Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-21 / 44. szám

Osmil fellendülőben a színjátszó-, enek- és zeneku(tára a lmjai járásban

Az ellenforradalom vihara után e megyében a bajai járás kezdte meg elsőként a harcot a revizionista nézetektől hallgatásra kényszerített kulturális élet megindításáért, Eleinte ott is voltak nehézségek, de a párt, a tanács vezetőivel közösen, a szocializmus eszméjéhez hű pedagógusok segítségével felmérték a hibákat, s türelmes, felvilágosító, igénykutató munkával hozzáláttak a művészeti élet fellendítéséhez.

Ha egy év távlatából vizsgáljuk a járás kulturális tevékenységét, megállapíthatjuk, hogy tudatos,

sokoldalú munkát végeztek.

A felbomlott színjtászócsoportok, ének- és zenekarok nagyrésze újjászerveződött, s komoly eredményeket értek el a kulturális mífskában.

Mi a sikerük titka? Az, hogy

a kulturális élet szervezése olyan pedagógusok kezébe került, akik , a művészeti élet irányításában nemcsak a szórakozni vágyás ki- j elégitését, de politikai munkát is | látnak. Célkitűzéseikben összefo- I nádik az iskolán kívüli nevelés ' a népműveléssel.

Pillantsunk be az elmúlt negyedév kulturális statisztikájába,

73 műsoros rendezvényt

tartottak, melynek zömét a színjátszócsoportok, ének- és zenekarok adták. A műsoros esteket 18 907 fő látogatta.

A színjtászócsoportok műsor- poljtikája többségében megfelel a mai követelményekrfek. A bácsbokodi kiszigták nagy sikerrel játszották a »-Bástyasétány 77« című operettet. A bácsbor- sódjak Kisfaludy »Csalódások« c. színművét, a felsöszentivápiak az »Olympiát«, a sükösdi Vörös Zászló Termelőszövetkezet

'színjátszócsoportja a »János vi-j tóz«-t és a »Doktor úr«-át, a j vaskútiak az »Eladó birtok«-ot. j Mit bizonyít a bajai járás pél- ] dája? Ha a falusi pedagógusok ] megmagyarázzák a fiataloknak a ] Színdarabok eszmei és művészi ] értékét, s megtanítják őket ma-1 gasabb rendű kultúra igénylésé-! re, akkor nem lesz »népszerű« a ] polgári giccs fajun. "

A járásban ;

17 ének- és zenekar j

működik. A dal- és zenekultúra j

fejlesztésében elsőként említhet- 1 jük a csávolyj, garai, vaskúti ess nagybaracskaiak lelkes munká- j ját. J

A sikerekben gazdag művé- ’ szét} élet kibontakoztatása csak rendszeres, folyamatos kulturális I tevékenységgel valósulhat meg. Ezt tették a bajai járás népművelési munkásai is.

— Bieliczky Sándor

Í

A magyar labdarúgó-válogatott inár megkezdte az előkészületeket a Svédországban lezajló világbajnokságra. Amint már értesítettük olvasóinkat, a Stockholmban megtartott sorsolás meglehetősen kedvezően dőlt cl <a magyar csapat számára. Június

8-án ugyanis Wales együttesé« vei, 12-én Svédország és 15-én Mexico válogatottja lesz a magyar labdarúgók ellenfele a legjobb nyolc közé jutásért folyó küzdelemben,

Képünkön a svéd fővárosban megtartott sorsolás látható.

Csak azokat lehet felemelni, akik maguk is akar ják felemelkedésükel

Cigánygyűlés Kecskeméten

A Kecskemét Városi Nőtanács február 18-án cigónygyülést rendezett a Kurucz téri iskolában, ahová László Máriát, a közelmúltban alakult Cigányszövetség főtitkárát hívták meg előadónak. A kecskeméti, de talán az egész Bács-Kiskun megyei cigányság életében sorsfordulót jelentő gyűlés megnyitó beszé- öében László elvtársnő a cigányság történetéről emlékezett meg, majd kijelentette, hogy a Cigányszövetség a cigányság anyagi, szellemi és erkölcsi felemelését tűzte ki céljául.

— Adjatok a gyerekekre ruhát, adjatok nekik ennivalót, járassátok őket iskolába — mondotta, —r mert ha nem gondolunk felnevelésükről, lehet, hogy nagyszerű orvos, vagy államférfi vész el bennük.

n* Munkahelyeinken nem nagyon bíznak bennünk, mert a cigányok közül sokan rövid idő alatt megunják a munkát, s odébb állnak. Érthető hát a gazdasági vezetők bizalmatlansága, s ezt a bizalmatlanságot nekünk el kell oszlatni! Neveljék az idősebb cigányak a fiatal munkásokat, s inkább a családon belül csattanjon el egy pá pofon, mint a — rendőrségen, közveszélyes munkakerülésért, vagy más bűnért! Először nekünk kell

rendet teremteni saját portánkon,

s akkor a Cigányszövetség is eléri célját: a magyar és cigánytár- sadalom között fel tudja építeni az egészséges kapcsolatot!

Előadása után az első felszólaló a Cigányvárosról beszélt- Szerinte az “ősi hagyaték«, — elvenni tőlük nem szabad, özv. Dorogi Istvánná, 70 éves cigányasszony azonban sokkal egészségesebbnek látná, ha nem új cigánytelepülés felépítéséről gondolkoznának, hanem a cigány- családokat szétszórnák a város-; ban, — egészséges lakásokba te-! lepítve őket.

— Mi magyaroknak érezzük magunkat mondotta, — miért különítenénk el hát magunkat?

Beszélt még a cigányzenészek sorsáról is, s Bank Gyulával együtt megállapították, hogy a jazz-zenekarok teljesen kiszorították a kecskeméti mulatóhelyekről a cigányzenekarokat. s: ennek következménye az, hogy a mai fiatalság jórésze már nem is ért a zenéhez, zenetanulás hő-j lyett moziba jár. i

Cifra Miklós és felesége ép-1 pen ezért javasolta, hogy Lépai József cigánybíró mellé j

válasszanak . i

öttagú bizottságot, j

amely a hatóságok előtt képvi-j selné a cigányságot, s meg tud-] ná valósítani azokat a gazdaságii

A Szahara nyolc évezreddel ezelőtt

Ismeretes, hogy Szahara egykor lakott terület volt. Hosszú időn át régészek nem alkothattak képet arról, hogy milyen életmódot folytattak azok a pépek, amelyek többezer esztendővel ezelőtt itt laktak.

Nemrégen a Tasszüi hegységbon (Közép-Szahara) csodalatos festményeket fedeztek fel, amelyek különböző jeleneteket ábrazolnak az |e vidékről rég eltűnt népek életéből. A szakembereknek az a véleményük, hogy e festmények körülbelül nyolcezer évvel czelőttről származnak és a négerek virágzó kultúráját bizonyítják!.

A festményeket eredeti nagyságban és természetes színben lemásolták s a párizsi Louvre Múzeum kiállításán mutatják be.

De Gaetani professzor szerint a rákos daganat nem más, mint a szervezet általános megbetegedésének helyi megnyilvánulása. Ebből kiindulva

már évek óta lehetségesnek tartja a megelőző védekezést,

tehát olyan profilaktikus készítmény alkalmazását, amejy lehetetlenné teszi rákos daganatok képződését.

Kutatómunkájában abból q feltevésből indult el, hogy a rák megelőzésének és gyógy hasának megoldását a kötőszövetben kelj keresni. A professzor ugyanis megállapította, hogy egyetlen rákos megbetegedés sem fordult még elő sizofréniás egyéneknél. Ezeknél az elmebetegeknél rendí Három

kívül alacsony ugyanis a neuro- vegelatív színvonal. Ez a tapasztalat is megerősítette azt a feltevését, hogy

a szervezetet életkortól cs nemtől függetlenül rendszeres időközükben előzetesen megfelelő egyensúlyba kell hozni,

még mielőtt külső és belső rákágensek olyan hatást válthatnának ki a belső elválasztása mirigyekben és a kötőszövetekben, amelynek i következtében az el- burjánzó sejtekből rákos daganat keletkeznék.

