Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-12 / 10. szám

„Én, a dolgozó magyar nép fia..."

Vasárnap ünnepi esemény zajlik le a kiskunhalasi határőröknél. A hazánk határainak védelmére bevonult fiatal harcosok esküt tesznek.

Az eskü egyébként 4s nagyjelentőségű mozzanat az ember életében, hiszen érettséget, eltökéltséget feltételez, — néphadseregünk katonai esküje azonban a csúcspont, mert a legszentebbnek, a hazának a védelmére hangzanak el a fogadalom szavai.

Derék határőreink ez alkalomra kemény munkával készültek, s ennek során kiváló eredményeket értek el. Tudják, hogy mint a dolgozó nép fiainak, mi a kötelességük.

Tudja ezt Pintér János kiváló határőr, akinek mozdonyvezető az édesapja, tudja az ugyancsak kiváló Tamás Géza, akinek a szülei termelőszövetkezetben dolgoznak, az egyéni dolgozó parasztok gyermeke, a nemkülönben kiváló határőr Hajba László szintén tudja, hogy mit és hogyan kell védeni, de tudja valamennyi.

Parancsnokaik odaadó, nevelő munkája eredményeképpen megtanulták védeni a határt hideg éjszakában, vagy tűző napon, szélben-viharban, vagy csöndes órákban. A dolgozó nép iránti megingathatatlan hűségük, s a békés életünket veszélyeztető imperialista ügynökök, kémek elleni gyűlöletük ad nekik erőt a helytálláshoz. Erőt ad az ellenforradalom tanulsága is,

— Én, a dolgozó magyar nép fia, esküszöm, hogy a Magyar Népköztársaságnak, néphadseregünknek hűséges katonája leszek — hangzik el az ajkukon, s mondják szívük minden melegével,' férfias elszánással: »Esküszöm, hogy hazámat minden külső és belső ellenség ellen, életem feláldozásával is megvédem!« ;

Érzik, hogy apáik, testvéreik, szerelmük, barátaik — az; egész dolgozó nép — ott állnak mögöttük, s bár hangtalan, ra-; felelik esküvésükre: »Úgy legyen!«

tt Szakmán Állami Gazdaság szakszervezete]

gazdálkodásértj

* *

*

A csilla9e

fi felé

A FIATALSÁG nem jogcím...

Veszélyes gőg van kialakulóban egyes, egyetemet végzett fiatal pedagógusoknál. Nem általános ez a jelenség, de néhol már kiéleződött ellentétet teremtett az idősebb és fiatalabb pedagógus nemzedék között. Ha az illető fiatal nevelő elvégzi egyetemi tanulmányait s kikerül valamely általános iskola felső tagozatára tanítani, olyan magatartást tanúsít, amely sérti, sőt megalázza az idősebb tanítókat és pedagógiai főiskolát végzetteket. Kivonja magát a közösségi munkából. Nem fogadja el az iskolaigazgató tanácsait és bírálatát, mondván, hogy ő egyetemi diplomával rendelkezik s tudja: mit, hogyan kell csinálnia. Ez már az önteltség felső határa. Pedig nem egyszer előfordul, hogy az illető fiatal nevelő nem tudta, hogyan kell megoldani egyes problémákat.

Ez a magatartás megbontja

az iskola egységét és szellemét s a tantestületet három táborra kategorizálja. Ezek szerint vannak lenézett »tanítók«, valamivel műveltebb »főiskolát végzett tanárok« s a legfelsőbb kaszt a »kulturált, egyetemet végzett fiatal tanárok« régiója.

Helytelenítjük ezt a különcködést és minőségbeli megkülönböztetést. Azok az idősebb pedagógusok, akik néhány évtizeddel ezelőtt a nemzet napszámosaiként nevelték a magyar ifjúságot, gazdag élettapasztalatukból, • tudásukból, módszerükből még mindig bőven adhatnak a fiatalabb tanároknak.

A cél közös és ezt úgy kell megvalósítani, hogy elkerüljék ezeket a gőgös, lekicsinylő ellentéteket. Ezt követeli meg mindannyiójiáktól a tanári hivatás elkötelezettsége.

Bieliczky Sándor

nyereséges

a

A Szakmar! Állami Gazdaságban január 2-án tartották a szakszervezet eves beszámoló taggyűlését. A gyűlésen mintegy 100 dolgozó vett részt, ami a jelenlegi inunkáslctszámnak^a 75 százalékát teszi ki. Kosár Márton, az üzemi bizottság elnöke elmondotta, hogy a szakszervezet 1957. március 10-én alakult újjá, 16 taggal. Azóta a szívós munka következtében 165 tagra emelkedett fel a szakszervezeti tagok száma, ami az egész gazdaság dolgozóinak mintegy 80 százalékát teszi ki. Szó esett a tagdíjfizetésről is. Mig az 1956-os évben havonta 60—70 forint tagdijat fizettek he a tagok, az 1957. évben 1050 forint tagdíj gyűlt össze a szakszervezet pénztárában.

A szakszervezet fejlődését mutatja még az, hogy míg 1956- ban egyetlen üzemi bizottsági ülés sem volt, addig az 1957-cs évben tíz hónap alatt tizenElrugaszkodni a földtől, betörni az ismeretlen világmindenségbe — a tudományban már értékes gyümölcsöket termő gondolat egyre inkább megtermékenyíti a szovjet képzőművészetet is. Képünkön Grigorij Posztnyikov »A csillagok felé-« című szobra, amelyet a nemrég megnyílt szovjet képzőművészeti kiállításon mutattak be.

3ík&LahálÁza tank fojlciztíit

A megyei tanács jövő évi költségvetésének legtekintélyesebb részét — majdnem 17,5 millió forintot — az oktatásügy helyzetének megjavítására fordítják. Ez majdnem kétszerese az elmúlt években erre a célra szánt összegnek. Elsősorban a tanyai iskolák túlzsúfoltságát és korszerűtlenségét orvosolják. 15,5 millió forintot költenek az új iskolák építésére és a régiek bővítésére. 15 tanyai iskolát építenek nevelői lakással együtt, ezenkívül nyolc községben építenek korszerűen felszerelt 4, 8, illetve 12 tantermes iskolákat. A régi iskolák is 34 új tanteremmel bővülnek.

nyolcszor ülésezett az üzemi bizottság, két szakszervezeti taggyűlés, hét bizalmi értekezlet és három nagyaktíva ülés segítette elő a dolgozók munkáját. A szakszervezet erőfeszítéseket tett a munkafegyelem megjavítására és a terméshozam növelését célzó munkálatok elvégzésében is. A termésátlagok az állami gazdaságban 1957-ben megnövekedtek. 1957-ben egy holdon 11,6 mázsa búza termett az 56-os év 9,5 mázsájával szemben. Hasonló jó eredmény mutatkozott a kukoricatermesztésben is. 1956-ban 6,4 mázsa volt a holdankénti termés, *1957-ben 11,3 mázsát

mondhat magáénak a tagság.

A szakszervezeti taggyűlésen határozatot hoztak, hogy a jelenlegi eredményeket tovább fokozzák és a gazdaság kollektívája harcot indít a nyereséges gazdálkodás megteremtéséért.

K. M. levelező

V

Nagyobb területen olcsóbban, jobb gépekkel

dolgoznak idén a gépállomások

Gépállomásainkon elkészültek az idei termelési, pénzgazdálkodási és ezekkel párhuzamosan a folyamatos gépjavítási tervek is. A tervszámok a tavalyinál nagyobb és nehéz feladatokat tükröznek.

A gépállomások termelési tervében 638 000 normálhold munka szerepel, ami 30 000 normálholddal nagyobb a tavalyinál. Az egy normálholdra eső önköltséget a múlt évi 128 forinttal szemben az idén 117 forintban tervezték meg. A normálholdanként 11 forintos költségcsökkenés egyrészt

A korai zöldségtermesztésről

Mikor van kötbérezési ^ joga a termelőnek ■

a termeltető vállalattal szemben

Kertészeti termelésünk az utóbbi években igen jó eredményeket ért el. A megye országos viszonylatban is jelentőssé vált ebből a szempontból. Elsősorban a korai zöldségfélékre vonatkozik ez a megállapítás. Az utóbbi években sokat haladt előre, különösen a paradicsom és a zöldpaprika, ezenkívül a korai káposzta és karfiolféleségek, valamint a zöldborsó termesztése is.

Elsősorban a paradicsomot érdemes megemlíteni, amely ma már Bács megyének, elsősorban Kecskemétnek és környékének fontos növényévé lépett elő. ‘— Míg 1953-ban 38 vagont szállítottunk exportra, addig 1957-ben ennek nyolcszorosát, 310 vagont.

Sokat javult az árúk minősége, mert a dolgozó parasztok tudják, hogy a jobb minőségért magasabb árat kapnak.

Ezzel kapcsolatban feltétlen meg kell jegyezni, hogy nagyon lényeges, különösen á paradicsomnál és a paprikánál a ko- raiság. Néhány napos késés is elég ahhoz, hogy más országok, elsősorban a bolgár termelők megelőzzenek benünket a külföldi piacon. Ezért nagy jelentőségű a korai palánta nevelése és nagyon fontos, hogy legkésőbb április Í5 és 20-a között azokat kiültessék a szántóföldbe. A termeltető vállalat, a MÉK segítségére van e tekintetben a termelőknek azzal.

hogy többszázezer tartalékpalántát termeltet arra az esetre, ha véletlenül május elején a termelők kiültetett palántái elfagynának.

Érdekük a termelőknek a korai kiültetés azért is, mert ez lehetővé teszi, hogy földjüket kétszeresen, háromszorosan kihasználják.

A MÉK készséggel áll a parasztság rendelkezéséle annak érdekében, hogy zöldségféléikkel minél korábban, minél jobb minőségben jelentkezhessenek a piacon. E célból nemcsak kiváló elit vetőmagot ad a szerződéses termelőknek, hanem ezenkívül gépi munkát, művelési előleget, műtrágyát, szervestrágyát is ad nekik. Kapnak ingyenes szak- tanácsadást, növényvédelmi szereket, s nem utolsó sorban a kedvező átvéteti feltételek biztosításával is elősegíti a termeltető vállalat a biztos értékesítést.

Régi panászát orvosolták a termelő parasztságnak az idén. Kötbérezési joga van a felvásárló szervvel szemben, ha az nem akarná, vagy nem tudná átvenni a termelt szerződéses árút.

Probléma Tolt eddig a nyomtatvány hiány. Reméljük, hogy most már végre a rendelkezésre álló szerződéses nyomtatványokkal a szerződtetési kampány nemcsak > nagyobb ütemben halad majd. hanem a

dolgozó parasztok is felismerik a szerződéses zöldségtermesztés anyagi előnyeit.

Győrváry Gyula,

MÉK termeltetési osztályvezető

abból ered, hogy kevesebb leit az adminisztratív dolgozók száma; másrészt reális lehetőség van az anyag- és alkatrészfcl- használás csökkentésére Is, a műszaki képzettségben sokat fejlődött traktorosok révén.

Lényeges pontja a pénzügyi tervnek, hogy a tavalyi 2 millió forintos állami támogatással (árkiegészítéssel) szemben az idén 3 millió forint befizetést irányoz elő a népgazdaság részére. Vagyis a múlt évhez viszonyítva a pénzügyi terv 5 millió forinttal feszítettebb.

A géppark nemcsak mennyiségileg szaporodik, de minőségileg

Is javul az idén gépállomásainkon. A kiselejtezett kétütemű traktorok helyébe 50 darab univerzális gépet kap a megye s az egyéb munkagépek között 20 darab hidraulikus, ketvasú ekét. Ezek az ekék azért jelentősek, mert egészen kis parcellákon is tudnak dolgozni s minőségileg is sokkal jobb munkát végeznek majd, mint az eddigi négyvasú, vontatott ekék. Tehát a gépállomások az idén nemcsak a termelőszövetkezetekben, hanem az egyéni földeken is több, gyorsabb és kifogástalanabb munkát végeznek majd.

„Bíkís-i

»BÉKÉSI ÜZENET«-et hozott a posta Békéscsabáról. Ez a címe a Hazafias Népfront Békés megyei Irócsoportjának szerkesztésében megjelenő irodalmi és művészeti antológiának, melynek harmadik számát nagy örömmel fogadtuk.

Együtt a tanáccsal

Kiskunhalastól mintegy 10 kilométerre a tanyavilágban alakult meg a kb. 3500 lelket számláló Balotaszállás község. Alig pár éve, hogy önállóságot kapott és máris hétmérföldes csizmákkal lépked a fejlődés — sokszor igen göröngyös — útján. A tanács és a dolgozók között igen jó kapcsolat van. Ezt tükrözi az 1958. évre beütemezett s már félig kész állapotban levő, 600 főt befogadó kultútház és gondnoki lakás építése. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a tanyai és a falusi emberek is egyre nagyobbrészt kívánnak és várnak is a városi kultúrából. mint az a tény.

hogy a balotaszál- lásiak elhatározták, hogy 1958-ban az elkészült kultúrház* ba beépítik a mozigépet is.

Megoldódik végre a balotaszállási asz- szonyok álma, mert ebben az évben már nem kell bejárni a 10 kilométerre levő városba hetipiacra, mert piacteret kap Balotaszállás. Sorolhatnám még tovább a szebbnél szebb terveket, amelyek 1958-ban valósulnak meg. Bekötő út épül az alsóbalotai iskolához, ugyanott földművesszövetkezeti bolt nyílik, 2000 forint értékű új könyvet kap a községi könyvtár. Ezek a tervek megvalósíthatók. Ennél jobb

bizonyíték nem is kell, mivel a község dolgozói elfogadtak ezeket a terveket.

Az 1957. évi adóbevételi tervet a ba- lotaszállásiak már 1957. december hó 10-én 100 százalékra teljesítették, ugyanakkor a községfejlesztésre kivetett adót maradéktalanul befizették.

Együtt él, együtt dolgozik, együtt örül és együtt épít a község lakossága a tanáccsal. Ezért tud a község hatalmas léptekkel haladni a szocializmus építésének útján. A dolgozók megértették, hogy népi államunk építése az ő jövőjük, életszínvonaluk emelését jelenti.

Czakó Ferenc levelező ,

Békés megye élénkülő életét tükrözi az antológia. Novellái közül meg kell említenünk Lehner Ica egészséges humorú, s a női lelket jól szemléltető »Kutyás ember« című írását, s tanulmányai közül Elek László »Arany János emlékezete« című, a békéscsabai Arany-em- lékünnepségen elmondott beszédét. Különösen azt fogadtuk örömmel, hogy nem akadémikusán, szubjektív érdek nélkül, hanem emberséget, lelket kutató módon ír Arany János költői és emberi állomásairól. Egy- egy szuggesszív erejűvé sűrített, összegező mondata egységbe foglalja Arany távlati-képében látott ellentmondásokat.

Közli az antológia Lükő Gábor: »Megyénk népművészete« című cikkét és Szabó Lőrincnek. a nemrég elhunyt nagy költőnknek két —, békéscsabai vonatkozású, de közérdeklődésre számot tartó — levelét.

Két, szerkesztésbeli problémára szeretnénk felhívni a figyelmet. Nem lett volna helyesebb, ha a lap egyetlen kritikai- ismertető jellegű cikke, az »Orosz Bőrharisnya« című, amúgy is elég hosszú írás helyett mai kérdéseinkhez köze- lebbálló, feladatainkhoz tartozó cikket, esetleg —. s ez lett volna a legjobb — két, gondolat - és vitaébresztő recenziót közöl a szerkesztőség? — S a bosszantó és elég sűrűn előforduló sajtóhibákra is jobban kellett volna ügyelni: ez is az igényességhez tartozik. («*-ng—)