Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-11 / 238. szám

Jól kapcsolaté! a iuilomány és a gyakorlat között

Mikióstelepi tervek

Szüretelnek a Szőlészeti Kutatóintézet Miklóstelepén Kecskeméten. Ez a szüret azonban nem olyan közönséges szőlőszedés. Nagy gonddal válogatják külön a különböző kísérleti parcellák terméseit. Ötven holdon kísérletezett a telep kollektívája, tanulmányozva a trágyázás, a védekezés, stb. módjait.

Majdnem 5űüű hibrid

Kilencszáz vált termőre a majdnem 5000 hibridből. Minden tőkéről külön szedik le a \ termést, tanulmányozzák a bogyók cukor- és savtartalmát, valamint egyéb tulajdonságait. Céltudatos nemesitési munkát végeznek. A kadarkánál például arra törekednek, hogy ne csak a héj, hanem a hús is tartalmazzon piros festékanyagot, ez a szőlőtermesztőknek és a borkedvelőknek régi óhaja.

Kurucz András, a telep hibridekkel foglalkozó munkatársa elmondja:

— Sikerült előállítani a Pi- quetpoule és a kadarka keresztezéséből olyan hibridet, amely elegendő festékanyagot tartalmaz. Az ezerjónál, de a kadarkánál is törekszünk a rothadással szemben ellenálló fajták létrehozására. Az új hibridek között már van ilyen.

A keresztezés, vagyis a hibridek létrehozása a nemesítésnek csak egyik módja, a másik a szelektálás. Jelenleg a furmint, az ezerjó és a kadarka szelektálása folyik, öt éve végzik ezt a munkát. Az idén mintegy 400 tőkét figyeltek. Mindig a legkiválóbb tulajdonságokkal bíró egyedeket tartják szemmel és így jutnak el a legtökéletesebbhez, az úgynevezett kiónhoz.

Müvelés-metszésmód líisérielsk az áiiami gazdasagokban

Bognár Károllyal, az intézet vezető kutatójával arról beszélgetünk, hogy a tudomány és a gyakorlat között nincs megfelelő kapcsolat. Az egyes kutatóintézetek által produkált kísérleti eredmények csak nehezen terjednek el a gyakorlatban. A kísérleti témákról, azok befejezése után, elkészülnek az úgynevezett zárójelentések. Ezek bekerülnek az intézetek évkönyvébe. A dolog rendszerint ezzel be is van fejezve.

Bognár Károly elmondja, hogy a telep az idén változtatni akar az eddigi helyzeten. Már történtek megbeszélések annak érdekében, hogy az egyes kísérletek eredményeit néhány állami gazdaságban alkalmazzák.

— A müvelés-metszésmód kísérletek eddigi eredményei — hangoztatta Bognár Károly — néhány részletkérdéstől eltekintve, kielégítő támpontot nyújtanak arra nézve, hogy a tömegtermő borszőlőfajtáink milyen müvelés-metszésmód mellett adják a futóhomokon a legnagyobb termést, a tőkeállag megóvása és a minőség fenntartása mellett. A fajtától, a talajtól, támasz- rendszertől függően javasoljuk az alacsony kordon, Guyot művelésmódot, vagy a szálvesszős, hosszúcsapos metszést, amelyet természetesen korszerű talajutánpótlás egészítene ki. Történtek erre vonatkozóan megbeszélések a hosszúhegyi, a kunbajai, az izsáki és a helvéciai állami gazdaság vezetőivel. Ezekben a gazdaságokban a terv szerint alkalmazni fogják módszereinket.

Száz vagon tőzegkomposzioi hasznainak lei

A továbbiakban a megye régi problémájáról, a talajerőutánpótlásról volt szó. Szőlővel borított homokvidékeinken ez megoldatlan probléma. A telep kutatógárdája érdekes kísérleteket végzett a tőzegkorpával kapcsolatban, amely bizonyítja, hogy a tőzegkorpa alkalmas a homoktalajok vízgazdálkodásának javítására és a szőlőnövény táplálására.

— Ez azért érdekes — mondta a vezetőkutató —, mert megyénkben gazdag tőzeglelőhelyek vannak. Értesüléseink szerint az izsáki tőzegtelep műtrágyával dúsított tőzegkomposztot készít és a tervek szerint jelentős területen alkalmazzák kísérleteink eredményeit a megye állami gazdaságai. Mi száz vagon tőzegkomposztot akarunk felhasználni a következő gazdasági évben, hasonló mennyiséget tervez a csemegeszőlőnemesítéssel foglalkozó Katonatelep is.

Gépesítés nélkül nincs korszerű szoisaiüveiés

Egy másik égető problémáról, a gépesítésről szólva hangoztatta:

— A futóhomok természete a keskeny sorközök és a bakhát miatt az eddig kipróbált lánctalpas és gumikerekes traktortípusok sorra csődöt mondtak. E téren továbbra is a fogatos munkára vagyunk utalva, ezért minél előbb és minél több jó fogatos fedő-, nyitóekét és kulti- vátorokat kell adnunk a gyakorlatnak. Már rendelkezünk jó prototípusokkal, ilyenek a Ho- ránszky-féle szőlőkapa, a Hor- váth-féle szőlősaraboló, stb. Ezeknek szériagyártása hasznos lenne.

Ugyanakkor szorgalmaznunk kell a külföldön jól bevált különféle szőlőművelőgépek egyes példányainak kísérleti célokra való behozatalát. Ez az út, véleményem szerint, hamarább és kisebb anyagi áldozattal vezet sikerhez, mint az új géptípusok hazai kialakítása.

A több mint 220 000 holdnyi homoki szőlő megművelésének bizonyos fokú gépesítése népgazdasági szempontból is igen nagy fontosságú, mert enélkül sem a termelési költség csökkentése, sem a korszerű, nagyüzemi szőlőtermesztés nem képzelhető el.

Reméljük, hogy most már az illetékesek nagyobb gondot fordítanak e fontos problémára is.

Búcsózásul Bognár Károly elmondotta, hogy egy régi gondjuk oldódott meg, mert Lakiteleken területet kaptak és most már lehetővé válik egy törzsszaporítótelep létrehozása. A majdnem 200 holdnyi területen a két kecskeméti szőlőkutatóintézet, a mikióstelepi és katonatelepi fog törzstáblákat létrehozni olyan szőlőfajtákból, amelyek elterjesztése hasznos. A törzstáblákból kikerülő vesszők | mezőgazdasági nagyüzemekben,

! valamint egyéni gazdaságokban 'kerülnek továbbszaporításra.

NAPTÁR:

1957. október 11, péntek.

Névnap: Brigitta.

Napkelte: 5 óra 56 perc.

Napnyugta: 17 óra 05 perc.

— Jersey ruhákat, olcsó kötött kosztümöket, kötött pizsamákat hoz forgalomba télire a Kötőszövőipari Mintázó Üzem. A csomózott pamutból kötött különleges ruhák, kosztümök ára körülbelül 320 forint lesz és október végétől mintegy 6000 darab kerül forgalomba.

— Vidám szüreti ünnepséget rendezett a dávodi iskola szülői munkaközössége. Ezen az ünnepségen az iskolát patronáló Bajai Posztógyár munkásküldöttsége is képviseltette magát. A szüreti ünnepség a Baja környéki népszokások színes hagyományaival zajlott le.

— Félvagonnyi fenyőtobozt gyűjtöttek egy Orgovány községi tanyai iskola tanulói. A gyerekek a kirándulások során gyűjtött tobozt az iskolának ajándékozták.

— 530 konyhabútor garnitúrát — amely egyenként hat részből áll — adott át a kereskedelemnek a harmadik negyedév során a Sátoraljaújhelyi Bútorgyár. Három garnitúrát terven felül, megtakarított faanyagból készítettek.

— Hlavacskó Ferenc, Baja, Somogyi Béla utca 35. sz. alatti lakos összeveszett családjával) Dühében, boros fejjel beverte az ablakokat, s az ablaküveg felvágta kezén az ütőereket. Súlyos vérzéssel, mentőknek kellett a kórházba szállítani.

— őszi tárlatot nyitott a bajai Tiirr István Múzeum a Baján élő és bajai származású festők munkáiból. A kiállítást dr. Fitz Jenő, a székesfehérvári István király Múzeum igazgatója nyitotta meg. A kiállításon Kun István, ifj. Éber Sándor, Bácskai Mikii Ferenc, Göldner Ferenc, Miskolczy Ferenc, Garai János és mások képei szerepelnek.

— 108 000 forintot nyert a

lottó 10. hetének sorsolásán Di- kán István bajai tűzoltó. A kézhez kapott 86 ezer forintból házat épített, bútort és rádiót vásárolt. A családi ház most került tető alá, amelyet a szerencsés nyerő baráti körben ünnepelt meg a napokban.

— Rövidesen megkezdik az Erkel elnevezésű, újtípusú magyar magnetofon gyártását. A korszerű magnetofon az eddigieknél külsőleg is ízlésesebb, kisebb a régieknél, és műbőr táskában van elhelyezve. Súlya 23 kiló helyett mindössze 16 kiló lesz.

Mi ebben az ésszerűség?

Csehszlovák gy ő»y pedagó« u sok látogatása Kecskeméten

Két kedves, nagytudású vendég előtt tárta ki szerdán délelőtt kapuit a kecskeméti Gyógypedagógiai Intézet. A mintegy kéthetes tanulmányútra hazáng- ba érkezett vendégek első állomáshelye — ha csak pár órára is — Kecskemét volt. Az egyik vendég régi ismerőse országunknak, mert Wiliam Gano, a bra- tiszlavai Tudományos Intézet gyógypedagógiai osztályának vezetője, 1915-ben hazánkban végezte főiskolai tanulmányait. Most 38 év után boldog örömmel jött tapasztalatokat gyűjteni, s körútja során ellátogat az ország nagyobb jelentőségű gyógypedagógiai intézeteibe. A másik vendég Miroszlav Dolák, a csehszlovák oktatásügyi minisztérium gyógypedagógiai osztályának helyettes vezetője.

A maguk munkájáról keveset beszéltek, főképpen a magyar- országi és a helyi gyógypedagógiai módszerek felől érdeklődtek. Megtekintették a kis csöppségek tiszteletükre rendezett műsorát, s elismerőleg nyilatkoztak a nevelési módszerekről.

S ami ezt a röpke találkozót illeti, elmondhatjuk, hogy városunk gyógypedagógusainak nem kis, reménykeltést és elismerést jelentettek Wiliam Gano azon szavai, amelyeket búcsúzásul mondott:

— Nekem nem imponáltak sohasem különösebben azok a gyógypedagógiai intézmények, melyek elegáns külsejükkel, parKiváló k

a tiszaújfalusi

Alkotmány ukoricatermés Tsz-bcn

A napokban fejeződött be a kukoricaszüret a tiszaújfalusi Alkotmány Tsz-ben, s a szüret végén nem mindennapi eredmény került napvilágra. A 35 holdas kukoricatábláról ugyanis nem kevesebb, mint 36 mázsás átlagtermést szüreteltek le. Beszélgettünk a szövetkezet vezetőivel, akik elmondották, ho- gyon teremtették meg a jó termés előfeltételeit.

— A kukoricát lucerna után

vetettük, s ez maga is jó talajt biztosított a növénynek. A földet géppel műveltettük, s nem sajnáltuk tőle a műtrágyát sem. Négyszer kapáltunk lófogattal, háromszor kézi erővel, s mondanunk sem kell, mindig a szükséges időben, hogy a fejlődés szakaszán gyomtalan legyen a kukoricaföld.

S láthatjuk, a jó agrotechnika és a szorgalom meghozta gyümölcsét,

kettás termeikkel, modern felszerelésükkel akarták magukra irányítani a figyelmet. A kecskeméti példa is azt mutatja, hogy a kívülről szerény, jelentéktelennek látszó intézet a maga nemében hivatása magaslatán áll. S a nehéz körülmények között dolgozó nevelők eredményei számomra sokkal becsesebbek és elismerésre méltóbbak, mint ahol minden adottság megvan a siker eléréséhez.

Mert persze azzal dicsekedni sem mernénk — ezt már a látogatás után jegyezzük meg —, hogy városunk Gyógypedagógiai Intézete megfelel — külsőleg és felszerelés tárgyában is — a követelményeknek. Olyan, mintha mostoha gyermeke volna a városnak, a megyének. A körülmények ellenére azonban mégis büszkén mondhatjuk el, hogy akik itt dolgoznak, azoknak szí- vük-lelkük a gyermekeké. Azok emberré neveléséért aggódnak, töprengenek át sokszor éjszakákat — s ezért úgy gondoljuk — nem hiába vesztegették idejüket csehszlovák barátaink sem Kecskeméten, mert beszédes tanúi lehetnek annak a munkának, amely egy-egy elveszettnek hitt gyermek dolgos, emberré válásáért folyik.

Miután a vendégek megtekintették az intézetet, résztvettek egy-egy foglalkozásán, szívélyes búcsút vettek a tantestülettől és Szegedre folytatták útjukat.

MŰVELŐDÉST,

szórakozást nyújt a

MEGYEI KÖNYVTÁR.

Olvasói rendelkezésére áll minden hétköznap. Mindenkit szeretettel vár a Megyei Könyvtár.

____ 1835

Ü.

T, KORSZERŰ FÉRFI ÉS NŐI FODRÁSZ- ÉS PED1KÜRÜZLET NYÍLT Kecskeméten, a Rákóczi úton, a rendőrséggel szemben. Hideg, meleg folyóvízzel ellátott kiszolgálás. 1824

A közelmúltban megszüntettek megyénkben egy vállalatot, mivel a felettes szerve úgy nyilatkozott, hogy Kecskeméten levő telephelyét, a Növényolajipari Vállalatot nem tudja munkával leterhelni. Ezzel a kijelentéssel keresetnélkülivé vált 40 család, kihalt megyénkben ennek az iparnak »utolsó mohikánja«, arról nem is beszélve, hogy a Pestről irányított olajcsere mennyi bosszúságot fog okozni több ezer dolgozó parasztnak, akik az olajos növények termesztésével foglalkoznak.

Írjuk ezt azért, mert a csereüzletek szervezését tekintve nem éppen a legjobbak tapasztalataink. A Csepeli Növényolajipari Vállalatnak ugyanis az az elképzelése, hogy elsősorban az ott levő gyár legyen munkával leterhelve. A Bács megyében termelt napraforgót és olajos magvakat tehát vagonírozzuk be, küldjük Csepelre, ők majd ott kiütik, Kecskeméten pedig cseretelepet létesítenek a volt olaj- iitő helyén, s innen látják cl a járások és érdekelt községek dolgozó parasztjait cseretermékekkel.

Hogy lesz, mint lesz, ezen most nem vitázunk. Egy pár gazdasági vonatkozású kérdés annál inkább ide kívánkozik. A helyes az lenne, hogy minél kevesebb mezőgazdasági nyersanyagot szál- lítgassunk jobbra-balra, több száz kilométert. így példának okáért, mi abban az ésszerűség, hogy a Kecskeméti Növényolajipari Vállalatot távirányították Budapestről, s most, mivel csökkent a napraforgótermelés vetésterülete, a vállalat bezárása után folytatják majd az ott létesítendő cseretelep felügyelete révén. Erre csak egy szóval lehet felelni, semmi.

Távolálljon tőlünk, hogy mindent a megyének akarunk, de van egy sor kérdés, melyeknek megoldását tekintve, csak a helyi irányítás jelentheti a nyugvópontot. Többek között ilyen a növényolajfeldolgozás vitás kérdése is. Budapest, az ország fővárosa ipari centrum. Valljuk, hogy ez helyes, de az, hogy Bács megye mezőgazdasági termékeit mind ott dolgozzák fel, vagy onnan irányítsák, ez olyan központosítási túlzás, amit semmi sem indokol.

Állításunk mellett persze nem tagadjuk, hogy a jelenlegi helyzetet az országos irányító szervek elfogadhatóan tudják magyarázni, de ez a tényeken nem változtat, mert az élet követelte tényeknek mindinkább oda kell tendálniok, hogy megyénk termékeit a leggazdaságosabban mi magunk dolgozzuk fel és hasznosítsuk, még akkor is, ha a Csepeli Növényolajipari Vállalat nyereségi mutatóiba belefér az a tetemes pluszkiadás, ami a kecskeméti telephely bezárása után mint szállítási költség mutatkozik majd.

Ez a kérdés bennünket annál is inkább érdekel, mert nem egy tekintetben hasonló cipő szorít. Régi gondunk, hogy megyénknek nincs egy valamire való magtisztítója, s így milliókba kerül a különböző terményeknek csak a megyénktől távol levő tisztítóhelyekre való elszállítása. Régen égető kérdése a megyeszékhelynek egy modern, egy helyen dől» gozó kenyérgyár, ahová össze lehetne vonni Kecskemét különböző részein üzemelő kisebb pékségeket. Tarthatatlan állapot az is, hogy az ország egyik legnagyobb megyéjében az egy föld- müvesszövetkezeti kisüzemen kívül nincsen egy nagyobb szappangyár. Hol volna logikus ezt létrehozni? Ahol más is van, — az olajfeldolgozó vállalat mellett.

Éppen csak megpiszkáltuk ezt a kérdést és máris a sürgősen megoldandó igények egész sora jelentkezik a Kecskeméti Növényolajipari Vállalat munkával leterheletlen épületének hasznosítására. Az irányító cég persze tiltakozik majd az ellen, hogy a megyében termelt olajos növényeket itt dolgozzuk fel, s az üzemhely többi részein kevés beruházással új profilú vállalatot hozzunk létre. A drága épület jelenleg kihasználatlanul áll. Vajon meddig? Reméljük, nemsokára bővebbet írhatunk erről.

ZELLERZOLDET

veszünk a hét minden napján, Kecskeméti

KONZERVGYÁR

II. sz. telepén (volt AKK). A friss, teljesen tiszta zellerzöldért kg-ként 1.50 Ft-ot fizetünk 1833

A Bács megyei Kézműipari Vállalat

varrógéppel rendelkező női és férfi varrókat bedolgozóknak felvesz folyamatos munkára Kecskemétre és Kiskunfélegyházára. Jelentkezési Kecskemét, Ötemető utca 2. Kiskunfélegyháza: Kisvárosháza. 1825