Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-22 / 18. szám
Az istállóban lakó „családtag“, avagy \ egy fuvaros hogyan szipolyozza Miklós Bélát! — Mit tesznek az illetékesek? EGYMILLIÓ FORINTOS BERUHÁZÁS a Bajai Gázgyárba Kötélnyi vastag izmoktól dagadó, életerős fiatalember all eiottem. Arca mégis gondterhelt, ruhája kopott. — Karádi János fuvarosnál dolgozom — mondja. — Rajtam Juvül még egy 14 éves fiút és egy' idős embert is alkalmaz. JVlenjenek csak ki a tanyara, nézzék meg, hogyan bánik az dreggel. Katyús dűlőutakon közelítjük meg a Szent István városnak nevezett rész 28-as számú tanyáját. A ház körűi szóló, gyümölcsös. A tanya udvarán kissé liajiotthátu, sötétkék putajkás, halinacsizmás, idős ember fogad. — Béla bácsi? — Az vagyok. Miklós Béla. {Tetszenek talán ismerni? — Pokróccal, kéremszépen. Csak az most nincs itt, a lovakon van. — Mi a dolga és mennyi a bére? — Dolgom, az sok van. Én gondozom, etetem, pucolom, almozom a lovakat, disznókat, morzsolok és más házkörüli munkát végzek. Nyáron pedig még a szőlőben is dolgozom. Hála istennek, egészséges vagyok, mint a makk. Beteg soha életemben nem voltam, így hát bírom a munkát, A fizetés kevés, sokszor még cigarettára sem elég. Kosztot kapok, azonkívül ruházatot és hetenként 20 forintot. — Az SZTK-ba be van jelentve? — Nincs. Hát az még gyerek,* 14 éves. I — És mi van a Szabó Sándor-1 ral? ügy tudom, az is maguk-1 nál dolgozik. ; — Csak alkalmi munkán, ké-f rém. : — Alkalmi? Ezen lehetne vi-| tatkozni..; | De mit csinálnak az illetéke- j sek? Mit csinálnak azok, akik! az ilyen ügyek ellenőrzésére ésj a törvények betartásának vedel-f mezésére hivatottak? Hogyan lehet az, hogy egye-j sek törvényeinket ilyen köny-| nyen, büntetlenül és eléggé! nyilvánosan kijátszhatják? Kik! a hibásak és kik ezért a felelő-1 sek? * Nagy József • Impozáns látvány a Sugovica partjáról nézve a Bajai Gázgyár nemrég üzembe helyezett új, nagy gáztartálya. Megépítése közvetve is régi vágya volt a bajai háziasszonyoknak. Igen sok család lakásába lehetővé vált ezzel a gáz bevezetése. Az említett tartály építése azonban nem egyedüli ténye a gázgyár fejlesztésének. A megyei tanács ugyanis határozatba foglalta, hogy ebben az évben az 1057. évi beruházás folytatásaként egy millió forintos keretet bocsát a Bajai Gázgyár (rendelkezésére. Az építési és közlekedési osztály tájékoztatása szerint már elkészültek azok a részletes tervek, hogy mi minden épül ebből az összegből. Ezek szerint befejezik az 1957-ben átadott gáztartály mázolását, megépítik a régen hiányolt földgázlefcjtő állomált, beszereznek egy sor, a gázgyár működéséhez szükséges műszert, valamint a gázszolgáltatás további bővítéséhez szükséges mérőórákat, s jut arra is pénz, hogy a gázgyár egyik kemencéjét felújítsák. Mindezek eredményeként a gázmüveknek adott egy millió forintos beruházás lehetővé teszi, hogy már ebben az évben lényegesen .javuljon Baja város lakosságának gázellátása és reméljük, koksz is több lesz a TÜZÉP-telcpcm mint eddig. — Nyolcvan kilós harcsát fogtak a poroszlói halászok. A nagy hal jó kilométernyire vonszolta vissza a halászokat és csak • fél óra múltán sikerült az értékes zsákmánnyal nagy nehezen partot érni. AAAAAAAA*haaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa*a a*aaaaaaaaaaaaaaaa — Nem ismerjük, csak hallottunk magáról. Kiváncsiak vagyunk, s eljöttünk megnézni, hogyan él. —- Óh, istenem, hát énrám is gondolnak? Tessék bejönni hozzám. Megindulunk — de nem a lakóépület — hanem az istálló felé. Az ajtóban szárkévék s kukoricacsutka. A helyiség földes, gidres-gödrös. Mennyezete behorpadt és oszlopokkal alátámasztott. Jobboldalt nagy halom takarmányrépa, mellette szecskavágó és az elkészített erjedő répa- és pelyvakeverék: a pác. Legbelül, a félhomályban deszkából durván összetákolt ágy. Rajta rongydarabok. Baloldalt jászol és trágyagyűjtő-gödör, — Ez a lakása? — Igen, ez az én lakosztályom. Nem valami fényes ugye? <— s kicsit erőltetve felkacag. — És mióta lakik itt? — Pontosan nyolc éve. — Mondja, nincs itt hideg? — Jaj, dehogy nincs. Az elmúlt télen, amikor hidegebbek voltak, itt benn is csupa dér volt az ajtó és az ablak. — Mivel takarózik, mert itt még takarót sem látunk az ágyon? — Nem tudom, azt hiszem, igen. — Hogyne, kérem, természetesen be van jelentve — szól közbe a gazda telesége. S »bizonyítékul« hozzáteszi, hogy minden hónapban kap az államtól 120 forint segélyt a Béla bácsi. — És maguk mennyi SZTK- járulékot fizetnek? — Nem fizetünk mi semmit, kérem. — Tehát nincs bejelentve. — Nincs! Tetszik tudni, mi úgy kezeljük, mint családtagot. — Erre vonatkozóan van valami szerződésük, vagy írásos megállapod ásu U ? — Nincs. . érem. írást nem csináltunk, csak úgy itt tartjuk nálunk. ‘ — Ügy látom, szép lakásuk, van. Miért altatják az öreget« mégis az istállóban, ha családtagnak tekintik? — Hát úgy van az, hogy az öreg már nagyon megszokta az istállót, jobb neki ott. — Más alkalmazottjuk is van? — Állandó alkalmazottunk nincs. Egy hónapja dolgozik nálunk egy 14 éves fiú, annak kosztot adunk, meg minden napra 20 forintot. — És az be van jelentve az SZTK-ba? Képek a járás életéből Járdák, utak, parkok, kutak községfejlesztésből 15 százalékos hozzájárulási szavazott meg a soltvadkerti tanács Gombház sej, ha leszakad?...« Először nem hittem, de most már biztos vagyok, hogy helye-« sen cselekedtem. 1957. április 11-én bebiztosítottam a hízó serié-^ 6emet. 132 forintot fizettem be, s már-már úgy látszott, vége a* pénzemnek. Október 16-án hízóm elpusztult. Nagy volt a bána-^ tóm, nem tudtam hova legyek, amikor eszembe jutott, hogy nem* is állok olyan egyedül nagy veszteségemmel. Az Állami Biztosító rövid idő alatt 3190 forintot fizetett ki az elhullott sertésemért, amelyből egy másikat tudtam vásárolni. Ezúton kívánom megköszönni az igazgatóságnak, hogy a felmerült árdifferenciát is megküldte címemre. Nem akarok hálát-^ lan lenni, mivel mesterségemnél fogva kok emberrel érintkezem,* minden ismerősömnek elmondom, hogy milyen hasznos a biz-, tosítás. Cserényi József szűcsmester Vízierőmű Albániában Szakcsopor bó! termelőcsoport < A járási tanács végrehajtó bi- ^zottsági ülésen értékelte ; kis- «körösi járás 15 községérek a < nyári munkák megkezdéséig ^ szóló kultúrprogramját. \ jelentés megállapítja: a községi < tanácsok lehetőségeikhez l épest ^ az eddiginél lényegesen nagyobb < gondot kívánnak fordítani a la- ♦kosság szórakozási, müve ódési 2 igényeinek kielégítésére. 41 Különösen Kiskőrös, Kecel, 2 Császártöltés, Akasztó és I ülöp- 2szállás községek terveit jellemzi <a gondosság és körültekintés, “"íhogy a lakosság különböző ér- Jdeklődési körének igényeit nind- «*jobban kielégítsék. Elleni >en a ^hibákról szólva, a végrehajtó ^ bizottság elsők között m irasz- <talta el Soltvadkert közsc g takácsát, hogy az nem törődik ^jeléggé a több mint 10 000 lakossá község művelődési igényeiével, majd felhívta a község vehetőinek figyelmét, hogy sz eddigieknél lényegesen na >yobb szerepet vállaljanak a kultúrotthon munkájának irányításé ban. A napirend előadását követi beható vita után határozat szü letett, hogy a járási tanács vég rehajtó bizottsága május 1-is megvizsgálja, hogy a községei miként hajtották végre a dolgozók nevelését, szórakoztatását célzó művelődési terveiket. Kerítés vagonszémra Több mint tízféle iparággal foglalkozik a Kiskőrösi Vegyes Ktsz. Az építő, asztalos, lakatos, ács, kovács, bognár, kádár és több más szakma mellett kerítésnek valót is készítenek, méghozzá vagonszémra. A Vegyes Ktsz szorgalmas dolgozói ugyanis saját összeállítású, ötletes gépükkel, havonta 10 000 négyzetméter keritésfo- natot gyártanak és adnak át a megyei Vasnagykereskedelmi Vállalatnak. 10 százalék a közös alapba A Petőfi nevét viselő borter- meló szövetkezeti csoport tagjai legutóbbi taggyűlésükön úgy döntöttek, hogy termésük pénzbeli értékének 10 százalékából közös alapot létesítenek. A csoport számláján jelenleg is mintegy 80 000 forint van. ha ehhez hozzáadjuk, hogy 1400 hektó bortermésük után több mint 150 ezer forint kerül a közös alapba, úgy ez a kezdeményezés igen dicsérendő. Hiszen ilyen summa pénzből jó pár magas- nyomású permetezőgépet, bor* dót és szállítóeszközt vásárolhatnak, mi több, még borméréseikhez üzletberendezésre is futja a pénzből, Munkalehetőség A családok és az egyedülálló nők segítségére sietett a Bács megyei Kézműipari Vállalat azzal, hogy bedolgozó részleget állított fel Kiskőrösön. A vállalat már kezdeti lépésével számos családot juttatott több keresethez. Ahogy pedig módja nyílik a bővítésre, úgy növeli a kiskőrösiek jövedelmét. Mmamoly-jelző állomás A kiskőrösi gazdáknak kedvelt tartózkodási helye a tanács mezőgazdasági csoportjának helyisége. Budavári Attila és Ko- roknay Tibor mezőgazdasági felügyelők mindig készséggé) állnak a szőlő- és gyümölcstermelők rendelkezésére. Tanácsot adnak, intézkednek, segítenek. Példa erre Koroknay Tibor ötletes elgondolása, az almamoly- jelző állomás is. Egy szúnyoghálóval bevont kalitkába molyfogó öveket raknak hernyóbábokkal. Az állomás vezetője tavasszal azután figyeli a lepkék rajzását, a tanács pedig az értesítést közhírré teszi, hogy mi» <or permetezzenek a termelők. Választ kérnek 1957-ben 30 vagon gyümölcs- exportból 10 vagon alma indult külföldre a községből. Lehetett volna több is, ha eredményesebben folyik a levéltetvck elleni védekezés. E tekintetben azonban valami nincs rendben. Tudniillik az ország egyes vidékein van olyan hatású gyógyszer, Imivel eredményesen küzdenek 4 levéltetvek ellen. A Wofatox védekező szert valami okból még icm engedélyezi használni a melyei tanács mezőgazdasági osz- álya, pedig a kiskőrösiek már avaly is kérték, utaljanak kj a •észükre. Szeretnének választ «apni arra, mi ennek az oka. tani. Ezek közül csak a legfontosabbakat említve: út- és járdaépítésre 447 000 forintot, a közvilágítás bővítésére 107 000 forintot, vásártér és piactér rendezésére 148 000 forintot, játszótérre, parkosításra és fásításra 110 000 forintot, ivóvízellátásra 200 000-et, iskolák felújítására és telefonnal való ellátására pedig 150 000 forintot irányoztak elő. Részt vett és felszólalt a tanácsülésen Király István, a járási tanács vb. titkára, aki a községfejlesztési tervek politikai és gazdasági jelentőségét méltatta. A kiskőrösi járás minden községében nagy érdeklődés előzi meg a községfejlesztési tervek összeállítását és biztosak vagyunk benne, hogy a lelkesedés hasonló lesz a soltvadkerti tanács lelkesedéséhez. Élénk és minden tanácstag érdeklődését felkeltő tanácsülés volt a minap Soltvadkerten. A napirendi pontok közül a legkiemelkedőbb az 1958. évi köz- iségfejlesztési terv megvitatása és a hozzájárulás mértékének megszavazása volt. A végrehajtó bizottság beszámolóját Lehocz- ky Margit költségvetési előadó ismertette, majd élénk vita következett. A tanács valamennyi tagja nem mindennapi lelkesedéssel mondotta el saját és választó kerületének javaslatát, véleményét a községfejlesztési tervvel kapcsolatban. A terv megvalósítására egyhangúlag szavazták meg hozzájárulásként az általános jövedelemadó 15 százalékát. A befolyt összegből a tanács által elfogadott községfejlesztési terv szerint 1958-ban mintegy 20 tervtételt kívánnak megvalósíA szövetkezés gondolata, a közös gazdálkodás előnye egyre inkább tért hódít a tüzet, kadarka hazájában is. A kiskőrösi szőlő- és gyümölcstermelő gazdák 16 szakcsoportjának egyike éppen a napokban jelentette be a községi tanácsnál, hogy Rákóczi néven termelőszövetkezeti csoporttá alakulnak. Lakóhelyük környékén alig ment híre a dolognak, máris vannak újabb jelentkezők a csoportba. A Rákóczi Tszcs megalakulásával egy termelő- szövetkezet, 3 szövetkezet csoport, valamint 15 szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoport működik már Kiskőrösön. 15 község kultúrprogramja E hó 12-én ünnepelte az albán nép a köztársaság kikiáltásának 12. évfordulóját. Albániában új, nagy létesítmények hirdetik az elmúlt, eredményekben gazdag esztendőket. — Képünkön a Mali folyón épülő vizierőinü látható.
