Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-26 / 277. szám
Az Országos Nevelőintézet hivatalos átadása Több száz ember gyűlt össze Vasárnap a kecskeméti pedagógus árvaház dísztermében az intézet hivatalos megnyitásának ünnepélyére. Az ünneplők kö- eött szép számban voltak jelen |bz intézet régi növendékei, az elnökségben pedig a megyei és a városi tanács vezetői mellett helyet foglalt Jóboru Magdolna, a művelődésügyi miniszter he- íyettese és Kerék Péter, a Pedagógus Szakszervezet központi Vezetőségének tagja is. i Tóth Ferenc elvtárs, az inté- eet igazgatója, ünnepi beszédéiben ismertette az árvaház újra- ■negnyitásának körülményeit, a (nevelőtestület kéthónapos mun- Ikájának eredményeit és köszö- inetet mondott mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy a pe- Idagógusok árvái újra otthonra teljenek. Ezután Jóboru Magdolna elvtársnő emelkedett szólásra. Elmondta, hogy a Művelődésügyi Minisztériumba Pgyre Stöbb kérés érkezett az ország minden részéből, hogy nyissák meg újra a pedagógus árvaházat. A minisztérium éppen ezért nagy örömmel fogadta a Bács megyei tanács nemes ajánlatát, hogy helyet biztosítana az intézetnek. Jóboru elvtársnő a nji- nisztérium és az egész ország pedagógusai nevében köszönetét mondott azoknak, akik fáradságot nem ismerve munkálkodtak az árvaház újramegnyitása érdekében. A következő felszólaló, Kerék Péter elvtárs, a szakszervezet képviselője volt és megígérte, hogy továbbra is segíteni fogják anyagiakban és egyebekben az intézet munkáját. Ezután Antal Endre, az árvaház régi növendékeinek nevében örömét fejezte ki, hogy e falak újra a pedagógus árvák otthona. Mi annak idején egy nagy családdá forrtunk össze. Ez a testvéri érzés végigkísér bennünket egész életünkön. — Itt több példát sorolt fel, hogy a régi árvaházi növendékek hogyan segítenek egymáson, ha bajba kerülnek, A DUNAVECSEI JARASBAN A dunaegyházi Gazdakör rendezésében nagyszabású vacsorát .rendeztek, amelyen több mint »kétszázötvenen vettek részt. .Ezen a baráti találkozón képviseltették magukat a párt és társadalmi szervek vezetői is. A KÖRSÉTA A KECSKEMÉTI ÜZEMI KULTÚROTTHONOKBAN vacsora reggelig tartó tánccal fejeződött be. * Az após tagi községi művelődési otthonban jól sikerült táncmulatságot rendeztek. * A dunavec'-i KIS Z-szervezet Katalin-bá' ' rendezett, amelyen több száz fiatal vett részt, 1 A Szakszervezetek Megyei Takácsának kultúrotthonában vasárnap este zenés, táncos összejövetelt rendeztek. A Kecskeméti Építők kultúrotthonában vasárnap reggel 8— 13 óráig gépkocsivezető képesítési tanfolyam indult, amelyen 72 hallgató vett részt. Délután 3-tól 5-ig és 5-től 7-ig bemutatásra került a »Holnap már késő« című olasz film Mindkét előadáson telt ház volt Nagy napjuk volt vasárnap a kecskeméti gyermekeknek A Katona József Színház nézőterét vasárnap egy délelőtti és egy délutáni előadáson zsúfolásig megtöltötték a legifjabb kecskeméti nemzedék »képviselői« és a szülők. A budapesti gyermek művészegyüttes »Csipkerózsika« előadása valóban kedves élményt nyújtott és egyben azt a tanulságot is szolgáltatta jó lenne, ha rendszeresebbé válnának az ilyen előadások, gondoskodnának gyermekeink szórakozási igényeiről is. Baráti találkozót rendezett a kiskunhalasi határőrség Ugyancsak vasárnap hajnalig voltak világosak a kiskunhalasi KISZ-székház ablakai. A kiskunhalasi határőrség disznótoros (vacsorával egybekötött ismerkedési estet rendezett, melyre meghívták a honvéd elvtársakat, valamint a párt- és a tömegszervezetek vezetőit és tagjait. Gyenge felhajtás, magas árak a kecskeméti állatvásáron Á hagyományos kecskeméti országos állat- és kirakodó Katalin napi vásár meglepő eredményekkel zárult. Évek óta nem emlékeznek a vásárlók ilyen gyenge felhajtásra. Az állatvásáron 267 lovat, 19 csikót, 340 szarvasmarhát, 87 borjút, 10 hízott sertést, s mintegy 500 sovány sertést, 87 birkát bocsátottak áruba. A felhajtás gyengének mondható, ezzel szemben az árakat igen magasra tartották. Igaz, hogy az eladásra szánt állatok igen jó erőben voltak. Egy- egy jó fejőstehén 8000 forintért cserélt gazdát. Az általános vélemény szerint a gyenge felhajtás és a nagy árak a jó takarmánylerméssel függenek össze. A paraszti gazdaságok zöme megfelelő menynyiségű takarmányt tudott tartalékolni télre, s nincs rászorulva, hogy állatállományát eladja. A nagyobb vásárok, a mozgalmasabbak tehát tavaszra várhatók. A vásár ideje alatt az Állami Áruház és több kiskereskedelmi bolt is nyitvatartott. Persze, forgalmuk csak a vásárral arányosan alakulhatott ki. Az Állami Áruház közepes bevételre tett szert, de jellemző, hogy a napi fprgalom mintegy 30 százalékát a konfekció áru képezte. Sokan keresték a csizmákat, bakancsokat, jelentős mennyiségű magasszárú női cipőt és féj-fi fehérneműt is vásároltak. Kötött holmi és méteráru iránt viszont nem volt nagy a kereslet. Liba-, kacsa-, tyúk-, polykaTÖLLUT magas napi áron vásárolnak a helyi [öldmüves - szövetkezetek Király Ferenc az árvák hozzátartozóinak nevében köszönte meg a pártnak, a kormánynak és mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy az árvák és félárvák ilyen szép otthonra találtak. A szovjet iskola igazgatója, KomenKo elvtárs sok sikert kívánt az árvaház nevelő kollektívájának munkájához. Az ünnepséget az arvaház növendékeinek és nevelőinek kulturális műsora követte, majd délután szülői értekezletet tartottak. Este a kecskeméti Bar- tók-kórus tartott magas nívójú hangversenyt Lőrincz Béla karnagy vezényletével. Kiviiágos virradatig vasárnap hajnalig tartott Kiskunhalason a termelési bizottság által rendezett ünnepi találkozó. A városi vendéglő hófehér abroszokkal terített asztalait 240-en ülték körül, termelési bizottsági tagok, meghívott dolgozó parasztok és családtagjaik. A vacsora előtt került sor a kecskeméti »Hírős napok« mezőgazdasági kiállításán díjat nyert halasi termelők megjutalmazá- sára. Három díszes serleget, értékes jutalomtárgyakat és elismerő okleveleket Dunai elvtárs, a városi tanács elnökhelyettese adta át a boldog nyerteseknek, Beszédében hangsúlyozta, hogy a »Hírős napokon« aratott siker a termelési bizottság munkájának koronája. Ezután a birkapörkölttől párolgó tányérok és a sűrűn koccintásra emelkedő poharak vették át a szerepet. A vacsorát követő bál hangulatáról áz étterem kitűnő zenekara gondoskodott. wusbí'MM*' Prémium a fizikai munkásoknak Az átlagbér ellenőrzés bevezetése nem ment könnyen a Bányászati Berendezések Gyárában sem. De addig-addig kutatták a célhoz vezető utat a gyár műszaki vezetői, a párt- szervezet és szakszervezet, míg sikerült megtalálniok. Ezek szerint a termelés gazdaságossága érdekében bevezették a munkásoknál is a prémiumrendszert. Prémiumot kap az a csoport, vagy egyénileg dolgozó, aki túlteljesíti a tervet, csökkenti a gyártmányok önköltségét. Ha azonban nem teljesítik a tervet, akkor a teljesítésnek megfelelően levonnak a dolgozó béréből. Ezt az új módszert most vezették be. Az októberi teljesítmények alapján — figyelembe véve a részleges fizetésrendezé6t — 37 oTTo forinttal kaptak többet a legjobbak, mint az azt megelőző hónapban. Prémiumban részesült a Sarusi-csoport, a Gax-kocsikat készítők és még többen. Ha ezt az összeget hozzáadjuk a fizetéshez, akkor megállapíthatjuk, hogy a fizikai dolgozók átlagbére 100 forinttal növekedett. J A Tervhivatal vagy a MEK? A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat jellegénél fogva üzleti kapcsolatban áll a Heves megyei MÉK-kel, ugyanis a MÉK gyűjti össze a megyéből azt a baromfit, tojást, amelyet a gyúr feldolgoz. Csakhogy az utóbbi időben az átadásnál zökkenők varinak, ezért azt kell írnunk: csak adná át. Ez pedig azért van, mert a Heves megyei MÉK vezetője annak ellenére, hogy a Tervhivatal számukra előírta, hogy ez évben 23 vagon baromfit kötelesek átadni a gyárnak, ők dacolva a felsőbb utasítással, csak 10 vagonra akartak szerződést kötni. Igen furcsa ez a helyzet. Különösképpen azért, mert a MÉK a felvásárlást az állam pénzéből eszközli. A vásárlás nyereségéből pedig vajmi kevés jut az állam kasszájába. Ettől függetlenül meg kell mondani azt is, hogy az ilyen eljárás veszélyezteti az exporlterv teljesítését, s egyúttal felvetődik az a kérdés: ki irányítja a gazdasági életet Hevesben, a Tervhivatal, vagy a Heves megyei MÉK? Az illetékes vállalat vezetőinek az a véleménye, hogy nem ártana e »kiskirályokat« korlátozni a népgazdasági érdekeket veszélyeztető Önállóságukban. Folyamatosan történik a bányászlakások átadása A Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat Komlón a napokban adta át az első 18 lakásból álló ízléses bányászlakás- tömböt. A jövő héten újabb 16 lakást adnak át,.s ezt követően minden héten nő majd az átadóit lakások száma. Az év végéig a szakipari munkák befejezésével 196 lakáshoz jutnak Komló bányászai. Erőt adó beszélgetés Kesetsxorítanak. — Akkor megállapodtunk tehát, megértettük egymást... — Meg. Ügy lesz,- ahogy megbeszéltük, titkár elvtárs — válaszolja Orbán Béla, a Kecskeméti Csatorna- és Vízművek rakodómunkása, — s mosolyogva, határozott léptekkel indul a kijárat felé. A pártirodában hárman maradunk. Dudás Mihály párttitkár, Farkas Pál összeíró és én. A helyiség tiszta, ünnepélyes. Ide hivatják a párttagokat, itt állítják ki a tagkönyvcseréhez szükséges kartonokat és itt beszélik -meg a pártmunka problémáit. Eddig Tassi Lajos igazgatóval, Korom Péter gépkocsi- vezetővel és Orbán Béla munkással beszélgettek. Valameny- nyien a nekik legjobban megfelelő területen vállaltak pártmunkát. Rajtuk kívül még két elvtársat hivattak. Tereeskeinére várakozunk most. De nem sokáig, már itt is van. Leül az asztal előtt álló székre, otthonosan kényelembe helyezi magát, hiszen elvtársak, ismerősök között van. Kezében tartja az MSZMP kékszínű ideiglenes tagsági igazolványát és személyi igazolványát. — A tagkönyvcsere ügyében hivattak? — Igen. No meg egy kicsit beszélgetni is szeretnénk. Sose árt egy kis eszmecsere. Azt hiszem, ez mindnyájunknak hasznára válik. Akkor sem sértődünk meg, ha hibáinkról beszél. Aki dolgozik, az néha hibázik is. Szóval őszintén és nyíltan ... meg azután nekünk is van kérésünk. A pártmunkára gondolunk. — Sejtettem. És örülök is, hogy ez most szóbajöliet. Ami a pártmunkát illeti, az elől én nem zárkózom el. Azért léptem a pártba, mert a párt politikáját helyeslem és megvalósításában is i részt akarok venni. Egyébként a titkár elvtárs ismer engem. Úgy gondolom, hogy nekem elsősorban az asszonyok között kell pártmunkát végeznem, a pártot képviselni. Asszony vagyok, családom van. Amikor itt abbahagyom a munkát, otthon kezdem a másik műszakot. Tudják, milyen elfoglaltsága van egy asszonynak? Takarítás közben szoktam meghallgatni a rádió híreit, az újság cikkeket pedig legtöbbször a férjem meséli el este, amikor lefekszünk. Szóval sok az elfoglaltságom, a nőtanácsban azonban szívesen dolgozom. Nemcsak magamért, hanem a gyermekekért is. — És mondja, mit csinálnak most a nőtanácsban? — szól közbe Farkas elvtárs. — Pontos tervünk még nincs. De mindenekelőtt a gyermekek neveléséről szeretnénk előadásokat tartani. Segíteni akarunk az anyáknak, hogy gyermekeikből szorgalmas, becsületes, munkaszerető embereket és jó hazafiakat neveljenek. Dudás elvtárs,a párttitkár, székében hátradőlve hallgatja, s csöndben cigarettázik. Közben néha-néha, olajos tenyerével végigsimítja apró ráncokkal barázdált homlokát és rövidre nyírt, tömör szőke bajuszát. — Nagyon helyes — mondja, mikor megszólal. — Csak így tovább. Ha problémája van, vagy lesz, jöjjön csak hozzánk, mindig rendelkezésére állunk. Ezután hosszabb szünet következik. Úgy látszik, hogy a beszélgetést ezzel be is fejezték. De nem ... Újra Terecskeiné szólalt meg. — Beszélhetek őszintén? — kérdezte. — Hogyne, csak nyugodtan. Ezt várjuk magától, egyenes, nyiltbeszédű asszonynak ismerjük. — Nem tudok nyugodt lenni, mondják meg, jól látom-e a dolgokat, ha nincs igazam, azt is mondják meg. Én úgy látom, hogy bár sokat beszélünk az intrika káros voltéról, de ez nálunk még nem szűnt meg teljesen. Vannak elvtársak, akik, ki tudja, miért — valószínű, a bírálat miatt megsértődtek — és azt tapasztalom, hogy rossz szemmel néznek rám. Ezek olyan csendben haragvó elvtársak. Mondják, mikor lesz már itt nyugodt légkör, mikor tudunk mind a két kezünkkel pártmunkát végezni? — Ismerjük a problémát — válaszol® Dudás elvtárs, — higgye el, ez nekem is sok gondot okoz. Hogy másképpen legyen, az viszont mindnyájunkon múlik. Legutóbbi taggyűlésünkön ebben a dologban már állástfogl altunk. Azokat, akik a jövőben is intrikálnak, személyre való tekintet nélkül fegyelmi elé állítjuk. Segítsen nekünk. — Szívesen, de azt kérem, hogy a titkár elvtárs mindig olyan határozott és erélyes legyen ebben a dologban, mint a legutóbbi taggyűlésen. — Ebben igazat adok magának. Amit elhatároztunk, azt most komolyan meg is akarjuk valósítani. Valóban tovább nem lehet tűrni, hogy az ilyen belső viták megbénítsák, lekössék erőnket. Meg aztán nem elég a magunk ügyével törődni, ott kell lennünk az emberek között, azok problémáival kell foglalkoznunk, hogy felsorakoztassuk őket a párt célkitűzéseinek megvalósítására. És így folytatták a beszélgetést még hosszabb ideig. Utjr látjuk, a Csatorna- és Vízgazdálkodási Vállalat pártszervezete helyesen értelmezi a tagkönyvcsere tennivalóit. Terecskei elvtársnőt sok dolog nyugtalanította, amikor a pártirodába benyitott, de amikor elment, már mosolygott, magabiztosabban, előbbrelátóbban ítélte meg a helyzetet, a feladatokat. Nemcsak kartonját állították ki, hanem megnyugtatta,- erősítette, bátorította az ott lefolyt beszélgetés. így a helyes! így kell ezt másutt is csinálni! — Naan József —»