Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-23 / 19. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! U(M*«**»**M«*»»mMt»*»m»«#t*i*w** s ^ : t MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI L'AP»U III. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM Ara SO fillér 1958. JANUAR 23. CSÜTÖRTÖK Ä társadalmi bíróságokról Egyre szélesebb hullámokban gyűrűzik az a kívánság, mely a Ganz Vagongyár dolgozóitól in­dult ki: legyenek az üzemekben társadalmi bíróságok. Ez a fel­hívás termékeny talajra talált. Nemrég a miskolci kommunisták aktíva ülésén csatlakoztak a kí­vánsághoz. Ilyen sürgető jelzé­sek tapasztalhatók megyénk üze­meiben is. Ez késztette arra a megyei párt-végrehajtóbizottsá­got, hogy megelőzve a miskol­ciak csatlakozását, az igazság­ügyi dolgozók munkájának érté­kelésekor többek között felada­tul jelölje rpeg a társadalmi bí­róságok életrekeltését, vagy ahol nincs, annak megszervezését üzemeinkben, vállalatainknál. A korábban működő társadalmi bíróságok helyes, célravezető munkáját az ellenforradalom megszüntette, mert a munkásta­nácsok vezetői az ismert okok miatt hallani sem akartak mű­ködésükről. De üzemeinkben, is­merve a társadalmi bíróságok működésének erkölcsi hatását, egyre több helyen — főleg, ahol már működött —, szeretnénk is­mét nyilvános plénum előtt, a társadalmi bíróság útján tisztáz­ni azoknak a cselekedeteit, akik -összeté veszik« a személyi tulaj­dont a társadalmi tulajdonnal. Ez az óhaj gyors, egyben ala­pos intézkedéseket kíván igaz­ságügyi szerveink dolgozóitól. Az igák, hogy az előkészítés, a vá­lasztás nem könnyű, mert olyan embereket kell e testületbe de­legálni, akik vigyázzák, óvják á nép vagyonát, s hajlandók nyil­vánosan is megmondani munka­társaiknak, hogy a tolvajlásért büntetnek. Ugyanakkor arról sem szabad elfeledkezni, hogy az itt tevékenykedő embereknek egy személyben jó nevelőknek és bíráknak is kell lenniük. Felvetődhet az a kérdés, ki bábáskodjon a társadalmi bíró­ságok születésénél? Legjobb, ha az igazságügyi szervek segítsége mellett az üzemi tanács veszi kézbe ennek létrehozatalát, te­kintettel arra, hogy joga és kö­telessége a társadalmi tulajdon védelme. Ki legyen a vezetője? Hány tagot számláljon? E kérdésben ott, helyben döntsenek, a dolgo­zók javaslata és a pártszervezet véleménye alapján. A megyei párt-végrehajtó­bizottság — a dolgozók kí­vánságának megfelelően — megtette a szükséges lépéseket ahhoz, hogy üzemeinkben és vál­lalatainknál minél előbb működ­hessen a társadalmi bíróság. — Hogy miképp váltják be e testü­letek a hozzájuk fűzött remé­nyeket, az kizárólag az üzemek, vállalatok dolgozóin múlik. A jól működő társadalmi bíróság megkönnyíti igazságügyi szerve­ink tevékenységét, mert fel­menti az apróbb ügyek intézé­sétől, ugyanakkor hathatósan se­gíti a becsületes dolgozók kíván­ságát: — szűnjön meg a tolvaj- lás, a népvagyon herdálása, s minden dolgozó hű őrzője legyen a közös tulajdonnak; a mi tulaj­donunknak. A megyei tanács 10 000 forintot juttatott a kiskunhalasi műve­lődési otthon gondnoki lakásá­nak kibővítésére és átalakítá­sára. •yjj Közel héthónapi huza-vona után, február 15-én s megnyílik a Kecskeméti Gőzfürdő SE SZERI, SE SZÁMA azok­nak a kérdezősködőknek, akik naponta felkeresik szerkesztősé­günket azzal: "Mikor nyílik meg Kecskeméten a gőzfürdő?« Most már nyugodtan kimondhatjuk: február 15-én! Joggal vetődik fel a kérdés minden kecskeméti emberben, miért húzták-halasz- tották e fontos közintézet meg­nyitását. A válaszért az elmúlt időkbe kell visszamennünk. KÖZTUDOMÁSÜ, hogy 1901- ben épített gőzmalom fáradt energiájával fűtötték az akkori fürdőt. Az idősebbek bizonyára még arra is emlékeznek, hogy a fürdő vize olajos, kátrányos és kellemetlen szagú volt. 1955-ben, miután a malmot villamosítot­ták, nem volt kifizetődő a gőz­fürdő üzembentartása. A régi rendszerű B. W. kazánok felfü- téséhez naponta 16 mázsa szén kellett. Az egésznapos üzemel­tetés szénmennyisége minden esetben meghaladta a 80—120 mázsa szén fűtési energiáját. Ha tovább is működtetik a régi für­dőt, negyedévenként 150 000 fo­rint ráfizetés keletkezett volna. A Kecskeméti Csatorna- és Vízmű Vállalat 1956-ban a fürdő megnyitása, üzemben tartása ér­dekében kidolgozott egy gazda­ságossági tervet. Ezt, sajnos, fel­borították az ellenforradalmi események. A vállalatnak mégis sikerült félmilió forint hitelke­retet biztosítania, amelynek bir­tokában hozzákezdtek az új ka­zánházak építéséhez. 1957 augusztusában, mikor a négy kazán közül kettő megér­kezett, megnyitották a most is közkedveltségnek örvendő kád­fürdőt. Szeptemberben, amikor a hiányzó két fűtőegység is meg­érkezett és készen állt már a medence, gőzkamra és a zuha­nyozó is, de a megnyitás elé újabb akadály gördült. A Ven­déglátóipari Vállalat nem volt hajlandó átadni a vízművek tu­lajdonát képező —•, de a holt idényben a Fürdőkert-étterem által használt — helyiségekből keltőt. Az indok hasonló volt egy akaratos gyermek duzzogá- sához: — »a vendéglátó vállalat bérbe vette a helyiségeket — bár erről bérleti szerződés sehol sem található — és csak hasonló he­lyiségekért hajlandó lemondani ezekről.-» HIÁBA VOLT 1957 júniusától 1958. januárjáig a tizenöt átírat, felszólítás, jegyzőkönyv. A Ven­déglátóipari Vállalat vezetői csö­könyösen kitartottak vélt igazuk mellett. (A kért két helyiségről meg kell jegyezni, hogy a fürdő­höz szárítónak és mosókonyhá­nak kellene, ugyanis enélkül nem lehet üzemeltetni. A Vendéglátó­ipari Vállalat most a Fürdőkert­vendéglő termeit asztalos mű­helynek használja.) MIUTÁN minden véges ter­mészetű az életben, a bürokrá­cia útvesztőjében is talált kiútat a Kecskeméti Gőzfürdő problé­mája. A városi tanács végre ki­bocsátott egy határozatot, amely a Vendéglátóipari Vállalatot kö­telezi a helyiségek elhagyására. A vízmű dolgozói most már há­rom hét alatt elvégzik a szüksé­ges munkálatokat, s begyógyít­ják a régen fájlalt sebet: meg­nyitják a gőzgürdőt Kecskemé­ten. S talán végezetül kérdezzük meg: nem lehetett volna hama­rabb megegyezni? Gémes Gábor A TIARTAI LENIN TSZ A SZAMOK TÜKRÉBEN (3. oldal) »APRO« GONDOIi (3. oldal) A MÖRICGÁTI KOMMU­NISTÁK HALLATJAK SZAVUKAT (3. oldal) VÄLTÖMÜSZAKBAN (4. oldal) j A BAJAI VENDÉGLÁTÓ- J IPARRÓL - * <4. oldal) í KÉT ANYA GYERMEKE (4. oldal) ♦ BÁCSALMÁS ÉS VIDÉKE J (5, oldal) | A BAJAI JÁRÁS TSZ-MOZG ALMÁRÓL > (5, oldal) | SAKK : (6. oldal) * KULTURÁLT parasztság - erős termelőszövetkezeti mozgalom A Hazafias Népfront járási titkárainak értekezlete A HAZAFIAS NÉPFRONT megyei bizottsága hétfőn és kedden kétnapos értekezletet tartott a népfront járási- titká­rainak részvételével. Az első na­pon mozgalmi problémákról, a második napon pedig a párt me­zőgazdasági politikájával kap­csolatos kérdésekről tárgyaltak. A keddi napon Atzél László, a Hazafias Népfront mezőgazda- sági bizottságának titkára tar­tott beszámolót. Beszámolója bevezető részében hangsúlyozta, hogy a parasztság termelési kedve az MSZMP helyes poli­tikája következtében jelentéke­nyen megnövekedett. — Nem titok — folytatta Atzél elvtárs —, hogy falun is meg fogjuk valósítani a szocia­lizmust, A párt azonban világo­san látja, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakítását csak a dolgozó parasztsággal együtt le­het végrehajtani, ezért az ön­kéntesség helyes értelmezése alapján fejleszti a termelőszö­vetkezeti mozgalmat. A Haza­fias Népfront — ez a parasztság GAZDAG ESZTENDŐ TERVEI a kunfehértói Vörös Hajnal Tsz-ben Sorra készülnek a kiskun­halasi járás termelőszövetkeze­teinek tervei is. Az eddig is pél­damutatóan gazdálkodó szövet­kezetek az idén ismét nagyot (jüi&tycrszádba is Uccui az Alföldön lőtt nyíltakból Befejeződött a vadászati idény az alföldi pusztákon. A MAVAD átvette az utolsó lőtt vad zsák­mányokat a vadászoktól. Három megye vadásztársaságai mintegy 42 000 nyulat, 5000 fácánt és ki­sebb mennyiségű őzet szállítot­tak az értékesítő vállalatnak. A vadászzsákmány legnagyobb részét külföldön értékesítik. Kü­lönösen sok nyulat szállítottak Csehszlovákiába, Nyugat-Német- országba. E hét elején 1200 nyól­ból és 300 fácánból rakományt indítottak útnak Görögország részére is, lépnek előre a jövedelmező, bel­terjes termelés útján, — ezt bi­zonyítják a készülő tervek. A kunfehértói Vörös Hajnal Tsz-ben eddig sem sajnálták a területet a pillangósoktól. Az idén a meglevő 25 hold lucer­nás mellé 19 holdat telepítenek s ebből 10 holdon végeznek mag­fogást. Somkórót 26 holdon vet­nek ebben az évben s a jól jöve­delmező 10 hold franciaperjét a kétszeresére, tehát 20 holdra növelik. A szövetkezet a múlt évi 120 mázsával szemben 40 mázsával emeli a műtrágyafelhasználást, — amiben még nincs benne a szerződött növényekhez felhasz­nált mennyiség. Fejlett állatállományuk lehe­tővé teszi az árutermelés foko­zatos növelését. Tavaly a terme­lőszövetkezet 113 sertést hizlalt meg cs értékesített, az idei terv­ben 162 hízott sertés előállítása szerepel. széles tömegeit átfogó mozgalom — éppen itt kapcsolódhat be a párt parasztpolitikájának meg­valósításába. Atzél elvtárs beszámolója második részében a mezőgazda- sági termelés színvonalának emeléséről beszélt. Itt főleg a gazdálkodás belterjesítését hang­súlyozta. A vitában résztvevő járási népfront-titkárok elmondták a párt mezőgazdasági politikájá­val kapcsolatos tapasztalataikat. Gelai János, a bácsalmási járási népfront-titkár árról beszélt, hogy néhányan meg nem enge­dett eszközökkel igyekeznek fejleszteni a tsz-mozgalmat, má­sok csupán a spontanitásra bíz­zák a parasztság termelőszövet­kezetbe való belépését, Oszicrmann Béla, a népfront bajai járási titkára azzal kap­csolatban, hogy a parasztság akarata ellenére nem lehet a mezőgazdaság szocialista átszer­vezését végezni, azt a vélemé­nyét fejezte ki, hogy lesznek pa­rasztok néhányan, akik később sem fognak egyetérteni a ter­melőszövetkezeti mozgalommal. Ezeknek akarata ellenére mégis átszervezzük szocialista formára a mezőgazdaságot. Hozzátette, hogy az ilyen parasztoknak nagy része természetesen a falu ki- zsákmányolói közül kerül ki. A becsületes dolgozó parasztok ugyanis előbb-utőbb megértik a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyét. Radvánszki Imre, Kalocsa já­rási népfront-titkár elmondta, hogy a tsz-ek fejlesztése érde­kében a kalocsai járási nép­front-bizottság mezőgazdasági szakbizottsága egy termelőszövet­kezeti szakbizottságot hozott létre. Ez a szakbizottság a ter­melőszövetkezetekben tartja ülé­seit. Ilyenformán a legjobb me­zőgazdasági szakemberek tud­ják tanácsaikkal és szaktudá­sukkal segíteni azt, hogy a ter­melőszövetkezetek komoly áru­termelő gazdaságokká váljanak. A vita még több értékes hozzá­szólás után fejeződött be. A KPVÜS* kongresszusi keszánulija A KPVDSZ II. országos kong­resszusát hétfőn és kedden tar­totta Budapesten. A kongresz- szuson megyénket Végh Pál me­gyei elnök vezetésével népes küldöttség képviselte. A kongresszuson hallottakról és határozatokról csütörtökön délután fél 6 órakor a szakszer­vezeti székház I. emeleti dísz­termében beszámolót tartanak, amelyen résztvesz a lengyel ke­reskedelmi szakszervezetek el­nöke is. § fi kecsKemeti iogásznapoK programja § A Magyar Jogász Szövetség megyei csoportja és a Közalkal­mazottak Szakszervezetének te­rületi bizottsága rendezésében február 7-én és 8-án jogászna­pokat tartanak Kecskeméten. Február 7-én ár. Sammel La­jos, a pécsi egyetem professzora nyitja meg a jogásznapokat az államigazgatási jogorvoslati kér­désekkel kapcsolatos előadásá­val. — 8-án délelőtt dr. Kádár Miklós professzor, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegye­lem jogi karának dékánja tart előadást a társadalmi tulajdon hűtlen és hanyag kezelése tár­gyában. Ugyanaz nap délutánján kerül sor dr. Beck Salamon, a budapesti jogi kar professzorá­nak előadására, mely a polgári perrendtartás új novellájával foglalkozik. Az előadásokat, fel­tehetően, igen élénk vita kö­veti majd, mivel máris nagy ér­deklődés mutatkozik jogászkö­rökben az előadásra kerülő té­mák iránt. A jogásznapokat február 8-án este jogászbál zárja le, melyet. a kecskeméti CifraDalotába- tar­tanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom