Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-24 / 276. szám
dl queulÁ faríni nyomában jfr-S r P áOl R n>T-T Vasárnapi sportműsor Valamikor az első világháborút megelőzően olyan sokra tartották megyénkben a gyümölcs- termelés hulladékának és a szőlőtörkölynek az ipari feldolgozását, hogy minden dűlőnek volt egy kis üstje, ahol a gazdák kevés költséggel jó pálinkát főztek ebből a napjainkban sok helyen elpocsékolt anyagból. A világháború végén ezeket a kis üstöket mind összeszedték és rézből készült alkatrészeiket hadi célra beolvasztották. Azóta, a két világháború között próbáltak javítani ezen a helyzeten, de az első érvágás olyan nagy volt, hogy megyénk szeszfeldolgozó ipara még ma sem tudta kiheverni az akkor ejtett sebeket. A második világháború után a nagyobb főzdék mellett megmaradt ugyan 120 darab kis üst, de mivel egyideig ez is afféle csákiszalmája volt, jelenleg csak 75 van használható állapotban, melyeket szép eredménnyel a földművesszövetkezetek üzemeltetnek. Részint az elmondottak, részint pedig annak következtében, hogy a Szeszipari Vállalat telephelyeire a távoleső szőlős és gyümölcsös vidékekről igen költséges, tehát nem kifizetődő a szesznek való elszállítása: ezért Báes megyében a felmért adatok szerint 1955/56. évben mintegy 2000 vagon törköly ment veszendőbe, amiből 20 millió forint értékű jó minőségű pálinkát nyerhettünk volna. Ez a szám igen nagy, mégis azt kell írnunk: a szőlő- és gyümölcsösterületek növelésével a megye szesziparának fejlesztése nem történt perspektivikusan. Inkább stagnált, vagy helyenként visszaesett, pedig az ilyen ipari befektetések, mint ezt a tapasztalatok bizonyítják, még az évben megtérülnek, hiszen újabb szeszfőzdék létesítésével, újabb kis üstök felállításával olyan anyagokból nyerünk milliókat, ami kapacitás hiányában pillanatnyilag majdnem a semmivel egyenlő. A megyei tanács végrehajtó bizottsága — ezt a már eddig tett lépések bizonyítják — teljesen tisztában van e nagy lemaradással és igyekszik pótolni, amit lehet. Mivel a jelenleg működő üzemek mellett az állandóan növekvő szőlő- és gyümölcstermés egy részének szeszipari feldolgozásához legalább 500 kis üstre lenne szükség, ami a rézhiány miatt igen nehezen állítható elő: a jelenlegi helyzet enyhítését többféleképp is szorgalmazzák. Értesültünk, hogy a Szeszipari Vállalat 11 főzdéjének kapacitását a közeljövőben úgy fokozzák, hogy a szőlőshatároknak a szeszfőzdéktől távoleső részein felvásárló és gyűjtő telepeket létesítenek, miáltal a gazdáknak kifizetődő lesz a cefre és törköly eladása, a Szeszipari Vállalatnak pedig a kapacitás bővítésével megtérülnek az így összegyűjtött anyagok nagyüzemi szállítási költségei. Hasonló igyekezettel új szeszfőző és gyűjtőhelyek létesítésével, illetve növelésével tervezik segíteni a gyümölcscefre és szőlőtörköly ipari hasznosítását megyénk földművesszövetkeze- lei. Mindez mégis kevés. A megyei tanács éppen ezért tervbe vette, hogy erejéhez mérten a súlyponti községekben (Kiskőrös, Kecel, Hajós, Kerekegyháza, Izsák, Tiszakécske, Tázlár, Császártöltés, Akasztó, Imrehegy, stb.) több mint félmilliós költséggel megyei Szeszipari Vállalatot létesít, melynek üzemegységei fő feladatként bérfőzést végeznek majd a termelőknek. A szeszipar kérdéseit vizsgálva a kapacitás és a feldolgozás nehézségei mellett külön gondot okoz az a pillanatnyi helyzet, hogy megyénk régen híres, kiváló minőségű pálinkakészítményei nagyrészt kommersszé váltak. A megyei tanács távlati tervében ezért szerepel egy pálinkafinomító cs palackozó vállalat felállítása Kecskeméten, miáltal elérhetővé válik, hogy szeszipari termékeinket — barack, meggy, cseresznye, szilva, körte, eper és törkölypálinkán- kat — export minőségben gyártsuk és palackozzuk. Ha mind ezek a lépések nem is oldják meg gyökeresen a megyei szeszipar kérdéseit, eredményük már a közeljövőben az lesz, hogy több millió forint értékű gyümölcscefrét és szőlőtörkölyt men tünk meg a pusztulástól. Kitűnő szórakozást nyújt egy világvevő rádió Kapható már 870-Ft-tói az. álla - mi es (öldmdve^zövctkczcti boltokban. Dolgozó parasztok! I I Egyéni gazdák! Lépjetek be tagnak a föidmiivesszövetkezetekbe! A befizetett részjegyek és a szövetkezeti boltokban vásárolt áruk után visszatérítésben részesülnek a szövetkezeti tagok. 1442 MINDKÉT NB II-ES csapatunk Budapesten vendégszerepei. Nehezebb dolga mindenesetre a bajaiaknak van. A BVSC ellen kell kiállniok a bajnoki pontokért. A Bajai Építőknek nincs vesztenivalója, s ha teljes lelkesedéssel feküsznek a küzdelembe, meglepetést is okozhatnak. A Kecskeméti Dózsa ellenfele a Bp. Vörös Meteor. A fővárosi csapat jelenleg ismét feljövőben van és a Csordással megerősített K. Dózsának legalább olyan játékot kell mutatnia, mint a BVSC ellen az első félidőben, hogy pontot vagy pontokat szerezzen. AZ NB III-BAN megyei csapataink nagyobb része idegenben kísérli meg a pontszerzést. Legnehezebb dolga a KTE-nek lesz Szentesen. Kecskeméten a jó formában levő Építők a nagylakiakkal mérkőznek. Az Építőknek rendkívül fontos a két pont. Kiskunfélegyházán rangadó mérkőzés lesz a Félegyházi Építők és a Csongrádi Honvéd között. Az Építőknek győznie kell, ha az élcsoportban akarnak maradni. A bácsalmásiak Szőregen kísérlik meg a két pont megszerzését, hogy az élen maradhassanak. A félegyházi Honvéd a Vasas, a Halasi Kinizsi a Dózsa együttesétől próbál pontot szerezni Hódmezővásárhelyen. A Szegedi Szpartakusz Do- rozsmára látogat el, míg a másik szegedi csapat, az Építők otthonában fogadja a MÁV HMTE-t. A Megyei I. OSZTÁLYBA]* teljes fordulót bonyolítanak le. A legérdekesebbnek a halasi rangadó ígérkezik a MÁV és a Határol/ között. Kemény mérkőzésre van kilátás Kalocsán a Kinizsi és a Kiskőrös együttesének találkozásán. Nem mehet biztosra még odahaza sem a Kecel Mélykút ellen. A Gara— Dávod és a Madaras—K. Dózsa II. mérkőzésen valószínű a hazai csapat győzelme. A Lajos- mizse—Soltvadkert, Vaskút—Jánoshalma s a Bátya—Bácsbokod mérkőzéseken a vendégcsapat az esélyes, de meglepetés azért nincs kizárva. A IL OSZTÁLYBAN már csak elmaradt mérkőzéseket játszanak, de azért egy rangadó mégis akad közöttük, a Kalocsán lejátszásra kerülő Honvéd —Dunavecse mérkőzés. Ezenkívül még három mérkőzés lesz: Solt—Csengőd, Bácsalmás II.— H. Gábor Áron, F. Építők II.— F. Szpartakusz. A Kecskeméti Vasas NB I-es tekecsapata Szegeden vendégszerepei a Postás ellen, míg a Kecskeméti Kinizsi női csapata az Előre B-együttesét fogadja. Ez a mérkőzés vasárnap délelőtt fél 11 órakor lesz az Alföldi Konzervgyár tekepályáján. KOSÁRLABDÁSAINK közül a Petőfi férfi csapata a kecskeméti középiskolás válogatottal játszik 11 órakor a Piarista Gimnázium tornatermében, a K, MÁV női csapata Budapesten az Előrével mérkőzik. A Bajai Bácska odahaza játszik a Székesfehérvári MÁV- val, míg a Bajai Építők női csapata Pécsre utazik az ottani Vörös Meteorhoz. A Bajai Vasutasok szabadnaposok. * AZ ASZTALITENISZ NB II- BEN a Kecskeméti MÁV a Bp, Kalapgyárat, a Kkfházi Reménység pedig a Hódmezővásár- helyi MÁV MTE-t fogadja. Vásároljon non pattogzik, nem törik, örökös darab és higiénikus. Nem drágább a zománc- edénynél, Bőséges választékban kapható a földmű- vesszovetkezeti és Népbolt árudákban, 125S Felhívjuk a bortermelők figyelmét, hogy az alföldi Állami pincegazdaság (volt Borforgalmi) pincészetei megkezdték a seprős egyszer fejtett és borok átvételét A hírre, hogy már Alsó-, sőt Felső-Szálláson is új- j salakúiéban a szövetkezet, Üreg-Szállás is -aktivizálta magát«, s elsőnek is — hogy legyen hol meghányni-vetni a dolgot — a tanácstermet: a télen feloszlott -Búzakalász« tanácstermét hozta közmunkával rendbe. Eddig csuhéj, kukoricatorzsa, s vagy három mázsa ráncosra szikkadt fehérbab -tárolt benne«, padlóján egerek ropták a táncot, s most egyszerre csak micsoda sürgés-forgás, micsoda ügy buzgalom! A falakon meg se száradt még a meszelés; a villanykörte ernyő nélkül, csak úgy meztelen hintái; a frissen sikált lócák nedvesek, tapadósak; sakknak, újságnak, asztali kuglinak híre se; s a három egymásba nyíló szoba máris fulladásig van. Fulladásig bizony, mert az is pöfékel, az is füsttel próbálja serkenteni a gondolatait, aki egyébként csak vasárnap vagy áldomás alkalmával szokott rágyújtani egy-egy rövidszivarra. S mikor már oly sűrű a füst, hogy látni se lehet, a szó viszont olyan ritka, mintha pénzért árulnák a véleménynyilvántar- tás jogát, nyílik az ajtó, friss levegő vág be, s egy nyájas atyáskodó hang így üdvözli az egybegyűlteket: — Jó estét adjon az isten. Hogy és mint vagytok, felebarátaim? A fejek hátra: a jelenés felé fordulnak, ha lenne — még az óra sétálója is megállna egy'pillanatra, aztán szívből, ujjongva Mutatvány a szerző „Bagós kaszinóban" című hamarosan megjelenő könyvéből. Urbán Ernő: MITŐL ÉDES A DINNYE? száll a viszontüdvözlés: — Gáspár! — Tippan szaktárs! ■— Csakhogy látunk! — Éljen! Mégis hűséges hozzánk. mégis a mi emberünk Tippan Gáspár! A vendég — szépszál, jóltáplált férfiú — bólogat, mosolyog. Gyakorlottan, a legkisebb zavar nélkül élvezi népszerűségét. Ünneplőben Van, pa- rasztünneplöben. Ügy viseli, mint kimenős katona az extraruhát. — Hát.;: isten hozott! — lép most elébe egy őszbecsavaro- dott, gazdakötényes öreg, bizonyos Dinnye Mihály, aki mint elnök, két esztendőn át -menetelt« a -Búzakalász« élén. Kezetráz vele, kartőn fogja, s míg a főhely: a villany alatti asztal felé tessékeli, tréfás, mi- zseráló hangon korholgatja: — Hol jársz, mit csinálsz, három esztendeje is elmúlt, hogy itthagytál bennünket’ Gáspár. Ment is a beszéd, ne félj, hogy mióta jósora van, országos hivatalt kapott, fumigálja a szülőfaluját, haza se szagol Gáspár. Én persze, hogy nem úgy van az, tenger a dolgod, de legyen csak szükségünk rád, rögtön hazanézel, nem1 sajnálod tőlünk a tudományodat, Gáspár... S lám csak: igazam lett. Izenni se kellett s itthon vagy, Gáspár. — Itthon — ismeri el gallérját tágítgatva a vendég. — De privatim, nem hivatalosan, — Hogyhogy? FT — Ügy, kedves bátyám, hogy útban, küldetésben vagyok, csak defektet kaptam. A sofőr ragaszt, én meg a világosságra jöttem be. Hát hogy s mint, mire végzitek, mint tanakodtok, felebarátaim? — Min? — fogja szaván azonnal Dinnye Mihály. — Azon, te Gáspár, hogy... ami jót tesz a káposztának, jót tesz-e a szövetkezetnek is? _ ? ? ? — Ügy értsd, hogy újjáalakulnánk. Aztán a káposzta olyan, hogy fölmelegítve, másodszorra a legjobb. át... hogy is mondjam csak...? — nyúl a tarkójához Tippan Gáspár, s ha tehetné, most legszívesebben kámforrá válna. No igen, mert úgy érzi, hogy legdrágább kincse: a népszerűség forog itt valamiképpen veszedelemben. Ugyanis, ha az újjáalakulás mellett nyilatkozik, lehet, hogy a hallgatóság egy része megorrol rá, kiábrándul belőle, mert a lelke mélyén -közös-ellenes«.' Mit egy része? A zöme! A téli szanaszétfutás megszavazol! Igen ám, de azt se lehet, azt se volna helyes mondani ezeknek a jóembereknek, hogy próba — szerencse, ha már kiléptetek, tartsatok is ki, hátha bevág a kisparasztkodás. Egy- kettő híre menne, a -legfelsőbb vezetésinek is rögtön besúgnák, hogy ő: Tippan Gáspár csak színből fogadja el, szükséges rossznak tartja a szövetkezetét, Az pedig baj lenne, nagy baj, mert nemcsak a hitel, a -renomé« lenne oda, de az elnöki funkció is az Országos Keltető Központban... Hát akkor? Tippan Gáspár asztalszomszédjára: Dinnye Mihályra pillant, majd hirtelen ötlettel, mintha a szentlélek szállta volna meg: — Tudják.;; szerintem úgy vagyunk a szövetkezettel — kezdi — mint az egyszeri ember a dinnyetermesztéssel. Hadd lám, ki mondaná meg hamarjában: mitől jó, mitől édes a dinnye? — A... a dinnye — képed el mint szószóló az egész gyülekezet nevében Dinnye Mihály. . — Az! — jelenti ki most már határozottan, mi több: egy orákulum fölényével Tippan Gáspár — Mert én mondom: a diny- nye jó dolog, hasznos dolog, de csak akkor, ha édes. Igen, de mitől édes? S . mire a hallgatóság -ne- szüdne«, hogy ho-hó, tisztelt felebarátunk, az újjáalakulást kérdeztük mi, nem a diny- nyetermesztést, már folyik is az érdekfeszítő, a paraszti szólásmondásokkal és féltudományos érvekkel fűszerezett előadás, melynek főbb pillérei: 1. a talajelőkészítés, különös tekintettel a korhadt lótrágyára, mint kiváló veteményfészekre; 2. a sorvetés-e a jó, avagy a régi, de néha: fagyos tavaszokon mégis csak haszonnal alkalmazható szórva-vetés? 3. a kellő napfény biztosítása. (-Mert itt van, ez a dolog nyitja, gazdatársaim és felebarátaim! A fény, a 60ik fény, hisz a dinnye, mint tudjuk, any- nyira fényigényes, hogy az öregek hite és tapasztalata szerint csak a kertésze árnyékát tűri!«) Majd jó óra múltán, mikor a termelés előfeltételei és módozatai már tisztázódtak, a veszélyek következnek, amelyek a dinnye édességét az időjárás szeszélye s a különböző betegségek részéről fenyegetik. S felröppen a kérdés, mi a rosszabb: a ragyave- rés-e, vagy a tőrothadás? Majd a dilemma nyitvahagyása után a különböző védekezési lehetőségek és gyógymódok ismertetésén a sor, s mmt legújabb módszer a tőrothadás leküzdésére, épp a talaj szénporral való keverése taglaltatik, amikor tárul az ajtó, egy testes, élemedett korú sofőr erőlteti a küszöbön a szemét és azt mondja: — Megjöttem, kész vagyok, Tippan szaktárs. — Én is! — int neki vissza a dinnyetermesztés alkalmi apostola, majd így búcsúzik: — Hát.;. további hasznos eszmecserét. Engem a kötelesség szólít. Jó éjszakát, felebarátaim. S már ott sincs, hálálkodást se vár. Az utcán motor brummog, nagyot, ünnepélyeset bődül egy gépkocsitülök. E z igen! Ez aztán előadás volt! — fogalmazza meg az általános véleményt Dinnye Mihály, s csak aztán eszmél, egy hét is beletelik, amire másnak, más ügyben mondva először szaporítja meg egy újabb kinccsel a szólás-mondások tárát: — Nyíltan beszélj! — fakad ki. — Ne azt magyarázd, hogy mitül édes a dinnye?!
