Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-06 / 234. szám

Világ proletárjai,, egyesüljetek ! / A MAGYAQ SZOCIAL1SJA MUNV íÁ'SPART* BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA' ' 1 Á w m 7 m II. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM Ara 50 fillér 1957. OKTOBER 6. VASÄUNAP Emlékművet állítanak Kecskeméten az 1919-es magyar proletár­forradalom kecskeméti mártírjainak Még az ellenforradalom előtti időben Szili István elvtárs, ve­terán 19-es kommunista kezde­ményezésére pályázatot írt ki a városi tanács népművelési osz­tálya az 1919-es hős proletárfor­radalom kecskeméti mártírjai emlékművének tervezésére. A pályázatra öt művész kapott fel­hívást, de a beérkezett pálya­művek elbírálására az 1956-os októberi ellenforradalom követ­keztében nem kerülhetett sor. Nemrégiben bizottság alakult az emlékmű létesítésére és ezzel egyidöben határozat született ar­ról, hogy a pályázaton részvevő művészek között a legjobb há­rom pályaműnek járó díjakat ki kell osztani. A bizottság úgy határozott, hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 40. évforduló­jának ünnepén kezdik el a ki­vitelezés munkálatait és 1959. március 21-én, az 1919-es ma­gyar proletárforradalom 40. év­fordulóján avatják fel az emlék­művet. ’% Kecskemétre jön az örmény ; SZSZK ének-, zene- és tánc- együttese Van elegendő gép a talajforgatáshoz A Magyar Szovjet Baráti Társaság és az Országos Filharmó­nia közös rendezésében Kecskeméten vendégszerepei az örmény SZSZK ének-, tánc- és zenei együttese. A nálunk eddig még nem ismert kiváló együttes október 9-én, szerdán este a Katona József Színházban tartja meg műsorát. Az előadás jegyei rendes színházi helyárakkal kerülnek ki­bocsátásra. Látogatás a pedagógusok árvaházában Képünkön a kecskeméti pedagógus árvaház főépülete. Mai számunk 6. oldalán képes riportban számolunk be pedagógus árvaházi látogatásunkról. r L/ üzemrész a halasi Csipkeházban Háromszáz kulígáo, hafszáz pulóver Hullanak a fale­velek, változnak a kirakatok, itt az ősz. Maholnap nyakun­kon a tél. Szekré­nyek mélyére kerül­tek a lenge női nyári divatkreációk, a déli napsütésben is egyre több riő hord gyapjúkardi­gánt, kuligánt, pu­lóvert és legalább annyi keresi ezeket az ízléses, modern fazonú, meleg divat­árukat. A Kiskunhalasi Háziipari Szövetke­zetben számolnak is ezzel. A Csipkeház­ban már egy szép külön kis rész van, ahol Maráczi Ferenc műhely-mester, veze­tésével végzik a pol­cokon sokasodó ku- ligán-részek »össze­szerelését«. A házi­ipari szövetkezet ugyanis nagyobb részt bedolgozó asz- szonyokkal készít­teti el ezeknek a kö­töttholmiknak ré­szeit, s a Csipkeház­ban levő központ­ban végzik el az egyes darabok vég­leges összeállítását, összevarr ását. Egy hónapja már a háziipari szövet­kezet központjában is csattog egy kötő­gép és ez év utolsó negyedében a legkü­lönbözőbb divatszí­nekben mintegy 300 .gyapjúkuligánt és 600 gyapjúpulóvert készít a Kiskunha­lasi Háziipari Szö­vetkezet. A világ­hírű halasi csipke és az egyre kapósabb hímzett gyermekru- hák, valamint az ízléses női konfek­cionált áruk mellett egy hónapja új szín­nel, a kötöttáruk gyártásával gazda­godott ez a szorgal­mas közösség. Mi több, már új tervük is van. Az elnöknő­től búcsúzóul meg­tudtuk, hogy a szö­vetkezet bevezeti a méret és fazon sze­rint rendelt kuligá- nok és pulóverek gyártását iSr Évről évre növekszik a szőlő- és gyümölcstelepítés területe. Egyre több termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt tér át a szőlő- és gyümölcstermesz­tésre. Az idén már augusztus végéig több mint 800 holdra je­lentették be szőlőtelepítési igé­nyüket az egyénileg dolgozó parasztok. Felkerestük Csatári Lajos elv­társat, a Megyei Gépállomások Felbocsátották a Szovjetunióban a világ első míibolygófát MOSZKVA (TASZSZ) Siker koronázta a Szovjetunióban már több éve folyó tudományos ku­tató cs kísérleti tervező munka erőfeszítéseit és elkészült a világ első műbolygója. 1957. október 4-én sikeresen felbocsátották az első műbolygót. A vivőrakéta a mű bolygót mintegy 8000 méteres másodpercenkénti sebességgel bocsátotta föld körül keringő pályájára. A műbolygó jelenleg elliptikus pályát ír le a föld kö­rül és a felkelő és lenyugvó nap fényénél a legegyszerűbb optikai eszközök segítségével is megfi­gyelhető. A számítások szerint, amelyeket most a megfigyelések beigazoltak, a műbolygó a föld felülete felett 900 kilométer ma­gosságban halad, s 1 óra 35 perc alatt kerüli meg teljesen a földet. A műbolygó átmérője 58 centi­méter, súlya 83,6 kilogramm és két rádióadó van rajta, amelyek szüntelenül rádiójeleket adnak le. Az adás erőssége a rádióama­tőrök széles köre számára is le­hetővé teszi a rádiójelek vételét. November 1-íől Kalocsán téli mező- gazdasági iskola nyílik Az alapvető mezőgazdasági szakismeretek széleskörű ter­jesztése érdekében 1957 novem­ber 1-től Kalocsán téli mező- gazdasági szakiskola indul. Az iskola célja, hogy a termelőszö­vetkezetek, állami gazdaságok, egyénileg dolgozó parasztíiata- lok részére télen megfelelő gaz­dasági alapismereteket nyújtson és növelje általános műveltsé­güket. A tanulmányi idő két év, amely téli és nyári félévre osz­lik. A téli elméleti félév nov. 1-től március 15-ig tart, a nyári félév pedig április 1-től október lö-ig. Az első és második elmé­leti félév után, valamint a má­sodik gyakorlati félév végén a hallgatók vizsgát tesznek és aranykalászos gazda jelvényt, valamint bizonyítványt kapnak. Az iskolára jelentkezhet min­den 15—26 éves, nyolc általá­nos iskolát végzett fiatal, a je­lentkezéseket 1957. október hó 15-ig kell beküldeni a Kalocsai Mezőgazdasági Technikumhoz. A beadványhoz mellékelni kell a születési anyakönyvi kivona­tot, az iskolai bizonyítványt, ta­nácsi igazolást arról, hogy a me­zőgazdaságban dogozik, végül "■"■ősi bizonyítványt. Igazgatóságának vezetőjét és ér­deklődtünk, hogy lesz-e elegendő talajforgató eke az igény kielé­gítésére megyénk gépállomásain. — Tizenhárom SZ—80-as áll rendelkezésünkre a megye 18 gépállomásán. Ebből három a Kiskőrösi Gépállomáson van. A gépek teljesítménye mintegy másfél hold naponta. Tehát az igényeket ki tudjuk elé­gíteni. Egyelőre még jelentékte­len terület forgatására kötöttek gépállomásaink szerződést. Pe­dig megéri a nagyüzemeknek, kisüzemeknek egyaránt a gép használata. A termelőszövetke­zetnek holdanként 1300—1600 fo­rintba kerül a forgatás, míg az egyéni parasztoknak 1500—1800 forintba. A kézzel való forgatás ennek többszörösébe kerül, KÍNAI—MAGYAR KÖZÖS KORMÁNYNYILATKO­ZAT A LOTTÓ JUTALOMSORSOLÁSA (2. oldal) KINEK MIT KÖSZÖNHE­TÜNK? EGY »MASINGEVERES« EMLÉKEZIK (3. oldal) ŰJ TERMÉS (4. oldal) AZ IPARI TERMELÉS FRONTJÁN JÓ, HA TUDJAK A GAZDÁK OKTÓBER <5. oldal) NŐI SZEMMEL HAT ESZTENDŐ LENIN MELLETT (6. oldal) SAKK SPORT KECSKEMÉTI SÉTÁK (7. oldal) *: Népi ellenőrzést Alkalom szüli a tolvajt — mondja a régi közmondás. Igazságát még ma is, épülő szocialista rendünk számos terü­letén nap, mint nap tapasztalhatjuk. Az elmúlt év őszén ki­robbant ellenforradalmi támadás ismét széles körben fel­élesztette a magántulajdonosi szemléletet, hogy »az az enyém, ami a kamrámban van«, s számosán ilyen szemlélet alapján igyekeztek mennél többet a magukévá tenni. Majd minden városrészben, faluban feltűnt azóta egy-egy újgazdag, akinek mindenre telik, s mindig sok pénze van. Az esetek mind na­gyobb százalékában aztán »le is buknak« ezek a harácsolok, kiderül, hogy nem becsületes úton, nem munkával jutottak jómódba, hanem a kapitalista farkaserkölcs által szentesített rablómódszerek segítségével. Hosszan lehetne beszélni arról, hogy életünk különféle területein hogyan csapják be, csalják meg egyesek embertár­saikat, milyen agyafúrt módon lopják, sikkasztják el mind­annyiunk tulajdonát, az állami vagyont. Elkezdhetnénk a piaci mérlegek árutányérjára ólmot csepegtetőknél, s a táp­pénzcsalókon, feketén fuvarozókon, meg nem engedett fel­árral árusító boltosokon keresztül eljuthatnánk azokig, akik egész házra való építőanyagot »szereznek«, vagy éppen drága motorokat, gépeket lopnak el az üzemekből. Idetartoznak azok is, akik csupán baksis, külön fizetség, »megkenés« ellenében végeznek el olyan munkát, amiért becsületes fizetést kapnak, s amit kutya kötelességük lenne ingyen ellátni, s olyanok is, akik a törvényes előírásoknál fontosabbnak tartják a proto- kollistát, a sógor és komát, amikor valamilyen kapós holmi elosztásáról van szó. Hosszan sorolhatnánk csak a különféle népgazdasági, köz­életi munkaterületeket is, amelyek mind az eddiginél alapo­sabb, s főleg hatékonyabb ellenőrzést igényelnek. Állítson fel talán az állam egy nagy apparátust a gazdasági, kereske­delmi, állami élet ellenőrzésére? Állítsunk az ellenőrök mellé szuperellenőröket? Nem, ez az út nem járható. Nem csupán azért, mert költséges lenne, sok olyan pénzt, munkaerőt vonna el a köztől, amire másutt, elsősorban a termelőmunkában, van égetően szükség. Hanem azért is, mert az ellenőrzés prob­lémáját külön apparátussal megoldani lehetetlenség. Hatékony, alapos, valóban az élet minden területére ki­terjedő ellenőrzés csak egyféleképpen születhet meg: ha az egész nép, minden ember ellenőr lesz. Nem arról van szó, persze, hogy a gyárigazgatónak holnap már kötelessége lesz megmutatni üzeme összes terveit, eredménykimutatásait, vagy a boltos szó nélkül beengedje ezután már a járókelőket rak­tárába. Nem adminisztratív úton lehet és lesz hatékony a népi ellenőrzés, hanem úgy, hogy a dolgozók millióinak minden­napos tapasztalatait összegyűjtjük, észrevételeire, kritikáira felfigyelünk, megszívleljük. Szükségesnek látszik ezért egy olyan klslétszámú appa­rátus felállítása is, amely csupán az ellenőrzés kérdéseivel foglalkozik, amely szervezi és bevonja a tömegeket az ellen­őrzésbe, s mint a Duna a folyók, patakok, kis erek vizét, úgy gyűjti össze az egyszerű emberek, különféle szervek, intézmények ellenőrzési tapasztalatait, észrevételeit. Ez a kis- létszámú apparátus csak úgy dolgozhat jól, ha munkája döntően a lakosság öntevékenységére épül. Nem általános bizalmatlanságra szólítunk fel, amikor azt mondjuk: járjon mindenki, mindenütt nyitott szemmel, legyen a kibontakozóban levő népi ellenőrzési mozgalom önkéntes munkatársa. Akinek nincs vaj a fején, az csak örülhet annak, hogy közerővel lépünk fel törvényeink betartása, rendünk tiszta­ságának védelmében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom