Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-12 / 291. szám

A% évszakok nem be f oly ásol jak a tejtermelést ha éssseriícn takar mányozunk ! 9 ssKösßSN I TTTTTTtTT Esik az eső , A tejtermelés terén sok tehe­nészetben az a gyakorlat, hogy miután a másodvetésű kukorica- csalamádék megszáradnak, vagy az első dér megjelent, a tehenek •termelése zuhanásszerűen esik vissza. Ez semmiesetre sem ter­mészetes, sőt az a törvényszerű, hogy az őszi és téli takarmányo­zás, hatására a tejtermelésben ugrásszerű ingadozás nincs. Hogyan küszöbölhetjük ki az őszi és téli tejtermelés vissza­esését? Közismert tény, hogy ta­vasszal a legelőre való ki- 1 hajtás után a tejtermelés ro­hamosan emelkedik. Ennek magyarázata a fű vita­mintartalma, ízletes volta és tápanyagtartalma mellett az is, hogy magas víztartalmánál fog­va a legelő füve a tejtermelésre előnyös. A tudományos kutatók azt a vizet, amit az állat a fű­ben fellegel, vegetációs víznek nevezik. Ilyen vegetációs víz van a v répában, a zölden silózott szilácsokban, takarmányká­posztában, stb. Ha meggondoljuk tehát, hogy ilyen lédús takarmány az év minden szakában biztosítható, akkor rájövünk, hogy nem törvényszerű a tejter­melés téli esése, hanem a helytelen takarmányozás okozza. Van másik hiba is, A tehenek ivarzása a vitaminoktól is nagy­ban függ. A rosszul takarmá- nyozott tehenek koratavaszi ivarzása is elmarad. Az ivarzás zöme a nyár derekára esik, így az ellesek nagyrésze tavasszal Várható s a tehenek a lél kez­detén apasztanak el. Ha tehát egyenletes évi tej­termelést akarunk, a lédús takarmányok állandó nyúj­tását kell biztosítani, nem feledkezve meg télen sem a vitaminellátásról, amit 4—5 kg jóminőségű széna adagolásával Télen például: 25 kg takar­mányrépát, 5 kg pelyvát pácol­va és 20 kg szilácsot, valamint 4—5 kg szénát. Ettől az adagtól egy 500—600 kilogrammos tehén 3—10 liter tejet termel. Termé­szetesen a jobban tejelő teheneket abrakkal serkentjük s már ellés előtt legalább hat héttel előetetjük. A tejelő ab­rakot legegyszerűbben 40 szá­zalék korpából, 40 százalék ku­koricadarából, 20 százalék lu­cernalisztből állíthatjuk össze s literenként fél kg-ot adagolunk.: összegezve tehát: a tejterme­lést az évszakok nem befolyá­solhatják, ha megfelelő takar­mánybázis áll rendelkezésünkre s azt jól használjuk fel. Czira Sándor mezőgazdasági mérnök, Mezőgazdasági Technikum Tangazdaság, Halas. Esik az eső; mintha mindent el akarna mosni: folyik, ömlik, : árad a víz; a tetőről, elromlott csatornákról, árad az utca kö- ' vén, kopasz fák alatt, omladozó, vagy frissen festett falaknak : ütődve.' Azt hinnéd, amikor á szobád meleg levegője bizsérgeti : az arcod, hazatérve a napi munkából, azt hinnéd, hogy tán a [ világon az első és legfontosabb, legnagyobb probléma most, ; hogy az ember meleg fedél alá jusson ebbén az »átkozott« ; időben. Én, — szavamra mondom — megértem ezt, mégis arra kér■» lek, szentelj egy percet most, ott, a duruzsoló kályha mellett arra, hogy kitekints a világba .., Nézd csak, mi minden történik odakínn, amíg a te bágyadt tagjaidba visszatér az élei: Holland cirkálók közelednek Nyugát-lrlán felé, hogy ameri­kai sugallatra Indonézia ellen törjenek; Traktorok pöfögnek a határban, — nem törődve az ömlő ; esővel; Spanyol hajók újra és újra megsértik a marokkói vizeken egy kis nép önérzetét és jogait; Amerika idegtépő küzdelmet folytat, hogy végre ne valljon kudarcot a mesterséges holdak fellövésében; Katonák állnak őrt a határainkon, s az »átkozott idő« nem csökkenti, de fokozza éberségüket; Stb., stb., stb... Látod, az élet lüktet, lázasan, rohanva folyik tovább, nem \ fog ki rajta még a »vízözön« sem. Varga Mihály A NYERESÉGRESZESEDESRüL Ahogy köxelotlile az év vége, úgy lesz mindinkább vita­téma vállalatainknál az 1957. évi nyereségrészesedés. Hiba voina azonban azzal álltatni ma­gunkat, hogy e tekintetben már rendeződtek a nézetek, hogy dolgozóink között reális talajon nyugszik az ilyenfajta tervezge- tés. Közel se. Tagadhatatlan, vannak vállalatok, ahol a való helyzetnek megfelelőén foglal­koznak ezzel a lehetőséggel, de nem oz az általános. Több helyen tapasztaljuk, hogy a vezetők alig egy-két hét­tel az év vége előtt még míh- dig a tavaszi felelőtlen igérg'e- ié«ek légkörében hagyják gon­mar el is értünk. Ezek után tervszerű párosítással arányo­san osztjuk el az elléseket s így az év folyamán egyaránt Van friss fejős és szárazon álló tehe­nünk. A lcdús takarmányok bizto­sítása a gazdaságok ötletes- ségén múlik. Elengedhetetlen az őszi keverék, mint a legkorábbi zöld, június­ban a tavaszi keverék. Július­ban a kukorica-csalamádé ad tömeget, ettől kezdve szeptem­berig a különböző időben vetett másodvetéseket etethetjük. Csak szeptember második felében és októberben van kritikus időszak. (A zöld lucerna és lóhere eteté­sét a nyári időszakban céltuda­tosan hagytam ki, hogy azt szé­nának készítsük.) Mi a kiskun- halasi tangazdaságban ezt az időt a már nem piacképes görög­dinnyével, kertészeti hulladékok­kal húztuk ki a leveles répafej megjelenéséig, a cukorrépasze­désig. Ettől kezdve a lédús ta­karmányok biztosítása problé­mát már nem okozott, mivel utána a takarmányrépa etetését is meg lehet kezdeni. Ebben az időszakban a takarmánytök is átsegít a krízisen. A takarmánytökkel kapcso­latosan eddig vallott nézet, hogy a tejtermelésre csök­kentő hatású ■*— megdőlt, több kísérlet és számos kutató cáfolta meg. A takarmányozás terén azért szükséges a legnagyobb körül­tekintés szeptember és október hónapban, mert ilyenkor a jó gazda még nem' szívesen etet répát és szilácsot, de rossz iá- karmányozás eseten a tejterme­lésre felhalmozott tápanyagot a tehén olyan mértékben felhasz­nálja, hogy később még jó ta­karmányozással sem sikerül rendbehozni. A tehén jó legelőn 10—50 kg füvet legel. Arra töreked­jünk tehát, hogy 40—50 kg lcdús takarmányt az év min­den napján kapjon! ' iiiMWINW MAJDNEM 50 forintot ér egy munkaegység a csátalfai ÍJj Tavasz Termelőszövetkezetben /! napokban tartotta zárszá- madási közgyűlését a csat­ái jai Új Tavasz Termelőszövet­kezet. A szövetkezet elnöke, Schmidt József, gazdasági be­számolójában elmondta, alig két esztendew, hogy a szövetkezet megalakult. Sok problémával kellett megküzdeniük, hiszen pTiszta földet vettek birtokukba minden gazdasági felszerelés és állatállomány nélkül. Hiányzott a tapasztalat a nagyüzemi gaz­dálkodáshoz, még járatlanok voltak a közösségi életben. A tagság kitartó, szorgalmas munkája legyőzte a nehézsége­ket és az idén már szép ered­ményeket ért el a közös gazda­ság. Az adottságok megvannak ahhoz, hogy a legközelebbi években egy gazdag termelőszö­vetkezét gazdái legyenek az Űj Tavasz tagjai. 'Tavaly az egy tag által elért átlagos munkaegység száma 295, az Idén az átlagos munka­egység 338 volt tagonként. Egy munkaegység értéke az elmúlt évben 35,91 forint volt, az idén pedig 48 forint 58 fillér. Ebből 36 forint 58 fillér a termé­szetbeni részesedés és csak 12 forint á készpénz. A munka­egység értékének ez a megosz­lása is azt mulatja, hogy a kö­vetkező években növelni kell a készpénzrészesedést. Kiszámították, hogy egy dol­gozó átlagos habi Kéréseié áz átlagosan teljesített munkaegy­séget alapulvéve, több mint 1500 forint, természetesen van­nak szorgalmas tagók, akiknek ez átlagnál jóval magasabb jö­vedelmük van. Koósz István 31 200 forintot. Vámos János 29 290 forintot, Gatti József 28 ezer 980 forintot keresett az el­múlt gazdasági évben. A termelőszövetkezet előreha­ladását bizonyítja, hogy tavaly 360189 forint volt a tiszta va­gyona, ez az Összeg egy év alatt 266 818 forinttal növekedett. Visszatekintve az elmúlt gaz­dásági évre, büszkén állítják a termelőszövetkezet tagjai, hogy a kalászosokból jóval többet termeltek a tervezettnél, még a cséplést is saját erőből végezték el. Az állattenyésztésben azon­ban még sok tennivalójuk van. Jól tudják, hogy ez az alapja a nagyüzemi, belterjes gazdál­kodásnak, anélkül nincs ered­ményes előrehaladás. Megalaku­láskor nem volt állattenyésztés és bár jelentős fejlődést értek el, az állomány a területhez Viszonyítva kevés, mert egy szá­mosállatra 9,4 katasztrálís hold szántó jut. A hároméves távlati tervükben meghatározták, hogy az állományt legalább kétszere­sére emelik, csak így tudják biztosítani a megfelelő talajerő­utánpótlást, a terméseredmé­nyek növelését. Az állattenyész­tés fejlesztése, egyben biztosítja a rendszeres havi előlegosztást is. A zárszámadási közgyűlésből azt az egyöntetű tanulságot vonta le a tagság, hogy csak nagyüzemben van lehetőség a parasztság életszín vonalának emelésére. A tagok további jó­létének alapja pedig az, hogy fellendítsék az állattenyésztési, ennek megvalósítása elsősorban rajtuk múlik. dolkozni az üzemek dolgozóit. Nem mernek eléjük állni cs kö­zölni, hogy a várható nyereség- részesedés ilyen,, vagy amolyan okból csökkent, tehát nem lesz egy hónap, hanem csak a fele, vagy ahol nem fognak meg minden fillért, ott annál is lé­nyegesen kevesebb. A könnyelmű ígérgetés politi­kai hiba. Politikai hiba a dema­góg nézeteknek való terengedés is, hiszen az emberek, a dolgo­zók bizalmáról van szó, aminek eljátszásával ék verődhet a dol­gozók és a párt, a dolgozók és a kormány közé. Bűnös mulasz­tást követ el ezért minden­egyes vezető, párt-, vagy szak­szervezeti funkcionárius, aki nem beszél, vagy nem a való helyzetnek megfelelően beszél vállalatánál a nyereségrészese­désről. Miről van szó? Arról, hogy mindenegyes forint mögött mun­ka kell legyén, ami bérként, vagy egyébként kifizetésre ke­rül. Nyereségrészesedésként te­hát csak az Kerülhet felosztás­ra, amit anyagban, bérben, tér­melési költségben okos gazdál­kodással megtakarítottunk, ami­vel terveinken felül többet ter­meltünk — egyszóval, aminek fedezete van az országban. Ha nem így tennénk, ha teret engednénk a különböző köny­velési manipulációknak, a »szen­tek keze« elv elburjánzásának, akkor jövő márciusban több millió forint ölyan bér kerülne kifizetésre, ami mögött nincs áru, hincs fedezet. Ez pedig leg­alább olyan demagógia és olyan önámítás lenne, mint egy éve az ellenforradalom idején az össz­komfortos sztrájkok voltak. Amennyire Hiún a nyere­ségrészesedést tekintve a való helyzet tagadása, vagy észre nem vétele, legalább olyan hiba a többletnyereségek felosztásá­nál az elvtelen egyenlősdi val­lása és hirdetése. Hiszen, ahol ilyen nézetek élnek, ott nem tesznek különbséget az élenjáró dolgozók és a többtermelést gát­ló hanyagok között, — ott a nyereségrészesedés elveszti az anyagi érdekeltségen keresztül több és jobb munkára ösztönző jellegét. Gondolkozva a fentebb írta­kon, csak helyeselni lehet azo­kat a törekvéseket, melyek a nyereségíelosztás hogyanját több tényezőtől teszik függővé. Pél­dául a maximális 13. havi átlag- keresetén túl egyes kiváló mun­kát végző dolgozók esetében a négyheti keresetnél magasabb összeget is folyósítanak majd, természetesen csak a kereten belül. A 3—5 évi jogfolytonos munkaviszony esetén 19 száza­lék, 5-től 10 évi után 20 száza­lék, 10 év feletti munkaviszony esetén pedig 30 százalék többlét­jutalmat terveznek adni dolgo­zóiknak. Sorozatos fegyelmezet- ...................................................... le nség, későnjövés, igazolatlan mulasztás, vagy selejtgyáftás esetén a nyereségrészesedést elő­re meghatározott mértékkel csökkentik. Ezen összegeket pe­dig azok között osztják szét, akik példát mutatnak a munka- és technológiai fegyelem betar­tásában, akik élenjárnak a ter­melésben, a termelés költségei­nek csökkentésében. Az okosan gazdálkodók amel-, lett, hogy már a mában jól akar­nak élni, a holnapra is gondol­nak. — Takarékoskodnak, tar­talékolnak. Hélyes, ha vállala­tainknál ezt is számításba ve­szik és a jutalmazásra szánt összegek bizonyos százalékát egy-egy élőre meg nem határoz­ható körülmény miatt tartalé­kolják majd, amikor a többlet­nyereségek felosztására kerül a sor. Tény, hogy amióta a kormány meghirdette a vállalati nyere­ségrészesedés rendszerét, dolgo­zóink sokkal jobban érdeklőd­nek a termelés, az üzemi ered­mények alakulása iránt. Ez az aktivitás az anyagi érdekeltség mellett a párt és a kormány fe­lé megnyilvánuló bizalom jele is. Bizalom, amivel tudni kel! élni, hogy a dolgozók fokozott érdeklődése a termelés növekvő számaiban, tehát a népjólét emelkedő eredményeiben reali­zálód johj Ennek pedig egyik jelen­tős feltétele, hogy a becsületes munka nyereségének felosztásá­nál a vezetők átgondolt javasla­tai mellett hathatósan érvénye­süljön a dolgozók ellenőrzése, lyygy a termelési tanácskozáso­kon újból és újból megvitatott nyereségrészesedési felosztási módot öntsék majd végleges for­mába. ...................................................-Q mßmt A KÖRZETI ORVOSOK EMLÉKEZTETVE LETTEK — KÖSZÖ­NET A PETŐFI NÉPÉNEK — VÁLASZ BEKE JÁNOSNAK — A VÁROSI TANÁCS NEM TUD SEGÍTENI tályát, ahonnan a következő tá­jékoztatást kaptuk: A fennálló törvényes rendelkezé­sek szerint szabadon rendelkezik mindehki a tulajdonát képező in­gatlanokkal. Bérbe, vagy ingyenes használatra átengedheti hozzátarto­zójának, vagy idegeneknek. Arra nem lehet kötelezni, hogy még éle­tében átadja valakinek ingatlanait. Ha a tulajdonos a törvényes örökö­sök között és az öröklésre jogosult gyermekek közül valamelyiket ki­zárta az ajándékozásból, ügy az illető a járásbírósághoz fordulhat a vagyon elosztása ügyében. » Szeptember 21-éti Cikk jelen' meg az újságban »ötúen város­földi kisgyermek egészségéről van szó« címmel. A városi ta­nács megállapította: sajnos, az iskolai oktatás helyzete megfe­lel a Cikkben foglaltaknak. — Azonban a Városi tanacs, helyi­ség hi áriában ezen változtatni egyelőre nem töá. ságától. Szeretnénk ezt közkézre adni; „Köszönetét mondunk szerkesztő­ségüknek azért a kiváló munkáért, amellyel a Szovjet Film Ünnepének sikeréhez hozzájárultak. A lapjuk­ban rendszeresen megjelenő cikkek, amelyek a Szovjet Film Ünilepc filmjeiről és a hazánkban tartózko­dó filmművészeti delegáció tágjairól szóltak, nagyban előmozdították a szovjet filmek magas látogatottsá­gát cs a Szovjet Filni ünnepe ered­ményességét." * Szabadszállásról érkezett a panaszos levél. Béke Jánös el­panaszol já, hogy édesapja a fel­nőtt gyerekei között szétosz­totta földingatlanait. Öt vala­milyet! okból kizárta az ajándé­kozásból. AVra szeretne választ kapni a szerkesztőségtől, hogjt jogosult-e erre az édesapja. — Ügyében felkerestük a kecske­méti járási tanács pénzügyi osz­Néme'.h Istvánná levelezőnk nemrégiben levelét írt, amely­ben azt kifogásolja, hogy a ke­rületi orvosok nem látják el a megbetegedett és otthon fekvő gyermekeket. A panaszt elol­vasták a kecskeméti városi ta­nács egészségügyi osztályán, ahonnan a cikkre rögtön vá­lasz érkezett. „A panaszra vonatkozólag köz- löm, hogy ez tévedésen alapulha­tott, mert a beteg gyermek megláto­gatása, szükséges esetben, köteles­sége a körzeti orvosoknak. lehet, hogy a panaszolt esetben az influ­enzajárványban nagyobb megterhe­lés miatt nem történt meg a láto­gatás. Mindenesetre a körzeti orvos elvtársakat emlékeztettük, hogy ä fekvő beteg gyermekeket rendszere­sen látogassák.“ * Ke'dvás sorokat kapott szer­kesztőségünk a Művelődésügyi MUÜÍSítétiUMÜ Film Főigazgató-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom