Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-07 / 287. szám

á A gépállomás és termelőszövetkezetek kapcsolata a kiskőrösi járásban Zárszámadás előtt a bácsalmási Lenin Termelőszövetkezet “ A Kiskőrösi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága fontos na­pirendi pontot tárgyalt egyik ülésén. Mélyrehatóan tanulmá­nyozta a járásban működő gép­állomás és termelőszövetkezetek helyzetét, egymással való kap­csolatát, a gazdasági és politikai viszony helyzete s a gépállomás belső életének vonatkozásában. A gépállomás első kötelessége a szocialista átszervezés segítése! " A végrehajtó bizottság elé ter­jesztett beszámoló megállapítja, hogy a tsz-ek és gépállomás kap­csolatában jelentős változást ho­zott az a kormányhatározat, amely a gépállomásokat válla­lati önelszámoló rendszer alap­jára helyezte. Ezért sok nehéz­séget okozott s okoz ma is, hogy egyes tsz-vezetőség nem érti: miért van szükség fedezetigazo­lásra, mit jelent a gépállomás .önelszámoló üzemmé való alaku­lása? A szerződéskötéseket gá­tolta az is, hogy több tsz vásá­rolt gépet, — viszont a gépállo­máson is tapasztalható volt az erdő-, állami- és célgazdaságok felé való közeledés, ahelyett, hogy a tsz-eket próbálták volna meggyőzni a gépállomás munká­jának szükségességéről. Ez a magyarázata, hogy a tsz-ek aránylag kevés munkára szer­ződtek s az őszi munkák során pótlólag kellett mintegy 560 hold munkára szerződést kötni. Az őszi idényre kötött munkákból á vetőszántást 84, a mélyszántást 35, a vetést 94, a műtrágyaszó­rást 69 százalékra teljesítette a gépállomás, gyeptörést és répa­kiemelést viszont jóval a szer­ződött területen felül végzett. A gépállomás munkájában ál­talában kevesebb a hiba, mint a múlt években. Ez a megállapítás főleg a szántásra vonatkozik, de még akadnak hibák. Előfordul, hogy az ekevas nem elég éles, vagy a mélyszántás 5—10 centi­vel is sekélyebb az előírtnál. A járásban több mint 6000 hold a tsz-szántóterület, ame­lyen a gépállomás munkát vé­gezhetne, — ezzel szemben csak a területnek mintegy felén fo­lyik gépi művelés. Sokkal fon­tosabb helyre kell kerülniük a gépállomás terveiben a tsz-ek- nek, termelői társulásoknak, hi­szen alapvető és első feladata a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésének segítése, a szocialista szektorok, tsz-ek számára szük­séges gépi erő biztosítása. A gépállomás és a termelő- szövetkezet gazdasági kapcsola­tában fontos helyet foglal el az agrotechnikai segítség. Az önál­lóság helytelen értelmezéséből fakadóan ezzel keveset foglal­kozik a gépállomás. Nincs együttműködés a községi szak­emberekkel, illetve csak addig tart, amíg a szerződéskötés meg­történik. A brigádvezetői beosz­tásban levő agronómusok futó látogatásai még arra sem adnak lehetőséget, hogy a tsz vezetői­vel megbeszéljenek fontos kér­déseket, nemhogy arra, hogy a tagság körében terjeszthessék a fejlettebb agrotechnikai módsze­reket, A politikai kapcsolat helyzete A párt agrártézisei s a Politi­kai Bizottság tsz-ekről szóló határozata is hangsúlyozza a«< termelőszövetkezeteknek adandó» politikai segítség fontosságát. Ezt a kapcsolat a járásban a múlt-? hoz viszonyítva nem sokat ja-| vult, sőt bizonyos mértékben? visszaesett. Amíg például a solt-i vadkerti Űj Alkotmány Tsz-ben? korábban a párt-alapszervezet í gyűlésein, sőt a közgyűléséként is résztvettek a gépállomás| kommunistái, — ma a traktoro-f sok még a közgyűléstől is távol-1 tartják magukat. Nincs összefo-l gás a két szocialista szektor? kommunistái között, pedig enél-| kül a munkafeltételek biztosító-? sában, a fejlettebb agrotechni-í kai eljárások megismerésében | sincs előbbrelépés. A gépállo-? máson van ugyan kezdeménye-i zés a politikai kapcsolat elmé-| lyítésére. A gépállomás vezető-1 ségének saját dolgozói nevelését? kell elsősorban megoldania, —? így érhető csak el az is, hogy a? támogatás ne csak az igazgató? feladata legyen — mint jelenleg? —, hanem minden gépállomási | kommunistáé, dolgozóé. | Az alacsonyabb fokú társulá-? sokkal is elsősorban politikai? vonatkozásban kell felvenni aj kapcsolatot, hiszen legtöbb he-? Íven ezek magúiéra hagyatva? dolgoznak. A politikai kapcsolat révén gazdaságilag is könnyebb lesz velük »felvenni és szilárdí­tani az együttműködést, hiszen összefüggő területeiken szükség van a gépekre. Az említett hibák, hiányossá­gok világosan mutatják azok kijavításának útját is. Jobb együttműködést kell teremteni többek között a gépállomási és tanácsi szakemberekkel, akik a tsz-ek tervkészítéséhez nyújtsa­nak szakmai segítséget. A gép­állomás vezetősége különös fi­gyelmet fordítson a munkák mi­nőségére s tervei homlokteré­ben sokkal több helyet kapjanak a tsz-ek. Helyes, hogy harc fo­lyik a gépállomáson a normál­holdakért, de ne feledjék, hogy ezeket a termelőszövetkezetek­ben is lehet s elsősorban ott szükséges biztosítani! Nem ke­vésbé fontos, hogy a gépállomás vezetői, brigádvezetői rendsze­resen vegyenek részt a termelő­szövetkezeti rendezvényeken s minden gépállomási munkával kapcsolatos problémát, feladatot a közgyűlés egészével tárgyalja­nak meg. 1949. augusztus 25-én alakult meg a bácsalmási Lenin Ter- ; melőszövetkezet. A tsz 25 családdal indult neki a közös munká­dnak 231 kát. hold területen. Az,állatállomány elég kevés volt, hét ; tehén, hat ló és az akkor vásárolt 122 növendék juhból állt. Az : első zárszámadást 1950. december 30-án tartották. Egy munkával leitöltött esztendő után egy munkaegységre113,80 forint jutott. Ha í visszafelé nézünk, s látjuk a mai eredményeket, lényeges válto- jzást észlelhetünk a termelőszövetkezetnél. A jelen eredményeit ja helyes vezetés, a bevált módszerek alkalmazása tette lehetővé. : Az eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult Bédics Lőrinc, laki a megalakulástól kezdve elnöke a termelőszövetkezetnek. 1957-ben a termelőszövetkezetnek összes területe 443 kát: fhold, tehát majdnem kétszerese az 1949-es területnek. Megnöve- ;kedett a taglétszám is. Ma már 64-en dolgoznak a Lenin Tsz-ben, 'állatállományuk 11 ló, 54 szarvasmarha, 260 darab sertés, 210 [darab juh. A termelőszövetkezet az elmúlt hat év alatt nemcsak [épített, hanem gépi felszereléseket is vásárolt, fásított, villamosí­tott. Az épületek leltárainak, valamint a gépek és más eszközök •értéke az 1957-es mérleg szerint 1 461 273 forint. ; A fenti számok fényesen igazolják, hogy a bácsalmási [Lenin Tsz tagsága megsokszorozta vagyonát. 1956. november 1-től [1957. október 31-ig a termelőszövetkezet összbevétele 1 607 342 Ft [volt, s ezért jelenleg egy munkaegységre kb. 40 forint esik. A jövő [évi gazdálkodás biztosítására is gondoltak a termelőszövetkezet : vezetői. A tartalékalapra 473 839 forintot tettek félre, ehhez hoz­zászámítva, hogy a tsz-nek nincs tartozása és az összes hiteleket visszafizették, akkor látszik igazán a hatalmas fejlődés. Utoljára, de nem utolsó sorban meg kell említeni még a termelőszövetkezet |két női és négy férfi munkacsapatát, amelyek nagyban hozzá­járultak a termelőszövetkezet gazdagabb^ tételéhez. Dulity Tibor | Hogyan csökkentik a termelés költségeit a QíajaL &ejímitijp,CLCi (VáLLaLajbiál ? ben a termelés költségei? Elég csak egy pillantást vetni a fuva­rozási kimutatások havi össze­gére, annak leírásához, hogy eléggé kedvezőtlenül. Havonta ugyanis közel 30 000 forintot, évente tehát több, mint negyed- milliót fizetnek ki a különbpző cementipari alapanyagok és készáru ide-oda szállításáért, mivel a vállalat kénytelen-kel­letlen ma még több helyen üze­melni. Mondanunk sem kell, a megyei tanács ipari osztályá­nak, Baja város tanácsának, nem kevésbé a vállalat vezetői­nek elvégzendő terveiben ilyen körülmények között első helyen szerepel annak vizsgálata és megoldása, miként lehet csök­kenteni a Cementipari Vállalat­nál a termelés költségeit. A fen­tebb írtakból nyilvánvaló, min­denekelőtt