Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-12 / 291. szám

pszruTj-inru-vj

##

Ha nincs népművelési felügyelő.

NEHÉZ ügy ") a lakáskerdés. E sorok írója legszívesebben mindenkit lakáshoz juttatna, erre azonb >n nincsen módja. Mégis,- némi -»vigasztalásul« szolgáljon az alábbi rövid szemelvény a Kecskeméten megjelenő napilap 1943. november 15-i számából: »»Kecskeméten legnehezebb főbórleii lakást bérbevenni« írta és országos viszonylatban értette a cikk. Kiderül még az is, hogy a bútorozott szobák körül szintén baj volt 14 évvel ezelőtt. A konyháról nyíló kis szoba bére- lésj feltételei: »»Nyolcvan pengőt!) egy hónapra. Természetesen fűtés nélkül. A bérlő kapukulcsot kap, de a lakásban csak egymaga tartózkodhat!« S mit kapott ezért? »»Egy szalmazsákos ágy, egy párnával és egy dunnával, kis asztal két székkel, ruha- és éjjeliszekrény, fogas.« Lám, nincsen új a Nap alatt... A lakáshiány és az albérleti uzsora is milyen régi dolog..;

SZIGORÉT főnökről jelenti vidéki tudósítónk:

Egyik beosztottja engedélyt kért, hegy délben eltávozhasson.

Meghalt a nagyanyja. A munkatársai ártal Nérónak becézett nagy ember elengedte ugyan a temetésre, de felháborodva jegyezte meg: >»£n régebben vagyok közszolgálatban, de még egyszer sem halt meg az öreganyám! Milyen lógósak ezek a mai fiatalok!«

BESZÉLŐ fotelnak nevezett új találmányról ad hírt a »Technika« c. népszerű havi szemle. Erről beszélgettek legutóbb az egyik iskola nevelői szobájában. »»Áh, ez roppant költséges dolog lehet« jegyezte meg valamelyik tanár., »»Hangszórók, huzalok, szerelés,* áramfogyasztás. Nálunk, otthon,| teljesen ingyen megoldható. Be-Í ültetem az anyósomat a fotelba,? s beszél, beszél. Igaz, kissé ne-; béz kikapcsolni.;.«

KOPPENHÁGÁBAN nemrég úgynevezett »»eszpresszó-villamosokat« rendszeresítettek. Bár ilyesmi felénk nincsen, azért nem kell szégyen keznünk. Nálunk a szombati és; vasárnapi »koesma-buszok« di- J vatosak. Szálljon fel, aki nem; hiszi, bármelyik távolsági, vagy; helyi járat későesti autóbuszára!; Olyan tömény rum-, bor- és pá-? linkaszag fogadja, hogy ebben a légkörben tartózkodva fél órán belül énekelni kezd...

HOLNAP, pénteken, azaz Luca- napján és a következő napokban érdekes, állítólag bevált időjóslást kezdhetünk. Lajosmizse, Ladánybene és Kun- baracs vidékének öregei hosszú évtizedek óta sikeresen alkalmazzák. A módszer a következő: az új év januárja olyan lesz, mint Luca napja. Ha tehát fagy, akkor hideg januárunk lesz. December 14, szombat jósolja a februári időt, a következő nap hidege, vagy enyhülése a márciust és így tovább. Mind a 12 hónap időjárása »»megjósolható« december 13—24-ig, Éva-napig tett megfigyeléseink alapján.

SUHAJDA Pista 20 éves volt és szerelmes. Imádott- ja kedvéért mindent megtett. Jóllehet, őszintén utálta a tejszínhabot, egy alkalommal hatalmas adagot rendelt. Legyűrte, hadd lássa a kislány, mire képes a szerelem ereje. Sárika tapsolt. — Szeretlek... — mondotta lehunyt pillákkal és pár hónap múlva szakított. Hallani sem akart Pistáról. Sikertelen »»rehabilitációs« kísérletek következtek. Levél, telefon, ri- mánkodó vers. Sári kuncogva olvasta az új udvarlóval. — Gyötörsz?! -— hördült fel a csalódott fiú. — Ám legyen! Én is segítek! Ketten kínozzunk engem! — Elzarándokolt abba a cukrászdába, ahol annyiszor találkoztak. Csupa tejszínes dolgot rendelt. Teleette magát habbal. A sovány emberek fanatizmusa, az önsanyargató kúra csodát tett. A rendszeresen fogyasztott töméntelen tejszínhabtól csakhamar elmúlt a bánata. Kigyógyult Sáriból, a szerelemből. Egymás után szedte magára kilókat, a ruháit átszabatta. A súlygyarapodás miatt. — Heuréka! — kiálthatna harsányan, hiszen felfedezte a soványság gyógyszerét: csalódás plusz tejszínhab. Nem... Suhajda Pali nem kiabál, mert rájött arra, hogy a száj egyedül hasznos tevékenysége csak az evés..:

_ E HETI kegyetlen taD r f r l^lós kérdésünk: Mi a különbség egy kitűnően j elkészített disznótoros vacsora és] a férje haját marékkai tépdesőj asszonyka között? Megfejtés:] Semmi. Mind a kettő ritkítja] párját... (Ezt a tréfás kérdést) születése ötvenedik évfordulója] alkalmából közöljük. 1

egyre inkább elüt a megszokot-j tói. Nem csupán Bözsi és Juci,| de már egy-egy Józsi és Feri isi dauert rendel a fodrásznál. Leg-| utóbb Nyugatról a férfi-retikültj jelentették. Régebben volt márt hasonló divathullám. Például aj melltű. Lemezére, a birtokló úr nevét és lakását vésték. Baja nagy szülötte, Türr István kará- csinyi ajándékul kapott ilyet a feleségétől. Tekintve, hogy Tűn j igen sokat utazott, gyakran töl- tött hosszú időt otthonától távol a szellemes asszony ezt vésette rá: »»Türr István — a vasúton«.

AGGÖDÓ hangok hallatszanak; Mi lesz a télen? Mit olvasunk a sportrovatban, ha nem lesznek futballmeccsek?« A A Petőfi Népe sportrovatától nyert értesülés megnyugtató. A télen is űzhető sportok érdekes hírei mellett az ősz labdarúgóeseményeinek részletes elemzésére, tanulságaira, a tavaszi esélyek vizsgálatára igen gyakran kerül sor a megyei lap hasábjain. Csak győzzék olvasni!

A kecskeméti járásban a népművelési munka irányításáról és ellenőrzéséről nem sok jót tud írni az újságíró. Mi ennek az oka?

— Nem találunk megfelelő embert, aki betöltené a népművelési felügyelői tisztet — mondják az osztály dolgozói. Ez komoly gond.

Jó, jó, ez idáig mind helyes, de ha nem találnak »megfelelő« munkatársat, akkor sorvadjon el a népművelés? Vagy már any- nyira kulturált a mi népünk, hogy nincs szüksége több műveltségre? Ügy hiszem, ezt még a kecskeméti járásban sem állíthatják.

Nem tudom, milyen elvek vezérlik a járást, de egy tény, hogy ezen az égető hiányon sürgősen segítenünk kell. Ősz eleje óta fekszik fiókjukban a féllug- getlenítetl népművelés felügyelői státusz, csak egy kis körültekintés, akaraterő kellett volna ahhoz, hogy betöltsék. Ez teljes cn-.bcrt kíván, s nem várhatják, hogy a szakfelügyelők végezzék el a népművelési munkával járó feladatokat is, mert ehhez sem idejük, sem lehetőségük nincs.

A kulturális élet irányítása politikai kérdés is. Az. ellenforradalom kirobbantását előidéző revizionista, ellenséges nézetek megzavarták a dolgozók gondolkodásmódját, s hogyan tisztázzuk ezek lélekromboló, káros voltát, ha nem harcolunk ellene

társadalmi életünk minden posztján?

A járási felügyelő hatáskörébe tartozna, hogy tanácsokkal lássa el a falusi művelődési otthonok vezetőit, akik nap, mint nap küzdenek különböző kulturális problémákkal.

Az őszi, tavaszi idény a legalkalmasabb arra, hogy neveljük, szórakoztassuk falusi dolgozóinkat. A járás ezt tudja, de mégsem tudta kihasználni mindmáig az adott lehetőségeket. Folynak-e ismeretterjesztő, irodalmi, egészségügyi előadások a községekben? Működnek-c a művelődési otthonok színjátszó, báb és népi tánccsoportjai? Gondoltak-e a tanyákon élő parasztok kulturális elmaradottságára és azok bevonására a népművelési munkába? Ez mind-mind a járás gondja.

Csak néhány gondolat, melynek a megvalósítása nélkül nem beszélhetünk pezsgő, falusi kulturális életről.

A járás dolgoztassa ki a művelődési otthon igazgatókkal, ügyvezetőkkel a községek kulturális programját, s vonják bele ebbe a munkába a helyi párttitkár és tanácselnök elvtársakat is. És így érezzék közösen felelősségüket a jobb munka érdekében.

Csak így válhat a járási tanács valóban gazdájává, irányítójává és szerves részévé a járás kulturális életének. Bieliczky

NŐIESSÉ

*

1

kezd válni a

*

,|Tifniiihi I, •

férfidivat. Az

mar *

»erősebb«

j

nem öltözetének anyaga,

:

szabása, színe

;

Néhány héttel ezelőtt nyílt meg Baja főterén a Dél-Bácskai Állami Gazdaságok boltja. Szép színfolttal gazdagodott a város legforgalmasabb része. A bolt négy részlegből áll: van húsbolt, italbolt, tejtermékeket árusító üzlet, végül zöldség- és gyümölcsárusító részleg. Mind a négy nagyon szépen és ízlésesen berendezett üzlet. Igaz, nagy költséggel készültek el, 223 ezer forintba került a berendezés és az építés.

Van bőven látogatója, azaz vevője a boltoknak. Természetes, hogy nem a szép berendezés miatt keresik fel a bajaiak, hanem

Új színfeli a főiéren

azért, mert itt mindig kiváló, friss árut kapnak.

—. A húsboltunk forgalma 100 000 forint körül mozog havonta. — Varga József boltvezető mondja ezt, aki mind a négy részlegnek irányítója. — Az ínycsiklandó »disznó- ságok« vonzzák a közönséget. A sátorhelyi gazdaság száraz sertéskolbásza különösen ízlik mindenkinek. Nem is drága, 52'forint kilója. Sokan rúdszámra

veszik. Nem is beszélve a finom bácskai hurkáról, amely szintén sokaknak kedvence.

Megtekintjük az italboltot. Bottlik Etelka egyik lábáról a másikra áll, fázik. A fűtés nincs jól megoldva, a boltozatos, pinceszerű helyiségben. A vevőknek bezzeg könnyű, azok fűtik magukat a finom kadarkával, meg az ezerjóval, igaz, hogy egyelőre csak »utcán át« mérik, de rövidesen a poharazga- tást is engedélyezik.

Azt mondják a bajai háziasszonyok, hogy sehol sincs olyan finom tejfel, túró, általában tejtermék, mint az ÁlMQ

lami Gazdaságok Boltjában. Az igaz, hogy a tejfelben megáll a kanál, olyan sűrű és sokkal Szletesebb, mint amilyet néha a piacon árulnak.

Még néhány szót a zöldség- és gyümölcsrészlegről, ahol a finom zöldségfélék mellett vi- dámarl mosolyognak a vevőre a pirosarcú jo- nathán almák. Itt is nagy á forgalom.

— Az áruról a Garai Állami Gazdaságnak kell gondoskodni — hangoztatja a boltvezető —, de g környékbeli állami gazdaságokból is sok termék jön. Jövőre még bővíteni akarjuk az áruellátást és szeretnénk elérni a négymilliós forgalmat.

»»Ér/c. nov. 2-án 1.38 h-kor” — ez állt a noteszomban, egy hosszú menetrendi kivonat végén. — Persze, ezt csak tájékozódási alapul vettem Jel a listára, hogy mint tolmács és alkalmi uti- marsal, választ adhassak a küldöttség tagjainak. »»Mikor érünk oda?« — »»Holnap hajnalban/« Átszállás Drezdában, Zwickau- ban, Gorában, Jűtött gyorsvonatok, minden jülkében rádió (fakultatív tánczene, hírek, menetrendi közlések: ha nem tetszik, kikapcsolod), a MITROPA fürge pincérei termoszban kávét, csészében valami sötétbarna húsos-levest, üvegben sört osztanak — és a meglepetés: megérkezés Saalfeldbe, pillantás az órára: — egy óra harmincnyolc perc! •

A peronon a vendéglátó Szabad Német Ifjúság járási titkársága teljes létszámmal, az üzemekből fiatalok, akik a késő éjjeli órákat átvirrasztva virággal várják magyar vendégeiket.

Thürringia, a Saale folyó völgye, Saalfeld. A folyó partján ül ez az ősi halászváros, ma jelentős ipari létesítményekkel rendelkező járás székhelye.

Különbségek

Az idegenbe szakadt hazánkfia már a pályaudvarról kilépve is ösztönösen azt figyeli: mi az ami eltér a hazaitól? — Most ilyen eltéréseket, más szokásokat, törvényeket állítunk itt sorba.

Víz, mint ital. Ismeretlen. Azt ne higgye az olvasó, hogy arra a népek részegesek! -Az ebéd, vagy vacsora-asztalon azonban ivóvíz nincs. Amikor kértünk, meglepődtek, nem értették, fur- csállották. Víz? Minek? Hideg víz? Megisszák?

Az már csak a gondnok bácsi véleménye volt, hogy a víz csak arra való, hogy sört csináljanak belőle — a többség ebédnél semmit sem iszik.

Ha már itt tartunk: sör! Igen jó a sör Németországban. Az átlagsör is jobb, mint a mi palackozón extráink. És ez nem

ízlés kérdése: erősebb, jobb ízű. Igen elterjedt, szinte kizárólagos ital. Szóda nincs — van valami kisüveges ásvány, »»spriccel-« — pedig a neve is német — nincs rum: csak teába, egyébként sör és snapsz. Nem csoda és kérem, nézzék el, hogy már szinte a bevezetőben az italnál tartunk, de a »»magyaros« vendégszeretet egyik jele volt, hogy sörrel keltünk, sörrel feküdtünk. (Nem untuk meg. Tápláló is.) Ellenben a cigaretta. Állítom, hogy kis küldöttségünk minden tagja végleg leszokott a Magyar Dohányjövedék készítményeinek ócsárlásá- ról. De házigazdáink is megszerették az ötéves Tervet, a Sym- phoniát és maguk is elismerték, hogy ezeknek van dohányízük- bűzűk, míg a »honi« fajták szépek is. jók is. de csak a pácolást érezni rajta, nekünk szalmaízű. Ezen felül, mint import anyagból készült áru: drága. Átszámítva tíz-tizennégy forint egy magyar huszonötös csomagolásnak megfelelő mennyiség.

Élelmiszerjegy van. Nagyon jó, bőséges ellátásunk volt, meggyőződtünk arról is, hogy minden élelmiszerből a dolgozóknak — nemcsak a vendégeknek — elegendő és olcsó áron jut, egyes cikkek még a mieinknél is olcsóbb áron: jegyes áron. Éppen ezért van a jegy: hogy az állami erőfeszítésekkel nivellált áru élelmiszer meghatározott arányban és csak a Köztársaság dolgozóinak jusson, ne a spekulánsoknak. Van nehéz-tetimunkás- munkásjegy, értelmiségiek részére külön. A húsüzlet teli áruval, a piacon mindenfajta zöldség.

Két jó törvény: 18 éven aluli férfi vagy leány nem köthet házasságot. A másik: az ifjúsági törvény. Külön törvény foglalja össze az ifjúság jogait, az állami. és gazdasági szervek kötelességeit az ifjúság ellátása, tanítása, nevelése terén. A tanácsnál van külön ifjúsági előadó, aki csak az 'elnöknek van alárendelve és aki egyben a járási FDJ- (Szabad Német Ifjúság) bizottság tagja. Ez az ifjúsági felelős az összekötő az állam- hatalmi szerv és ifjúsági szervezet között és igen sokoldalú munkát végez, az ifjúsági törvény alapján. Ügy tudjuk különben, hogy hasonló törvény nálunk is készül.

Apróság: sehol, semmilyen

körülmények között nincs a táncnál lekérés. Nagyon meglepődtek, amikor egy üzemi bálon le akartunk kérni egy ismerős kislányt. Nem adták oda, igazuk is volt.

Mindar nyilvános táncmulatságnak, ’ szórakozóhelynek kötelező zárórája van éjfélkor.

Ha hazánkfia az >»1000 szó németül« című segédkönyvből kikeresi a feketekávét és frissen szerzett tudományával élve schwarzer Kaffet kér, akkor kínos meglepetés éri. Kap egy forró, olyan »»kincstári reggeli« feketekávét. Mikor aztán mar Budapesten is1 járt német barátainknál reklamáltunk, hogy ő nem ilyen feketét ivott a pesti espressóban, akkor derült ki, hogy téves nyomon vagyunk. ►»Mokka!* Ügy kell kérni, vagy ►»dupla mokka*. Ezt aztán kis alpacca kancsóban hozzák, kis csészécske tejszínnel, kávéból készült és ereje is van, de azért nem az, amit a mi feketéseink megszoktak. Náluk ez nem olyan nagy divat, — espresso, pulttal nincs is, csak kényelmes cukrászdái berendezés.

Utcai »»Bockwurst« árusítás? Ez aztán nekünk való: roston- sült, kicsit odakapott sültkolbász, kenyérrel, mustárral egy jóarasznyi darab egy márka, (öt forint.)

(Folytatjuk)

Bruszt Iván