Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-11 / 238. szám

lOBGios min. ratty puianaioepario kons érv gépe m • •• rr A | o v o Józsi bácsi összehajtotta nap~ lóját, tokjába zárta szemüvegét, aztán hátradőlve a széken in­cselkedve, vagy talán tájékozott­ságból vizsgáztatva, megszólalt: — Tudja-e, nálunk mi a leg­frissebb szenzáció? Törtem a fejem, 6 meg mo­solygott. Mondtam vagy ötféle Eseményt, de mindegyikre csak ingatta a fejét. Nem kísérletez­tem tovább, s így válaszoltam: — Nem tudom, mire gondol, Józsi bácsi. — Mire? — húzta a szót; — Hát a rotációs filmbepárlóra. Kérésemre mégegyszer meg­ismétli, de még így sem tudom elképzelni, mi is lehet az. Nagy érdeklődést keltve kez­di magyarázni a gép működését, aztán hirtelen gondolatot változ­tatva így szól: — Tudja mit, menjünk in­kább a tetthelyre. — Menjünk — adom vissza a szót, miközben felkászálódunk. Irány: az édesüzem. Rövid az út. Azon töröm a fejem, mi is az a rotációs filmbepárló? Pár perc múlva Faragó Fe­renc vegyészmérnök szavai nyo­mán kezd kibontakozni a rotá- eiósfilm, az ő szavai szerint pil- lanatbepárló képe. Mi is az a pillanatbcpáfló? Egy kis gépkonstrukció. Há­rom részből áll. Egy duplafalú edényből, melynek köpenyében van a gőz, a belső részében a besűrítendő anyag, melyben a keverő egy milliméterre van a gép falától. Ez biztosítja a cent­rifugális erő következtében, hogy a betáplálandó oldat film­szerűen rákenődjék a gép fa­lára. A másik része a létartály, harmadik pedig a gőzclvezetó- cső. Megtudom azt is, hogy a gép a veszprémi műegyetemről ke­rült ide, s jelenleg paradicsom és almaié besűrítési kísérleteket végez vele Faragó Ferenc ve­gyészmérnök. — Mivel biztat ez a pillanat- bepárló? — kérdem ismét az ifjú vegyészmérnöktől. — kezdi. — Az egyik az, hogy óriási mennyiségű energiát és vizet — percenként 300 liter vi­zet tudunk megtakarítani mű­ködtetésével. A készülékkel egy négyzetméter fűtőfelületen egy óra alatt 200 liter vizet tudunk elpárologtatni, szemben a régi vákuumokkal, amelyeknél az el­párologtatott vízmennyiség csak 50—60 liter. Ez adja meg a film, iletve pillanatbepárló jel­legét; A másik előnye a technológiá­nál jelentkezik. A lébesűrítés 5 —7 másodpercig tart. A rövid idő következtében állandósul a vitamintartalom, nem változik a szín, s a sűrítmény visszahí­gítva eredeti színét kapja meg. Minden tartósító anyag nélkül lehet tartósítani és ami fontos, kis térben lehet ezt elvégezni. A gyümölcsleveket 60 fokra tud­juk besűríteni. Józsi bácsi alig várja, hogy. az ifjú mérnök abbahagyja, mert' hisz neki is van mit mondania — Tíz év múlva, higgye meg; nekem, az összes vákuumüstö-] két kidobjuk. Elhisszük Józsi bácsinak. Ré­gi szakember. Nem is tágít ad-] dig tőlünk, amíg végig nem nézi' az előkészületeket. Kiváncsi,] hogy fiai, a jövő szakemberei:' Szabó Évi, Szőke Erzsi, Dunai] Ilka, Mészáros József, Szőke Jó-< zsef hogyan segédkeznek az ifjú] mérnöknek. Ügy látszik elége-< dett, mert kezét nyújtja, s elvi-] harzik a szomszéd üzemrészbe.. Faragó vegyészmérnök is ma-] gamra hagy, mert kezdődik ai besűrítés. Pár perc múlva már] hullik ki a sűrítmény, a pilla-« natbesűrítőből. — Méltán kapja] majd azt a nevet: a jövő kon-( zervgépe. Venesz' „Petőfi Sándor“ KISZ-szervezet Kalocsán Több mint 600 fiatal, felnőtt és a szovjet helyőrség komszo- [molistáinak a részvételével ifjúsági nagygyűlés volt Kalocsán; iAz ünnepi beszédet Putics József elvtárs, az MSZMP megyei [végrehajtó bizottságának tagja mondotta, megemlékezve a Nagy »Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójáról és a KISZ «országos konferenciájára való felkészülésről. Ugyanezen az esten Petőfi Sándor nevét vette fel a területi ÍKISZ-szervezet, amely alkalommal a tanács megbízásából Rom­aics Sándor elvtárs, VB-elnökh.elyettes a fiatalok gondozására »bízta a Petőfi parkot, s halhatatlan költőnk, összes műveit és «arcképét ajándékozta a KISZ-nek. A Komszombl vezetői és tagjai Ja szovjet ifjúság üdvözletét tolmácsolták a kalocsai kiszistáknak, »és bensőséges ünnepség közben a Komszomol-titkár jelvényt csé- Jrélt Baksa László KISZ-titkárral, a magyar és szovjet fiatalok [barátságának megbonthatatlan jelképéül. A jól sikerült nagygyűlés részvevői táviratot küldtek az [MSZMP Központi Bizottságának, amelyben bizalmukat fejezik ki >a párt iránt, s ugyancsak táviratban köszöntötték a KISZ orszá­gos szervező bizottságát is, ígérve, hogy méltó módon felkészül­jek a KISZ első országos konferenciájára. A komszomolisták »ajándékaképpen színes szovjet film bemutatásával, a 24 tagú [szovjet pengetés zenekar, a kalocsai úttörőegyüttes és a honvéd- »zenekar műsorával fejeződött be a kiszisták feledhetetlen estje. Mándity József &ewe^e'¥ÖY-SZOLGiLÄf" 1200 000 FORINTBA KERÜLT as új ssu*rátüxem A Csemege Élelmiszerkereske- ideimi Vállalat az ajándékcsoma­gok szállítását megszervezte or­szágos viszonylatban a »Cseme- Jge Boy«-szolgálaton keresztül. A »Csemege ■ Boy«-szolgálat [lényege az, hogy az ország bár­mely városában lévő Csemege- ;boltban felvesznek ajándékcso­magra rendelést Budapest és azon vidéki városokban lakó 'Címzettek részére, ahol Cseme­ge-bolt működik. A rendelést a ! megrendelésnek megfelelően a »címzett lakóhelyén lévő Cseme- [ge-bolt szállítja ki. A »Csemege Boy«-szolgálat [megszervezésénél vevőink ké­nyelmét akarjuk szolgálni, ami­dkor is a csomag szállításával1 »kapcsolatos munkát magunkra j [vállaljuk. A megrendelő kívánságára a • megrendelés szállítását orszá­gos viszonylatban is tudjuk 5—6 órán belül eszközölni. Részletes felvilágosítást az ország'terüle­tén lévő összes Csemege-bolt nyújt. Az alábbi helyeken működ­nek Csemege-boltok: Budapesten, a város minden pontján. Pécs, Baja, Miskolc, Békéscsaba, Üjdiúegyőr, Szeged, Székesfehérvár, Győr, Sopron, Debrecen, Eger, Gyöngyös, Ta­tabánya, Salgótarján, Kaposvár, Szolnok, Szombathely, Pápa, Veszprém, Nyíregyháza. Kecs­keméten, Szabadság tér 3. szám i alatt lévő Csemege-boltban le­het igénybevenni a boy-szolgá- latot. Csemege Élelmiszer- kereskedelmi Vállalat ’ST?»?«*• . » .0 Két-hurom évvel ezelőtt a fotóriporter a Kecskeméti Kon­zervgyár II, telepén egy nagy tócsát és a baloldalon látható régi épületet fényképezte volna. Két év egy ember életében nem nagy idő, de egy üzemben, ahol gyors a fejlődés, nagyot fordul a világ kereke. Két év elegendő volt ahhoz, hogy eltüntessék a sártócsákat, s a régi épület mel­Két szempontból előnyös lé egy új, korszerű, neonfénnyel, lllllllllllllllll: új gépekkel ellátott, kétemelt: tes épületet építsenek. Az épü-^ let 1 20U 000 forintba került. Az új épület első—második) emeletén gyártják az Igen ked­velt, országszerte ismert s zu gát-) gyümölcsöt. A földszinti részen) konzervgyártás folyik. Az új) épület előtt lévő új betonjárdán) Lszpresszó nyílt a bajai József Attila kuli úrházban A bajaiak legnagyobb örömé­re, kedves, kellemes, kis eszp­resszót nyitott a József Aitila- kultúrliáz. Már az első napon Is nagy forgalomnak örvendett \a művelődési ház »újszülötte«, s természetes, hogy magam is el­látogattam a modern, fővárosi mintára berendezett eszpresszó­tárolják a feldolgozásra várót)ba. Elmondhatom, igazán jól gyümölcsféleségeket, éreztem magam. Jól esett a fi­lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllliltlllllllllllllllllllllltlllllllllllllllllllllllllllllllülllllillll, nőm fekete, s még jobban a ki­szolgáló személyzet előzékeny udvariassága. Itt mesélem még el, hogy t presszó két részből áll, hülst helyiségét mindenki látogathat­ja, a belsőt azonban a klubta­gok számára tartják fenn. Peűhtler Ferenc levelező VII, .— Nem tudom igazolni magam, mert minden iratomat elrabolták. Kiraboltak, elvitték a kocsimat, s mindezt két lé­pésnyire innen. Csak telefonálni aka­runk, hogy küldjenek értünk autót. Az őr azonban konokul ellenállt. Vla­gyimir Iljics kezdte elveszíteni a türel­mét. — Lenin vagyok — jelentette ki ha­tározott hangon —, de bizonyítani sem­mivel sem tudom. Itt a sofőröm, neki vannak papírjai, azt hiszem, nem szed­ték el tőle, ő majd igazol engem. Az őr engedett. Leeresztette a fegy­verét és vigyázzba vágta magát. Át­nyújtottam neki az irataimat, gépiesen megforgatta őket, néhányszor ránézett Vlagyimir Iljicsre, és szótlanul utat en­gedett. A szovjetben egyetlen lelket sem ta­láltunk. Végigjártam néhány üres szo­bát, míg végül eljutottam a telefonköz­pontba. Mindössze egy bóbiskoló ügye­letest találtam. Megkérdeztem tőle, hogy nincs-e itt valaki ügyeletes. Kiderült, hogy senki sem tartózkodik az épület­ben. Megkértem, hogy hívja be a szovjet elnökét vagy a helyettesét. Rövid idő múltán, megérkezett az el­nök, s megkérdezte: — Kicsodák maguk? Miben állhatok rendelkezésükre? Vlagyimir Iljics megnevezte magát és így szólt.: — Gyönyörű rend van maguknál — az utcán, a szovjet orra előtt kirabolják az embereket — s hozzátette: — En­gedje meg, hogy telefonáljunk, autót szeretnénk kérni. — Parancsoljon a szobámba, Lenin elvtár» — mondta izgatotton az elnök. Vlagyimir Iljics megbízott, hogy tele­fonáljak közvetlenül Dzerzslnki.jnek. — Felhívtam Féliksz Edmundovicsot. Nem találtam bent. A helyettese jött a tele­fonhoz. Elmeséltem neki a történteket. Hat esztendő Lenin mellett — Sa. h. Gil, Lenin sofőrjének vissxaemlekesései — Aztán átadtam a kagylót Vlagyimir II- jicsnek. Kérte, hogy azonnal intézked­jenek a kocsi feltartóztatását illetően, s felháborodását fejezte ki a város bot­rányos közbiztonsága miatt. A Csóká­ból valószínűleg megkérdezték, hogy nem politikai jellegű volt-e a támadás. — Semmiképpen — felelte Lenin ka­tegorikusan —, különben agyonlőttek volna. Pusztán ki akartak rabolni. Telefonáltam a Kreml garázsába, s kértem, hogy küldjenek kocsit őrséggel. Miközben az autóra vártunk, Vlagyi­mir Iljics fel-alá sétált a szobában és halkan mondta: — Ez így nem mehet tovább. Kö­nyörtelen harcot kell indítani a bandi- tizmus ellen. Haladéktalanul! Aztán hozzám fordult: — A kocsit pedig, Gil elvtárs, bármi áron, de meg kell találni! Közöltem, hogy meggyőződésem sze­rint, még az éjszaka folyamán meg fogják találni. Vlagyimir. Iljics megállt, összehúzta a szemöldökét és így szólt: — Kétlem! — Én pedig biztos vagyok benne. Nem tudják elhagyni a várost. Az utak járhatatlanok, kénytelenek a Városban keringeni, s valahol majd megrekednek a hóban. Minden autót ellenőriznek. — Na, majd meglátjuk — mosolyo­déit el Lenin. Hamarosan megérkezett a várva várt kocsi, és Vlagyimir Iljics Iljinyicsnával elhajtott Szokolnyikibe. Jómagam pedig nekivágtam a városnak, hogy megke­ressem az elrabolt kocsit, A Csókán és a bűnügyi rendőrségen mindenki talpon volt, s a kocsit még az éjszaka megtalálták a város túlsó felé­ben, a Krimi hídnál. A kocsi mellett két halott feküdt, egy rendőr és egy vöröskatona. Ezen az éjszakán sok min­denféle bűnöző került a rendőrségre. A kihallgatás során a banditák el­mondották, hogy amikor otthagyták a kifosztott embereket, nézegetni kezdték az iratokat, s amikor rádöbbentek, hogy Lenin volt a kezükben, állítólag vissza­fordultak, hogy megöljék. A szovjet­hatalom ellenségei hatalmas összegű díjat tűztek ki Lenin meggyilkolásáért. Jakov Koselkov, az egyik bandita el­mondotta, hogyan szidták egymást a »baklövésért«: — Mit tettünk, hiszen ez maga Lenin volt! Gyerünk utána és öljük meg! Nem a bűnözőkre, hanem a politikai ellenfelekre fognak gyanakodni, sőt még fordulat is történhet! VÖRÖSKATONÁK, MUNKÁSOK ÉS PARASZTOK KÖRÉBEN Amint a szovjet kormány áttette székhelyét Moszkvába, Vlagyimir Iljics az első napoktól kezdve felszólalt nagy­gyűléseken, összejöveteleken, találko­zott munkásokkal, parasztokkal, tudó­sokkal, katonákkal. Volt olyan nap, amikor kélszcr-háromszor is felszólalt a moszkvaiak gyűlésein. Nagyon sajná­lom, hogy nem vezettem naplót erről az időről, így sok minden elmosódott az emlékezetemben, de azért valamire mégis emlékszem. Moszkva központjában és külvárosai­ban sok olyan lakóház és középület van, ahol az évek során Vlagyimir Il­jics lakott, dolgozott vagy beszédet mondott. Ilyen épület például a Kremllel szem­ben levő National Szálló. A 107-es és a 109-es szobában lakott 1918-ban Vla­gyimir Iljics. Ez volt Lenin első lakása Moszkvában azután, hogy a szovjet kormány Leningrádból Moszkvába tette át székhelyét. Néhány hétig itt lakott, aztán átköltözött a Kremlbe. 1919 és 1922 között Vlagyimir Iljics nagyon sok moszkvai gyárban megfor­dult. Gyakran vittem a »Dinamó« gyárba, a volt Goujon-gyárba (ma »Sarló és Kalapács« gyár), a volt Mi- chelson-gyárba (ma Vlagyimir Iljics nevét viseli), a »Vörös Október« gyárba és egyéb üzemekbe. Sok fővárosi gyár bejáratánál még ma is láthatók a márványtáblák ezzel a felirattal: »Itt beszélt V. I. Lenin«. A polgárháború nehéz éveiben Vla­gyimir Iljics beszédeket mondott a Ru- szakovszkaja utcában a »Lucs« film­színházban, az AMO gyár (ma Lihacsov autógyár) karosszéria üzemében, a Ho- dinkán a Varsói Forradalmi Ezred ka­tonái előtt és sok más helyen. 1918—1919 telén több ízben vittem Lenint Szokolnyikibe, az erdei iskolába, ahol azidőtájt Rrupszkaja töltötte pi­henőjét, 1919 elején Vlagyimir Iljics részt vett az itt tanuló gyerekek fenyő­fa-ünnepélyén. Forrradalmi-történeti emlékműnek számít a Csehov utcában levő »Kom- szomol« Állami Színház épülete. 1919 július—augusztusban Lertin előadásokat tartott itt a Szverdlov Kommunista Egyetem hallgatóinak a pártról és az államról. Itt mondotta el 1920 októbe­rében az Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetség III. kongresszusán történelmi jelentőségű beszédét a Kom­munista Ifjúsági Szövetség feladatairól. Több ízben vittem Lenint a Kalinyin utca 4-es számú házba, a volt Peterhof Szállodába. lj>lg-ban itt kzékelt az OK (b)P Központi Bizottsága, 'Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom