Petőfi Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-10 / 211. szám

Elkészült Tass község fejlesztésének

h HÁROMEVES TERVE

MEGYESZERTE gondosan készültek fel községeinkben a helyi hároméves tervjavaslatok összeállítására. A tervek tekintélyes része a község útviszonyainak, vízhálózatának, lakásgondjainak megjavítását tűzte ki célul és sok községben iskola- építést, utcarendezést, új középületek létesítését határozták el.

TASS községfejlesztési tervének tekintélyes része különböző vízgazdálkodási problémák megoldását tűzte ki célul. Ebben az esztendőben 26 000 forintot fordítanak a közkutak rendbehozására a község határában és a belterületen. Sok bosszúságot okozott minden esztendőben a tanácsnak az, hogy a határban levő gémeskutak faanyagát télen rendszeresen megrongálták, ellopták. így aztán minden esztendőben újjá kellett építeni ezeket a kutakat. A most elkészült tervek szerint a határban levő közkutakat vasoszlopokból és betonból készült vízhúzó felszereléssel látják el, a vödöremelő hengereket úgy készítik, hogy azokat a tél beállta előtt egy mozdulattal ki lehet emelni

csapágyaikból, hogy illetéktelenek kezébe ne kerüljön az értékes felszerelés.

Bő vizű artézi kút van a tanácsháza mellett. Ennek a vizét 250 méteres csővezetékkel bevezetik az iskolába.

1958-BAN, a tervek szerint, a határban levő dulőutak rendbehozására fordítanak jelentős ösz- szeget. Az előirányzott 50 000 forintos költséggel a szakemberek javaslatai szerint korszerűsítik a határbefi utakat, abból a meggondolásból kiindulva, hogy eddig a különböző beruházásokból csak igen kevés jutott az állandóan külterületen lakó tassi dolgozó parasztoknak. Ugyanebben az esztendőben 42 000 forintos költséggel bővítik a villanyhálózatot is.

1959 községfejlesztési tervei között összesen két és fél kilométer hosszúságú betonozott járdaszakasz építése szerepel. 'További 32 000 forintot fordítanak a vízvezetékhálózat bővítésére.

A község legnagyobb terve 1960-ra valósul meg- A bő vizű és tudomásuk szerint gyógytar- talmú artézi kút vizének fel»

használásával fürdőt építenek. Ötször bét méteres medence létesül, vetkőző helyiségekkel, zuhanyozókkal. A nagy terv megvalósítására 92 000 forintot irányoztak elő.

TASS valamikor a letűnt dzsentri világ úri birtokosainak egész kis kolóniája volt. A hírhedt Darányi-famílián kívül más, közismerten népnyúzó föld- birtokosok kúriái és latifundiumai terültek el ezen a vidéken. Az egykori zsellérek földjén a fejlődés kormánykerekét ma a föld jogos tulajdonosai, a Horthy rendszer alatt kisemmizett, »modern« jobbágyok fiai és unokái irányítják.

ÖCi'C'SUsQSfoűklc ű& tsiAOÍCrtot

a kecskeméti járás nyugdíjazott pedagógusai

Szeptember 7-én a pedagógus szakszervezet klubhelyiségében búcsúztatták a járási iskolák 18 nyugdíjazott pedagógusát; Az ünnepségen résztvettek Simó Tibor eívtárs, a járási párt- bizottság titkára, Vörös Vilmos, a járási tanács elnöke és Barta- los Zoltán, a járási pedagógus szakszervezet elnöke.

Simó elvtárs pohárköszöntőjében hangsúlyozta, hogy a most nyugdíjazott nevelők nemcsak -a fiatalokat, a felnőtteket jg tanították. Nehéz és fáradságos utat tettek meg, amíg elérkeztek a nyugalombavonulás pillanatáig. Szeretettel és tisztelettel " gondolunk rájuk és kívánunk békében töltött hosszú életet mindany- nyhiknk.

A fiatal nevelők közül Rácz Gabriella lajosmizsei és BajjogB Elvira tiszakécskei pedagógusok búcsúztatták a nyugdíjazott nevelőket. Az ünnepség befejezése után Vörös glvtárg, á járási tanács elnöke meleg szavak kíséretében adta át a pedagógusoknak eddig végzett munkájuk elismeréséül a kitüntető okleveleket és pénzjutalmakat.

l

150 000 darab fehérnemű;

15 000 pongyola és flaneil»

rifha, 5000 gyermekcipő és- ------ ^

W W • W »▼W’l ▼▼WWWW W 9 WW9 =

több téli meglepetés

a Kézműipari Vállalatnál

Elégf csendes helyen fekszik Kecskeméten az Ótemető utca. A kettes szám alatt levő házban mégis olyan nagy a forgalom, kivált a hónáp végén, mint a hírős város áruházaiban piaci napokon. Csak éppen azzal a különbséggel, hogy míg az áruházakból viszik a sok szép dolgot, addig ide hozzák.

Hogy miért? — mert itt van a Bács-Kiskun megyei Kézműipari Vállalat központja, kecskeméti átvevő helye, egyes pzámú üzemegysége, mértékutáni szabósága és még sorolhatnánk. Mivel pedig a vállalatnak csupán Kecskeméten több mint 500 felső és fehérneműt bedolgozó alkalmazottja van, a nagy forgalmat ez magyarázza.

Készül itt persze más is. Egy megyei kézműipari vállalatnak tudniillik számos részlege, sok ága-boga van a kosárkészítéstől egészen a cipőgyártásig, mely szakmákban szerte a megyében 1200 munkavállaló készíti a legkülönbözőbb konfekció árukat és több más közszükségleti cikket. D.e erről most csak említést teszünk. Különben senki sem ment meg bennünket, hogy e rövid cikk keretében bele ne bonyolódjunk abba az árulabirintusba, ami a Kézműipari Vállalat gyártmányai között szerepel.

Az átfogó ismertetés ez esetben különben sem célunk. Annál inkább az, hogy megtudjuk, mit gyárt még ez évben és milyen őszi-téli meglepetéseket tartogat a szebbik nem, a férfiak és a gyermekek számára éz a sokrétű vállalat. Mi tagadás, kérdezhettünk volna egyszerűbbet is, hiszen a válaszadás akarva akaratlan felöleli a vállalat munkaterületének nagyobb részét. De beszéljenek a számok.

Még ebben az évnegyedben elkészül 60 000 darab hosszú és rövid'flanel) alsónadrág a férfiaknak, 20 000 kombinét és 25 000 hálóinget varrnak a nőknek, s gondolva az iskolás fiúkra, lányokra, rövidesen 20 000 klott tornanadrág kerül a vállalattól az állami üzletekbe és földművesszövetkezeti boltokba.

Tavaly ősszel sokak által kért hiánycikk volt a női flanellruha s méginkább a pongyola. A Kézműipari Vállalat vezetői erre is gondoltak. Így, mivel olyan jelentések érkeztek a kereskedelmi hálózatból, hogy az említett flanell-konfekciókból az idén sem csökken a kereslet: 15 000 flanellruha és pongyola gyártása van folyamatban és hogy egyéb: női öltözékben is nagyobb legyen a választék, illetve kevesebb a] hiány, 5000 kuiikabát és kosz-: tűm készül a bedolgozók ügyes; keze alatt.

Ha nem is olyan mértékben,; mint amit fent is írtunk, azért a! férfiakról sem feledkeznek el, és: itt már rátérünk a meglepeté-;

sekre. Legyártás alatt áll 3000 ízléses kivitelű, szépfazonú férfiöltöny, 1500 téiikabát, 1500 csizmanadrág és úgy hallottuk, még felöltő is készül. Az év utolsó negyedében pedig egész sor ma még hiánycikkel lepi meg a Kézműipari Vállalat lapunk olvasóit.

Tervükben többek között ilyen tételek szerepelnek: 5000 goldsol női fehérnemű, 30 000 darab gyermekfehérnemű, nagy mennyiségű férfi és női pizsama, hálóing, kombiné és nadrág goldsol, puplin, zefir, delén és flanelt anyagokból. Sokak örömére a felsorolt áruk mellett különleges méretű férfi és női fehérneműk, 5000 pár gyermekcipő is készül és amit ma látni sem igen lehet a boltokban, még selyempaplan is.

A családfő, P.éesi János, családjának élő ember, s az élet küzdelmében ott áll mellette hűséges segítőtársa, a felesége, § az utóbbi időkben ftozika, ez a 17 éves karcsú termetű, pirospozsgás arcú, dolgos kislány.’

Ha bárki hajnaltájt bekukkantott a gyárba, a téglaverőhely második placcán, közel a polgárdi erdő ámyatadó, hűs fáinak szomszédságában, látta hajladozni a férjet, a feleségét és Rozikát.

Az előttük lévő hatalmas sár- hegyből formálták azt a téglát, amely később hajlékot nyújt s.ok ember feje fölé.

K

evesen ébredtek ilyen korán itt a gyárban- A Pécsi-család többi tagja, a h'unc.út, életvidám, szöszke Erzsi és Imre gyerek csak akkor ébredt fel, amikor szülei is és Rozika már egyszer elfáradt a munkában.

Az ébresztőnél segédkezett Rozika, aki ajtót nyitva rájuk, haragot színlelve csalogatta ki az ágyból’ két testvérkéiét, * csak azért, hogy el ne szalasszák a reggelizés mindig jókedvre derítő perceit.

Ha aztán megtelt a puc, köny- oyebb volt egész délelőtt a fut- kározás, fáramászás, kergetőzés. A gyerekek azonban nem tudták megállni, hogy időnként otthagyva a játékot, ne settenkedjenek szüleik közelébe.

Nézték, nézegették érdeklődéssel és kíváncsian a szülők tevékenységét. Tágranyíli szemeikben a csodálkozás tükröződött. Kérdezősködtek. Néha, pusztán kedvtelésből megpróbáltak segíteni. Az apa ilyenkor mosolyogva n.éz.ett hitestársáfa s így szólt: a gyerekeket most tanítsuk a munka megbecsülésére.

Kíváncsian kérdezte a két lurkótól: akartok-e segíteni?

— Igen — csillant fel a kéi gyerek' szeme.

Uccu, nekiláttak. Nyakig rna- szatosák lettek. A szülők 'mosolyogtak a két gyerek kezdeti ügyetlenségén. Később már egészen jól ment a dolog; "Ekkor meg a gyermekek kedve .hagyott alább- Ezt ^Zrgyefte apuka, e játszani küldte őket.

Az asszonyka, látva mennyire bepiszkolták ’ ruhájukat", kissé morózusan szólt urához:

— Több a kár, mint a haszon.

Az ember fel sem .tekintett, s

így válaszolt: ~

— Minden kár haszonnal jár — s meggyonsifotta "kézejárásáti

T

elt, múlt az idő, az óra azt jelezte, már 12 órája fogyasztják az előttük lévő agyag- hegyet. Többezer tégla került a szín alá is.

így volt ez júliusban, augusztusban, mindennap. Augusztus végén, amikor átvették á fizetés) borítékot, az összeg 9500 forintot tett ki. — Venesz —<

*

♦ 9tű-#-* ♦

Tataházán

A termelőszövetkezet életében fontos szerepük van a női dolgozóknak is. Nálunk, a tataházi Petőfi Tez-ben az októberi események során sem csökkent az asszonyok munkakedve, sőt bebizonyították, hogy a közös gazdálkodás mellett kitartanak. Derekasan dolgoztak a betakarításban, serkentették a férfiakat is, mondván: legfontosabb feladatunk most a termények összegyűjtése s mindannak a megvéd dése, amit 8 év alatt közösen építettünk fel. S a tagság összetartásán, akaratán nem la tudott rést ütni az ellenforradalom.

Asszonyaink azóta is becsületesen .dolgoznak’, Börcsök Illés- né például 236, Csányi Ferenené 153, Táncos Erzsébet 216 munkaegységgel vezet a legjobbak sorában. Minden női tagunk erejéhez mérten talál munkalehetőséget, jól keres és munkájuk után nem hiányzik a megbecsülés sem. Nálunk a termelőszövetkezet vezetésében is helyük van az asszonyoknak, meghallgatjuk javaslataikat, támogatjuk kéz deményezéseiket. Közös akarattal egy célért dolgozunk s mindig erősebbek leszünk.

Szebellédi Nándor

Kései anyasá«

»

Hornchúrchban, 75 éves korában meghalt egy asszony. A boncolásnál kiderült, hegy másállapotban volt. Jame Gorman, vá-j rqsi .orvos pern volt hgjlando a halott nevét elárulni, de kije-j lentette: »Páyafutásom alatt elő-} szőr találkoztam ilyen esettel.« ‘

(Verses gyermekmese)

Irta; Eszik Sándor

16

Nagyon gondolkodott, mitévő legyen hét, hogyan mozgasson meg ilyen hatalmas fát. Hogy is lásson hozzá ehhez a munkához?* Hazament és így szólt az édesanyjához:

Szörnyű munkát szabott a disznó ördög rám, hogyha tud, segítsen rajtam, édesanyám.

Azt is elmondom, hogy mit kellene tenni. Minden ponyvát össze kellene ma. szedni.

Aztán összevarrni egy zsáknak az pssfest, de lássunk dologhoz, kedves anyám, rögvest. Mire az estharmat elterül a tájon, addigra a zsák már itt, a kéznél álljon.

Istentelen bosszú környezi agyamat, nem érzem mindaddig embernek magama., százszor kapja vissza, amit nekßm gdptt, egyszersmind szándékom bosszúnak, fogadott.

M

unkába születtek a családfők s így nevelik gyer- Jmekeiket is. A Keceli Téglagyár egyik kis lakásában hajtják [álomra fejüket, s ugyancsak énének a kollektívának tagjai már 'több esztendeje.

A Péesi-esalád 9500 forintja

— Sándor bácsi, holnap újra hozok egy kis : pénzt... szőlőből árultam, beteszem a könyvre, : hadd szaporítson...

— Turcsányi kartárs, szeretnék egy "kis hitelt, : anyakocát néznék a vásáron...

Ilyen és hasonló ügyekben forognak mostanában a soltvadkerti gazdák a község egyik kis, vadonatújan létesített irodájában, amelyről hamarosan tábla is hirdeti majd: »Takarékszövetkezet.« S Turcsányi Sándor ügyvezető szíves szorgalommal buzgólkodik a kartonok, nyilvántartások, betétkönyvek számokkal teli világában, kéréseket teljesít, magyarázatokat ad, újabb és újabb tagokat gyűjtöget a szövetkezet számára.

Nem nehéz munka a tagtoborzás, mert amikor nemrégiben egy földművegszövetkezeti közgyűlésen először tárgyaltak a takarékszövetkezet felállításának tervéről, ismertették előnyeit, mindjárt 108 gazda irta alá a belépési nyilatkozatot s nyomban meg is választották a vezetőséget. Azóta Pirtórpl, Botsáról és Tázlárról is szaporodott a létszám, — úgyhogy jelenleg már 122 tagja van a szövetkezetnek s a részjegyeseken kívül 39 betétkönyv felett is őrködik, — sőt a jövőben biztosítási szerződéseket is köt.

Lássuk csak: miért érdemes takarékszövetkezeti tagnak lenni? A belépő vásárol egy 100 forintos névértékű részjegyet (persze, többet is lehet) s ennek kamataként év végén osztalékot kap. A tag részére a szövetkezet hitelt is nyújt. Ha fogyasztási cikkek vásárlására kéri,- akkor három hónap múlva kell visszafizetni, — a termelési, illetve beruházási hitel egy- és kétéves lejáratú.

A szövetkezet — mint már említettük — betétkönyvek kezelésével is foglalkozik. Ezek — éppúgy, mint az OTP-ban — titkosak, kamatozók és a pénz biztonságáért gz állam szavatol. Okosabb dolog tehát betétkönyvben gyűjteni, mint Otthon harisnyaszárban, szekrényfiókban rejtegetni, ahol tolvaj és tűz (no, meg ahogy a férfiak állítják: kapzsi asszonykéz) könnyebben hozzáfér.

» Turcsányi Sándor örömmel újságolja, hogy a

fiatal szövetkezet máris majdnem iftO 9.00 forint alappal rendelkezik részjegyek és betétek formájában s eddig több mint 26 000 forint hitelt folyósított tagjainak. A községi tanácsnál haltottuK, hogy Eiler Ádám például 5000 forint hitelt vett fel szőlőtelepítésre, kunka Béla is takarékszövetkezeti kölcsönből létesít gyökerezhető iskolát. Most, a szüret indultával jócskán megszaporodik majd a kitöltött részjegyek s a béfétköny» vecskék száma. Igen szorgalmas nyári munka jutalmát veszik kézhez szapora százasok, súlyos ezresek képében a soltvadkerti gaz.dák s .egyre többen vallják, hogy okos dolog volt a takarék- szövetkezet nyélbeütése.

A soltvadkerti takarékszövetkezetben

Az asszonyok is helyiálliai