Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-22 / 18. szám

A M$Z titkári tanfolyamok tapasztalatairól A közelmúltban fejező­dött be Kecskeméten és Baján a falusi KISZ-titkárok egyne- tes tanfolyama. Az ezeken rész­vevő 170 alapszervi KISZ- titkár gazdag tapasztalatokkal tért haza községébe, üzemébe, hogy folytassa a munkát. Közismert, hogy nagy felada­tok állnak a KlSZ-szervezetek előtt, amelyeket csak jól tájé- Kozódott, politikailag képzett alapszervi vezetők tudnak He­lyesen megoldani. Ha valaha ér­vényes volt, akkor ma kétsze­resen érvényes az a megállapí­tás, hogy a legfontosabb és leg­jelentősebb dolgok az alapszer­vezetekben dőlnek el. Szükséges' volt a tanfolyamok megtartása azért is, hogy sikerüljön ázoKat a fontos és hosszabb időre szóló útmutatásokat, tanácsokat átül­tetni az alapszervezetek gyakor­latába, amelyeket a KISZ I. or­szágos értekezlete megjelölt, zl tanfolyamuk egyik fő ké kell formálni a KlSZ-szerve- zeteket, másodszor: a KISZ- szervezetek vezetőinek maguk köré ! kell tömöríteniök, vezet­niük és irányítaniok kell a KISZ-en kívül álló fiatalok tö­megeit is. hagy eredménye a tan­folyamoknak az, hogy sikerült több helyes módszert kialakí­tani. A bajai tanfolyamon pl. minta-taggyűlést tartottak és a taggyűlés végén megvitatták, hogy mi volt helyes és mi nem a szervezésben. Bevált az egyéni tanulás rendszere is. A tanfolyamokon nemcsak az alapszervi vezetők tanultak so­kat, hanem az ott dolgozó KISZ vezetők is az egyszerű fiatalok­tól. A tanfolyamok sokat segít­hetnek, ha az ott hallottak alapján jól és célszerűen szer­vezzük meg a munkát. Ez nagy­fokú önállóságot és kezdemé­nyezőkészséget, lendületet és sokszor áldozatot is követek Helyes volt a tanfolyamokat megtartani, mert nagy segítsé­get nyújtottak az alapszervi ve­zetőknek mindennapos munká­jukhoz, de korántsem lehetünk önelégültek az elért eredmé­nyekkel szemben, Alihoz, hogy egyre javítani tudjuk munkánkat és napról- napra jobb eredményeket ér­jünk el a párt határozatainak végrehajtásában, még sokat kell harcolnunk és dolgoznunk. Szabó Attila, a megyei KISZ-bizottság agit.-prop. titkára •• r Oukéutes falusi iegítőbrigádokat szervez a KISZ témája a bel- és külpolitikai helyzet ismertetése volt. Az elő­adásokat mindkét tanfolyamon élénk vita követte. A titkárok nagy többsége igyekezett a leg fontosabb tanulságokat megvi­tatni, és hogy ez sikerrel járt, azt máris bizonyítják az azóta megtartott alapszervi taggyűlé­sek. Az alapszervi vezetők nem­csak megismerkedtek a legfon­tosabb bel- és külpolitikai kér­désekkel, hanem segítséget kap­tak ahhoz is, hogy miként kell politizálni a fiatalok között. Megismerkedtek a párt agrár- politikájával is. A tanfolyamok valamennyi részvevője megér­tette. hogy szinte történelmi szükségszerűség a magyar me­zőgazdaság szocialista átszerve­zése. Sok szó esett a vita során a termelőszövetkezetek helyze­téről és további feladatairól. A tapasztalat azt mutatja, hogy a meglevő termelőszövetkezetek megszilárdításával egyidőben meg kell erősíteni az ott mű­ködő KISZ-szervezeteket is. Sikerült elmélyülten foglal­kozni a KISZ országos értekez­let jelszavának — »együtt az if­júság tömegeivel, a szocialista Magyarországért" — tartalmá­val. A tanfolyam tematikájában helyesen két részre osztották a jelszó megmagyarázását. Elő­ször szó esett arról, hogy erős, szilárd kommunista közösségek­A mátételki KISZ-szervezet szombaton baráti találkozót ren­dezett a Hazafias Népfront és Nőtanács helyi szervezetével. A jól sikerült ismerkedési est hal­vacsorával egybekötött vidám táncmulatság keretében zaj­lott le. " s A Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága hatá rozatot fogadott el a falusi önkéntes segítőbrigádok alakításáról A vidéki szervezetek egy része mellett kezdeményezésként már létesültek ilyen ifjúsági brigádok. Az utak, a dűlők fásítása, a rét- és legelőjavltás, a vízleveze­tések, az erdősávtelepítések, öntözőcsatornák építése, szabadtéri színpadok, ( -útpályák építése, az öregek, a betegek, elhagyottak házatájánu.v. rendbehozása, a segítségnyújtás gazdaságaikban tar­tozik majd a brigádtagok feladatai közé. Az önkéntes segítőbrigádokban nemcsak KISZ-tagok vehetnek részt: minden falusi fiatal bejelentheti csatlakozását. Munkájukat értékelik, s az ország, a megyék és a járások legjobb brigádjait aranykoszorús, ezüstkalászos, illetve bronzkoszorús KlSZ-jelvény- nyel és emléklappal tüntetik ki. Jelmezbált rendez január hó 25-én a tiszakécskei Zója KISZ- szervezet, amelyre meghívja az ottani állami gazdaság kiszis- táit is. • Rendszeres foglalkozásokon, előadásokon vesznek részt a mélykúti KISZ-szervezet leány­körének tagjai. Legutóbb Bódis Vera elvtársnő, a megyei Nőta­nács munkatársa tartott előadást a leányok és fiúk egymás kö­zötti helyes magatartásáról. A hallgatók több kérdést tettek fel, majd elhatározták, hogy po­litikai, egészségügyi, stb. elő­adásokat is rendeznek. Dicséretet érdemelnek a pál- monostori Lenin KISZ-szervezet tagjai közül Tóth László, Tóth Sándor, Szatmári Erzsébet, Süli Gizella és Szatmári Margit, akik A bácsborsódi jAszisták ™idtúr munkái a Sikerrel lépett színpadra az ezelőtti vasárnap a bácsborsódi KISZ kultúrgárdája Kisfaludy Károly »Csalódások« című há- romfelvonásos színmüvével. Sok munka és fáradság előzte meg ezt a fellépést, de nyugod­tan elmondhatjuk, hogy tenni- akarásból és összetartásból jól vizsgáztak a fiatalok. A szereptanulás mellett rájuk várt az a feladat is, hogy a még félkész állapotban lévő kultúr- ház belsejét és környékét rend­behozzák. Az előadást megelőző hét minden napját lázas készü­lődéssel töltötték el. Munkájuk még vasárnap sem szünetelt. Amikor mások, a pihenés és szó­rakozás örömeit élvezték, a fia­talok csákánnyal, kapával és ásóval a kezükben simították el az építkezés során felhalmozó­dott homok- és kőtörmeléket. A színrelépés előkészületeit két fiatal kültelki tanító. Sza­badi Péter és Gál István is se­gítette. Es csak a legnagyobb elisme­már mint DISZ-tagok is tevé­kenyen részt vettek az ifjúsági mozgalomban, most mint kiszis- ták pedig még fokozzák is akti­vitásukat: egyebek között min­dig ott vannak az ének-, tánc-, sz.ndarabpróbákon, segítenek bálák rendezésénél. Néndalgyűjtő kissisták A pálmonostori Lenin KISZ- szervezet nem nagy létszámú, de annál «lelkesebb énekkara nagy fába vágta a fejszét: rádiósze replésre készül. Buda Imre tanító, KISZ-titkár irányításával jelenleg népdal- gyűjtést végez az énekkar min­den tagja: elmennek az időseb­bekhez és megtanulják tőlük a régi, helybeli népdalokat. Az eddigi eredmény 45 népdal. Eze­ket az énekkar is megtanulj! és azután hangversenyt rendez különböző helyeken. Amikor már megfelelő lesz a műsor, a terv szerint, felkérik a k szísta népdalgyűjtők éséne­rés hangján lehet szólni arról a fáradságot nem ismerő, odaadó munkáról, amit Odor István pe­dagógus és KISZ-titkár végzett. Az előkészületnek szinte egyet­len mozzanata sem képzelhető el az o részvétele, irányítása, vagy segítő tanácsai nélkül. — Ezek után szinte hihetetlen, hogy a fentemlített színmű fő­szerepét is ó alakította kiváló humorral. Hogy az említett pedagógusok és a fiatalok fáradozása nem volt hiábavaló, mi sem bizonyít­ja jobban, mint a közönség fel­ielcsattanó, lelkes tapsa. A sikeres szereplést hajnalig tarló vidám táncmulatság kö­vette, Horváth Magda levelező kc«tk a Káaió illetékes osztá­lyát, hogy hallgassa meg őket. Hogy mi lesz a vélemény, ez a jivő titka de az eddigi ered­mény >s minden dicséretet meg- éiaemei. Műszaki Anyag» és Gépkereskedelmi Vállalat január hó 23-án, csütörtö­kön a MÉH Vállalat Baja, Sztálin u. 17. sz. alatti he­lyiségében becslést, illetve lebonyolítást végez. 132 Á gyermekek révén a felnőttekhez Is közelebb jufunk A járási Művelődési Ház és az úttörők együttműködése Kiskőrösön Az alábbi sorokban arról szá­molok be: hogyan tud együtt­működni egy járási művelődési ház és az úttörőcsapat; hogyan oldja meg azokat a feladatokat, amelyek céljaikban azonosak: az ifjúság széles rétegével meg­ismertetni, megszerettetni a szocialista kultúrát, felkészíteni a legifjabb nemzedéket az életre. A kultúrház és az úttörőcsa­pat jó viszonyát megalapoztuk. A csapatvezetővel megbeszél­tük, hogy miben tudunk segít­ségére lenni és csak akkor és olyan programot iktattunk be a műsorba, amely kapcsolódott a csapat­munkához és az iskolai tanme­nethez. Egyszer sem vontuk el az úttörőket, ha ehhez az okta­tási osztály, vagy az iskola igaz­gatója nem járult hozzá. Nem abból csináltunk hiúsági kér­dést, hogy a sikert a kuitúrház- nak könyveljük el, hanem arra törekedtünk, hogy a csapat érezze azt magáénak. Az úttörőknek lehetőséget és feltételt biztosítottunk. Az isko­laév kezdetekor ABC-délutánt rendeztünk. Volt szüreti bál fel­vonulással, csőszökkel, hagyo­mányos az újévi jelmezes kar­nevál, a farsangi jelmezbál és sikeres volt a »Dupla vagy sem­mi kérdezz—felelek—délután. Ezek a megjelölésükben felnőtt hangzású rendezvények szorosan követik a felnőttek részére be­állított rendezvényeket. A na­gyok szüreti bálja után a »kis« szüreti bál, Szilveszter után az ifjúsági karnevál stb. Tapasz­talatunk, hogy így a pajtások nem erőszakoskodnak a felnőt­tek nyakán, hogy ők is ott akar­nak lenni az esti rendezvénye­ken, hanem saját rendezvé­nyeikre készülnek. Más, rövi- debb időtartamú rendezvénye­ink a báb-filmvetítéses műso­ros előadások s minden egyéb hagyományos iskolai ünnepség ugyancsak a kultúrházban zaj­lik. Az úttörő-rendezvények bevé­teléből a kultúrháznalc eső rész határán belül jutalmakat s' olyan felszereléseket veszünk, — A bajai Tóth Kálmán Tár­saság legutóbbi elnökségi ülésén határozatot hozott, mely szerint a társaság önkormányzatának meghagyása mellett csatlakozik a Hazafias Népfront-mozgalom­hoz, amelyekre a pajtásoknak szük­ségük van. A gyermekek tud­ják, hogy a kultúrház as övéké is, szeretik, soha nem unatkoznak benne. A kapcsolat másik és igen lé­nyeges formája a szakkörök működtetése. Kultúrházunk nem véletlenül azokat a pedagógus kartársakat kérte fel szakkör- vezetőknek, akik az úttörő mun­kából kiveszik részüket. Így az énekkar-vezető a 120 tagú isko­lai énekkar 40 legjobb hangú pajtásából kis énekkart hozott létre. A bábcsoport próbáit a kultúrházban tartja s az előadá­sok bruttó bevételének 20 szá­zalékát a csapiét kapja. Év vé­gén a kultúrház költségén az Állami Bábszínház előadását nézték meg. Ojabb terveink között szere­pel a kukta-tanfolyam és foto- tanfolyam. Színjátszó csopor­tunk olyan darabokat tanú', amelyek irodalmi értékűek s amelyeket a színház nem ját­szik. Ez évben a Ludas Matyi-t tanulják s a tanulóifjúságnak kUlön tartanak előadást. Bebizonyosodott, hogy nem volt hiábavaló a közös munka; A szülők örülnek, hogy gyer­mekeik ssabad idejüket hasznosan töltik el s a gyermekek révén közelebb jutunk a felnőttekhez is. Kul- túrházunk nem kis mértékben az úttörők segítségével vívja ki létjogosultságát. Nem egy szü­lőt, vagy nagyszülőt ismerünk, aki a kis unoka elkísérése cí­mén ismerkedik a kultúrával és szereti meg. ■Arra vonatkozóan, hogy ho­gyan kapcsolódik a népművelés és az úttörő munka. Akasztót említhetem járásunkban. Ebben a községben még nincs művelő­dési otthon s az iskola egyik terme szolgál népművelési cél­ra. Petkó kartárs a báb-, mese- és klubdélutánok mellett az is­meretterjesztés szervezésében is támaszkodik az úttörőkre. Hasz­nos segítséget jelent az úttörő munkában a szovjet pionírok­kal való közvetlen barátkozá«; Kiskőrösön nem egy alkalom­mal jártak a pajtások a szovjet elvtársaknál, ahol műsort adtak és viszont fogadták a pioníro­kat. Maros Zoltán Jí lbelvre kerül Baján a Béke téri piac A blisli ii.it hatalmas négyszögének három oldalát há­zak szegélyezik. A negyedik ol­dalon mint egy csodálatos, szí­nes és örökké változó díszlet, a Sugovica magas partja alatt hú­zódó víztükör csónakok Tüzérei­vel, mögötte árnyas erdőkoszo­rú, lombok közül kikandikáló zöid mezőség: a Petőfi-sziget. A hatalmas tér, amely olaszos arányaival a maga nemében pá­ratlan látványt nyújt — Bajá­nak — a leendő fürdővárosnak egyik legszebb ékessége. (Mi­lyen kár, hogy a történeti stílusú épületek koszorúját a modern vonalú sarki bérház kissé meg­zavarja!) KÜLÖNÖSEN piaci napokon mutat eleven képiét a Béke tér. A piaci forgatag sokszínűsége valóban érdekes és megragadó. De ha az ember a sűrűn egy­más mellett elhúzódó áruval és árusokkal szegélyezett utcács­kák között jár, már sajnálkoz­va csóválja a fejét. Bizony, ez a piac nem felel meg a mai igé­nyeknek. A tetrnelők áruik nagy részét a földön kénytele­nek kirakni. Különböző furább­nál furább sátrak tarkállanak a téren, amelyek egy festő szá­mára talán megfelelő lémát nyújtanának, de a mai szemmel szemlélődő vásárló, vagy néze­lődő nem lehet vele megelé­gedve. A VÁROSI TANÄCS végre­hajtó bizottsága éppen ezért ha­tározta el, hogy a Béke térről áttelepíti a népies bajai piacot; Az új piacteret már ki is jelöl­ték a legutolsó árvíz alatt el­pusztult Vörös-híd közelében; Itt, a Sugovica piartján, 5000 négyzetméteres területen építik majd fel a piac létesítményeit, a könnyen tisztán tartható be­tonasztalokat és a különböző cégek, vállalatok árusító pavi­lonjait. Még arra is gondja van a városi tanácsnak, hogy csak azonos stílusú és előre megha­tározott elrendezésű árusítóhe­lyek, pavilonok építését engedé­lyezi. Nem lesz tehát a bajai piac olyasféle, mint a szépnek és rendezettnek Ígérkező kecs­keméti, ameiy ma már inkább hasonlít egy keleti bazárhoz, mint korszerű piachoz. Emel­lett természetesen a bajai pia­cot ellátják majd a lehetőségek­hez képest a legkorszerűbb egészségügyi berendezésekkel is. Cs. L,

Next

/
Oldalképek
Tartalom