a szállítás költségei­nek minimumra csökkentésével, ami ez esetben egyet jelent egy, a szállítási helyekhez közellévö központosított üzem felépítésé­ül. °A Cementipari Vállalat tulaj­donképpen már akkor elkezdte termelési költségeinek csökken­tését, amikor felettes szerveivel együtt elhatározta, hogy leköl­tözik a Duna-partra, s ott alakít­ja ki a központi telephelyet. A terv azóta a megyei tanács és Baja város segítségével rész­ben meg is valósult. Az öreg Duna partján már üzemel a vál­lalat új telephelye. Ami árut pe­dig itt készítenek, az lényegesen olcsóbb a. többi telephelyétől, hiszen a vasútállomás közvetlen a telep mellett húzódik és a hajókikötés sincs messzebb 100 —150 méternél. Egyelőre azonban, mivel a központi telephelyen a munkák jelentős része rezsiben készül, a Kölcsey utcai telephelynek is üzemelni kell. Tudniillik a ve­zetők a telet arra használják fél, hogy a vállalat végleges he­Csakazértis emberek lessünk! NAGY IMIVEL beszélgetek, a kecskeméti ipari tanuló iskola harmadéves hallgatójával. So­ványarcú, barnahajú legény, aki­nek a tekintetéből kimondhatat­lan szomorúság árad. Ott ülők mellette az iskolapadban, rákö­nyököl az asztalra s ömlik belőle a szó, mint sűrű, fekete felhőből az eső. Édesapja meghalt a második világháborúban. Édesanyja özve­gyen maradt, ránehezedett az elet minden súlya, mert fel keil nevelni az árvákat, két kisfiát. A mama levélkézbesítő volt a postán. Majdnem tíz évig nevel­te és gondoskodott két gyerme­kéről, amikor 1954-ben férjhez- inent. És itt kezdődik a tragédia. Imre 1954. őszén beiratkozott a kalocsai Tanítóképzőbe. Régi alma volt, hogy pedagógus le- ■ gyen. Becsületesen megállta a helyét a tanulásban, de 1955. ka­rácsonyi szünetében a nevelőap­ja kijelentette: »Nem engedlek tovább tanulni.'« Belenyilalt a kisfiú szívébe, el­homályosodott előtte a világ, egyedül, árvának érezte magát. Sárba tiporták ifjúkori álmait. Mihez kezdjen? Kiváltotta munkakönyvét, hogy elmegy valamelyik üzembe se­gédmunkásnak. Szerencséje volt, mert szülőfalujában, Tiszakécs- kén az Építőipari Ktsz gépla­katos részlegében alkalmazták, mint ipari tanulót. Édesanyjuk teljesen elidege­nedett a kél gyerektől. Ezt érez­ték a fiúk, s elhagyták a szülői házat. Otthonra találtak a nagy­mamánál, aki azóta is szorgal­masan gondoskodik az unokák­ról. A nagyapa járási egészségőr, aki anyagilag mindent vállal azért, hogy a gyermekek ne nél­külözzenek, érezzék a családi fé­szek szeretetét. — TUDJA ELVTARS — mond­ja Imre — eleinte nagyon nehéz volt nekünk. Hiányzott gz édes­anyai csók, a becézgetés, a simo­gató tenyér melegsége. Néha- néha még sírtunk is, de ma már nem. — A nagymamát és a nagypa­pát nagyon szeretjük. Mihelyt szakma lesz a kezemben és ke­resettel rendelkezem, én sem fe­lejtkezem meg öreg napjaikról. De anyámat nem segítem. Megdöbbentett ez a vallomás. Belemarkolt a szívembe a fájda­lom. Szerettem volner magamhoz ölelni és megcsókolni ezt a kis­fiút. Nem sajnálkozásra, nem ér-', zékénységre van itt szükség, ha-, nem arra, hogy társadalmilag se-] gitsünk az ilyen gyermekeken.! Legyen lelkiismereti kérdés ná-\ lünk az emberről való gondos-] kodás. ! Imre 1958. áprilisában szaba-] dúl, mint géplakatossegéd. Pest-] re megy dolgozni és viszi ma­gával 13 éves öccsét is, akit ő taníttat, nevel. j — Az öcsköst azért viszem ma-\ gammal, hogy ne terheljük nagy-\ szülőinket, hiszen nekik már bé-< kés napokra van szükségük, —j mondja és hirtelen mozdulattaU lyét teljesen felkészítsék a tava­szi átállásra, * azaz a gépesített termelésre. Addig sajnos szá­molni kell bizonyos többletkölt­ségekkel, mert a telephelyek és a vállalat központja, úgyszin­tén a telephelyek és a vasútál­lomás között mintegy másfél kilométeres távolság van. Melyek az írtak mellett az ön­költségcsökkentés egyéb módjai a Bajai Cementipari Vállalat­nál? Mint fentebb is említést tettünk róla, a nehéz fizikai munka megkönnyítése, a terme­lés mind nagyobb gépesítése. A mozaiklapokat már új, modern gépekkel fogják gyártani. Ez­zel a jelenlegi napi 800 darabos termelés majd a két és félsze­resére, 1800-ra növekszik. A gép árát képező 43 000 forint pedig két év alatt csak a bérköltsége­ken megtérül, mivel az új gép üzembehelyezésével két munka­erő felszabadul. Mintegy 30—35 százalékkal emeli majd a ter­melést a fizikai munka további könnyítését is célzó tüvibráto- rok alkalmazása. Jelenleg' négy ilyen mű­ködik a Cementipari Vállalatnál, de jövőre már több, mint egy tucat segíti majd a többterme­lést, emellett iparvágány, szál­lítócsillék, kisméretű emelődaru és villanymeghajtású betonkeve­rőgép könnyítik majd a nagy erőkifejtést igénylő cementáruk gyártását, gyorsítják és teszik olcsóbbá a termelést. Legjelentősebb lépés azonban a tervezett gőzkamra építése és üzembehelyezése lesz. Jelenleg ugyanis 28 nap kell ahhoz, míg egy-egy cementipari gyártmány szállítható állapotba kerül. Hogy többet ne mondjunk, egyedül csak a locsolás nyolc napot vesz igénybe. Az új technológia, a gőzöléses rendszer bevezetésével azonban a 28 napos gyártási fo­lyamat 24 órára csökkenthető, ami a több és olcsóbb termelés­nek igen nagy teret biztosít majd, örömére megyénk lakos­ságának, hiszen ezzel az új gyár. tási eljárással jövő évben lénye­gesen több áru kerül majd a ÍTÜZÉP-telepekre és földműves- iszövetkezeti boltokba. I ....... S- G­r — Szépen előkészített és tar­talmas járási tanácsülést tartot­tak Kecskeméten. Az ülésen [résztvettek a debreceni járási [tanács tapasztalatcserén ittlevő »vezetői, Geiger István vb-elnök 'vezetésével* ■' ' ' ' v A Petőfi Nepe hasábjait hasz­nálom köszönetem kifejezésé­re. A hercegszántói tanácselnök elvtárs melegen fogadott ben­nünket, fűtött, meleg öltöző várt ránk. Köszönetét kell monda­nom még azoknak az elvtársak­nak és elvtársnőknek is, akik az előadás előtt pár nappal a szín­játszó csoport segítségére siet­tek a jegyek elárusításával. Túri Istvánnc Két éve még csak egy nádfedeles, rozoga épület volt Dtt, ahol ma modern üzemmé fejlődik Baján a Cementipari Vállalat. Fejlődése, mind na­gyobb területű működése annál is inkább fontos, mert amit gyár­tanak, azok mind keresett köz­szükségleti cikkek. Készül itt mozaiklap, járda­lap, oszlop az állami gazdaságok új rendszerű szőlőültetvényei­hez, kerítésekhez, disznóetető- fályú, permetezőkádak, műkő- iépcSők, kilométerkövek és át- jieszcsövek, valamint rendelés­re minden betonáru, kivéve az Épületáthidaló gerendákat és elemeket, melyek előállításához -nég nincsenek meg a technikai rlőfeltételek.' Ennyi minden gyártásához igen sok cement, dunakavics, nűkődara, homok és különböző lestékféle szükséges. Vajon ho­gyan alakulnak egy ilyen üzem­kitörli kezefejével szeméből a könnyet. Nagy Imre KISZ-tag. Az osz­tály legjobb tanulója. Szeretik barátai és tanárai is. Komolyan gondolkodó, megfontolt ember. — Megmutatjuk anyukának, hogy csakazértis emberek le­szünk! — Meghatottak szavai. Ügy érez­tem magam, mintha én zuhán- tam volna bele ebbe a szörnyű tiagédiába. Hát miért nem dob­ban gyermekeikért az érző anyai szív? Akiben ilyen akaraterő van, mint Nagy Imrében, azok leküz- dik még az ilyen családi fájdal­makkal járó nehézségeket is és megállják helyüket az élet ka-: vargó forgatagában. IMRE BARÁTOM ez legyen a jelszód: — Csakazértis emberek í leszünk! < Bieliczky Sándor * ; December 1-én Hercegszántón i ágirepek a bajai műkedvelő | színjátszó csoport a »Cigány« c. ; színművel. A színjátszók nagy ; kedvvel és átéléssel játszották el ] szerepeiket, melyet a nagy kul- , túrház közönsége lelkesen tap- ; sóit meg. A tapsokból látszott, hogy a hercegszántói közönség szereti a szépet, az újabb meg- : hívások pedig azt bizonyítják, : hogy szívesen néznek végig egy- : egy színelőadástf ' ­Bajai műkedvelők Hercegszántón

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom