Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-17 / 295. szám

Az egész párttagság erejével

A Garai Állami Gazdaság több mint 1100U holdjával a megye legnagyobb gazdasága. Ebben az évben azonban nemcsak területi nagysága, hanem terméseredményei alapján is az elsők között van. A gazdaság vezetőinek előzetes számításai szerint az év végén 7 és félmillió forint nyereséget varnak.

De nézzük, hogyan látják el feladatukat a gazdaság kommunistái, milyen szerepe volt a jó eredmények elérésében a párt- szervezetnek?

Galambos János elvtárs, az üzemi pártszervezet titkára tájékoztat a pártmunkáról. —'A pártvezetőség kéthetenként ülésezik és rendszeresen meghallgatja, megvitatja a főmezőgazdász, a főállattenyésztő, vagy a jőkönyvelő beszámolóját a gazdaság helyzetéről, terméseredményeiről. A párt agrártézisei alapján tervet készítettek, melyben minden munkaterületre külön-külön meghatározták a tennivalót. A gazdaság üzemegységeiben a pártvezetőség tagjai gyakran tartanak kisgyű- léseket és más jellegű előadásokat. Nyilvánvaló. tehát, hogy a gazdaság pártszervezetének sok köze van a jó eredményekhez.

Mindez szép és örvendetes, csak az a baj, hogy

i csupán néhány ember

végzi ezeket.

— Mit csinál a párttagok többsége? — kérdezem a párttitkárt.

— Passzívak — válaszolja. — Egész nap nehéz munkát végeznek, azután pedig fáradtak, nem érnek rá pártmunkát végezni.

— Meggyőződtek erről? Beszélgettek a párttagokkal?

— Személyesen, külön-külön nem beszélgettünk velük, de párltaggyűlésen már nem egyszer beszéltünk erről. A mi erőnkből pedig többre nem futja.

— Látja, itt a baj. Előre elkönyvelik maguknak, hogy a párttagok passzívak és keveset tesznek annak érdekében, hogy bevonják őket a pártmunkába. Pedig nem az a vezetőség dolgozik jól, amely minatent maga lát el, hanem az, amelyik minden kommunistát bevon a munkába.

Ezután a pártszervezet munkájának más hiányosságai kerültek szóba. Az igaz, hogy gyakran vitatkoznak, tanácskoznak a . termelésről, azonban a kommunisták termelőmunkában való helytállását még nem vizsgálták meg, nem bírálták a mulasztókat és nem dicsérték a jól teljesítőket.

Megállapításunk szerint munkájuk legfőbb hiányossága, hogy kevés figyelmet fordítanak a párthatározatok tanulmányozására és az elvi kérdések tisztázására. Annak ellenére, hogy több alkalommal hangsúlyozták a szektásság és revizionizmus elleni harc szükségességét, valójában még azt sem igen tudják,

mit is jelentenek

ezek a szavak,

vagy miben nyilvánulnak meg az ilyen káros nézetek. Beszélgetésünk közben megpróbáltunk néhányat felderíteni.

Galambos elvtárs maga mondta el, hogy a kommunisták egy része minden vezető állásban párttagot szeretne látni. Vajon minek nevezzük az ilyen törekvéseket? Azt hiszem, nem tévedünk: erre illik a szektás jelző.

Miből ered? ... Nem kutatjuk. Egy azonban biztos, a felsőbb pártszervezetek ilyen útmutatást nem adtak. Iga“2, a pártszervezet vezetősége szem- beszállt ezzel a helytelen törekvéssel, azonban a helyes álláspontot mégsem tudja elfogadtatni. Miért? Beszélgetésünk során kitűnt, hogy Galambos elvtárs maga is úgy iátja, hogy

egy idő múlva a kommunisták j között elég szakember lesz, s| akkor a vezető állásokba majd?

párttagokat he- ?

mindenhová lyeznek. j

Galambos elvtársnak ez egyé-? ni elképzelése, a párt azonban? nem ezt mondja. Pártunk nem-* csak ma, hanem holnap is meg-| becsüli a munkáshatalomhoz | hű pártonkívülieket. Nem lávo- lítunk el egyetlen becsületes, munkáját jól elvégző embert sem, csak azért, hogy párttagot tegyünk a helyére. A párttagság sohasem lehet indok vezető állások elnyerésére. Ha nem így járnánk el, akkor semmivel sem tudnánk távoltartani, sorainkból kirekeszteni a karrieristákat.

Ezután a naciortalizmus jelenségeiről beszélgettünk. A gazdaságban dolgozó kommunisták több alkalommal megakadályozták, hogy ellenséges elemek a magyar és német anyanyelvű dolgozók között ellentétet szítsanak.

^égegysier a termelőszövetkezetek szakvezetéséről

Helyesen jártak el

S reméljük, hogy a különböző anyanyelvű dolgozók barátságának ápolását állandóan napirenden tartják.

Látogatásunk alatt munkájuknak csupán néhány részletét vizsgáltuk. — Tapasztalataink alapján azt javasoljuk a gazdaság kommunistáinak, hogy még behatóbban tanulmányozzák a párt politikáját, az országos pártértekezlet határozatát, bátran vitatkozzanak az elvi kérdésekről, támaszkodjanak a tömegszervezetek tagságára, a párttagság egészét vonják be a pártmunkába; Emellett őszintén, nagyobb b:zalommal közeledjenek a p árt önki vüli dolgo-i, , zókhoz és nap mint nap végzett el politikai munkával nyerjék meg támogatásukat az ő érdeküket is szolgáló célkitűzéseink megvalósításához.

József —

A párt agráriézíseíttek

egyik fő célkitűzésé a mező- gazdaság belterjesebbé tétele. Ez az egyik legfontosabb feltétele termelőszövetkezeteink gazdasági megerősödésének, további fejlődésének.

Az agrártéziseket minden községben. sőt a járásnál is megvitattuk. Termelő-zövetkezeteink tagsága és egyénileg dolgozó parasztságunk egyetért az azokban szereplő megállapításokkal. Egy kérdésben azonban még néhány termelőszövetkezetünkben jelen- ? leg is folyik a vita, bár közös gazdaságaink zömével ezzel kapcsolatban is teljes egyetértésre jutottunk. A szakemberekről van szó. Arról, hogy szükséges-e a mezőgazdasági nagyüzemekben a hozzáértő, tapasztalt szakember, meg tudja-e valósítani a termelőszövetkezet a belterjes gazdálkodást enélkül.

Azt hiszem, erre egyértelmű igennel lehet csak válaszolni. Közös gazdaságaink az elmúlt években nem mindig folytattak olyan gazdálkodást, amelyre minden tekintetben rá lehetett volna mondani, hogy nagyüzemi. Ha termelőszövetkezeteink valóban példamutató gazdaságokká kívánnak fejlődni, akkor még nagyon sok lehetőséget ki kell használniok.

— Nagy

Húszmillió forinttal többet termeltek a ktsz-ek

Elnöki értekezlet volt a jövő év feladatairól a Cifrapalotában

Pénteken a szakszervezetele megyei tanácsának székházában a KISZÖV összevont megyei elnöki és aktívaértekezletet tartott. A tanácskozáson -Fekete László elvtárs, a Bács megyei Kisipari Szövetkezetek Szövetségének elnöke tartott beszámolót az OKISZ-választmány határozatáról, a kisipari szövetkezeti mozgalom jelenlegi helyzetéről, a szövetkezetek problémáiról és súllyal a ktsz-ek előtt álló jövő évi feladatokról.

A tartalmas beszámoló az OKISZ-választmány határozatának szellemében egész sor olyan kérdést is tisztázott, ami régóta foglalkoztatta a kisipari szövetkezetek dolgozóit.

Értékelve a végzett munkát,V Fekete elvtárs szép eredmények-| ről tett említést a számok tűk-; rében.

Megyénk kisipari szövetkezeteinek termelése ez év végéig meghaladja a 200 millió forintot.

ami azt jelenti, hogy ebben az; esztendőben közel 20 millió fo-; rinttal termeltek többet a ktsz-ek, mint 1956-ban, nyerésé-; gük pedig elérte a 8.5 millió fo-: rintot.

A beszámoló felett indult vitában igen sok hasznos dolgot mondtak el a felszólalók. Több más kérdés mellett — mondhat-; nánlc, — általános vitatéma volt a visszaélések, árdrágítások és szabálytalanságok elleni harc; kérdése, valamint a tanonctartás ügye, és nem egyen szóvátették a ktsz-ek és a magánkisiparosok között lévő vitatható kapcsolato-j kát. A részvevők

elítélték azokat a vezető- j két, akik árdrágítással, csalással rontották a többi becsületesen dolgozó szövetkezet kihívott jó hírét, becsületét, renoméját. Többen; azon a nézeten voltak, hogy a, tanoactarlás ráfizetés u szövet-'

kezeteknek, ami az első évben kétségtelen tény, de ha az iparitanulóképzést az eddiginél komolyabb alapokra helyezik, — a tanulók a második és harmadik évben végzett munkájukkal pótolják ezt az összeget, sót nyereséget is hoznak a kisipari szövetkezeteknek.

