt. Részt ve- • szünk valamennyien a 100 000 kilométeres mozgalomban. Teljesítettük a feltételeket is, de azért nem kaptunk semmit. Még egy kézfogást sem. Egy vontatót kerülünk el, növelni kell a sebességet. Símán kapcsolja a kocsit, s amikor elvégez-te már ezt a műveletet, tovább folytatja: — Egy-egy műszak alatt 1300-szor nyomjuk le a kiemelő pedált, vagy ahogy a nagyközönség ismerj, a »kuplungot«. Nem járunk sokat gyalog, de ettől is elkopik a cipótalp. A budapesti gépkocsivezetők kapnak lábbelit, mi nem, ez a másik fájó pont. Mi ezt sem érdemeljük meg? A reggel már dél- előttbe hajlik. Megritkulnak az utasok, csökken a forgalom. Meg vallom, a sok zötyögés- től, rázástól, meg a nyersolaj szagtól elfáradtam egy kissé. Ez a néhány autóbuszút, ha nem is teljesen, de részben megismertetett olyan emberekkel, akik fullasztó hőségben, dermesztő hidegben egyformán becsületesen, lelkiismeretesen, pontosan végzik munkájukat. Mennyi szidás, rosszindulatú megjegyzés hangzik el feléjük nap, mint nap, óráról órára a fegyelmezetlen vitások szájából! Pedig ezek a szerény emberek nem kívánnak sokat. Csak azt, hogy tekintsék őket is embereknek, dolgozóknak. Gémes Gábor Verekedés, melyért igazságosan büntették — a védekezőket Kocsis Mihály alpári lakost egy összeszólalkozás alkalmával Boros János arculütötte. A gyors védekezésre kényszerült, Kocsis erre felkapott egy karót, s Borost vállon ütötte, majd amikor Boros elővette zsebkését, Kocsis őt a földre lökte, s orrát, oldalát összerugdosta. Közben beavatkozott a verekedésbe Bugyi József is, s ahelyett, hogy csillapította volnál a nekihevült embereket, igazságának tudatában ő is a verekedést kezdeményező Borosra támadt: a földre nyomta, majd rugdosni kezdte, de olyan súlyosan, hogy Boros orresont-törést szenvedett, s két bordája is eltört. így történhetett meg az a furcsa eset, hogy a bíróság igazságosan ítélte el a »védekező« Kocsist 4 havi börtönbüntetésre, s a verekedésbe beavatkozó Bugyi Józsefet 800 forint pénz- büntetésre. Kassau, a íeíszl^alotf páros A Reuter jelentése szerint a Bahama szigetek csodálatos luxusvárosa, Nassau tökéletesen kihalt. A szállodák, vendéglők, üzletek bezártak, az élet megszűnt. Az 50 000 lakosú város szinte kizárólagosan idegenforgalomból tartotta fenn magát. A hirtelen bekövetkezett nagy csendet a taxisofőrök és szálloda* alkalmazottak sztrájkja váltotta ki, s úgy látszik, hogy ennek nem is fog egyhamar végesza- kadni. A bahamai szakszervezetek szövetségének elnöke újságírók előtt kijelentette ugyan, hogy a sztrájknak semmiféle politikai vagy faji háttere nincs, kizárólag gazdasági okokból indult. A szakszervezet elnöke azonban mégis szükségesnek tartotta hozzáfűzni, hogy a sztrájkmozgalom kezdetét jelenti a Bahama szigeteken a brit gyarmati uralom megszűnésének. A város egész lakossága bizonyos változtatásokat követel a törvénykezésben. A sztrájkolok a szakszervezetek elismerését, a szállodai alkalmazottak sztrájkjogát, 48 órás munkahetet és bizonyos biztosítékokat követelnek elbocsáttatás esetére, továbbá az ország irányításában több együttműködést. és olyan szociális' légkört, mely a kormányzat demokratikus fejlődéséhez vezethetne.
