Petőfi Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-08 / 210. szám
\ írja: Heve JmnS Itt az ideje a műtrágya megvásárlásának! Lassan elkövetkezik az őszi vetés és időszerű a műtrágyáról beszélni. Egyik kiváló szakemberünk nemrég a gabonatermesztés fokozásáról szólva azt mondotta: — Ez döntően műtrágya-kérdés. Évről-évre tért hódít a nagyobb mennyiségű műtrágya használata, amely a talaj és egyéb adottságok mellett elsősorban az előveteményt veszi figyelembe. Ez különösen a búzánál lényeges, mert a búza legtöbb esetben nem a legjobb elő- vetemény után kerül a földbe. A nagy gyökértömeget visszahagyó elővetemények, elsősorban a kukorica után, több Éitro- génműtrágyát kell kiszórni. Nem lehet sablonszerűén megmaradni az 50—60 kg-os műtrágyaadagok mellett, mert ma már kísérletek bizonyítják, hogy szükség szerint 100, sőt 200 kg. nitrogén műtrágya adagolása is jövedelmező, Jó elővetemények — pillangósok — után már inkább szuperfoszfátot kell adni ^laptrá- gyának s a tápanyagban szegényebb talajokon tavasszal^ kevesebb nitrogént fejtrágyának. Indokolt a káli műtrágyák használata is, a. mi káliban szegény homoktalajainkon, gabonafélékhez 80—100 kg, szőlőben 100 —150 kg, gyümölcsösökben 150 ■^200 kg-ot számítva holdanként. Azt is érdemes néhány adattal megvilágítani, hogy műtrágyázás tekintetében mennyire elmaradtunk számos országhoz’ képest. Az 1 hold szántóra hatóanyagban eső műtrágyafelhasználás tavaly Csehszlovákiában 9.2 kg. nitrogénből, 10.6 kg. foszforból, 17.2 kg. káliumból, — míg Magyarországon a fenti sorrendben 2.3—2.3, illetve 1.1 kg. esett. A Német Demokratikus Köztársaságban nitrogénműtrágyából 24.5, foszforból 15.6, kálisóból 46 kg. jutott egy hold szántóterületre. A megye műtrágyaellátásával kapcsolatban közöljük, hogy elegendő mennyiség áll rendelkezésre. Helyesen teszi minden gazda, ha szükségletét még ebben a hónapban beszerzi s az őszi gabonafélék talajelőkészítése során — gondolunk elsősor4 A kecskeméti rendőrkapitányságra az alábbi talált tárgyakat szolgáltatták be: 1 darab pénztárca, melynek- tartalma 72 forint 20 fillér és fél pár új állapotban levő piros gyermekszandál. Az igazolt tulajdonosok átvehetik. Józan Lukács, tassi lakos, egy darab saját nevelésű borjút levágott és húsát a környező lakosoknak 20 forint áron kimérte. A házkutatás során megtalálták a borjúbőrt, de ethellétt még egy pálinkafőző felszerelést is találtak, mellyel éppen 150 kilogramm cefréből pálinkát főzött. A cefrét és a már lefőzött 10 liter pálinkát átadták a szalk- szentmártoni szeszfőzdének, Józan Lukács ellen pedig megindították a bűnvádi eljárást. Csányi Mátyás kovácsmester, mélykúti lakos, a helybeli földművesszövetkezet italboltjában ittas állapotban rátámadt két tsz-tagra, gyalázta őket, majd azt a kijelentést tette, »rövidesen lejár az időtök«, a ti nevetek is rákerül majd a hálállistá- ra'. A bácsalmási kapitányság őrizetbevétel mellett bűnvádi eljárást indított ellene, • f~fL barátkozás Örök emberi jellemvonás, de legjobban mégis 1 CSC- ott jut kifejezésre, ahol az emberek kizáróldg egymásra ; vannak utalva. Ez az eset áll fenn egy hosszabb tengeri utazás- \ nál is, ahol a mozgási szabadság szerfelett korlátozott és az uta- í sok csakis egymásban találhatják meg a végtelen tenger egy- ! hangúságáhak ellenszerét, hacsak nem embergyűlölök. Így te- ! hát én is hamar barátságot kötöttem egy aradi ügyvéddel és ! egy prágai tisztviselővel. Az utóbbi szerény, hahkszavú ember S volt, de az ügyvéd nem hazudtolta meg hivatását és szóvivője í lett házunk társaságának. Bizonyos ellenzéki hajlam is volt ben- í ne, kádenciát pedig mindenre tudott. Amidőn néhány nap után í megjegyeztem, hogy már torkig vagyok a különféle halételek-> í kel, ő kifejezetten mellettük foglalt állást és kifejtette előttünk, í hogy nekünk, akik távol lakunk a tengertől, nem nyílik gyák- í ran alkalmunk azok élvezetére, így hát egyenesen örülnünk kell l az adott körülményeknek. Mit tagadjam, ha még is tudta győzni ! az eszemet, de a gyomromat nem. Egy másik alkalommal, ámu ! kor a tengeri betegséggel kapcsolatos aggodalmamat felemlítet- í tem, fölényes mosollyal megnyugtatott, hogy arra is felkészült f és zsebéből előhúzott egy kerek dobozkát, amelyben valami fe- ! hér por volt, amelyből minden étkezés előtt egy késhegynyit E kell bevenni és a tengeri betegségnek máris befellegzett. Rög- í tön rendelkezésünkre is bocsátotta. Én valahogy idegenkedtem ; ettől a csodaszertől, amelynek íze a mentholos fógporra emlé- ' keztetett, és az első alkalomtól eltekintve, udvariasan elhárítot- . tam magamtól. Lesz, ami lesz! ; fi átázásunk negyedik napján> arpikor éppen az estebédhez t ^ l/Ls igyekeztem, a rádióstiszttel találkoztam, aki közölte ve- í lem, hogy félórán belül sirokkóba kerülünk, amely az Adriai- É tenger tipikus melegszele és né sokat fogyasszak az étéiből, se | az italból, mert könnyen megbosszulhatja magát. A tanácsot | meg is fogadtam. Alig ettem valamit és csak égy csésze fekete- í kávét ittam. Ügyvéd barátom azonban árinál nagyobb étvágyig gyal garázdálkodott a fogásokban. Igaz, hogy nem figyelmeztet- I tem a közeledő természeti eseményre, miért is ezúton kérek tőle ► — huszonöt év távlatából — bocsánatot, de nem fossz indulat f vezérelt, hanem a puszta kíváncsiság. Ugyanis roppant fúrta az j; oldalamat a csodaszer hatása, amelynek megállapításáfa jobb | alkalmat nem is találhattam volna. Éppen, a harmadik fogásnál | tartottunk, amikor a hajó erősebb ringását kezdtem észlelni és í nagyfokú fülledtséget tapasztaltam, mély rohamosan nőtt. Tekin- | tétérri a szCmbenülő ügyvédre emeltem, aki jóízű falatczás köZ- l ben mind sűrűbben törülgette arcát zsebkendőjével, melyről pair takzott á víz és borospoharát ugyancsak gyakran emelgette á j szájához. Majd körülnézve, megszólalt: — Pokoli meleg van itt! Semmi levegőt nem érzéki ? fT\e valamennyi ventillátor dolgozott. Ügyvéd barátom egy | i/ dáfabig még a tányérja fölé hajolt> de már csak turkált t benne, majd hirtelen felugrott és imbolygó léptekkel kirohant a j helyiségből. Este hiába kerestem a fedélzeten, mert sehol sefn | volt található. Lementem hát a kabinjába. Az ágyán feküdt, fe- ? jén vizes törülközővel és nyögött. Alighogy megpillantott, mind- I járt előhúzta zsebéből a csodaszeres dobozkát és síri hangon | nyújtotta felém: | — Legyen szíves és dobja ezt a vacakot a tengerbe. — És mi lesz a tengeri betegséggel? — szegeztem neki a • gonosz kérdést, — Már túlestem rajta mondta elhalóan. Rács megyei novellisták Fodor János: BORZSA MARTON ÉILINII AKAR n? Délután nyílt is az ajtó. Kertai doktor dugta be a fejét és beszólt: — Kérem akkor.:! Fekete, csillogó szemével Borzsa Mártonra nézett és Borzsa Márton iparkodott követni. A doktor cipője sarka kopogott és néha-néha hátratekintett, biz- tatólag, bátorítólag. A kezelőbe mentek.; Ott a doktor székre mutatott: •— Tessék leülni. — Ömaga állva maradt, helyesebben, rákönyökölt a betegvizsgáló asztalra, s így folytatta: — Most játszani fogunk. Szeret játszani? Mindegy, ha nem is, ezt a játékot végig kell játsszuk. Én kérdezek és maga felel. Természetesen nagyon becsületesen. Jó? Borzsa Márton nehézen lélegzett, — Igyekszem, Furcsa játék volt. Bár a hivatalos ügyrend sora szerint indult el: Apja? De itt nem a szokott kérdés következett, hogy hogyan hívják, hanem milyen betegségben hált meg. Ugyanígy az anya is. A folytatásos játék másik felében Borzsa Márton gyermekkora, fiatalsága került terítékre. Vágyis: milyen gyermekbetegségekén »esett át, volt-e himlője. Erre azt felelte: ■— Bizonyosán, mert halványan emlékszem, mindig vakarózni akartam, s nem engedtek. Hogy miben szenvedtem még? Nem tudom. De az dereng az agyamban, hogy ä fülemet felkötötték.,; Az orvos írta: • ■— Fültőmirígygyulladás. Borzsa Márton a fejét ingatta, — Azt tessék kihúzni. Nem volt, A fülemet azért kötötték le, mert nagyon elálltak és égy vénasszony azt tanácsolta anyámnak, hogy így próbálkozzanak, talán így rendes fülem lesz. Nem lett. Tessék megnézni, most' is elállnak. Az orvos nézte, de nem a füleket, hanem az embert, hogy szemtelenkedik-e, vagy valóban annyira őszintén veszi a feladott kérdést. Az utóbbi volt a valóság, mert Borzsa Márton még csak nem is humorizált. így a doktor á leírtakat keresztülhúzta és az ifjúkorra vonatkozóan kíváncsiskodott. tó Nemi betegsége volt-e?. Természetesen jött megint a válasz: — Ugyan kérem, már akkor tudtam, hogy mi a becsületesség. És beszéltek, csevegtek tovább meghitten, néha tréfálkozva, mint két jóbarát. Kertai doktor nagyon ügyesen küzdötte le Borzsa Márton félszegségét és Bátortalanságát. Nem azt gondolta magában felőle, hogy sületlen munkás, hanem: eredeti ember. (Itt egy kicsit megállók, hogy visszakanyarodjak egy régebbi írásomra. Abban Kecskemét legújabbkori tízéves történetét igyekeztem feldolgozni. Belevettem a régebbi és a felszabadulás utáni orvosellátási különbségeket is. De ez az írásom rossz lehetett, mert csupán egyes részletek jelentek meg belőle. De ha könyvalakban, vágy akár újságban látott volna napvilágot az orvosi rész, most nagyon szégyellném magamat. Ugyanis azt írtam akkor nagy lelkendezve, hogy végre megszűnt az a csúnya és az emberiességet megcsúfoió, méltatlan eljárás, hogy a rendelőintézeti orvosokhoz egyszerre nyolc-tíz beteget beengednek és a szerencsétlenek libasorba elvonulva kapják kézhez a receptjeiket, melyeken egyéb sem állott, mint aszpirin, vagy kalmopirin. S nos, ez -a módszer kezd visszatérni. Néhány rendelőintézeti orvosnál majdnem ugyanúgy megismétlődik, azzal a különbséggel talán, hogy a gyógyszer-felírásnál némileg más a helyzet. Tudom, hogy ennél a zárójeles szakasznál haragot veszek magamra, de vállalom és még azt is leírom: az orvosnak is tisztelnie kell az erkölcsi alapokat, Mert a betegnek saját gyógyulása érdekében lehetnek olyan közölnivalói, amelyeket nem szívesen mond el idegenek előtt. Hitet teszek rá. hogy éppen emiatt a tömegrendelés miatt marad sok betegség felderítetlenül és ennek következtében válnak idővel súlyosabbá, sok esetben veszélyesebbé. Nem oktatgatni akarok ezzel, dehogyis akarok oktatgatni. A munkásság követelését tolmácsolom: adják vissza a felszabadulás utáni vívmányt, a négyszemközti rendeléseket.) Borzsa Márton a neki szokatlan környezetben tehát anélkül, hogy kereste volna, megtalálta az orvosi szívet. Az osztályvezető ^főorvostól is csak megértést kapott. A komoly, alacsony, vállas főorvos ugyanúgy átfésülte a testét, mint Kertai doktor. A kérdéséi más téren mozogtak ugyan, de a betegségével voltak összefüggésben. Zsigmond főorvos arra volt kíváncsi, hogy mi a foglalkozása, szorosabban: mivel foglalkozik és latolgatta, mi. árthat esetleg' üzemen belül az egészségének. Halk volt, csöndes volt és nagyon figyelmes. De harmadnap Borzsa Márton megismerte az ellenkező oldaláról is. Szigorúságáról és el- téríthetetlen szabálybetartás követeléséről a gyógyulás érdekében. Ugyanis Borzsa Márton megunta az ágyat. A fejében nem érzett nyomást, a nyaka sem fájt s a testét könnyűnek érezte. Viszont az ágyat nehéznek, a takarót súlyosnak, a párnát görcsösnek találta. A szemét bántotta, hogy a mennyezet repedezett, s az ablakon beáramló friss levegő csalogatta kifelé. Kapta magát és kivágódott a folyosóra. A járás sem esett nehezére és magas vérnyomás ide vagy oda, nem számított nála, hátratette a kezét és peckesen elindult. A bel-osztály ajtajánál Zsigmond főorvossal találta magát szembe. A főorvos tett néhány lérést, azután hirtelen visszafordult. — Borzsa bácsi, kérem; Borzsa Márton kitüntetésnek vette a megszólítást, örömmel sietett a főorvoshoz. — Tessék rendelkezni velem; Zsigmond komolyan nézte: —t Látom, jól érzi magát: t— Jóí? Nagyon jól: — örömmel hallottam, hogy esett a vérnyomása. Borzsa Márton szeme csillogott; — Már csak kétszázötven, de úgy gondolom, lehetne kevesebb is; — Idő kell néki. Borzsa Márton megigazította á lábáö a papucsát, aztán nagy elhatározással az orvosra tekintett és mégis csak azt mondta: — Tudom, idő.: : Zsigmond főorvos a szavak mögé látott és belékarolt. — Jöjjön csak a szobámba.A tenyérnyi, könyvekkel zsúfolt szobában magával szembe ültette és biztatta: — Mondja csak, ámít odakint lenyelt; Borzsa Márton kigombolta, be gombolta á pizsamáját és végülis azt kérdezte: — De nem tétszik megharagudhí? A főorvos mosolygott, — Dehogy haragszom, csak mondja. És Borzsa Márton most már úgy tett, ahogy kívánták: — Kérem szépen, én értek á kalapácsokhoz, a vésőkhöz.;: A főorvos közbevágott: ' — Csak nem azt akarja mondán!, hogy mi nem értjük a magunk mesterségét? — Nem vonom kétségbe a tudásukat, de az ember annyi mindenfélét hallj — Például? — Azt, hogy á légmágásább Vérnyomást napok alatt ä rendesre lehet csökkenteni. — Ugyan mivel, tessék mondani, hadd tanuljak; A pizsama gombjai gombolődtak és Borzsa Mártonhak nagyon melege lett, de azért, ha elkezdte, folytatta: (Folytatása következik)-i t ban a foszfor és káli műtrá-j gyákra — alap trágyaként fel is] használja. ! Márton Béla « Csak csávázott vetőmagot ] használjunk! ] Gabonaféléink gombás fertő-] zéstől eredő betegsége az üszög,! amely legtöbbször a szemeket] teszi tönkre. A búza üszögje] megszáradva kőkemény, ezért! kőüszögnek hívják. Az üszög éllen leghatásosab-] ban Higosan nedves csávázássalj védekezhetünk. 100 liter vízben] 20 deka Higosant oldunk fel sí ebben 25 kiló magot negyed-] óráig kevergetve áztatunk. A] csávázó oldat felszínére kerülő! puffancsokat leszedjük. Egy hek-i tó lében 3 mázsa mag csávázható/ de az alapoldathoz minden 25] kg. után búzánál 4, árpánál 5,i zabnál 6 liter 0.2 százalékos (1Ö ] liter vízhez 2 deka Higosan) ol-] datot kell önteni. Csávázás után] a magot szellős helyen szárít-] juk, ] Szűcs József ] Mennyi szőlővel és borral i teljssitíiető a földadó? | Közeleg a szüret és sok gaz-; da érdeklődik: búza híján meny-] nyi szőlővel és borral teljesítheti a földadót? Alább közöljük a táblázatot: Egy mázsa, bújának megfelel 40 liter 11.5 Malligand-fokos; III. árcsoportba tartozó területről származó, egyszer fejtett bor —, vagy 45 liter ugyancsak 11.5 fokos, de IV. árcsoportba tartozó területről származó, egyszer fejtett bor. Ha a gazda szőlőben, mustban, seprős borbán, vagy kétszer fejtett borban akar fizetni, akkor 100 liter egyezer fejtett bornak megfelel: 150 kg. szőlő, 105 liteí must, 102 liter seprős bor, illetve 98 liter kétszer fejtett bor.