Ami pedig a ktsz-ek és a maszek-iparosok viszonyát illeti, az elnöki értekezlet kérte a megyei tanács ipari osztályát: hassanak oda, hogy csak ott adjanak a kisiparosoknak működési engedélyt, ahol a tanácsok megbizonyosodtak róla, hegy a ktsz-ek nem győzik kielégíteni a lakosság igényeit.

Bruncsák András elvtárs, a

icuicius jpaii osziaryanaj vezetője hozzászólásában részle. tesen foglalkozott a szövetkezeti tulajdon védelmével, majd felhívta az értekezlet figyelmét: közvetlen a lakosság részére való fokozottabb gyártó és javító tevékenységre. Kérte, hogy emellett minden szövetkezet keresse azokat a lehetőségeket, hogy miből tudna exportra is megfelelő árukat készíteni.

Az összevont elnöki értekezlet végén határozatot hoztak, hogy az itt elhangzottakat december 20. és január 20. közötti időszakban minden kisipari termelőszövetkezetnél közgyűlésen fogják ismertetni.

Szükséges a gazdaság területének rendezése, a telkesítés, a táblásítás, a helyes vetésforgók kialakítása. A vetésforgó szerkezete a gazdálkodás aránya szerint alakul. El kell dönteni, hogy az adott termelőszövetkezet terü- figyelembevéve a csapadékeloszlást, az évi hőmérséklet alakulását, a talaj minőségét, egyszóval minden tényezőt — milyen kultúrák termesztésére alkalmas.

Egyik termelőszövetkezetben az állattenyésztés, máshol a szántóföldi növénytermesztés, megint másutt a kertészeti termesztés lehet a jövő útja. Ennek eldöntése után kell figyelembe- 'enni, hogy a talajerőutánpótláshoz mennyi trágya szükséges, ehhez mennyi állatlétszám, az állatoknak mennyi takarmány és az milyen összetételű legyen. Mennyi szálas, szemes, fehér- e és keményítő tartalmú, stb.) Ezenkívül szükséges megható- ózni a többi üzemág megfelelő arányát ahhoz, hogy a őüzemágat kellően ki tudja zolgálni. A segédüzemek a termelésből eredő termékeket, melléktermékeket feldolgozzák.

A termelőszövetkezetek munkaerőszükséglete másként alakul, ha a gazdálkodás főiránya például kertészeti termelés és másként, ha állattenyésztés. A gazdasági év során eltolódások lesznek időszakonként is a munkaerőszükséglet alakulásában, másj 1945. előtt úgy élt, mint a többi hasonszőrű, nincstelen paraszt- ember. Ha befejezte az 1400 öl földje megművelését —, amit az asz- szony hozott a családba — napszámba járt. Zsíroskenyéren, lebbencslevesen élt, kapálni járt, s- a földet túrni, 80 fillérért, egy pengőért. Akkoriban ennyi volt a napszám.

S ki tudja, meddig dolgozott volna így, ha nem következik be a felszabadulás tavasza? Öt választották meg a földigénylö bizottság elnökéül. Hónapokig osztja az annyira áhított földdarabokat a többi nincstelennek, parasztnak, azoknak, kiknek évszázadokon át ez volt a legnagyobb kívánságuk.

Neki is jutott föld. Egy hold szőlőt és 3 hold szántót kapott. A jó gazda érzékével, tudásával végre a saját

II

földjén kezdett el termelni. Három esztendő sem múlt el, amikor újabb három holdat ragasztott tenyérni birtokához. Rövidesen híre futott Tiszakécskén Takács Lászlónak, az új gazdának. A napszámosból, a nincstelenből módos gazda lett.

Ez volt a múlt.'Milyen d jelen?

Hosszú bolthajtásos pince félhomályában alig látszik a tengernyi almarakás vége. Az 'illatos levegőben szilárdan csengenek azok a szavak, amelyeket önmagáról mond el ez az ember:

— Hogy mi a véleményem a demokráciáról? ... Én ettől a rendszertől kaptam mindent. Földet, házat, megélhetést, tisztességet. Meg is becsülöm. A földekért járó pénzt kifizettem. Adóval, búzaföldadóval sem tartozom: Jól élek, ha

mindent összeszámolok, az évi jövedelmem 60 000 forint lesz.

Ahogy tovább beszél, kiderül az is. hogy most vett házat és szeretne még három hold homokon szőlőt telepíteni. Szavai nyomán kialakul egy kép, amely a mind „többre törekvő parasztember típusát mutatja meg.

— Mindent a juttatott földem, bevételéből vettem. Hogy miért kell a három hold szőlő? Megmagyarázom. Tudom, hogy a fejlőd

ként alakul a munkaegységfel- használás is, a beruházás az épületeknél és így tovább.

Tehát ahhoz, hogy ezeket megfelelően szervezze és tervezze meg a szövetkezet, szükség van olyan szakemberek segítségére, akik e téren kellő ismeretekkel rendelkeznek. Termelőszövetkezeteink elnökei jó- résében tisztességes, becsületes, megbízható emberek, de —' és ez nem az ő bűnük, — nem rendelkeznek azzal a képességgel, hogy egy nagyüzemet a belterjes gazdálkodás követelményeinek megfelelően tudjanak irányítani.

Nézzünk egy példát közelebbről. Egy termelőszövetkezetnek az állattenyésztést fejlesztenie kell, ha biztosítani akarja a szükséges talajerőutánpótlást. Erre pedig szükség van, mert a jelenlegi átlagterméseket növelni kell, ugyanakkor szükséges csökkenteni egy-egy növény termesztésére eddig fordított kiadásokat.

Termelőszövetkezeteink némelyike csak egy-két éves múltra tekinthet vissza. Területüket csak nemrég táblásították, annak egyes részeit alaposan nem ismerik. vagy nem ismerhetik' termelőerő szempontjából. Szükség volna alaposabb elemzésre. Az állattenyésztés kialakításánál felmerül, hogy az egyes állatfajok összetétele, egymáshoz való aránya milyen lehet, a kocaállomány, a tehénállomány hogyan, alakuljon. Ezenkívül a különböző korú növendékek, vagy hízóállatok száma mennyi legyen. Ezeknek mennyi szálas és szemestakarmányt kell termelni,’ ehhez mekkora területre van szükség és így tovább.

Ez a kiragodott példa is elég szemléltetően bizonyítja, hogy milyen körültekintő, alapos munkát kell végezni, ha a termelést a belterjességnek megfelelően, helyesen kívánja a szövetkezet megszervezni.

Ebben a cikkben a gazdálkodás minden területére kitér-' jedő elemzésre nem bocsátkozhattam. Csak azt szeretném elérni, hogy azok a szövetkezetei® is, amelyek ma még úgy gondolják, hogy szakember nélkül is- megállják a helyüket, lássák be tévedésüket. Különben saját zsebükön keservesen fogják tapasz—; talni, hogy mily helytelenül c-:e-í lekedtek.

Szükséges erről szólni azért is,; mert ,a zárszámadások befejező-1 désével most készítik szövetkezeteink a jövő évi termelési terveiket. Mi elküldöttük hozzájuk- a járás megbecsült szakembereit i azért, hogy segítsenek a tervkészítésben. Hozzá kell ehhez tenni, hogy ez nem a legjobb megoldás, a szakembernek ott kell élnie állandóan a szövetkezetben f mert képességeit csak így tudja legjobban kifejteni. Szükséges a tagság segítsége is, hogy javaslatokkal és tanácsokkal lássa el a szakembert. Bízok abban, hogy a sükösdi Vörös Zászló,, a garai Vörös Csillag, a dávodi. II. Rákóczi és a többi termelő- szövetkezeteink példáját követni fogják azok a közös gazdaságok is. amelyek ma még tartózkodnak az agronómus alkalmazású-* tói, mert sajnálják tőle a munkaegységet. Pedig a szakember alkalmaztatásának költségei bőven megtérülnek abban a többletértékben, amely az ésszerű

Cfyty dotq&s étet I

dós a termelőszövetkezetek felé visz. Helyeslem én is. De ameddig a többi gazdatársam nem lép be a tae-be, én is várok, s addig sem hagyom a földet parlagon heverni.

Három fia van. Az egyik katona, a másik kettő az apjával együtt műveli a földet. A nagyobbik, a 16 éves már nem az apja módján kíván gazdálkodni, ezért jár az ezüstkalászos gazdatanfolyamra. Ta- 1 Ián neki is része volt j abban, hogy Takács f László belépett a Ee- | tőfi borértékesítő szak- | csoportba. •

A téli este korán be- | lepi fátylával a házat. | A pince egyre sötétül, | megnyúlnak az árnyé- I kok. Búcsúzunk. Ma-1 rasztal, diskurálna még i tovább. Az udvarból J kiáltja utánunk:

— Jöjjenek máskor | is, szívesen látom ma- | gukaL — gém —