Ha a szervezetben rákos daganat képződik, a szervezet maga is igyekszik védekozni ellene, amennyiben eddig ismeretlen ellenmérgeket termel ki, nevezetesen a Icpbcn, a májban és a csontvelőben.

Ennek bizonyítására De Gaetani professzor rákos daganatokat előidéző különböző szénhidrogén vegyületeket oltott be borjakba. A rákos daganatokat hamarosan valamennyi beoltott borjúnál észlelték, majd az állatokat 40— 50 nappal az oltás után leölték. A leölt borjak léptből, májából és csontvelőjéből készített kivonattal újabb borjakat oltottak be, majd bizonyos idő elteltével ezeket a borjakat is beoltották az előbb említett szénhidrogén vegyületekkel. Rákos daganatot most már egyetlen állatnál sem észleltek.

1950 végén

De Gaetani professzor megkezdte készítményének emberi alkalmazását is. Első kísérleti alanya önmaga volt.

Beoltotta önmagát a leölt borjakból készített szérummal, majc bizonyos idő múltán kipróbált; önmagán a rákot előidéző kü lönböző szénhidrogén vegyülete két. Rákos daganatot egyetlei vegyület sem okozott;

Ezek ütán szélesebb körbei alkalmazta szérumát, mégpedi; kezelés alatt álló rákbetegekné Az említett betegeket sebésze! beavatkozással, vagy sugárkeze léssel próbálták gyógyítani. A 1 rákbeteg közül kettő már több ízben kiújuló gégerákban, hs rom viszont operálhatatlan gye morrákban szenvedett. De Gae tapi professzor szérumának a kai mazása minden esetben élt segítette |a hagyományos kezek tclics sikerét.

terveket, amelyeket Lévai József kisipari termelőszövetkezet alakításáról szőtt. ,

A kisipari termelőszövetkezet alakítására vonatkozóan többen elmondták még ötleteiket, s ezután Pintér Gyuláné, majd több eigányasszony beszólt a kecskeméti gyárakban dolgozó cigányok helyzetéről. Szerintük csak a BARNEVÁL-ban foglalkoznak egyenrangú félként a cigányokkal, S panaszkodtak a Kecskeméti Konzervgyárra, ahol — szerintük ~f méltatlanul bánnak velük.

László elvtársnő a hozzászólásokra adott válaszában megígérte, hogy a ktsz szervezésében segítségére lesz a kecskemétieknek/ s a hatóságokkal szemben az igazságtalanságokat mindkét részről megszüntetni igyekszik majd a Cigányszövetség. Javasolta, hogy: a megalakítandó ötös bizottság-; bft magyar embert is válasszanak be, mert ez nagyban szol-; gátol fogja a cigányság és.magyar lakosság egymáshoz való közeledését. Végül, — intő fi-! gyelmezetésül — kijelentette: 1

— Először is a cigányság* próbáljon leszokni hibáiról, a munkakerülésről, a csúnya be-!

Iszédről, a veszekedésekről, aztán bizonyosan a magyar lakosság sem idegenkedik majd tőlünk. Mert csak azokat lehet felemelni,

I akik maguk is akarják felemel-: I kedésüket.

< Giovanni de Qaetani prof esz-, fszor, a modenai egyetem kórbonctani tanszékének vezetője ímár több mint 25 éve foglalkozik rákkutatással. Kutatásainak ^eredményeként

j elkészítette a »S. A.—5« nc- ) vü profilaktikus szérumot,-amelyet a professzor szerint ‘nemcsak a rák megelőzésére, ha- <nem a rosszindulatú daganatok ^gyógyításánál is eredményesen <fel lehet használni. Ez a szérum 'nem pusztítja el a rákos daganatokat, hanem előnyösen meg< változtatja a rákbeteg belső el- (választású mirigyeinek működé- 'sét, lehetővé téve a szövetporlás ^egyensúlyának visszaállítását és la hagyományos kezelési eljárá- Ssok sikerének előmozdítását.

Meg lehet-e akadályozni rákos daganatok keletkezését?

részüket és legalább úgy fognak dolgozni, mint a beszámoló által is kiemelt Szarnék Lajosné | drágszéli tanítónő. Valójában: követendő az ö példája. i

Főleg u hozzászólások győztek; meg arról, hogy tisztultak az agyak és van már önbizalom, i Csak a vak és a rossz szán-'! dékú ember nem látja, hogy: milyen becsületesen és ered-1 menyesen dolgoztak ezek a pe-j velők,

ÖRVENDETES, hogy a párttitkár, Ferenc Menyhért elvtárs, ígéretet tett, hogy az eddiginél sokkal nagyobb segítséget fog nyújtani a pedagógusok munka-; jához. Maga mondta el, hogy ko- i rábban nem látta helyesen a tantestület munkáját és amikor zavarosak voltak a fejek, nem nyújtottak segítséget a tisztuláshoz. Most azonban más a; helyzet. A párttitkár gyakran: tárgyal a pedagógusokkal és így jó eredményeket érnek el Mis-: kén.

A miskei példa azt mutatja:: nem feltétlen fontos, hogy párttag legyen a pedagógus, munkáját mint púrtonkívüli is jól végezheti. Ha pedig egyeseit úgy érzik, hogy a párton belül jobban tudnának dolgozni, a párt kapuja nincs bezárva előttük.

Beros Ferenc,

a kalocsai járási párt-végrehajtó bizottság tagja

nek ki kell venni a részét. Ebben a munkában nagy és szép feladat vár az értelmiségre, konkrétan a pedagógusokra is — mondottam nekik,

AZÓTA félév telt el. Nagyon örültem, amikor az elmúlt napokban ismét meghívtak félévi nevelői értekezletükre.

Beke elvtárs beszámolója, mely alapos, kritikus és önkritikus volt, igen meglepett. A beszámolóból érezni lehetett, hogy a tantestület megtalálta helyét és az eltelt idő óta sokat dolgoztak és nem kis eredményeket értek el.

SZÉPEN emelkedik a tanulmányi eredmény, a tanárok és tanítók tudásuk legjavát igyekeznek adni. Várnai tanárnő becsületes és nagytudású munkája, Lakatos tanár eredményes munkája, á Szabó-házaspár lelkesedése mögött nem maradnak el a többiek sem. Igen nagy eredménynek mondható Zsám- boki tanár az úttörő mozgalom terén. Iskolájuk egyterű, de mégis Ízléses és mintaszerűért tiszta.

A beszámoló utáni vita még- lnkább meggyőzött első benyomásomról. Szinte öröm volt hallgatni, miként vitatkoztak és mondtak javaslatokat a hibák elkerülése és a jobb tanulmányi eredmény elérése érdekében. Többen vállalták, hogy az iskolán kívüli munkából kiveszik

! MINT A KALOCSAI járási

■ pártbizottság tagja, először 1956. 1 telén tanácskoztam a miskei tan- : testület tagjaival. Nem az időjá- ! rás alakulásáról, vagy a várható : terméskilátásról volt szó, hanem : az ellenforradalom okozta néze- ! tek körül folyt a vita. Azaz, hogy

■ nem volt vita, mert én beszél- item, ők hallgattak. Mikor arról i beszéltem, hogy sztrájkot hir- ; dettek az ellenforradalom idején,

; illetve ez a vád ellenük, re- : ményt vesztve néztek és még : jobban hallgattak. Csupán az : igazgató, Beke Sándor elvtáps til- : takozott ez ellen erélyesen.

: Másodszor 1957. nyarán beszélgettem velük. Ugyanis akkor már ők is beszéltek, de ez inkább ; kérdezz-felelek volt. Ezeket kérdezték: mi a véleménye a járás}

: pártbizottságnak a munkájukról, taníhatnak-e nyugodtan, stb.?

: A JÁRÁSI párt-végrehajtó bizottság állásfoglalását ismerve, igen megfontoltan válaszoltam. Azt kértem tőlük, hogy legjobb tudásuk szerint tanítsanak és sohase feledjék el, hogy olyan társadalom még nem volt, amely olyan szeretettel foglalkozott volna a pedagógusok ügyével, mint a jelenlegi, a szocialista, illetve a mi esetünkben a szocializmust építő társadalom. Mi nemcsak a kommunistáknak építjük a szocializmust, hanem az egész dolgozó népnek. Értelemszerűen az építésből mindenki-