Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-04 / 284. szám

Szabó Lajos, az SZMT elnöke: A munkások érdeklődéséről, az SZMT segítségéről és az üzemi tanácsválasztásokról Nemrég látott napvilágot a munkás-paraszt kormány és a SZOT közös határozata az üze­mi munkástanácsok választásá­ról. Ennek lebonyolításában a szakszervezetekre nagy feladat hárul. Szerkesztőségünk éppen ezért felkereste az SZMT elnö­két és az alábbi kérdésekre kért tőle választ: KÉRDÉS: Milyen a munká­sok érdeklődése az üzemi taná­csok választásával kapcsolat­ban? VÁLASZ: Az üzemi munká­soknak régi, jogos követelése, hogy az üzemben olyan törvé­nyes jogokat kapjanak, melyek­nek segítségével beleszólhatnak az üzem gazdasági életébe, saját ügyeiknek intézésébe. Sokan sérelmezték az üzemi munkások közül, hogy nem elég demokratikus a légkör üzemeik­ben. Ezeknek a problémáknak a megoldására már az ellenforra­dalom előtt is egészséges kezde­ményezések születtek üzemeink­ben. Az ellenforradalom ezt a kez­deményezést is félredobta és teljesen új emberekből a mun­kástanácson útján több helyütt létrehozták ellenforradalmi szer­veiket. Ezeket a szerveket ma­guk a dolgozók vetették el, ami­kor megismerték igazi céljaikat. A mo6t megjelent Miniszter­tanács és SZOT közös határo­zata nagy érdeklődést váltott ki és mindenhol örömmel fogadták a munkások. Az új rendelet alapján a szervezett munkások és a szervezeten kívüliek, ez­után a demokratikusan válasz­tott megbízottakon keresztül el­lenőrizni és segíteni tudják a Gondoskodjunk a madarak teli védelméről I A hasznos madarak téli vé­delme igen fontos. A cinegék egy-egy gyümölcsösben, éppen a múlt évi vizsgálatok alapján, sokkal eredményesebben irtot­ták a rovarokat, mint a külön­böző vegyszerek. A hasznos énekesmadarak meg­telepítése és elszaporítása nem­csak a gyümölcsösökben, de a szántőCöldön is elsőrendű érdek, ezért mar most gondoskodjunk mesterséges téli etetőkről. A madarait téli védelmével kettős célt érünk el: részben megmentjük a téli fagytól őket, részben odacsalogatjuk a gyü­mölcsösbe, ott megtelepszenek s a rovarok pusztításával sokat segítenek. Kertjeinkben közel 80 féle énekesmadár él s szorgal­masan gyéríti a kártevőket. Ha ezeket védjük, magunknak biz­tosítunk hasznotj vállalat gazdasági tevékenysé­gét. Különösen jól fogadták azt, hogy több olyan kérdésben, amely közvetlen érinti őket, maguk határozhatnak. Például a nyereségrészesedés feltételei­nek meghatározása, az élüzemi címmel járó pénzjutalom oda­ítélése, munkaruhaelosztás, stb. Említésre méltó, hogy nem­csak a fizikai munkások, ha­nem a gazdaság vezetők is — egy-két személy kivételével — jól fogadták és segítőtársat látnak az üzemi tanácsokban. KÉRDÉS: Az SZMT megtár­gyalta c a kormányhatározatot cs a választásokat illetően ho­gyan határozott? VALASZ: Az SZMT a SZOT- elnökség határozatát már a nyilváno6ságrahozás előtt tár­gyalta a tb-elnökökkel. A szakminisztériumok és a szak- szervezeti központok a rendelet alapján végrehajtási utasítást dolgoznak ki. A párt megyebi- zottságával egyetértésben terü­leti bizottságaink saját terüle­tükre a szervezési és politikai programot most készítik el, me­lyet megyebizottsági ülésen is megtárgyalnak. Az SZMT, a határozat végre­hajtásának ellenőrzésére elvi és módszer beni programtervet ké­szített, mivel az üzemi tanács egy egészen új szerv, s eppen ezert működésével Kapcsolatoan több elvi és gyakorlati problé­ma jelentkezik majd. Mire gondolok itt? Hogyan dolgozzék az igazgató, az iizemi tanács, a szakszervezet, hogy egymás között helyes legyen a viszony. Vagy az üzemi tanács hogyan dolgozzék, hogy ne sért­se az igazgató egyszemélyi fe­lelősségét, hanem azt növelje, de ugyanakkor lényeges válto­zást is hozzon munkája az üze­mi demokrácia fejlesztésében — a dolgozók javára. Tehát egy­részt a kapott joggal tényleg ho­gyan éljenek, másrészt valóban segítői legyenek az üzemi rend, a fegyelem, a dolgozók nyugal­mának megteremtésében. Ezek­nek a problémáknak megoldá­sára határozatot hozni nem le­het, ezért olyan álláspontot képviselünk, hogy minden ve­zető az üzemben, a helyszínen segítsen a problémák és bajok megoldásában. KÉRDÉS: Hány helyen és mi­lyen ütemben lesz az üzemi ta­nácsok választása? VÁLASZ: A megyében 124 helyen lesz önálló üzemi tanács. A választások előkészítését de­cember 20-ig megyei értekezle­teken tárgyaljuk meg a gyárak, üzemek igazgatóival, a párt- alapszervezetek vezetőivel, vagy üb-elnökökkel. Az üzemekben a választáso­kat lépcsőzetesen fogjuk végre­hajtani. Az első lépcső decem­ber 10-től január 15-ig tart. Ebbe a lépcsőbe tartoznak a je­lentősebb szakmák közül a kon­zervipar, faipar, malomipar és a helyi ipar legnagyobb üzemei. A második lépcső január 15-től február közepéig tart. Ide tar­toznak megyénk mezőgazdasági szocialista szektorainak többsé­ge, a szeszipar, söripar, vas­ipar, szerelőipar. A harmadik lépcsőbe tartozik a paprikaipar, a tejipar, a magas- és mély­építőipar, tégla- és cserépipar. Az üzemi tanácsok megvá­lasztása előreláthatólag április 15-e körül fejeződik be, Kézi ásóíúrók, csőr lök, csapágyak, hengerelt áruk keresnek új gazdát A felesleges szerszám, anyagkészlet, fel nem használt készáru úgy nehezedik egy vállalatra, mintha az ember malomkövet ci­pelne. Éppen ez váltotta ki azt az intézkedést a Bányászati Be­rendezések Gyára igazgatójából, hogy elrendelje a felesleges kész­letek értékesítését. Az anyag-áruforgalmi osztály már számbavette azokat a dol­gokat, amelyek új gazdára várnak. Ezek szerint raktáron hever nyolc motoros-, harminc kézicsörlő. Az utóbbit közvetlenül a fo­gyasztóknak akarják átadni. Ezenkívül komoly értéket képvisel az a 17 darab Rotari golyóscsapágy, amelyet a mélyfúrások tud­nak jól alkalmazni. Az illetékesek már szóltak ebben az ügyben a mélyfúrósoknak, de ők még nem nyilvánítottak véleményt. Amiről az alább szólunk, az érdekes Bács megye számára is. Harminckét kézi ásófúró hever a raktáron. Ezeket az ásúfúrókat jól tudják hasznosítani a szőlő- és facsemeteültetéssel foglalkozó vállalatok. Éppen ezért felhívjuk a figyelmüket, hogy ebből az Len hasznos szerszámból itt tudnak vásárolni. Csak a jelentősebbeket soroltuk fel. Ezenkívül még igen sok és sokféle hengerelt acél hever raktáron, melynek értékesítése folyamatcsan történik. Ilyen módon akar megszabadulni a gyár a vállaira nehezedő malomkőtől. Ilyen volt az első szeminárium liszaújfalun Este fél 6-kor a pártokta­tást vezető elvtárs feláll, széj­jelnéz és számbaveszi a jelenlé­vőket, az Időszerű kérdések tan­folyamának hallgatóit. Mindnyá­jan itt vannak. Nincs hiányzó. A teljes létszám most nem az ál­lását féltő és kevés kommunistá­ból állók kis csoportja, hanem a párt, a szocialista építés bátor es tántoríthatatlan harcosai az ittlévők, akik tanulni és a min­dennapi problémáikat megvitatni jöttek össze. Az oktatást vezető Kiss József elvtárs rövid előadást tart, s azután megnyitja a vitát. Az ér­deklődés várakozáson felüli. Egyik felszólalást a másik követi. A mai foglalkozás tárgyát a for­radalom és ellenforradalom kö­zötti különbség meghatározása, a népi demokrácia megerősítéséért és az ellenforradalmi erők elszi­geteléséért vívott harc kérdései­nek megbeszélése képezi. A vita Rákosi és Gerő szemé­lyének, magatartásának, hibái­nak elemzésével indul meg. Sokan hozzászólnak. A sze­minárium részvevői arra a meg­állapodásra jutnak, hogy Rákosi és Gerő elvtársak izig-verig kom­munisták voltak és azok is ma­radnak, azonban vezetésük sok hibával volt terhelve és így igen súlyos károkat is okoztak. Me­revségük gátolta a helyes lenini munkamódszer kialakulását. A szeminárium részvevői azonban azzal is foglalkoztak, hogy Rá­kosi és Gerő elvtárs számos ér­demet is szerzett munkásságával a népi hatalom kivívása és a szo­cializmus építésének megkezdése közben. Ezután újabb kérdés me­rült fel. Több elvtárs az iránt ér­deklődött, hogy 1956. november 4-én — a Szovjetunió segítségé után — megszűnt-e az ellenfor­radalom hazánkban. A hozzászólók úgy foglal­tak állást — és azt hiszem, he­lyesen, hogy novemebr 4-én csak elkezdődött az ellenforra­dalmi erők szétzúzása. Ugyanis a fegyveres bandákat a szov­jet hadsereg segítségével szétzúz­tuk, azonban a fegyver nélkül maradt ellenforradalmárokkal az újjáalakult, illetve újjászervezett pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a köréje tömö­rült, munkáshatalomhoz hű dol­gozók vették fel a harcot. Pártunk és a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány vezetésével a dolgozók egyre nagyobb töme­geinek megnyerésével visszaszo­rítottuk az ellenforradalmat és megindítottuk, biztosítottuk a nyugodt, békés termelőmunka előfeltételeit. A hozzászólók közül többen megemlékeztek a baráti államok, mindenekelőtt a Szovjetunió mérhetetlen gazdasági segítségé­ről is. Vita közben külpolitikai kérdések is felmerültek. Va­lamennyien megbélyegeztük az Egyesült Allamók hidegháborús politikáját és a Szíria ellen irá­nyuló agresszív cselekedeteket, melyek fő irányítói a dollárpo- litikusokl Olyan nagy volt a szemináriu­mon a vitatott kérdések iránti érdeklődés, hogy több probléma megtárgyalását a legközelebbi foglalkozásra halasztottuk. Vajon mi okozta ezt a nagyfokú érdeklődést? Az okta­tás új formája és tartalma. A hallgatók önként jelentkeztek szemináriumra, örömmel vesz­nek részt a foglalkozásokon. Az élethez közelálló napi prob­lémákkal foglalkozik a tananyag. bnkéntesa vitában való részvétel is. Otthonias, közvetlen légkör jellemzi szemináriumun­kat. Mindenki szabadon kifejt­heti véleményét, s ha téved» azt elvtársiasan bírálják, kiigazítják. Biztos vagyok abban, hogy ez az oktatási forma valamennyiünk­nek sokat fog nyújtani c* nem lesz lemorzsolódás, mert valamennyien önként jelentkez­tünk, szívből-lélekböl tanulni akarunk, hogy eredményesebben végezzük munkánkat és hogy másokat is taníthassunk. Ifj. Kiss József hallgató, Tiszaújfalu f HÍREK A Kommunista Ifjúsági Sző-* vétség megyei bizottsága a kö­zelmúltban összeállította oktatási munkatervét. Az előirányzat sze­rint »Ifjúsági esték«, vagy »Az ifjúság fóruma« címmel szervez­nek előadássorozatot, ezenkívül Ü lök a Halászcsárdában, vacsorázom, a szomszé­dos asztalok mellett is mind foglaltak a helyek. Vagy tucat­nyian fogyasztjuk a 6ötétvörös halászlét, belefelejtkezve ízbe­lébe, az evést élvezni tudók ügy buzgalmával szopogatva a csontokat, szálkákat. A pult mellett többen állnak, isznak. Vége a nap dolgosabbik Jelénck-harmadának, dukál hát egy-két 6priccer, vagy_ »tisztán Eérem, mert a vizet még mosa- Eodáshoz sem szeretem«. Egy negyvenkörüli, zömök, pirospozsgás emberke is iszik, az ebben gyakorlottak fölényé­vel: csak szájába veszi a poha­rat és úgy beönti tartalmát a torkába, akárha egy csatorna nyiladékába tenné. Ez nem volna feltűnő, mert az ilyenfajta ember, sajnos, nem fehér holló Kecskeméten, hét beöntés között azonban be­szél is a koma. s arra már le­hetetlen nem odafigyelni. Emitt tányérfenékhez is koc­cannak a kanalak, hirtelen, egy pillanatra, bizonyítva, hogy a 1 udatot, amit eladdig az étel él­vezése töltött el, szórás érte, — de utána megmer ülnek ismét a Vízió a Halászcsárdában kanalak és mindenki eszik, eszik és eszik. A puit mellől pedig az ada­tik tudtára az egész csár­dának, hogy a pirospozsgás haj­danában őrmester vala, de olyan ám, az árgyélusát, hogy remegett tőle a zöldfülű újonc szíve, akár a nyárfalevél. Akkor volt ő valaki, mert olyan valaki volt ő, hogy... klutty — és két deci ismét leomlik a torkán. — Meg a Felvidéken, pajti­kám — óbégatja két cimborája fülébe —, amikor átkeltünk az Ung folyón — és hősiességére emlékezvén, mintha lovat érez- ne maga alatt, még meg is emelkedik kicsit, s úgy néz kö­rül, mintha szeme nem vérben, hanem dicsőségben úszna. Aztán danászni kezd: »...Zúg­va szá- llamagyar, turú-lma- dár...« Ö gájdol, — a kanalak pedig szaporán megmerülnek a ha­lászlében, a halászlevekben, és esznek a szájak, esznek, esz­nek. > i Ennék én is, de nincs már íze a finom ételnek, mert nem az ínycsiklandó halhúst látom, ha­nem bakákat látok, a Kárpátok szurdokjaiban vonulni, cuppogó sárban, mezítláb, lerongyolódva, éhesen, halálos kimerültségben; egyszerű katonákat látok vacog­va a fészerekben, a lövészárok­ban, — és őrmestereket látok, ezt, ezt a tenyeret csiklandósra ingerlő képűt látom, ahogy za­bái, iszik idegen házakban, ahogy bilgerlistől belefekszik másnak az ágyába, látom, ahogy talpnyalóan, sunyi alázattal je­lent a tiszturaknak, s hallom, ahogy a hörcsög agreszívitásá- val ordít, üvölt, nem, nem a lö­vészárokban — odáig ő sohasem merészkedett —, hanem hátul, ahonnan a rohamra vezényel­ték, űzték-hajszolták egyszerű emberek tíz- és százezreit, igen, négyszázezer embert zavartak bele a halálba. Miért? A tiszt- urakért, az őrmester urakért, hogy inig amazoknak minél na­gyobb legyen a rablott hatalma, emezek annál nagyobb bunkó. korbács lehessenek a kezükben. És látom Sanyi bátyámat, azt a tisztaszívű, keményöklű vas­munkást, akit 1943 januárja óta már soha nem láthatok, aki mö­gött, mint egyszerű katonának a feljebbvalója ott üvöltött, pisztolyt forgatott az őrmester úr, hogy menjen, pusztuljon el, — úgy látom én most Sanyi bá­tyámat, mint .aki bejön a Ha­lászcsárdába, "körülnéz,... az­tán odamegy a bajdanvaló őr­mester úrhoz, s a vasat is meg­puhító kezével irtózatos pofont ken le neki, a négyszázezer tár­sa nevében is,... aztán szó nél­kül galléron ragadja és kivágja az ajtón, mint a rongyot, 10e csak vízió az egész. Nem történt semmi. Megy minden, ahogy eddig. A pultnál gügyög az irredentiz­mus, — az asztaloknál blögyböl a halászlé. S talán a szívekben, az agyak­ban — én hiszem — ott kínoz a lelkiismeret is, hogy a holtak helyett tenni, cselekedni kellett volna nekünk, az élőknek! Tarján István a megyében négy helyen ifjúsági akadémiát indítanak. A KISZ-szervezetek gazdag témakörből állíthatják össze a fenti előadások programját. Töb­bek között előadást lehet tar­tani: 1. a KISZ országos értekez­letének anyaga, 2. viselkedés, il­lemszabályok, öltözködés — fiúk nak, lányoknak, 3. a szocialista társadalmi rend, 4. mit akartak Nagy Imréék?, 5. a tömegsport helyzete, 6. szovjet technika, stb. * A Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárának üzemi pártszervezete legutóbbi pártve­zetőségi ülésén a termelés párt- ellenőrzésének kérdésével és a pártcsoportbizalmiak munkájá­val foglalkoztak. Hiányosságként állapították meg, hogy a párt­csoportbizalmiak nem tartják meg a pártcsoport-értekezleteket. Elhatározták, hogy a pártcsoport­vezetőket a jövőben rendszere­sen összehívják és megbeszélik velük a pártcsoport tagjaival való foglalkozás kérdéseit. Az időszerű politikai és gazda­sági kérdések ismertetésére a kalocsai járás termelőszövetke­zeteiben november 20 és 25 kö­zölt nyilvános párlnapot tartot­tak. # A dunavecsei járásban a KISZ- vezetők többsége részt vesz a pártoktatás valamelyik tanfolya-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom