Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-24 / 276. szám
Q szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek 1957. november 14-16-i, moszkvai értekezletén elfogadott NYILATKOZAT A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak képviselői 1957. november 14— 18-án Moszkvában értekezletet tartottak, amelyen egyhangúlag elfogadták azt a nyilatkozatot, melynek I. és II. részét lapunk tegnapi számában közöltük, további részét az alábbiakban adjuk közre. III. A szocializmus győzelme a Szovjetunióban, a szocialista építés sikerei a népi demokratikus országokban egyre mélyebb rokonszenvet váltana«, ki valamennyi ország munkásosztályának és dolgozóinak körében. A szocializmus eszmei egyre újabb és újabb embermilliók tudatába hatolnak be. Ilyen körülmények között az imperialista burzsoázia egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít a tömegek iueológiai megtévesztésének, elferdíti a szocializmus eszméit, rágalmazza a marxizmus— leninizmust, zavart és eltévelyedést kelt a tömegekben. Ezért elsőrendű fontosságú a tömegek fokozottabb marxista—leninista nevelése, a burzsoá ideológia elleni harc, a szocializmus és kommunista mozgalom ellen irányuló imperialista propaganda hazugságainak és rágalmainak leleplezése, a szocializmus, a béke és a népek barátsága eszméinek érthető es meggyőző formában történő széleskörű propagandája. az Értekezlet megerősítette a kommunista és munkáspártok nézeteinek egységet a szocialista forradalom es a szocialista építés alapkérdéseiben. A Szovjetunió és a többi szocialista ország tapasztalata teljes mértékben igazolta a marxista— leninista elmélet azon tételének helyességét, hogy a szocialista forradalom és a szocialista építés folyamata egy sor olyan fő törvény- szerűségre épül, amely mindazon őr- szagra jellemző, amelyek a szocialista útra léptek. Ezek a törvényszerűségek mindenütt érvényesülnek a nemzeti sajátosságok és hagyományok azon nagy, történelmileg kialakult különbözőségé mellett is, amelyet feltétlen számításba kell t enni. ilyen közös törvényszerűség: a dolgozó tömegek vezetője, a munkás- osztály, melynek magvát a marxista —leninista part alkotja, ennek a vezetése érvényesül a proletárforra- ualom bármilyen formájú véghezvitelében és a proletárdiktatúra akármilyen formájú megteremtésében; a munkásosztály szövetsége a parasztság alapvető tömegeivel és a dolgozók egyéb rétegeivel; a kapitalista tulajdon felszámolása és az alapvető termelő eszközök társadalmi tulajdonba vétele; a mezőgazdaság fokozatos szocialista átalakítása; a népgazdaság tervszerű fejlesztése, amely a szocializmus es a kommunizmus felépítésére, a dolgozók életszínvonalának emelésére irányul; a szocialista forradalom megvalósítása az ideológia és a kultúra területén, valamint nagyszámú, a munkásosztályhoz, a dolgozó néphez és a szocializmus ügyéhez hű értelmiség megteremtése; a nemzeti elnyomás felszámolása és a népek közötti egyenjogúság, testvéri barátság megteremtése; a szocializmus vívmányainak védelme a külső és belső ellenség támadásaival szemben; az adott ország munkásosztályának szolidaritása más országok munkásosztályával, vagyis — a proletár nemzetköziség. A marxizmus—len inizmus megköveteli a szocialista forradalom és a szocialista építés közös elveinek minden ország konkrét történelmi viszonyaitól függő, alkotó alkalmazását, s elveti más országok kommunista pártjai politikájának és taktikájának mechanikus másolását. V. J. Lenin több ízben felhívta a figyelmet arra, hogy a kommunizmus alapvető elveit feltétlenül helyesen kell alkalmazni az adott nemzeti állam sajátosságainak megfelelően. Ha a proletár párt nem veszi figyelembe a nemzeti sajátosságokat, feltétlenül elszakad az élettől, a tömegektől, s ez feltétlenül kárt okoz a szocializmus ügyének; és fordítva: ezen sajátosságok szerepének eltúlzá- sa, a nemzeti sajátosságok címén való eltérés a szocialista forradalomról és a szocialista építésről szóló általános marxista-leninista alapelvektől szintén feltétlenül kárt okoz a szocializmus ügyének. Az Értekezlet részvevőinek véleménye szerint feltétlenül szükséges, hogy egyidejűleg harcoljunk mindkét törekvés ellen. A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak szilárdan azt az elvet kell követniük, hogy a marxizmus—leninizmus általános alapelvclt országaikban a foi'- radalom és az építés konkrét gyakorlatával kapcsolják össze, alko- tóan alkalmazzák a szocialista forradalom és a szocialista építés általános törvényszerűségeit a saját országaikban meglevő konkrét viszonyoknak megfelelően és tanuljanak egymástól, cseréljék ki tapasztalataikat. A szocialista építés élettapasztalatok által igazolt közös törvényszerűségeinek alkotó alkalmazása, a szocialista építés formáinak és módszereinek változatossága különböző országokban — kollektív hozzájárulás a marxizmus—leninlzmus elméletéhez. A marxizmus—leninizmus elméleti alapja a dialektikus materializmus. Eb a világnézet a természet, a tár- tviclaiom *}$ az emberi gondolkodás fejlődésének általános törvényét tükrözi. Ez a világnézet alkalmazható a múltra, a jelenre és a jövőre. A dialektikus materializmussal szembenáll a metafizika és az idealizmus. Ha a marxista politikai párt a kérdések vizsgálatában nem a dialektikából és a materializmusból indul ki, ez egyoldalúságot, szuojektivizmust, az emberi gondolat megcsontosooásat, a gyakorlattól való elszakadást és azt eredményezi, hogy c párt elveszti arra való képességet, hogy megfelelően elemezze a dolgokat és jelenségeket, ami revizionista vagy dogmatikus hibákhoz vezet és hibákat idéz elő a politikában is. A dialektikus materializmus gyakorlati munkában való alkalmazása, a káderek és a széles tömegek marxista—leninista szellemben való nevelése — ez a kommunista és munkáspártok egyik időszerű feladata. A jelen időszakban nagy jelentőségű a munKás- és kommunista mozgalomban meglevő opportunista irányzatok ellen vívott harc fokozása. Az Értekezlet hangsúlyozza a reviziouizmus és a dogmatizmus határozott leküzdésének íeltétlen szükségességét a kommunista és munkáspártok soraiban. A revizionizmus és dogmatizmus a munkás- és kommunista mozgalomban mind a múltban, mind a jelenben nemzetközi jellegű. A dogmatizmus és a szektás- ság megnehezíti a marxizmus— leninizmus elméletének fejlődését és alkod alkalmazását a konkrét, változó viszonyok között, a konkrét helyzet tanulmányozását idézetekkel és betűrágással helyettesíti, a pártot elszakítja a tömegektől. A széles tömegektől elszakadt, a szektarianiz- musba zárkózott párt semmilyen körülmények között sem viheti győzelemre a munkásosztály ügyét. A dogmatizmus elítélése mellett a kommunista pártok úgy vélik, hogy a jelenlegi viszonyok között a fő veszély a revizionizmus, más szóval a jobboldali opportunizmus mint a burzsoá ideológia megjelenési formája, amely bénítja a munkásosztály forradalmi energiáját és a kapitalizmus megőrzését vagy visszaállítását követeli. A dogmatizmus és a szektásság azonban egyik vagy másik párt fejlődésének egyes szakaszaiban a fő veszélyt képezheti. Mindegyik kommunista párt maga határozza meg, hogy az adott időben számára mi a fő veszély. Meg kell jegyezni, hogy a munkásosztály számára a hatalom megragadása a forradalomnak csak a kezdete, nem pedig befejezése. A hatalom meghódítása után a munkás- osztály előtt nagy feladatok állanak: a népgazdaság szocialista átalakítása és a szocializmus gazdasági és technikai bázisának megteremtése. Ugyanakkor a megdöntött burzsoázia mindig a restaurációra törekszik; a burzsoáziának, a kispolgárságnak és azok értelmiségének még nagy befolyása van a társadalomban. Ezért a „ki kit győz le“ — a kapitalizmus vagy a szocializmus kérdésének eldöntése elég hosz- szú időt kíván. A burzsoá befolyás megléte a revizionizmus belső erőforrása, az imperialista nyomás előtti kapituláció pedig a revizionizmus külső erőforrása. A jelenlegi revizionizmus arra törekszik, hogy lejárassa a marxizmus —leninizmus nagy tanítását, melyet „elavultnak“ nyilvánít és kijelenti, hogy korunkban a marxizmus— leninizmus elveszítette jelentőségét a társadalmi fejlődés szempontjából. A revizionisták arra törekednek, hogy megöljék a marxizmus forradalmi lelkét, megrendítsék a munkásosztálynak és a dolgozó népnek a szocializmusba vetett hitét. Elutasítják azt, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet idején történelmileg szükségszerű a proletár forradalom és a proletár diktatúra, tagadják a marxista—leninista párt vezető szerepét, tagadják a proletár nemzetköziség elvét, követelik a pártépítés alapvető lenini elveinek, mindenekelőtt a demokratikus centralizmusnak az elvetését, azt követelik, hogy a kommunista párt harcos forradalmi szervezetből valamilyen vitaklubhoz hasonló szervezetté változzék át. A nemzetközi kommunista mozgalom egész tapasztalata arra tanít, hogy a szocialista forradalom, a szocializmus és a kommunizmus építése során feladataink sikeres megoldásának feltétlen záloga az, hogy a kommunista és munkáspártok határozottan megvédjék soraik marxista —leninista egységét, ne tűrjenek frakciókat és csoportosulásokat, amelyek aláássák ezt az egységet. IV. A kommunista és munkáspártok előtt nagy történelmi feladatok állnak. Ezek megoldásához nemcsak maguknak a kommunista és munkáspártok összeforrott^ágára van szükség, hanem az egész munkásosztály tömörülésére is, a munkásosztály és a parasztság szövetségének erősítésére, valamennyi dolgozó és az egész haladó emberiség összefogására, az egész világ szabadság- és békeszerető erőinek tömörülésére. Napjainkban az egész világon a legfontosabb feladat a béke védelméért való harc. Valamennyi ország kommunista és munkáspártjai a legszélesebb meretű közös akcióra törekednek minden békeszerető, háborút ellenző erővel. Az Értekezlet részvevői kijelentik, hogy támogatják minden olyan állam. párt. szervezet, mozgalom és egyes személy erőfeszítését, amely, illetve aki a béke mellett, a háború ellen foglal állást, a békés egymás mellett élésért, az európai és ázsiai kollektív biztonság létrehozásáéit, a fegyverkezés csökkentéséért, a nukleáris fegyverek alkalmazásának és kísérleteinek betiltásáért száll síkra. A kommunista és munkáspártok hűen védelmezik minden ország népeinek nemzeti és demokratikus érdekeit. Sok ország munkásosztálya és népe előtt még mindig a nemzeti függetlenségért, a gyarmati agresszió és a feudális elnyomás ellen vívott történelmi harc feladatai állanak. Itt az a kérdés vetődik fel, hogy szüKség van a munkások, parasztok, városi kispolgárok, a nemzeti burzsoázia és más hazafias demokratikus erők egységes frontjának megteremtésére az imperializmus és a feudalizmus ellen. Sok tény bizonyítja, hogy minél szélesebb és erősebb a különféle hazafias és demokratikus erők összefogása, annál biztosabb a győzelem a közös harcban. A munkásosztály és a néptömegek a háborús veszély ellen küzdve, létérdekeikért harcolva, a legélesebben egyre inkább a töke nagy monopolista csoportjai ellen lépnek fel, a 1 egyvérkezési hajsza fő okozói, az új világháborút előkészítő tervek szerzői és sugalmazol ellen, az agresszió és a reakció oszlopa ellen. A monopóliumok e szűk csoportjának érdekei és politikája egyre inkább ellentétbe kerül nemcsak a munkás- osztály érdekeivel, hanem a kapitalista társadalom többi rétegeinek érdekeivel — a parasztság, az értelmiség, a városi kis- és középburzsoázia érdekeivel is. Azokban a kapitalista országokban, amelyeket az amerikai monopóliumok igyekeznek maguk alá rendelni, s azokban az országokban, amelyek az amerikai gazdasági és katonai terjeszkedés politikájától szenvednek, létrejönnek az objektív feltételek ahhoz, hogy a munkásosztály és forradalmi pártja vezetése alatt a nép legszélesebb rétegei egyesüljenek a béke- harcra, a nemzeti függetlenség és demokratikus szabadságjogok védelméért vívott harcra, a dolgozók életfeltételeinek javításáért, a radikális agrár-reformok végrehajtásáért, a nemzeti érdekeket eláruló monopóliumok teljhatalmának megdöntéséért. A nemzetközi küzdőtéren a szocializmus javára végbement mélyreható történelmi változásokkal és az erőviszonyok gyökeres eltolódásával kapcsolatban, annak eredményeként, hogy a szocializmus eszméjének vonzóereje nagyon megnőtt a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség körében, a szocializmus győzelmének kedvezőbb feltételei jönnek létre. Különböző országokban a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet formái különfélék lehetnek, A munkásosztály és élcsapata, a marxista-leninista párt arra törekszik, hogy békés módon valósítsa meg a szocialista forradalmat. Ennek a lehetőségnek a valóraváltása megfelelne a munkásosztály és az egész nép érdekeinek, az ország általános nemzeti érdekeinek. Korunk viszonyai közt az élcsapata vezette munkásosztálynak egy sor kapitalista országban megvan a lehetősége arra, hogy a munkásegység és a népfront alapján, valamint a különböző pártok és társadalmi szervezetek megegyezésének és politikai együttműködésének más lehetséges formái alapján egyesítse a nép többségét, polgárháború nélkül hódítsa meg az államhatalmat és biztosítsa az alapvető termelő eszközöknek a nép kezébe juttatását. A nép többségére támaszkodva és határozottan visszautasítva az opportunista elemeket, amelyek nem képesek lemondani a kapitalistákkal és földesurakkal való egyezkedés politikájáról, a A tőzegkomposzt beszerzéséről Ismeretes, hogy a műtrágyával dúsított tőzegkomposzt kiválóan alkalmas a talajerőután- pótlásra. Kecskeméten a miklós- telepi szőlőkutatók több éves kísérletei bizonyítják ezt. Különösen szőlővidékeinken megoldatlan probléma még a talajerőutánpótlás. Érthető, hogy a szőlőtermesztők részéről egyre nagyobb az érdeklődés a tőzegkorpa iránt. Az utóbbi hetekben különböző problémák adódtak a tőzegkorpa szállításával kapcsolatban. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán érdeklődtünk arról, hogy jelenleg mi a helyzet. Megtudtuk, hogy a keceli tőzegbánya, amely szocialista szektoroknak és egyéni parasztoknak egyaránt szállít tőzeget, elegendő készlettel rendelkezik, csupán a munkásosztálynak megvan a lehetősége, hogy vereséget mérjen a reakciós népellenes erőkre, szilárd többséget vívjon ki a parlamentben, a parlamentet a burzsoá osztályérdeneket szolgáló eszközből a dolgozó népet szolgáló eszközzé változtassa, parlamenten kívül széles tömegharcot bontakoztasson ki, megtörje a reakciós erők ellenállását és megteremtse a szükséges feltételeket a szocialista forradalom békés megvalósításához. Mindez csak a munkások, a paraszti tömegek cs a városi középrétegeknek a monopolista nagytőke, a reakció ellen, a mélyreható társadalmi reformoKért, a békéért és a szocializmusért vívott osztályharcának széleskörű állandó fejlesztése útján válik majd lehetővé. Olyan viszonyok között, amikor a kizsákmányoló osztályok a nép elleni erőszakhoz folyamodnak, íeltét- lenül számolni kell a második lehetőséggel is — a szocializmusba való nem békés átmenet lehetőségével. A leninizmus azt tanítja, és a történelmi tapasztalat megerősíti, hogy az uralkodó osztályok nem engedik át ónként a hatalmat. Ilyen körülmények között az osztályharc hevességének foka és formája nem any- nyira a proletariátustól függ majd, hanem attól, hogy a reakciós körök milyen mértékben állnak ellen a nép túlnyomó többsége akaratának, hogy ezek a körök milyen erőszakot alkalmaznak a szocializmusért vívott harc egyik vagy másik szakaszán. A szocializmusba való átmenet ilyen vagy olyan módjának reális lenetőséget minden egyes országban a konkrét történelmi viszonyok határozzák meg. Mind a dolgozók életkörülményeinek javításáért, demokratikus jogaik kiszélesítéséért és megőrzéséért, a nemzeti függetlenség kivívásáért és védelmezéséért, a népek közötti békéért folytatott harcban, mind pedig a hatalom meghódításáért és a szocializmus felépítéséért vívott küzdelemben a kommunista pártok a szocialista pártokkal való együttműködés megteremtése mellett szállnak síkra. Annak ellenére, hogy a szocialista pártok jobboldali vezetői minden eszközzel akadályozni igyekeznek ezt az együttműködést, a kommunisták és a szocialisták közötti együttműködés lehetőségei sok kérdésben mégis növekednek. A kommunista és a szocialista pártok között meglevő ideológiai különbség nem lehet akadálya az akcióegység létrehozásának sok olyan időszerű kérdésben, amely jelenleg a munkás- mozgalom előtt áll. A szocialista országokban, ahol a munkásosztály a kezébe vette a hatalmat, a kommunista és munkáspártoknak, amelyek minden feltétellel rendelkeznek ahhoz, hogy szót os kapcsolatot teremtsenek a legszélesebb tömegekkel, egész tevékenységükben állandóan a néptömegekre kell támaszkodniok, a szocializmus építését és védelmezését a dolgozó . milliók ügyévé kell tenniük, akik mélyen átérzik azon helyzetüket, hogy ők az ország gazdái. A széles néptömegek aktivitása és alkotó kezdeményezésének fokozása, a néptömegek tömörítése a szocialista rend erősítése és a szocialista építés fejlesztése céljából nagy jelentőségűek azok a lépésiek, amelyeket a szocialista államok az utóbbi években tettek a szocialista demokrácia kiszélesítése és a kritika és önkritika kibontakoztatása terén. Ahhoz, hogy létrejöjjön a munkásosztály akcióképes egysége, hogy egy beforrasszunk minden dolgozót és az egész haladó emberiséget, hogy összefogjuk az egész világ szabadságszerető és békeszerető erőit, kétségkívül mindenekelőtt az szükséges, hogy a kommunista és munkáspártok erősítsék soraik egységét és tegyék szorosabbá minden ország kommunista és munkáspártjainak tömörülését. Ez a tömörülés a magszállítási kapacitással van probléma. Ebbsn az évben még 700 tonnát szállít a Tőzegbánya Vállalat a megrendelőknek, a jövő év első negyedére pedig 1500 tonna van beütemezve. Értesülésünk szerint ennél nagyobb az igény, ezért a vállalat jelentős készletet tárol. Egy mázsa műtrágyával dúsított tőzegkorpa ára továbbra is 4 forint 10 fillér. Megjelent az új mezőgazdasági zsebnaptár A napokban került a könyvesboltok kirakataiba a Magyar Mezőgazdaság című szaklap 1958. évi zsebnaptára. A majdnem 300 oldalas könyvecske sok érdekes, hasznos tudnivalót tartalmaz. A növénytermesztés, a növényvédelem, a gépesítés, az állattenyésztés egyes kerdeseija a szélesebbkörű összefogásnak; legfőbb biztosítéka a munkásosztály ügye győzelmének. A kommunista és munkáspártokra különösen nagy történelmi felelősség hárul a szocialista világrendszer és a nemzetközi kommunista mozgalom sorsáért. Az Értekezleten részvevő kommunista és munkáspártok kijelentik, hogy a szocialista államok családjának további tömörítése érdekében, a nemzetközi munkásmozgalom, a béke és a szocializmus érdekében fáradhatatlanul erősítik egységüket. Az Értekezlet megelégedéssel álla« pítja meg, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom megnövekedett* hogy kiállt sok és komoly megpróbáltatást, s számos kiemelkeuö győzelmet aratott. A kommunisták világméretekben tetteikkel is bebizonyították a dolgozóknak a marxis ta—leninista elmélet életképességet, azt, hogy nemcsak propagálni tudják, hanem a legnehezebb körülmények között is valóra tudják váltani a szocializmus nagy eszményeit. Mint minden haladó mozgalom aw emberiség történelmében, a kommunista mozgalom is elkerülhetetlenül nehézségekkel és zökkenőkkel találkozik a maga útján. De mint a múltban és a jelenben — a jövőben sem változtathatja meg semmilyen nehézség és zökkenő a történelmi fejlődés objektív törvény- szerűségeit, nem törheti meg a munkásosztálynak azon nagy elhatározását, hogy átalakítsa a régi világot és új világot teremtsen; Amióta a kommunisták a harc színterére léptek, a reakciós erők uszításának és üldözésének vannak kitéve, de a kommunista mozgalom hősiesen visszaveri rohamaikat és a megpróbáltatásokból még erősebben, még edzettebben kerül ki A reakciós imperialista erők ama kísérleteire, hogy megakadályozzák az emberi társadalom fejlődését az új korszak felé, a kommunisták egységük és egybeforrottságuk további megszilárdításával válaszolnak. Az imperializmusnak a kommunizmus úgynevezett „válságáról“ szóló ostoba állításai ellenére a kommunista mozgalom növekszik és erősödik. Az SZKP XX. kongresszusának történelmi jelentőségű határozatai nemcsak az SZKP és a Szovjetunióban folyó kommunista építés számára nagy jelentőségűek, hanem új szakasz kezdete a nemzetközi kommunista mozgalomban, előmozdítva annak továbbfejlődését a marxizmus —leninizmus alapján. Kína, Francia- ország, Olaszország és más országok kommunista pártjainak az utóbbi időben sikeresen megtartott kongresszusai meggyőzően demonstrálták a párt sorainak egységet és összesm- rottságát, hűségét a proletár nemzetköziség eszméi iránt. A kommunista és munkáspártok képviselőinek jelen Értekezlete a kommunista mozgalom nemzetközi összeforrottságáról is tanúskodik. az Értekezlet részvevői a véleménycsere során arra a következtetésre jutottak, hogy a jelenlegi viszonyok között a vezetők kétoldali találkozói és a kétoldali kölcsönös információcsere mellett az időszerű kérdések megvitatása, a tapasztalatcsere, egymás nézeteinek és állásfoglalásainak a megismerése céljából, a béke, a demokrácia és a szocializmus közös céljaiért vívott együttes harc összeegyeztetése érdekében célszerű a kommunista és munkáspártok szelesebb körű értekezletét szükség szerint megtartani. Az Értekezlet részvevői egyhangúlag. kifejezik azon szilárd meggyőződésüket, hogy tömörítve soraikat és ezen az alapon tömörítve valamennyi ország munkásosztályát és népeit, a kommunista és munkáspártok kétségtelenül leküzdenek minden akadályt, amely a haladás útjában áll és közelebb hozzák a béke, a demokrácia és a szocializmus új, nagy, világméretű győzelmét. hez ad szakszerű tanácsot, azonkívül a legújabb mezőgazdasági statisztikai adatokról is tájékoztat. A mindennapi munkában sok segítséget ad a gazdának, mindig kéznél lehet, mert a zsebben könnyen elfér. Ára 15 forint. A pincebogarak pusztításáról A leggyakoribb és legelterjedtebb pincebogár a lapos és szürkés testű ászka. Főleg az ömlesztve tárolt burgonya a kedvenc tartózkodási helye. In-, kább kellemetlen, mint kártékony. Pusztítása 10 százalékos Hungária Matadorral, vagy Ni- kerollal történhet. Csak a bogár búvóhelyeit porozzuk be, mert az említett rpvarirtóknak kellemetlen szaguk van, amit a burgonya, zöldség könnyen magába szívhat.
