Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-11 / 290. szám
1958-ban 110 millió forinttal termel többet hely* iparunk az ideinél — Elfogadták a tanácsi vállalatok jövő évi beruházási tervét — Mint várható volt', Bács megye helyi iparának 1958. évi fejlesztéséről, illetve beruházásairól előterjesztett program lelett szombaton sokoldalú, széles vita indult. Ez jórészt azzal magyarázható, hogy az ipari osztály kollektívája úttörő kezdeményezést bocsátott a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé. Eddig ugyanis közel sem ilyen részletes felmérések és vizsgálódások alapján, előre meghatározott tervek szerint bonyolították le a lelyi ipari beruházásokat. Jövőre viszont, bár igen sok fáradtságot igénybevevő, nagy előkészítő munka eredményeként, de a régóta hiányolt, tervszerűen kidolgozott részletek alapján valósíthatjuk meg iparfejlesztési elképzeléseinket. Nem véletlen, hogy a végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki ezért az alapos munkáért az ipari osztálynak, hiszen az előterjesztés, a szakszerű elemzés, konkrétság és célratörés tekintetében — mint a végrehajtó bizottság megállapította — példaként állítható a megyei tanács többi osztálya elé. A végrehajtó bizottság emellet felhívta az osztály figyelmét arra, hogy a tervek végrehajtásánál a helyi ipart összes vonatkozásaival (tanácsi ipar, ktsz-ek, magán- kisiparosok) együtt vegye figye-. lembe, nehogy az egyes ipar-j cikkek gyártásánál nemkivána-? tos, párhuzamos fejlesztés tör-X ténjen. t Az ipari osztály előterjesztései közel 15 millió forintos be- ; ruházásra tesz javaslatot, j amit a végrehajtó bizottság? összességében megvalósítandó* írányelvként elfogadott. A határozat azonban kimondja, hogy az ipari osztálynak a v. b. elé; terjesztett elképzeléseit tárgyalások alapján közös nevezőre kell hozni az érdekelt városok; tanácsaival és az egyes vállalatokkal is. Fehér Klára: A földrengésekí szigete (Móra Ferenc). Kb. 176 ? oldal, fűzve Hangsúlyozza a határozat, hogy külön figyelmet kell szentelni a lakosság igényei mind jobb kielégítése mellett a megyei exporttermékek gyártására, mert a megye ezek után képezheti devizaalapját. Az exporttervek teljesítése után ugyanis a kapott deviza 1 százalékát, túlteljesítés esetén pedig 5 százalékát megkapja megyénk a kormánytól, amin azt veszünk, ami számunkra a legszükségesebb. Szorgalmazni kell tehát több munka- igényes exporttermék, köztük a fajátékok gyártását, és az ízléses műanyagíeldolgozást is. Mivel a százszázalékkal felfutott kereslet miatt Budapest-már nem sokáig tudja ellátni megyénket különböző töltelékárukkal, így már a jövő évben megfelelő számítások szerint a minisztérium segítségével megoldják megyénkben ezt a kérdést. A tervek között szerepel a Kiskőrösi Kenyérüzem és a Kecskeméti Kenyérgyár régóta húzódó építésének megvalósítása is. Az építőanyagiparban különösen súlyt helyez a megyei tanács végrehajtó bizottsága a fokozott tégla- és a jövő évben meginduló cserépgyártás mellett a nicsz- hidrátos tégla termelésére is, ami gazdaságilag lényegesen olcsóbb az eddiginél, figyelembe véve pedig a jelentősen megnőtt építési kedvet, politikailag is igen fontos. Mivel a szőlő- és gyümölcstelepítési kedv egyre nő, ami ná- gyon fontos népgazdasági érdek, s ugyanakkor a mezőgazdasági talajerőutánpótlás igen rossz, a végrehajtó bizottság határozata kimondja: a megye tőzegkincsének ck- és célszerű kitermelését a tőzegkutatás eddigi tudományos tapasztalatai alapján kell ki bányásztaim és hasznosítani. Az ipari osztály részletes és sokirányú javaslata, melyet a megyei tanács végrehajtó bizottsága fejlesztési irányelvnek elfogadott, az egyes iparágazatok beruházási igényeinek részletes felsorolása mellett, számok alapján utal arra is, hogy a több mint 14 millió forintos beruházással a tervezett termelési értékek növekedése egy év alatt eléri a 110 milliót. így, mivel a tanácsi ipar évi eredménytöbblete minimális számítások szerint is közel 7 millió forint lenne, az 1958. évre tervezett helyi ipari beruházások összege két év alatt megtérül. »♦*«*« x Ma már látható, hogy a harc sikeres vo’fT .IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIl!HlllllllllllllllllllllllllllIllllllllllllllUllllUllllllIUUIIIIIIUJUUIllllllllimiHHHiiuiimitiuimiiiuin.w»m.^»*-*—A kiskunhalasi városi pártbizottság egyéves munkájáról AZ MSZMP kiskunhalasi városi bizottsága a napokban kibővített pártbizottsági ülést tartott, amelyen a végrehajtó bizottság beszámolója alapján megtárgyalta a végrehajtó bizottság és az alapszervezetek munkáját. A végrehajtó bizottság beszámolója — amelyet Sipos János elvtárs, a v. b. első titkára tartott — első részében a város politikai életéneK konszolidációjával, a pártszervezetek megalakulásával, erősödésével, munkájával foglalkozott. Egy évvel ezelőtt mintegy száz kommunista kezdte meg a harcot az ellenforradalom visszaszorításáért, a pártszervezetek sorainak rendezéséért, a gazdasági helyzet stabilizálásáért. Nehezítette a helyzetet az, hogy ebben az időszakban az ellenforradalom maradványai ellen folyó harccal párhuzamosan, harcolni kellett a párton belül fellépő szektás nézetekkel és revizionista irányzatokkal. Ez komoly próbára tette a pártszervezeteket, azok vezetőit. Ma már elmondhatjuk, hogy a harc sikeres volt. FOKOZATOSAN erősödtek a pártszervezetek. Növekedett a taglétszám, javult az összetétel. Például az uj párttagok 70 százaléka fizikai munkás. Javult a szervezeti élet, a pártrendezvé- nyek megtartásának rendszeressége. A pártszervezetek egyre jobban munkaterületük legfontosabb kérdéseit-tűzték napirendre. A politikai •oktatásba a párttagságnak mint- : egy 65 százaléka kapcsolódott be is az oktatásban részvevők 30 [százaléka pártonkívüli. EREDMÉNYEKRŐL lehet be- i számolni a párt tömegkapcsola- : fainak fejlesztése terén is. A hegyes, sokoldalú felvilágosító [munka eredménye például az [eddigieket felülmúló május 1-i ’ ünnepség, amelyen mintegy 8000 [ember vett részt, vagy augusztus 20-a, a részleges tanácsvá- [lasztás eredménye, vagy a még- [ inkább legjobban sikerült ijn- :népség: a Nagy Októberi Szocia- Elista Forradalom évfordulója. Az [előkészítő munkába bevontak [valamennyi társadalmi szervezetet, s eredményes módszereknek -bizonyultak a munkás- és pa- [r.asztgyülések. A november 7-e [előtt 22 helyen tartott gyűléseiken több, mint 3000 ember vett [ részt. Könnyebb lesz Q második műszak! Este, ha megtérsz otthonodba és nejed megkér, hogy segíts neki a házimunkában, zsörtölődsz, néha kiabálsz, majd nehezen, — amúgy férfi módra, tessék- lássék — elvégzed azt, amit rád bízta!:. Ez a jobbik eset. De legtöbbször fáradságra, fejfájásra hivatkozol, s hagyod. hogy feleséged, aki ugyanúgy dolgozik, mint te, második műszakként elvégezze a házimunkát, mosson, főzzön. Mert szereted a tisztát, a jó ételt, a rendet. Vajon, gondoltál-e már arra, hogy valamivel megkönnyítsd feleséged otthoni elfoglaltságát?... Ugye, nem? Helyetted a Kecskeméti Kisker. Vállalat segít abban, hogy élettór- sad is művelődhessen, szórakozhasson és pihenhessen. Van egy kis üzlet Kecskeméten, a Komszomol tér 2. szám alatt. Mindent megtalálsz, ami a háztartásban nélkülözhetetlen. Pad- lókefélőt, porszívót, mosógépet, varrógépet, s ki tudja elsoi’olni, hogy mi minden kell a jó háziasszonynak, hogy az otthoni munkát elvégezze. S ezeket az eszközöket kölcsönadják. Ha kell, egy órára, félnapra, ha akarod, egy hónapra is. Nem keli már át- kozódnod, veszekedned férjtársam a padlóvikszelésért. — Cipekedned sem kell, mert egy telefonodba kerül, s haza, á lakásodra szállítják a kért gépet. Ha nem értesz hozzá, az sem baj, mert szakember végzi a beszerelést. Nevetve bólintasz, s magadban azt mondod: Ez igen! Hirtelen lapos pénztárcád jut az eszedbe, s kissé elszomorodsz. Kár. Hiszen olyan olcsó a kölcsönzési díj, hogy még a hó végén is moshat, takaríthat a gép- * Fehér Klára a „Földrengések szigete” című Ifjúsági regény szerzője » J 1057-ben, tehát a XXI. század» második felében játszódik a re-j »ény. Bencze András professzor,: a tudós geológus, a földrengések* pusztító erejével akar szembe-| szállni. Tudós társaival expedí-| dóra indul a földrengések gócá-l hoz. öccse, a tizennégyévesT Bencze Jancsi, barátaival utána) szökik. A gyerekek a Tiszavi-| rág-szigetre sodródnak, amely-» nek néhány óra múlva el kell: süllyednie. A Bencze-expedíció • felfedezi a szerencsétlenül járt. gyerekeket. Ekkor kipróbálják? Bencze professzor találmányát:« a pusztító földrengés erejét el-j rezetik oda, ahol emberéletben» nem okozhat kárt. A Tiszavirág-» sziget és rajta a három gyerek! megmenekül. Bencze professzor? tudományos elmélete pedig be-J .gazolódik. Molnár Imre kovácsmester portája felé ballagok a kecskeméti Tatársoron. Nem sokáig kell lépegetnem, mert a mester a 9. számú házban lakik. A kapun belépve, egyenesen a műhelybe megyek. Belépek. Nincs senki. Kicsit körülnézek. — Takaros kis műhely — állapítom meg rövid vizsgálódéi után. Szemlélődésemben egy ifjú zavar meg. Tőle kérdem: a mester ittho* van? — Nincs. A gyerek eltűnik, majd pár pillanattal később a kovácsmester fia, ifjú Molnár Imre köszönt és ismétli azt, amit előbb a gyerek mondott: Nincs itthon, szénért ment. Ezután szóbaelegye- dünk. Az ismerkedés percein túljutva, ezt kérdezem az ifjú gyermekpalántától: — Maga az új tanuló? Nagy kék szemeit rám függeszti. Vajon mit akarhat ez az ember? —- olvasom tekintetéből. Kisvártatva megszólal: — Én volnék. — Neve? — Tassi János. Társalgásunk most megszakad, mert Jancsit szólítja a kötelesség. Egy perc, azután újra felvesszük a beszélgetés fonalát. Jancsi elmondja, hogy már VI. osztályban elhatározta, hogy kovács lesz. És most örül, hogy végre sikerült álmait a megvalósulás útjára terelni. Ö volt a negyedik jelentkező. Neki sikerült a felvételi vizsga, mely a mesternél egy hétig tart. Egy hét alatt Jancsi sok mindenből vizsgázott és Molnár Imre, vagy ahogy ő mondja, Imre bácsi úgy találta, hogy megtelelő szakember leszf belőle, s megkötötte édesapjával a szerződést. Ennek lassan három hónapja lesz. És mi történt ez alatt az idő alatt? Jól érzi itt magát Jancsi? Emberszámba veszik? Ennél többet kap. Atyai szcrctetet. S ami ezzel jár, szigort is. Jancsi ugyanolyan családtag lett, mint a többi hat gyerek. Reggelinél, ebédnél, vacsoránál ott ül a többivel az asztal mellett. Annyit vesz a tálból, amennyi jólesik neki. Ha bor kerül az asztalra, ő is ugyanannyit kap, mint a mester fia, a segéd. Asztalbontás után a mester így szól Jancsihoz: — Fiam, hozd a könyveidet. S Imre bácsi megkérdezi, mi a lecke, ő maga is belekukkant a tankönyvbe és azután hagyja Jancsit tanulni. Ha valamit nem tud a gyerek, megkérdi mesterét. Mindig részletes választ kap. Olykorolykor a mester külön is magyarázni kezd, persze a szakma fortélyairól. Ilyenkor úgy elrepül az idő, hogy Jancsi csak azt veszi észre: elérkezett a pihenés ideje. Ekkor a mester fiával elvonulnak szobájukba. Kiváncsi voltam, s ezért bekukkantottam az ifjú ember szállására is. Kellemesen meglepődtem. Paplan, tiszta lepedő, párna ugyanúgy, mint otthon. Nem csodálkoztam ezután Jancsinak azon a kijelentésén: szeretek itt lenni, mert nem kivételeznek. Később a szórakozásra terelődik a szó. — Olvasgatom a tankönyveimet, hallgatom Pali hegedűjátékát, moziba megyünk, kéthetenként pedig hazautazom. Az utazás költségeit Imre bácsi állja. Már indultam kifele, amikor megérkezett a mester. Vele is jócskán elbeszélgettem. Megtudtam, hogy Jancsit nemcsak a szakma fortélyaira, hanem a helyes viselkedésre is megtanítja ez a szakmáját szerető, becsületes, törvényeinket tisztelő kisiparos. A látottak meggyőztek arról, hogy Molnár Imre embert, jó iparost farag ebből az értelmes, szorgalmas parasztgyerekből. Vcncsz Kár oly Az eredmények mellett a párt- szervezetek munkájában több olyan jelenség tapasztalható, amelyek kezdik gátolni a fejlődést. így például, bár a szervezeti élet általában javult egyes alapszervezeteknél, elhanyagolják a rendezvényeket. i a rendezvényeken a párttagságnak csak kis százaléka vesz részt. Ilyen alapszervezeteknél nehézkesen halad a pártmunka. Egyes alapszervezeteknél a politikai oktatásban máris lemorzsolódás tapasztalható. Sok tennivaló van a bátor kiállás, a harcosság növelésében, stb. Ezekre a kérdésekre mind a pártbizottságnak, mind az alapszervezeteknek nagy gondot kell fordítani. A végrehajtó bizottság a pártbizottsági ülések között a legfontosabb kérdésekre reagált, például időben és módszerében helyes volt két vállalat munkájának felmérése és megtárgyalása. Sok módszert és tanácsot kapott ebből a többi vállalat is. A végrehajtó bizottság munkáját a «•"* du ív vezetés elve alapján véfa^te. Ügy a végrehajtó bizottság, mint annak tagjai rendszeres segítséget nyújtottak az alapszervezetek munkájához. A BESZÁMOLÓ második részében a feladatokkal foglalkozott. Az első, legfontosabb feladat a pártszervezetek ideológiai, szervezeti és cselekvési egységének további megszilárdítása. Ezen belül a különböző káros nézetek elleni harc, melynek fontos eszköze a pártoktatás, a pártrendezvények rendszeressége, színvonaluk emelése. Következetesebb harcot kell folytatni a határozatok végrehajtásáért. A párt tömegkapcsolatainak fejlesztése, a tömegek között végzett politikai felvilágosító munka a pártszervezetek munkájának . alapját kell, hogy képezze. A kommunisták aktív, tevékeny részvétele a tömeg- szervezetek munkájában, a bátor, harcos kiállás ennek feltétele. Jelentős segítséget nyújthat ebben a munkában a létrehozandó helyi lap. Az ipar és kereskedelem területén legfontosabb a fegyelmezett munka, a határozottabb vezetés megteremtése, . a jó kezdeményezések ■ kiszélesítése. A mezőgazdaságot illetően legelső teendő a párt agrártéziseinek ismertetése és végrehajtásának megszervezése. A kulturális nevelőmunkában elsődleges a tanyai iskolák korszerűsítése, a város kulturális »hagyományainak fejlesztése — például városi népi együttes szervezése —, irodalmi és művészeti körök, létrehozása, egy hosszabb időre szóló kulturális program kidolgozása s ennek végrehajtása a város lakosságának bevonásával. A beszámolót vita követte. A hozzászólások főleg a feladatokkal foglalkoztak. ♦ Lyka Károly: Nagy magyar műX vészek (Gondolat). Kb. 240 oldal, fűzve 12,— Ft.
