Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-07 / 287. szám

-3 1 Több müveit embert a falun: — ez a gerince a néplront mezőgazdasági bizottsága téli programjának r ALIG TÍZ HÓNAPOS műkö­désre tekint vissza a megyei Hazafias Népfront mellett mű­ködő mezőgazdasági bizottság, amely azzal a céllal alakult meg a tavaszon, hogy segítse a párt és a kormány mezőgazdasági po­litikájának megvalósulását, ser­kentse s ráirányítsa az e politi­ka révén megszületett termelési kedvet mezőgazdaságunk gyors és céltudatos fejlesztésére. EREDMÉNYEK mérföldkövei tarkítják ezt a tízhónapos utat. A bizottság például már meg­alakulását követően foglalkozott az értékesítés vizsgálatával. Megalakultak a szakbizottságok, megyénk sajátos termelési ágai­nak megfelelően. A gyümölcs­termelési szakbizottság a távlati telepítési tervek készítéséhez adott értékes javaslatokat, töb­bek között, hogy nálunk a nyári termesztést kell elsősorban fej­leszteni. A szőlőtermelési szak- bizottság a csemegeszőlő ter­mesztés helyzetét és feladatait vizsgálta országos kutatók be­vonásával. Foglalkozott a bi­zottság az alsóbb szintű szakbi­zottságok létrehozásával is. Jú­niusban alakult meg s azóta is eredményesen dolgozik a kis­kunfélegyházi járási és városi szakbizottság, Kiskunhalason a tanács mellett működő terme­lési bizottság tölt be hasonló szerepet, Kalocsán a volt MSZT- szervezet agrárszakosztálya a napokban alakul át a népfront keretében működő szakbizott­-----­Me legítőt Hetek óta járom a bajai üz­leteket. Egyikből ki, a másikba be, sajnos eredménytelenül, mert melegítőt, — amiért már lassan fél cipőtalpat elkoptatok — se­hol sem kapok. Éveim száma és termetem sajnos lehetetlenné te­szik, hogy letagadjam felnőtt mivoltomat. Ha gyerek lennék, nagyobb sikerrel tudnék vásá­rolni. A rövid, kötött és divat­áru boltok ugyanis csak gyer­mekszámban tartanak melegí­tőt. Egyetlen bolt, amely felnőt­tek számára is hivatott árusíta­ni, az a: Sportszerből t, A Sportszerboltban minden alkalommal azt a lesújtó választ adták, hogy melegítő nincs. A legutóbb talán a változatosság kedvéért így vigasztaltak: »ötöt kérünk! kaptunk, éppen most adtuk el a legutolsót-«. Tehát öten sze­rencsések voltak, de vajon hány­szor öt még azoknak a száma, akik velem együtt járják a me­legítőkeresés göröngyös útját. De úgy kell nekünk! Miért nem gondoskodtunk a forró nyárban a hideg télre! Ha így tettünk volna, most mint boldog mele­gítőtulajdonosok, válogathat­nánk szebbnél szebb nyári hol­mikban. Sajnos tévedésünket nem tudjuk jóvátenni, mert az időt nem lehet visszaforgatni. Ezért most csak arra kérem az illetékeseket, próbáljanak va­lamiképpen segíteni a vacogó fogú, melegítőre vágyó embere­ken. Horváth Magda A tanulmányi eredmények növeléséért Az Izsáki Állami Általános Iskola tanulmányi eredménye nem érte el a múlt iskolai évvé­gén elét eredményeket. A ne­velők, szülők egyaránt jogosan elégedetlenek voltak. A leg­utóbbi szülői értekezlet alkalmá­val a tanulmányi eredmények megjavítása érdekében igen egészséges javaslatok születtek. Az egyik szülő azt javasolta, hogy a Szülői Munkaközösség egyik tagja minden vasárnap délelőtt egy-két órát foglalkoz­zon a szülök panaszaival. A megbeszélés eredményét közölje az iskola igazgatójával és a kö­zös ügyeket együttesen intéz­zék el. így a nevelők közelebb­ről megismerik a szülők prob­lémáit. A másik javaslat a ne­velők részéről hangzott el. A javaslat a szülői ház és az iskola szorosabb kapcsolatát kívánja kiépíteni. Éppen ezért úgy hatá­roztak, hogy a nevelők minden héten két alkalommal klubestet tartanak, amelyre a szülőket is meghívják. A javaslatokat egyhangúlag elfogadták, s végrehajtásától komoly eredményt várnak. Szabó Lajos Sággá. Jelentős erőt fordított a megyei mezőgazdasági bizottság a Hírős Napok megszervezésé­re is. MOST, A TÉL KÜSZÖBÉN újabb, szép feladatok szerepel­nek a mezőgazdasági bizottság programjában. Most kerül elő­térbe az a munka, amelyet a falu mezőgazdasági műveltségé­nek fokozásában a bizottság ma­gára vállalt. Ezt a feladatot szo­ros együttműködésben akarja megoldani azokkal a társ-tömeg- szervezetekkel, amelyek ugyan­csak agrárpropaganda tevé­kenységet folytatnak. A bizott­ság segített a megyében működő mintegy 30 ezüstkalászos tanfo­lyam megszervezésében és bené­pesítésében. Egy-egy foglalkozás színvonalasabbá tétele érdeké­ben a növénytermelési szakbi­zottság vállalta, hogy az illető környék tájtermelésének kiváló ismerői, megyei és országos ku­tatók közül néhányat felkérnek előadás tartására. Így Kiskun- majsán a belvízrendezésről me­gyei, Kiskőrösön a homoki szű- lőtrágyázásról s Kunszentmikló- son a szikjavításról budapesti szakember tart előadást. A bi­zottság szakcikkek íratását is tervezi, amelyeket az országos és a megyei sajtó útján hoznak' nyilvánosságra, — de szerepel az elképzelésben egy saját kiadású szakfolyóirat indításának ter­ve is. AZ EZÜSTKALÁSZOS tanfo­lyamok mellett egyéb rendezvé­nyeken is helyet s munkát kér a mezőgazdasági bizottság. A TTIT agrárszakosztályának ter­veit összhangba hozta sajátjá­val; a közeljövőben a pincegaz­daság szakembereinek bevonásá­val borkezelési tanfolyamokat szerveznek, főleg a megye vö­rösbortermő vidékein s egy to­vábbi elgondolás: a megyei ta­nács és a népfront közös rende­zésében egyhetes tanfolyam ren­dezése a megye fiatal szakem­bereinek számára. UTOLJÁRA említve, de leg­fontosabb feladatnak tekintve foglalkozik a mezőgazdasági bi­zottság alsóbb szakosztályai s aktívái bekapcsolásával a párt agrártéziseínek ismertetésével, hogy azokat ne csak a falusi párttagság aránylag szűk köre, hanem a dolgozó parasztság szé­les tömege megismerje. 30000 pár cipő javítását kérték az idén a Kecskeméti Cipész Ktsz-től Kecskeméten három helyen találjuk meg a szövetkezetbe tömörült cipésziparosokat. A központ a Luther-udvarban székel. Az ősz folyamán naponta 100 pár cipőt vettek ét javítás céljából.- Ez igen komoly mennyiség, ha tekintetbe vesszük azt, hogy a szakmunkás-gárda erejéből csak 60—70 pár cipő javítására futotta naponta. Éppen ebből adódóan elhúzódott a cipőjavítás ideje is. Ebben az időszakban meghaladta a két hetet is. A tájékoztatás alapján az utóbbi időben ez a roham csök­kent, éppen ezért gyorsabban készülnek el a javításra hozott cipők. -— A központban munkálkodók december 3-ig 22 000 pár cipő javítását végezték el. A másik két műhelyben — Jókai és Rá­kóczi útiban — a számítások szerint 8000 párra tehető a kijaví­tott cipők száma. Különösen az utóbbi idők hajrája kimerítette az anyagkész­letet is és most fő a ktsz vezetőinek a feje, mi lesz, ha elfogy az erősebb talpanyag. Gyengébbet nem tehetnek a csizmára, ba­kancsra, mert akkor becsapják a dolgozót, Egy lehetőség kínál­kozik csak: anyagot kérni. Egy má6ik problémájukat is szükséges tolmácsolnunk. Ez a következő: nincs megfelelő helyiségük a rendelt részlegük szá­mára. Éppen ezért az a kérésük, hogy az illetékesek az új bér­házak építésénél gondoljanak arra, hogy egy I. osztályú, pazarul berendezett cipőszalon szépen mutatna a Rákóczi úton. A HÁLÁL SZELE Vigyázz!!! Akire rákiáltanak, ijedten ug­rik félre, Mellette több emelet magasságból tompa puffanással egy egész tégla vágódik a föld­re. A csigakötelet tartónak re­meg a keze, fiatal munkatársa pedig zavart sápadtsággal néz szembe vele. Nem tudnak szólni. Mindkettejüket megcsapta a ha­lál szele... Amit írtunk, nem kitalálás. Az eset Kecskeméten, az Üjkollé- gium tetőzetének javításánál tör­tént kedden, két óratájt. Az ott dolgozó munkások egy emelő- csiga segítségével téglát szállí­tottak fel a magasba, de nem akárhogyan. Főként nem szabá­lyosan. Ahelyett, hogy valami ládába vagy hálóba tették volna az építőanyagot, egy hurokkal átkötöttek jó pár téglát és úgy kezdték azt a magasba vontatni. Még szerencse volt, hogy egyi­kük vett magának annyi fárad­ságot és követte a hurkolt tég­lák útját. A szállítmány már majdnem a toronyig ért, amikor az egyik tégla kicsúszott a hurokból és zuhanni kezdett... A többit már leírtuk fentebb. Szeretnénk azonban, ha a Tatarozó Vállalat vezetői levonnák az esetből a megfelelő tanulságot és kellő ki­oktatásban részesítenék az Űj- kollcgium épületénél dolgozókat. Különben őket is megcsaphatja, ha nem is halál, de a börtön szele. Írjuk ezt annál is inkább, mivel a fiatal munkások ijed­tükből felocsúdva azzal tették tűt magukat a leírt eseten, hogy di­csérték a tégla gyártóit, hiszen az anyag viszonylag igen magas­ból esett le és — csodák csodája — mégsem tört össze!?! Anyakönyvi hírek Bajáról SZÜLETTEK: Koza Éva (any­ja neve: Völgyi Margit), Krix Norbert (Heffner Rozália), Pál- falvi Klára (Berta Verona),.Sóly­most Gábor (Lukács Katalin), Faldum József (Körmöczi Kata­lin), Lalák Rita (Asztalos Mar­Az élet védelmében . Egy nap a megyei munkavédelmi felügyelővel ROBOG AZ AUTÖ, fogynak a kilométerek. Ellenőrző körúton vagyunk Ekker Lajos elvtárssal, az SZMT munkavédelmi fel* ügyelőjével. Célunk Baja, tervbe­vettük, hogy megnézzük a mész­égetőt, a cementárugyárat és a fémipari vállalatot: vajon hogy áll most, mennyit javult az utolsó ellenőrzés óta a dolgozók­ról való gondoskodás, a munka­védelem helyzete? Az élet védelmében végzett munka azonban már útközben elkezdődött. Kecskemét és Da­naföldvár között elsőnek a Ja- kabszállási Gépállomás VA 831-es vontatójával találkoztunk s a pótkocsin állva utaztak a rakodómunkások, kísérők. A felügyelő megállást jelzett s az alaposabb vizsgálat sem volt hiábavaló. A vontatón, mint kiderült, nem tartották be az elő­irt óvórendszabályokat. Hiány­zott a ventillátor védőrácsa, úgyszintén a meghajtószij védő­burka is. Alig tehettünk meg két-három kilométert, újabb megállás kö­vetkezett. Ezúttal a Solti Ál­latni Gazdaság VE 430-as von­tatója közlekedett szabálytala­nul. A dolgozók itt is álltak a pótkocsin. Pedig mi kell ilyen­kor? Valami okból egy hirtelen fékezés és egy-két dolgozó márts a mozgó jármű alá bukik. Kész a halálos baleset, vagy egy örök életre rokkanttá, nyomo­rulttá válás. Megyénk mezőgazdasági üze­meiben nyolc halálos baleset volt ebben az évben, melyeknek többsége a szabálytalanul közle­kedő vontatókkal kapcsolatos. És igaza van a felügyelőnek ab­ban, hogy a balesetek megaka­dályozása a vezetők részéről szemlélet kérdése is. Meggyő­ződtünk: lehet úgy közlekedni, ahogyan a szabályok előírják. BAJA KÖRNYÉKÉN több mozgó vontatóval találkoztunk, csodálatosképpen mégis mind­egyiken ültek a dolgozók, mert kellő oktatásban részesültek és a vezetők valószínűleg szigorúan megkövetelik a munkavédelmi óvórendszabályok betartását. Beérve Bajára, mindjárt az el­ső helyen, a mészégetőnél ta­pasztaltuk, hogy a tavalyi el­lenőrzés óta nem sokat javult itt a munkavédelem, hiszen az anyavállalat még a munkavé­delmi felügyelő tavaly keltezett határozatát sem találta, nem­hogy az abban foglaltakat végre­hajtották volna. A mészégetők panaszolták, hogy rossz az ese­tenként 30 mázsa követ szállító csille. Egyrészt gyakran kisiklik az öreg pályán, másrészt csak egy drótszállal van kikötve s így súlyos szerencsétlenségnek lehet okozója. A munkavédelem kérdéseit taglalva, a halálos balesetek egész sorát lehetne leírni, ame­lyeknek áramütés volt az okozó­ja. A Cementipari Vállalat I. sz. telepén az ellenőrzött olvadó biztosító betétek legtöbbje házi­lag volt javítva, szaknyelven: »patkolva«, annak ellenére, hogy a raktárban ott porosodnak az új biztosító olvadó betétek. Mi több: a nem egyszer halálos balesettel járó patkolást már annyira ter­mészetesnek tartották itt, hogy a villanyszerelő, mondhatnánk, rendszert csinált belőle. Nem átallotta ugyanis a biztosíté­kok mellett egy szegre akasz­tani a patkolódrótkötelet, hogy az mindig kéznél legyen! Hogy ez a vállalatnál így van, azért a vezetők felelősek. Sok dolgozó még nem részesült munkavédelmi kioktatásban. A vezetők pedig több c etben is elmulasztották a munkavédelmi havi szemlék megtartását. ENNEK TUDJUK BE azt is, hogy az I. sz. telepen ottjártunk- kor minden képzeletet felülmúlt az egészségügyi létesítmények helyzete. Mivel a vállalat új munkahelyre költözik, reméljüK, legközelebb már nem kell a fen­tiekről írnunk. Kirívó a Bajai Fémipari ''Ä1- lalatnál, hogy bár a vezetők biz­tonságtechnikai vizsgát tettek, mégsem tartják be az általános óvórendszabályoknak azt az elő­írását, hogy minden munkahe­lyen a termelés megkezdésével egyidejűleg biztosítani kell a megfelelő munkakörülményeket is. Lassan ugyanis egy éve an­nak, hogy a vállalat áttelepült új, kényelmes munkahelyére, Adva volt tehát a lehetőség és mégis... A nitrolakk festék gőze, gáza annyira mérgező, hogy belőle legfeljebb egy milligramm lehet egy köbméter levegőben. Ennek ellenére a vállalati munkahelyek közös folyosóin szórópisztollyal festik gyártmányaikat, a vele dolgozók legelemibb védése (gázálarc, szűrőálarc) nélkül. Az impregnáló műhelyben, ahol 380 volt árammal dolgoznak, a ke­zelőnő minden különösebb véde­lem nélkül súlyos, esetleg halá­los áramütésnek van kitéve, ö és számos dolgozó nincs kiok­tatva még a munkavédelmi óvó­rendszabályokra. Folytathatnánk a példák fel­sorolását, ehelyett azonban egy­két számmal illusztráljuk: mit jelent az forintban, ha nem gon­doskodnak a dolgozókról, , ha mostoha munkakörülmények miatt kibetegszenek, vagy szak­ismeret és oktatás hiányában baleset éri őket. 1957. III. negyedévében 14 700 munkanap esett ki Bács megyé­ben a termelésből. Ennek forint­ban kifejezett értéke megdöb­bentően nagy. Jóval felette van 6 milliónak, pedig csak egy ne­gyedévről van szó. S HA MINDEHHEZ nem is számoljuk napi átlagban a 30 forintos táppénzt, kórházi költ­séget és egyéb kiadást, a tények így is gondolkodóba ejtik az em­bert: mi mindent lehetne 6 mil­lió forintból építeni, ha a gyá­rak, üzemek vezetői többet tö­rődnének a munkások védelmé­vel. Sándor Géza git), Horváth Rita (Prágai An­na), Lompert József (Szerda Gi­zella), Molnár Sándor (Rákóczi Gizella), Vukszánkovics Katalin (Schoblocher Teréz), Nyári Györ­gyike (Csámpai Margit), Sztojka Katalin (Csényi Katalin), Hir- ttenberg István (Kristovics Ka­talin), Maszler Katalin (Mille Mária), Sokacz Péter (Walent Magdolna, Frick Zsuzsánna (Su­gár Erzsébet). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Szeitz István és Simity Mária, Szabó Ferenc és Révész Katalin, Geringer György és Tadity Ka­talin, Varga József és Fiedler Aranka, Jakab Jenő és Deli Er­zsébet, Rcitmann János és Ezsi Erzsébet, Debela László és Schneider Erzsébet, Koch György és Ignátz Mária, Nanista Jánosi és Páncsics Emilia, Kreisz Jánosi és Sthéli Terézia, Mátyási Fe-, renc és Markó Mária, Kovács József és Maiina Katalin, Sura- jev Henrik és Fébó Katalin, Csa­tó Zsigmond és Kiss Terézia, Fe­kete Ferenc és Horváth Mária, Pintér János és Pankovics Paulina, Gyulánszki Ferenc és Fischer Mária, Hovai Lajos és Brassói Anna, Frick József és Agatity Mária, Kélesi Antal és Reusz Terézia, Süveges László és Zsubori Magdolna, Varga Já­nos és Kubatov Katalin. MEGHALTAK: Evetovics Já­nos 41, Laki Istvánná Petrovics Erzsébet 81, Baranyi István 69,' Bognár Júlia 75, Sámán Jánosi 83, Kedves János 64 éves, Hor­váth Antal 1 hónapos, L,akatos Elvira 66, Sugár Sándor 64 éves korukban. A Kunszállási Földműves­szövetkezet TEXTILSZAK- MÄHOZ értő BOLTKEZE- LÖT keres 1957. december hó 15-i belépéssel. Jelent­kezés a helyszínen szemé­lyesen. 2220

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom