Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-01 / 27. szám

f/J| r f ^ ^ « t «• f • > f t * Világ proletariatf egyesüljetek ! : ' * Á £ W f ’ A m aöVa í? ÍIAUS tóműnk ÄSPARr ;g A'CS -;k ISK^N ^ M E :gY£J iapjá III. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ss tm Ara 50 fillér 1953. FEBRUÁR 1. SZOMBAT A sajtó napját ünnepeljük ma, február elsején, a kommunista mártír Rózsa Fe­renc által szerkesztett illegális Szabad Nép megjelenésének 16. évfordulóján. A naptár ma nem mutat pirosat, de egy esemény, évforduló jelentőségét nem is a külsőségek adják meg. Így van ez a sajtónap esetében is, hiszen a sajtó munkásai számára min­den rap ünnep, amikor a kész újságot az olvasók kezébe adhat­ják és a toll, az újságírás fegy­verével ezrekhez és tízezrekhez szólhatnak korunk kérdéseiről. Nagy utat, a fejlődés hosszú útját járta meg a magyar sajtó a kézzel sokszorosított, szüntelen életveszélyben készített, illegális kommunista újság megjelenése óta. Kimondhatjuk, hogy sza­badságát és függetlenségét ki­vívó magyar néppel együtt küz­dött a népi demokrácia éveiben. Kivette részét a sikerekhez, a szocialista építés eredményeihez vezető harcokból, nevelte, taní­totta, lelkesítette; munkára, osz­tályharcra, a béke védelmére szervezte népünket, de része volt az ország vezetésben koráb­ban bekövetkezett hibákban is. S nem hallgathatunk róla, az újságíróknak, lapuukuak is ré- szo volt az 1956-os ellenforra­dalmi felkelés bizonyos mértékű támogatásában, majd az ezt kö­vető eszmei zűrzavar a mi mun­katársainkat sem kerülte el. ­_ Mi ndezen már túl vagyunk és csak azért említettük most fel ismét, hogy ezzel is bizonyítsuk szilárd eltökéltségünket: kom­munista újságírókhoz méltóan, hivatásunk tudatában kívánunk munkálkodni a párt, a nép közös ügyének szolgálatában. örülünk, hogy az országvezc- tcs legfelső állami fórumán, az országgyűlés legutóbbi üléssza­kán és éppen az ország első em­berének szájából, Kádár János elvtárstól hallhattuk ezt a meg­állapítást: „Az újságírói hivatást és az újságok tevékenységét mi igen nagyra értékeljük. Rend­kívül nagy szerepük van a köz­vélemény formálásában.” S a magunk részéről megszívleljük és az elismeréssel együtt min­denkor szem előtt tartjuk a jo­gos követelést is: „Kérjük az újságíróktól, járjanak el na­gyobb felelősséggel.” A mai nap, a magyar sajtó napja méltó al­kalom arra, hogy megfogadjuk: A közvélemény formálásában betöltött rendkívül nagy szere­péhez méltóan, rendkívül nagy felelősséggel fogunk lapot csi­nálni, újságot szerkeszteni. Ügy gondolhatják egyes olva­sók, hogy ez az újságírók ma­gánügye, még akkor is? ha tíz­ezrekhez, vagy százezrekhez szól­nak napról napra. Uc ha ezt hi­szik, tévednek, mert az idő elő­rehaladtával egyre inkább tár­sadalmi üggyé nőtte ki magát az újságírás. Nem csupán abban az értelemben, hogy a közvélemény formálásának aktív, egyik leg­döntőbb eszköze lett a sajtó, ha­nem a sajtómunka maga is mind inkább szélesedik, s a tudósítók, levelezők gárdájának növekedé­sével egyre inkább közüggyé vá­lik. 8 hisszük, a mai sajtónap is közelebb visz bennünket ahhoz, Hogy a szocialista építés cs neve­lés nagy feladatait az eddiginél jobban lássa cl sajtónk* ír* ||f A Kecskeméti Konzervgyár mííssahi dolgozoinak progra m »tervezetéből Mint már írtuk, a címben em­lített gyár műszaki dglgozoi nemrég az alakuló közgyűlésü­kön egy egészséges klubélet meg­teremtéséről határoztak, mely­nek szoros velejárója, — ahogy Petrilla István gepészmémoK említette —• a tudományos to­vábbképzés. A teljesség igényének mellőzé­sével az alábbiakban néhány dolgot közlünk a program-ter­vezetből. A mintegy 60 műszaki tovább­képzését egyrészt úgy kívánják megoldani, hogy kapcsolatot te­remtenek az élelmiszeripari es egyéb tudományos egyesületeiv- kel és ezek révén, nívós elő­adásokat tartanak, amely nem­csak hasznos gyakorlati útmu­tatásokra utalnak, hanem nö­velik az általános műveltségei is. Ezeket az előadásokat a le- netőségekliez képest filmvetíté­sekkel, kiállításokkal, gyakor­lati bemutatókkal kapcsoljak össze. Jelen pillanatban még nem ismerjük a szakmai előadások tematikáját, csupán arról hal­lottunk, hogy az első negyedév­ijén az aláobi témákból kivan­nak előadást tartani: »Az élel­miszeripari higiénia«, »A mér­nökök és technikusok szerepe az élelmiszeriparban«, »Az új csomagoló eszközök alkalmazá­sa«. Az utóbbi előadást bemu­tatóval kapcsolják egybe. Az előadásokon kívül súlyt fektetnek az egyéni továbbkép­zésre. Ennek előfeltételét terem­tették meg azzal, hogy rendez­ték a könyvtárban a műszaki könyveket. Jelenleg mintegy 380 könyv szolgálja a műszakiak továbbképzését. A köpyvekrol készített katalógusokat eljutat­ták az üzemrészek műszaki dol­gozóihoz. Egyébként azt is megtudtuk, hogy a műszaki könyvtár fej­lesztését a továbbiakban a szak­emberek kívánságának figye­lembevételével oldják meg. —-----­Üg yészek és munkások megbeszélései a társadalmi tufáidon védelméről : * ; ♦ ; i j* * Iskola és olt hon«] Csütörtökön este Kecskeméten • zsúfolásig megtelt a megyei ta-í nács kultúrterme. Több minti 200 édesanya és néhány édes-j apa jelent meg, hogy meghall-} gassa a nőlanács és a művelő-1 dési Osztály rendezésében Do-, bos László, a Pedagógiai Inté-1 zet tudományos munkatársa-} nak előadását. Az előadás ke-' rétén belül ismertették a szülői» munkaközö'ség feladatát az is-| kólái és az otthoni neveléssel} kapcsolatosan. A sok példával tarkított beszéd rávilágított azokra a tényekre, amelyek akadályozói az iskola és az ott­hon szorosabb kapcsolatának. Az értékes előadás után többen} hozzászóltak, a nőtanács neyé-J ben Pankovits Józsefné kö-t szönte meg Dobos Lászlónak} tudományos előadását. HELYIK ARUNKRÓL (3. old í 11 MIT MUTATNAK A SZAMOK (3. old u) KELTI RA FÉLEGTHÁZÁN ti. oldal) KÉTFÉLE VÁLASZ U. oldal; SPÁRTÁTÓL A GYÓGYPEDAGÓGIÁIG U. oldal) BAJAI HÍREK C oldal) SPORT (ö. oldal) A RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ JÖVŐ HETI MŰSORA <6. aldal) A MEGYÉNK TERÜLETÉN működő ügyészségek az üzemek, vállalatok dolgozói részére fo­gadóórákat tartanak. A kiskun­félegyházi járási ügyészség ja­nuár 21-én a Felegyházi Gép­gyárban tartotta fogadónapját. Hét ’dolgozó kért ez alkalommal tanácsot lakásügyi, kártérítési, munkaügyi és egyéb problémák­ban. A MEGYEI ÜGYÉSZSÉG a Kecskeméti Gépgyárban tartott január 27-én fogadóórát. Itt ugyancsak több dolgozó jelent meg, s adta elő problémáit. Az egyéni panaszok mellett azonban több közérdekű kérdés is szóba- került. A dolgozók közül néhá- nyan a korábban jól bevált tár­sadalmi bíróság felállítását java­solták. Az egyik dolgozó a tár­sadalmi tulajdon herdálására hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy mint munkásőr a Táncsics- lakt anyában teljesített szolgála­tot. Itt van a Kinizsi Konzerv­gyárnak egy raktára, melynek őrzése azonban nincs jól meg­szervezve. Ö maga is tettenért két tolvajt, amint a készárut dézsmálták. Átadta őket a ha­tóságoknak — de amint mondot­ta — helyes lenne, ha több gon­dot fordítanának a népvagyon őrzésére. AZ ÜGYÉSZSÉGEK ÁLTAL rendezett fogadóórák egyik cél­ja, hogy a dolgozókkal közösen beszéljék meg a tennivalókat a társadalmi tulajdon védelme ér­dekében. Emellett természete­sen szívesen adnak választ min­den, a dolgozókat egyénileg érintő sérelemre, problémára is. A dolgozók azonban, mint a fenti példák is mutatják, meg­értették áz ügyészekkel való együttműködés jelentőségét, mellyel elősegíthetik a társa­dalmi tulajdon védelmének meg­javítását, EIifinek a mevyvhen Önkiszolgáló bolt Kereskedelmi vállalataink ko­sül elsőnek a megyében a Kecs­keméti Kiskereskedelmi Válla­Megválaszolta üzemi tanácsát, kiváló dolgozókas tüntetett kx a BácS'Kiskun megyei Nyomda Vállalat nagysikerű termelési értekezlete Teljesítették az élüzemi cím feltételeit Egymillió csemege-szölövesszot gyökerezte! a tavasz folyamán a kecskeméti Mathiász-telep Kecskemét határában, Mathiász János világhírű csemege- szőlőskertjében, ahol most a kiváló nemesítő utódaként a Szőlő­kutató Intézet telepe működik, minden évben nagymennyiségű szőlővesszőt nemesítenek. A kutatók eddig húsz fajta csemege- szőlőt nemesítettek ki a köztermesztésben lévő fajták közül, melyek korábban érő és bővebben termőek, mint a már meg­szokott fajták. A telepen már készülődnek a tavaszi telepíté­sekre. Az elismerten kitűnő fajták mindegyikét a tavasz folya­mán két-két holdon szaporítják tovább. Majdnem egymillió cse- rnegészőlővesszőt gyökereztetnek. Pár év múlva már innen lát­ják cl csemegevesszőkkel az ország homoki szőlőtermelőit. A gyökereztetés munkáját az idén új módszerrel gyorsítják. Az újonnan nemesített vesszőkből ugyanis kevés van, ezert az elmúlt években jói bevált r ügy dugvány ozást alkalmazzák. Csütörtökön a munkaidő vé­geztével termelési, tanácskozásra gyűltek össze a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat dolgo­zol. Az elmúlt évi tevékenysé­güket, valamint az idei felada­tok végrehajtását vitatták meg. Sebek Mihály, a vállalat mű­szaki vezetője és Szarvas Géza főkönyvelő tartottak gazdag be­számolót, amely során kitűnt, hogy bár az ellenforradalmat követő évről van szó, mégis az üzem tavaly sokkal többet fej­lődött, mint előtte bármikor. Beruházásokra, felújításra, s általában a vállalat fejlesztésére 296 000 Ft-ot fordítottak, amely­nek során többek között auto­mata vágógéppel, szedőgéppel, valamint férfi és női fürdővel, mosdóval gazdagodott az üzem. Tehát nemcsak a 10 százalékos nyílik Kecskeméten lat vezetősége vállalkozott arra, hogy önkiszolgáló boltot létesíti vállalva az ezzel járó problémá­kat is. Erre a célra átalakították a Gáspár András utcai üzletet, mely mintegy 100 000 forintba került. Ez az új önkiszolgáló- bolt a vásárlók iránti bizalom újabb megnyilvánulása. Az új üzlet február 1-én nyitja meg ajtaját, s vegyes- és élelmiszer­bolt lesz. A vásárlás úgy történik, hogy a vevő kap egy kis kosárkát, abba összeszedi a fiókokból a neki tetsző árukat, majd kifi­zeti. A fiókokban csak csórna» golt áru lesz. Az üzlet egyik részében nem önkiszolgálás alapján hentesárut 's leket majd vásárolni. béremelés növelte a nyomdá­szok életszínvonalát. A beszámolók azt is bizonyí­tották, hogy a vállalat az el- üzemi cím elnyerésének min­den feltételét teljesítette. Egyéb­ként a vállalat az elmúlt évi termelési tervét 106,5 százalékrc végezte el. A telepek közötti munkaversenyben a bajaiul; megelőzték a kecskemétieket, íclegyháziakat és kalocsaiakat. Örömmel vették tudomásul a nyomdászok, hogy jó munkájuk eredménye és jutalmaként tíz napi keresetüknek megfeleli nyereségrészesedés illeti őket. A beszámolót követő vitában nagyon sok értékes, a munka- módszereket megjavító, a ter­melést elősegítő liozzászólaf hangzott el. Ezután a kollektíva Kiváló dolgozó oklevéllel és kéthet: fizetésüknek megfelelő pénz­jutalommal tüntette ki Gálos Ferencet, a bajai nyomda veze­tőjét, Durszt Ferenc gépszedőt, Zelena Ilonát, a kalocsai nyom­da berakónőjét és Kronenberger Károly rotációs gépmestert. El­sősorban nekik, valamint Kere­kes István, Varga Zoltán, Szabó István gépmestereknek és a Petőfi Népé-t előállító laprész­leg kiváló munkájának köszön­hető az elmúlt évi kitűnő össz- eredmény. A nyomda vállalat munkásai a forrd hangulatú ünneplés után megválasztották az üzemi ta­nács tagjait. A négy szakszer­vezeti bizottsági tagon, valamin, a vállalat vezetőjén, párttillrá- án, műszaki vezetőjén és fő­könyvelőjén kívül Tóth Mikló* kiskunfélegyházi telepvezetőt. Durszt Ferenc, Schlcgl László, Baksa Jánosnc és Balogh Pálnc kecskeméti nyomdai dolgozókat választották az üzemi tanács tagjaihak. A késő esti órákba nyúló ter­melési tanácskozás utána nyom­dászok közös vacsorát rendez­tük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom