Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-22 / 18. szám
Az idén jobb módszerrel dolgoznak járásunkban a tanácsi MSZMP-csoportok viseljék a párt álláspontját. Az elmúlt évben hiba volt nálunk, hogy a kommunista tanácstagok nem mindig vettek részt a pártA tanácsok pártirányitásának helyes módszere, hogy az ott dolgozó kommunisták a párt politikájának szellemében cselekszenek, minden tettükkel a párt helyes álláspontját képviselik. A tanácsban dolgozó kommunisták feladatait a napi munka közben mindig az illetékes pártszervezet szabja meg'. A bácsalmási járási pártbizottság például legutóbbi ülésén a mezőgazdaság szocialista átszervezésének elősegítésével bízta meg a tanácsban dolgozó kommunistákat. A tanácsok pártirányításának többféle szervezeti formája van. Az egyik ilyen dolog, hogy a községi párttitkár tagja a tanács végrehajtó bizottságának. Ugyanakkor legtöbb esetben a tanács végrehajtó bizottságának elnöke pedig a párt- vezetőségnek tagja. Ilyen módon a tanács vezetői közvetlenül tájékozódnak a párt politikájáról. A tanácsban tevékenykedő kommunisták munkáját az MSZMP-csopcrt fogja össze. Az MSZMP-csoportoknak fontos szerepe van abban, hogy a tanácsülésen részvevő kommunisták egységesen, helyesen képKöszönöm, elvtársak 1 csoportjainak munkáját és javaslataikkal segítsék elő tevékenységük megjavítását. Vízin Gergely ,,Állítsuk élére a kérdési! ” \ Érte&czlcti tapasztalatod csoport tanácskozásain. Ezen a hiányosságon most úgy akarunk» változtatni, hogy az MSZMP-1 csoport tagjait nem közvetlenül ‘ a tanácsülés előtt hívjuk össze, hanem legalább egy héttel a tanácsülés megtartása előtt. Ezt tettük a január 20-ra tervezett tanácsülésünk előtt is, amikor az MSZMP-csoiíort tagjaival a mezőgazdaság fejlesztésének 15 éves távlati tervét vitattuk meg. A járási tanácsban dolgozó kommunisták csoportja három tagú vezetőséget választott. A vezetőség tagjai lettek Galicz József, az MSZMP járási titká-1 ra, továbbá Váli Pál és Szabó» István tanácstagok. A járási pártbizottság a tanácsok pártirányításának helyes érvényesülése érdekében igen nagy jelentőséget tulajdonít a tanácsoknál működő . MSZMP-csoportoknak. — Arra * hívta fel a pártszervezetek fi-1 gyeimét, hogy a közeljövőben | minden községben tűzzék napi- jj rendre a tanácsok kommunista Egyik reggel, 6 órakor a Kinizsi Konzervgyárnál öt kertész társammal találkoztam össze, akik a kapunyitásra vártak. IIide0, csípős szél fújt, s hogy az idő jobban haladjon, beszélgetni kezdtünk. Az egyik örömmel újságolta, hogy a pártbizottságon járt és ott milyen jó emberek vannak. Az alábbiakat mesélte: Hat hold földjét, amit éveken át gondosan művelt, elvették, s egy elhanyagolt földet adtak helyette. Panaszával elment a városi pártbizottsághoz, ahol barátságosan fogadták, s Kri- zsán elvtárs elintézte az ügyét. Még azon a napon helyszíni szemlére szállt ki, s a 12 családos Paksi bácsi visszakapta a földjét. Hálás köszönetét kell mondanom ezért a nagy nyilvánosság előtt, Paksi bácsi és az én nevemben Krizsán elvtársnak, s a városi pártbizottságnak. Paksi bácsi azt is elmondta, hogy ő nem párttag és mégis éppen úgy fogadták, mintha az lenne. Milyen nagy öröm hallgatni a magunkfajta egyszerű embereknek, azt, hogy a párt segít. Az a jó, ha megmondhatunk minden jót és rosz- szat. De a rosszat segítsük kijavítani, a jót pedig ne tagadjuk le. Ez jó volt. Péter Tamás, pártonkívüli egyéni paraszt. A fiatal francia írónő, Fran- jcoise Segan nálunk is megjelent -Jó reggelt búbánat« című re- | gényéből film készül. Képün- jkön: Mylene Demongeot párizsi [színésznő, a film főszereplője. 27 szakcsoport a bejei járásban fz elmúlt évek során a hosszú értekezleteken bőven volt alkalmam alaposai megfigyelni egyes hozzászóló típusokat. Tapasztalataimról az alábbiakban számolok be. Talán még annyit, hogy nemrég volt egy időszak, amikor egészséges küzdelmet vívtunk a gyakori értekezlet ellen, de ez a küzdelem mintha az utóbbi időkben lanyhulna, amit az összejövetelek, értekezletek ismét »fejlődő« statisztikája bizonyítAki az ősközösségnél kezdi küszöböljük a hibákat és továbtí fokozzuk eredményeinket. Az előttem szólókkal egyetérteic. Az utánam szólókkal is. Busz kék lehetünk eredményeinkre4 de épp úgy szégyelhetjük liibá-> inkát. Épért tehát az a lényeg4 hogy minden izmunkat igénybe-■ véve, harcoljunk az előbbiek növeléséért, az utóbbiak csök-> kentéséért. Ne hagyjuk magunk kát befolyásolni, különböző kispolgári kinövésektől, esetleg be-* növésektől. Utána nagy pátosszal széttár-i ja karjait és leül. Egyízben összejöttek a megye agronómusai, hogy megbeszéljék a tavaszi felkészülés teendőit. Az értekezlet bizony elhúzódott és a delet is elharangozta már a kecskeméti öregtemplom nagyharangja, mikor figyelmeztették a részvevőket, hogy csak a lényeget mondják el hozzászólásaiknál és egy-egy hozzászólás ne legyen hosszabb öt percnél. Éppen egy fiatal agronómus állt fel szólásra. — Én sem helyeslem, ha az emberek sokat beszélnek, csak mindig a lényeget kell elmondani. Amikor az ember még az ősközösségben élt, nem tudta még a műtrágyázás jelentőségét, talán nem is volt szükség erre, Később a rabszolgatársadalomban ... Megcsalt a középkornál tartott, mikor figyelmeztették, hogy lehetőleg rövidebbre fogja a mondókáját. — De kérem, én csak a lényeget akarom elmondani — válaszolta felháborodva az ifjú szakember. Az óvatos J Vannak olyan emberek, akik Tizenegy méhész szakcsoport, \minden értekezleten hozzászól- í 1 szőlészeti, 1 almatermesztő, 2 inak, de óvatosak, soha senkit [zöldségtermelő, 1 gyógynövény- tnem bírálnak, nehogy »megsért- [termelő, 1 cukorrépatermelő, 1 fsenek« valakit a jelenlévőit kö- I kendertermelő szakcsoport, 'S Ízül. Felszólalnak azért, hogy [mezőgazdasági társulás, 6 liba- Íbizonyítsák aktivitásukat. •hízlalási társulás működik aj — Kedves elvtársak! A szo• bajai járásban. Több szakcsoport \cializmus építésének jelenlegi1 mezőgazdaság helyzetéről és a Jés társulás szervezése most fo- ^szakaszában minden erőnkkel I községfejlesztcsi tervről folytak *lyik. ‘arra kell törekedni, hogy ki-' tárgyalások. A tudálékos Olyan típus, alti szereti fttog* tatm azhogy ismeri az idegeit szavakat. Est élvezettel keveri össze a zsargonnal. — Állítsuk élére a kérdést. Nem lel\et minden irányba őri* entálódúi. Csak egy irányba le* hét fejleszteni koncepcióinkat, mert különben a problémák új* ból regenerálódnak, illetve de* generálódnak. Aki csak Titkán szól Ismertem valakit, aki soha* sem szóit hozzá egyetlen egy ér* tekezlelen sem, mindig magú* ban tartotta a véleményét. Kétszűr mondott valamit. Egy* szer az értekezlet részvevői máé a megbeszélések elején megái* lapodtak abban, hogy hat őrá* nál tovább nem húzzák a vitát. Természetesen még negyed hétkor is jelentkeztek hozzászó* lásra. Barátunk kihasznált egy csendes pillanatot a két hozzá* szólás között és csak ennyi) mondott: — Már elmúlt hat óra. Másik alkalommal a két óra. kor kezdődött értekezlet met, este tízkor is tartott. Tíz óra után már nem bírta megjegyzi:i nélkül. Kihasznált egy másod- percnyi szünetet és nyöszörgő hangon megszólalt: — Éhes vagyok. K. S. — Az elmúlt hét péntekén tartotta ülését Kiskunfélegyháza városi tanácsa. Ezen az ülésen a Társai megdöbbennek: Gyuszi csakugyan megtört volna? Igaz, tízszer jobban megkínozták bár-, mclyikőjüknél, már csont és bőr. szeme, arca állandó lázban ég .. . S a fiatal lelkeket szomorúsá üli meg, de a mozgalomért, őértük annyit áldozó vezetőjük! nem tudják az »áruló« bélyegé sütni még gondolatban sem. Ember ő is, amennyit eddig tett: — emberfeletti. Gyula pedig órák hosszat ír fenn, a laktanya világos, egészséges levegőjű irodájában. Hogy legyen fizikai ereje, a pokróccal letakart ágyon pihenhet, s tápdús élelmet is adnak neki. — Nem kész még? — kérdik tőle este a nyomozók. — Sok az írni valóm! — Ehe, megtört, csak türelem! — vigyorognak össze a def-esek. A negyedik nap azonban elfogy a türelmük. — Elég lesz már! — Még negyedét sem írtam meg az önéletrajzomnak. — Adja ide! A teleírt ívpapír-halmaz a kiváncsiak kezébe kerül, míg a szerzőt visszakísértetik a pincébe. társai közé. Egy óra múlva robogva törteinek lefelé a hóhérlegények. Dühtől szikrázik a szemük. Hogyisne: Kulich Gyula részletesen megírta a gyerekkorát, azt, hogy mennyire szerette a természetrajzot, s több oldalon valóságos szakdolgozatot fogalmazott a iepkefogás fortélyairól, s a különböző bogarak, a csibor, cin- cér preparálásáról. Négy napot nyert, négy napon át így gyűjtött erőt a további kínzások elviseléséhez, s társai fellélegeztek: Nem, Gyuszi nem tagadja meg önmagát! Valóságos hős. A kemény életmódhoz szokott, s állandóan edzett test azonban TARJÁN ISTVÁN KISREGEM7E XIII. mégiscsak felmondja a. szolgálatot, és az OIB titkára rabkórházba kerül. * Menyasszonya —, akit közben hazaengedtek, de állandó rendőri felügyelet alatt tartanak — hordja neki az élelmet, a tiszta fehérneműt. A Vörös Segély ;s működik: könyvet, ajándékokat juttatnak hozzá' a kórházba. Békéscsabáról felutazik meglátogatására édesanyja is. Zokog a kicsi asszony, de Gyula, mint mindig, ha valakit vigasztalni kell, mosolyog: — Anyus drága. Nem szabad sírni!... Mit szól hozzá a mi édesanyánk, ha megtudja, . hogy síró gyermekeket nevelt? Igen, nem szabad sírni; most sziklakeménynek kell lenni az ocsmányság tobzódó áradatában. Ennek tudata, szándéka önt a betegbe erőt, s gyógyítja meg. A rabkórházból a Gyűjtőfogházba kerül, itt várja további serát. Habruhában bírósági tárgyalásokra cipelik; az ifjúmunkásmozgalom szintén lebukott debreceni csoportjának a tárgyalására két fegyőr között vonaton viszik. Egykedvűen, azzal az eltökéltséggel szemléli az elsuhanó tájat. hogv nincs az a magyar királyi bíró, aki belőle bármi, a mozgalomra kompromittáló adatot ki tudna csikarni. Egyszer csak a másik fülkétől elválasztó ajtó ablakára tekint. S ha nem volna annyira fegyelmezett, ha nem tanulta volna meg, hogy sohasem szabad a meglepetést kinyilvánítani, most felugrana, és kitárná bilincsekbe vert két kezét. Csak mosolyog, a fegyőrök által észre nem vehetően —, s könnyek között bár, de egy szempár visszamosolyog rá: a menyasszonya áll az ajtó üvegtáblája mögött. Beszél a tekintetük —. s itt a másik meglepetés. A színész, az egykori tanítómester ül le vele szemben, s beszélni kezd a fegy- őrökkel. — Hát ez a srác, mi rossz fát tett a tűzre? Gyilkolt? Vagy lopott? — A, nem olyan ez — nye- kergi a fegyőr. — Meg akarta váltani a világot... Addig-addig folyik a szó, míg a színész olyan jóba keveredik a rab őreivel, hogy megengedik neki: megkínálhatja ennivalóval a megbilincselt fiatalembert. S Gyulát Debrecenig eteti a színész, miközben »virágnyelven« elmondja neki, hogy a tömeges letartóztatások ellenére is él a párt,' a rab pedig megkéri — az avatatlan előtt holmi mezőgazdasági kérdések témájába burkolt szavakkal —, hogy ehhez és ahhoz az elvtárshoz menjen majd el, tájékoztassa a debreceniek elbukásának körülményeiről. • Amikor a tárgyalóterembe vezetik, itt meg egy vasutast vesz eszre, akit a mozgalomban részvevő öccse szervezett be annak idején az üzenetek, levelek Budapestről más városokba történő továbbítására. A vasutas sokat tudott már Kulich Gyuláról, egyszer-kétszer látta is, de —, amiről olyan lelkendezve szokott az érettségizett öccse beszélni — frappáns megjegyzéseivel gazdag előadásait még soha nem hallotta. Most bizonyára lesz benne része. A bíró fennhangon támad Kulich Gyulára: — Maga szervezte az ifjúkommunisták mozgalmát Debrecenben! Ne tagadja! — Ha ön ezt jobban tudia nálam, akkor miért szállíttatott ide a válaszoméit?... A vasutas többet nem hallhatott meg, mert a bíró magából kikelve félbeszakította Gyulát, és —— kiüríttette a termet. Két esztendeig tartják az OIB titkárát vizsgálati fogságban; ennyi időre volt szükség ahhoz, hpgy — mivel belőle nem sikerült kiszedniük a nyomozóknak senjmit — felgombolyítani minden szálat, ami az ífjúkom- munisták mozgalmához kötötte. 1942-re készül el a vádirat, s Gyulát három és félévi börtönre ítéli a törvényszék. A magyar királyi Kúria azonban neírj elégszik meg a büntetéssel és [újra tárgyalja az ügyét. — Nem súlyosbíthatják büntetését, legfeljebb négy esztendőre ítélhetik — vélik az elvtársak, ennyit remél a minden ellenérvet j felsorakoztató, jogot ismerő védőügyvéd is. Az ügyész, kenyéradó gazdáinak hű csahosa azonban vádol, piszkok s mert tud Kulich Gyula zürichi útjáról is, a külföldi utazásra szükséges valuta jogtalan beszerzésével is tetézi a vádat. Ott áll a 28 esztendős Gyula fegyőrökj között a vészbíróság előtt, csontig soványan, de a két esztendei raboskodás után is meg nerji törten; az acél ilyen: minél több pörölycsapás éri, annál keményebb. — Miért járt 1939. február utolsó hetében Zürichben? — támad neki az ügyész. Kulich1 Gyula pillanatra meg- hökken, de palástolja meglepettségét. Itt merednek rá a vérbírákl akiket engesztelhetetlenül gyűlöl, osztályukkal, az uralkodó osztállyal együtt. Nem, nem isi-peri el őket bíráinak. nincs joguk ítélkezni, akiknek tulajdoniképpen a vádlottak padján tellene ülniök annyi és annyi fájdalom, gyász, nyomor miatt, amelyet uralmukkal okoztak, |s okoznak a r.ap minden periében., (Folytatjuk)
