Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-11 / 238. szám

Jól kapcsolaté! a iuilomány és a gyakorlat között Mikióstelepi tervek Szüretelnek a Szőlészeti Ku­tatóintézet Miklóstelepén Kecs­keméten. Ez a szüret azonban nem olyan közönséges szőlősze­dés. Nagy gonddal válogatják külön a különböző kísérleti par­cellák terméseit. Ötven holdon kísérletezett a telep kollektívája, tanulmányozva a trágyázás, a védekezés, stb. módjait. Majdnem 5űüű hibrid Kilencszáz vált termőre a majdnem 5000 hibridből. Min­den tőkéről külön szedik le a \ termést, tanulmányozzák a bo­gyók cukor- és savtartalmát, va­lamint egyéb tulajdonságait. Cél­tudatos nemesitési munkát vé­geznek. A kadarkánál például arra törekednek, hogy ne csak a héj, hanem a hús is tartal­mazzon piros festékanyagot, ez a szőlőtermesztőknek és a bor­kedvelőknek régi óhaja. Kurucz András, a telep hibri­dekkel foglalkozó munkatársa elmondja: — Sikerült előállítani a Pi- quetpoule és a kadarka keresz­tezéséből olyan hibridet, amely elegendő festékanyagot tartal­maz. Az ezerjónál, de a kadar­kánál is törekszünk a rothadás­sal szemben ellenálló fajták lét­rehozására. Az új hibridek kö­zött már van ilyen. A keresztezés, vagyis a hibri­dek létrehozása a nemesítésnek csak egyik módja, a másik a szelektálás. Jelenleg a furmint, az ezerjó és a kadarka szelek­tálása folyik, öt éve végzik ezt a munkát. Az idén mintegy 400 tőkét figyeltek. Mindig a leg­kiválóbb tulajdonságokkal bíró egyedeket tartják szemmel és így jutnak el a legtökéletesebb­hez, az úgynevezett kiónhoz. Müvelés-metszésmód líisérielsk az áiiami gazdasagokban Bognár Károllyal, az intézet vezető kutatójával arról beszél­getünk, hogy a tudomány és a gyakorlat között nincs megfelelő kapcsolat. Az egyes kutatóinté­zetek által produkált kísérleti eredmények csak nehezen ter­jednek el a gyakorlatban. A kí­sérleti témákról, azok befejezése után, elkészülnek az úgyneve­zett zárójelentések. Ezek beke­rülnek az intézetek évkönyvébe. A dolog rendszerint ezzel be is van fejezve. Bognár Károly elmondja, hogy a telep az idén változtatni akar az eddigi helyzeten. Már történ­tek megbeszélések annak érde­kében, hogy az egyes kísérletek eredményeit néhány állami gaz­daságban alkalmazzák. — A müvelés-metszésmód kí­sérletek eddigi eredményei — hangoztatta Bognár Károly — néhány részletkérdéstől eltekint­ve, kielégítő támpontot nyújta­nak arra nézve, hogy a tömeg­termő borszőlőfajtáink milyen müvelés-metszésmód mellett ad­ják a futóhomokon a legnagyobb termést, a tőkeállag megóvása és a minőség fenntartása mellett. A fajtától, a talajtól, támasz- rendszertől függően javasoljuk az alacsony kordon, Guyot mű­velésmódot, vagy a szálvesszős, hosszúcsapos metszést, amelyet természetesen korszerű talaj­utánpótlás egészítene ki. Tör­téntek erre vonatkozóan megbe­szélések a hosszúhegyi, a kun­bajai, az izsáki és a helvéciai állami gazdaság vezetőivel. Ezek­ben a gazdaságokban a terv sze­rint alkalmazni fogják módsze­reinket. Száz vagon tőzegkomposzioi hasznainak lei A továbbiakban a megye régi problémájáról, a talajerőután­pótlásról volt szó. Szőlővel bo­rított homokvidékeinken ez meg­oldatlan probléma. A telep ku­tatógárdája érdekes kísérleteket végzett a tőzegkorpával kapcso­latban, amely bizonyítja, hogy a tőzegkorpa alkalmas a homok­talajok vízgazdálkodásának ja­vítására és a szőlőnövény táplá­lására. — Ez azért érdekes — mondta a vezetőkutató —, mert me­gyénkben gazdag tőzeglelőhelyek vannak. Értesüléseink szerint az izsáki tőzegtelep műtrágyával dúsított tőzegkomposztot készít és a tervek szerint jelentős te­rületen alkalmazzák kísérleteink eredményeit a megye állami gaz­daságai. Mi száz vagon tőzeg­komposztot akarunk felhasználni a következő gazdasági évben, hasonló mennyiséget tervez a csemegeszőlőnemesítéssel foglal­kozó Katonatelep is. Gépesítés nélkül nincs korszerű szoisaiüveiés Egy másik égető problémáról, a gépesítésről szólva hangoz­tatta: — A futóhomok természete a keskeny sorközök és a bakhát miatt az eddig kipróbált lánctal­pas és gumikerekes traktortípu­sok sorra csődöt mondtak. E té­ren továbbra is a fogatos mun­kára vagyunk utalva, ezért mi­nél előbb és minél több jó foga­tos fedő-, nyitóekét és kulti- vátorokat kell adnunk a gyakor­latnak. Már rendelkezünk jó prototípusokkal, ilyenek a Ho- ránszky-féle szőlőkapa, a Hor- váth-féle szőlősaraboló, stb. Ezeknek szériagyártása hasznos lenne. Ugyanakkor szorgalmaznunk kell a külföldön jól bevált kü­lönféle szőlőművelőgépek egyes példányainak kísérleti célokra való behozatalát. Ez az út, véle­ményem szerint, hamarább és kisebb anyagi áldozattal vezet sikerhez, mint az új géptípusok hazai kialakítása. A több mint 220 000 holdnyi homoki szőlő megművelésének bizonyos fokú gépesítése népgaz­dasági szempontból is igen nagy fontosságú, mert enélkül sem a termelési költség csökkentése, sem a korszerű, nagyüzemi sző­lőtermesztés nem képzelhető el. Reméljük, hogy most már az illetékesek nagyobb gondot for­dítanak e fontos problémára is. Búcsózásul Bognár Károly el­mondotta, hogy egy régi gond­juk oldódott meg, mert Lakite­leken területet kaptak és most már lehetővé válik egy törzs­szaporítótelep létrehozása. A majdnem 200 holdnyi területen a két kecskeméti szőlőkutató­intézet, a mikióstelepi és katona­telepi fog törzstáblákat létre­hozni olyan szőlőfajtákból, ame­lyek elterjesztése hasznos. A törzstáblákból kikerülő vesszők | mezőgazdasági nagyüzemekben, ! valamint egyéni gazdaságokban 'kerülnek továbbszaporításra. NAPTÁR: 1957. október 11, péntek. Névnap: Brigitta. Napkelte: 5 óra 56 perc. Napnyugta: 17 óra 05 perc. — Jersey ruhákat, olcsó kö­tött kosztümöket, kötött pizsa­mákat hoz forgalomba télire a Kötőszövőipari Mintázó Üzem. A csomózott pamutból kötött különleges ruhák, kosztümök ára körülbelül 320 forint lesz és október végétől mintegy 6000 darab kerül forgalomba. — Vidám szüreti ünnepséget rendezett a dávodi iskola szülői munkaközössége. Ezen az ün­nepségen az iskolát patronáló Bajai Posztógyár munkáskül­döttsége is képviseltette magát. A szüreti ünnepség a Baja kör­nyéki népszokások színes hagyo­mányaival zajlott le. — Félvagonnyi fenyőtobozt gyűjtöttek egy Orgovány községi tanyai iskola tanulói. A gyere­kek a kirándulások során gyűj­tött tobozt az iskolának ajándé­kozták. — 530 konyhabútor garnitúrát — amely egyenként hat részből áll — adott át a kereskedelem­nek a harmadik negyedév so­rán a Sátoraljaújhelyi Bútor­gyár. Három garnitúrát terven felül, megtakarított faanyagból készítettek. — Hlavacskó Ferenc, Baja, Somogyi Béla utca 35. sz. alatti lakos összeveszett családjával) Dühében, boros fejjel beverte az ablakokat, s az ablaküveg fel­vágta kezén az ütőereket. Súlyos vérzéssel, mentőknek kellett a kórházba szállítani. — őszi tárlatot nyitott a bajai Tiirr István Múzeum a Baján élő és bajai származású festők munkáiból. A kiállítást dr. Fitz Jenő, a székesfehérvári István király Múzeum igazgatója nyi­totta meg. A kiállításon Kun István, ifj. Éber Sándor, Bács­kai Mikii Ferenc, Göldner Fe­renc, Miskolczy Ferenc, Garai János és mások képei szerepel­nek. — 108 000 forintot nyert a lottó 10. hetének sorsolásán Di- kán István bajai tűzoltó. A kéz­hez kapott 86 ezer forintból há­zat épített, bútort és rádiót vá­sárolt. A családi ház most ke­rült tető alá, amelyet a szeren­csés nyerő baráti körben ünne­pelt meg a napokban. — Rövidesen megkezdik az Erkel elnevezésű, újtípusú ma­gyar magnetofon gyártását. A korszerű magnetofon az eddi­gieknél külsőleg is ízlésesebb, kisebb a régieknél, és műbőr tás­kában van elhelyezve. Súlya 23 kiló helyett mindössze 16 kiló lesz. Mi ebben az ésszerűség? Csehszlovák gy ő»y pedagó« u sok látogatása Kecskeméten Két kedves, nagytudású ven­dég előtt tárta ki szerdán dél­előtt kapuit a kecskeméti Gyógy­pedagógiai Intézet. A mintegy kéthetes tanulmányútra hazáng- ba érkezett vendégek első állo­máshelye — ha csak pár órára is — Kecskemét volt. Az egyik vendég régi ismerőse országunk­nak, mert Wiliam Gano, a bra- tiszlavai Tudományos Intézet gyógypedagógiai osztályának ve­zetője, 1915-ben hazánkban vé­gezte főiskolai tanulmányait. Most 38 év után boldog öröm­mel jött tapasztalatokat gyűj­teni, s körútja során ellátogat az ország nagyobb jelentőségű gyógypedagógiai intézeteibe. A másik vendég Miroszlav Dolák, a csehszlovák oktatásügyi mi­nisztérium gyógypedagógiai osz­tályának helyettes vezetője. A maguk munkájáról keveset beszéltek, főképpen a magyar- országi és a helyi gyógypedagó­giai módszerek felől érdeklőd­tek. Megtekintették a kis csöpp­ségek tiszteletükre rendezett műsorát, s elismerőleg nyilat­koztak a nevelési módszerekről. S ami ezt a röpke találkozót illeti, elmondhatjuk, hogy váro­sunk gyógypedagógusainak nem kis, reménykeltést és elismerést jelentettek Wiliam Gano azon szavai, amelyeket búcsúzásul mondott: — Nekem nem imponáltak so­hasem különösebben azok a gyógypedagógiai intézmények, melyek elegáns külsejükkel, par­Kiváló k a tiszaújfalusi Alkotmány ukoricatermés Tsz-bcn A napokban fejeződött be a kukoricaszüret a tiszaújfalusi Alkotmány Tsz-ben, s a szüret végén nem mindennapi ered­mény került napvilágra. A 35 holdas kukoricatábláról ugyanis nem kevesebb, mint 36 mázsás átlagtermést szüreteltek le. Be­szélgettünk a szövetkezet veze­tőivel, akik elmondották, ho- gyon teremtették meg a jó ter­més előfeltételeit. — A kukoricát lucerna után vetettük, s ez maga is jó talajt biztosított a növénynek. A föl­det géppel műveltettük, s nem sajnáltuk tőle a műtrágyát sem. Négyszer kapáltunk lófogattal, háromszor kézi erővel, s mon­danunk sem kell, mindig a szükséges időben, hogy a fejlő­dés szakaszán gyomtalan legyen a kukoricaföld. S láthatjuk, a jó agrotechnika és a szorgalom meghozta gyü­mölcsét, kettás termeikkel, modern fel­szerelésükkel akarták magukra irányítani a figyelmet. A kecs­keméti példa is azt mutatja, hogy a kívülről szerény, jelentéktelen­nek látszó intézet a maga ne­mében hivatása magaslatán áll. S a nehéz körülmények között dolgozó nevelők eredményei szá­momra sokkal becsesebbek és elismerésre méltóbbak, mint ahol minden adottság megvan a siker eléréséhez. Mert persze azzal dicsekedni sem mernénk — ezt már a láto­gatás után jegyezzük meg —, hogy városunk Gyógypedagógiai Intézete megfelel — külsőleg és felszerelés tárgyában is — a kö­vetelményeknek. Olyan, mintha mostoha gyermeke volna a vá­rosnak, a megyének. A körülmé­nyek ellenére azonban mégis büszkén mondhatjuk el, hogy akik itt dolgoznak, azoknak szí- vük-lelkük a gyermekeké. Azok emberré neveléséért aggódnak, töprengenek át sokszor éjszaká­kat — s ezért úgy gondoljuk — nem hiába vesztegették idejüket csehszlovák barátaink sem Kecs­keméten, mert beszédes tanúi lehetnek annak a munkának, amely egy-egy elveszettnek hitt gyermek dolgos, emberré válá­sáért folyik. Miután a vendégek megtekin­tették az intézetet, résztvettek egy-egy foglalkozásán, szívélyes búcsút vettek a tantestülettől és Szegedre folytatták útjukat. MŰVELŐDÉST, szórakozást nyújt a MEGYEI KÖNYVTÁR. Olvasói rendelkezésére áll minden hétköznap. Mindenkit szeretettel vár a Megyei Könyvtár. ____ 1835 Ü. T, KORSZERŰ FÉRFI ÉS NŐI FODRÁSZ- ÉS PED1KÜRÜZLET NYÍLT Kecskeméten, a Rákóczi úton, a rendőrséggel szem­ben. Hideg, meleg folyóvíz­zel ellátott kiszolgálás. 1824 A közelmúltban megszüntet­tek megyénkben egy vállalatot, mivel a felettes szerve úgy nyi­latkozott, hogy Kecskeméten le­vő telephelyét, a Növényolajipari Vállalatot nem tudja munkával leterhelni. Ezzel a kijelentéssel keresetnélkülivé vált 40 család, kihalt megyénkben ennek az iparnak »utolsó mohikánja«, ar­ról nem is beszélve, hogy a Pest­ről irányított olajcsere mennyi bosszúságot fog okozni több ezer dolgozó parasztnak, akik az ola­jos növények termesztésével fog­lalkoznak. Írjuk ezt azért, mert a csere­üzletek szervezését tekintve nem éppen a legjobbak tapasztalata­ink. A Csepeli Növényolajipari Vállalatnak ugyanis az az el­képzelése, hogy elsősorban az ott levő gyár legyen munkával le­terhelve. A Bács megyében ter­melt napraforgót és olajos mag­vakat tehát vagonírozzuk be, küldjük Csepelre, ők majd ott kiütik, Kecskeméten pedig cse­retelepet létesítenek a volt olaj- iitő helyén, s innen látják cl a járások és érdekelt községek dolgozó parasztjait cseretermé­kekkel. Hogy lesz, mint lesz, ezen most nem vitázunk. Egy pár gazda­sági vonatkozású kérdés annál inkább ide kívánkozik. A helyes az lenne, hogy minél kevesebb mezőgazdasági nyersanyagot szál- lítgassunk jobbra-balra, több száz kilométert. így példának okáért, mi abban az ésszerűség, hogy a Kecskeméti Növényolaj­ipari Vállalatot távirányították Budapestről, s most, mivel csök­kent a napraforgótermelés vetés­területe, a vállalat bezárása után folytatják majd az ott létesí­tendő cseretelep felügyelete ré­vén. Erre csak egy szóval lehet felelni, semmi. Távolálljon tőlünk, hogy min­dent a megyének akarunk, de van egy sor kérdés, melyeknek megoldását tekintve, csak a he­lyi irányítás jelentheti a nyugvó­pontot. Többek között ilyen a növényolajfeldolgozás vitás kér­dése is. Budapest, az ország fő­városa ipari centrum. Valljuk, hogy ez helyes, de az, hogy Bács megye mezőgazdasági termékeit mind ott dolgozzák fel, vagy onnan irányítsák, ez olyan köz­pontosítási túlzás, amit semmi sem indokol. Állításunk mellett persze nem tagadjuk, hogy a jelenlegi hely­zetet az országos irányító szer­vek elfogadhatóan tudják ma­gyarázni, de ez a tényeken nem változtat, mert az élet követelte tényeknek mindinkább oda kell tendálniok, hogy megyénk ter­mékeit a leggazdaságosabban mi magunk dolgozzuk fel és hasz­nosítsuk, még akkor is, ha a Csepeli Növényolajipari Vállalat nyereségi mutatóiba belefér az a tetemes pluszkiadás, ami a kecskeméti telephely bezárása után mint szállítási költség mu­tatkozik majd. Ez a kérdés bennünket annál is inkább érdekel, mert nem egy tekintetben hasonló cipő szorít. Régi gondunk, hogy megyénknek nincs egy valamire való mag­tisztítója, s így milliókba kerül a különböző terményeknek csak a megyénktől távol levő tisztító­helyekre való elszállítása. Régen égető kérdése a megyeszékhely­nek egy modern, egy helyen dől» gozó kenyérgyár, ahová össze le­hetne vonni Kecskemét külön­böző részein üzemelő kisebb pék­ségeket. Tarthatatlan állapot az is, hogy az ország egyik legna­gyobb megyéjében az egy föld- müvesszövetkezeti kisüzemen kí­vül nincsen egy nagyobb szap­pangyár. Hol volna logikus ezt létrehozni? Ahol más is van, — az olajfeldolgozó vállalat mel­lett. Éppen csak megpiszkáltuk ezt a kérdést és máris a sürgősen megoldandó igények egész sora jelentkezik a Kecskeméti Nö­vényolajipari Vállalat munkával leterheletlen épületének haszno­sítására. Az irányító cég persze tiltakozik majd az ellen, hogy a megyében termelt olajos növé­nyeket itt dolgozzuk fel, s az üzemhely többi részein kevés be­ruházással új profilú vállalatot hozzunk létre. A drága épület jelenleg kihasználatlanul áll. Va­jon meddig? Reméljük, nemso­kára bővebbet írhatunk erről. ZELLERZOLDET veszünk a hét minden nap­ján, Kecskeméti KONZERVGYÁR II. sz. telepén (volt AKK). A friss, teljesen tiszta zel­lerzöldért kg-ként 1.50 Ft-ot fizetünk 1833 A Bács megyei Kézműipari Vállalat varrógéppel rendelkező női és férfi varrókat bedolgo­zóknak felvesz folyamatos munkára Kecskemétre és Kiskunfélegyházára. Jelent­kezési Kecskemét, Ötemető utca 2. Kiskunfélegyháza: Kisvárosháza. 1825

Next

/
Oldalképek
Tartalom