Petőfi Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-01 / 204. szám

SZOCIALISTA VERSENYSZERVEZES Féleg yháza nagyüzeme között senyértékelés alapját, melyet első ízben október 15-én a Kis­kunfélegyházi Gépgyárban tar­tanak meg. A szerződő felek vigyázni kí­vánnak arra, hogy a munkaver­seny mindenkori állását rendsze­resen értékeljék, s ezen keresz­tül fizikai és műszaki dolgozó Nemrég hírt adtunk arról, hogy a Kiskunfélegyházi Gép­gyár termelési eredményeinek növelése érdekében versenyre hívta a város másik nagyüzemét, a Bányászati Berendezések Gyá­rát. A vállalat a kihívást elfo­gadta, a két üzem megtárgyalva a verseny feltételeit, szerződést irt alá. A szeptember 1-től 1958. ja­nuár hó 1-ig tartó vetélkedés főbb részeit a kölcsönös véle­ménynyilvánítás után a terme­lés, a termelékenység, az önkölt­ség alakulása és egyéb pontok alapján a Bányászati Berendezé­sek Gyárának részéről Gogh Ist­ván termelési osztályvezető, Ko- hut Béla párttitkár és Lénárt Sándor ÜB-elnök, a Félegyházi Gépgyár részéről pedig Orbán Miklós igazgató, Némedi Imre párttitkár és Makány J'áaos^ÜB- elnök rögzítették. A fentebb írt négy pont részletezése képezi majd a havi és negyedévi ver­— 101 százalékra teljesítette harmadik negyedévi felvásárlási tervét a Megyei Állatforgalmi Vállalat, s ezzel az eredménnyel az országos versenyben a máso­dik helyre került. MŰVELŐDÉST, szórakozást nyújt a MEGYEI KÖNYVTÁR. Olvasói rendelkezésére áll minden hétköznap. Mindenkit szeretettel vár a Megyei Könyvtár. 1056 Jit az äiz Ma már szeptembert Írunk. Egyre rövidülnek a napok, s egyre jobban tudunk örülni a melegítő napfénynek. A héten már megnyitják kapuikat az iskolák, a lármás gyerekhad eltű­nik a játszóterekről. Ilyenkor az öregeké lesz a park, akik mun­kában megfáradt testüket a cirógató napfény meleg sugaraiban fürdetgetik s közben pipaszó mellett csendesen beszélgetnek. Meghányják-vetik a világ sorát, eldicsekednek a legkisebb unoka csinytevéseivel, sóhajtva tudomásul veszik, hogy a gólyák után már a fecskék is útra készülődnek és talán a saját életük gyorsan illanó éveire gondolnak. Ezt lehet leolvasni erről a képről is, amelyet az egyik kecskeméti parkban lestünk el. Illll egyaránt tájékozódva legyen az elért eredményekről és a még célul tűzött feladatokról — a két üzem megállapodott abban, hogy a szerződésben foglalt pontok teljesítését mindkét fél rendsze­resen dokumentálja és a dolgo­zók tudomására hozza, nehogy a verseny a régi, formális alakot öltse. Reméljük, ez a munkaverseny a megye két legnagyobb vas­ipari üzemének egyre javuló eredményeiben ölt majd testet a vetélkedő dolgozók és az egész népgazdaság javára. Mégis lesz IBUSZ-kirendelFség Kiskunfélegyházán Hosszú idő óta vajúdik a fél­egyházi IBUSZ-kirendeltség fel­állításának ügye. A városi ta­nács most elhatározta, hogy a Kiskunfélegyházi Gépkocsiközle­kedési Vállalat kezelésében, mint tanácsi vállalatot szervezi meg az IBUSZ-t. Az eddigi elgondolások szerint az IBUSZ-kirendeltség a tanács­háza épületében levő Szatmári­féle cukrászda helyiségében talál majd otthonra. A terv végrehaj­tása azonban nagyobb átszerve­zést kíván. A Hattyú-házban levő italboltnak ugyanis át kell költöznie a kisvárosháza épüle­tében levő borkóstoló helyiség­be és a tanácsházáról elkerülő cukrászda, valamint a banképü­letben levő cukrászműhely men­ne a helyére. Az IBUSZ-kirendeltség felál­lítását örömmel üdvözli az egész város közönsége, mert így mindenki tolongás és idegeske­dés nélkül, kényelmesen előre megválthatja vasúti jegyét. — Ezenkívül végre Kiskunfélegy­házát is bekapcsolhatják a ked­vezményes menetdíjú kiránduló vonatok hálózatába, s véget ér az a szégyenteljes állapot, ami ez évben is megtörtént, hogy egyetlen kiránduló vonat sem állott a város lakosságának ren­delkezésére. Juj thÁ Rendelet a fűszerpaprikával kapcsolatban A Magyar Közlönyben olvas­tuk, hogy a világhírű magyar fűszerpaprika termelésének fej­lesztése, minőségének biztosítása és elismert jó hírnevének megőr­zése érdekében a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány a fűszerpaprika termelé­sét, feldolgozását, minősítését és íorgalombahozatalát szabályozta. Alább a termelésre vonatkozó rendeletet ismertetjük: Fűszerpaprikát ipari feldolgo­zás céljára csak termelési szer­ződés alapján lehet termelni. Sa­ját házi szükségletre fűszerpap­rikát az ország egész területén bárki szabadon termelhet és köz­vetlenül fogyasztók részére a piaci forgalomban nyers, csöves állapotban értékesítheti. Az ilyen paprikát szárított, döngölt, meg­tört vagy őrölt állapotban forga- lombahozni tilos! A paprikafeldolgozó vállalatok termelési szerződést csak fűszer- paprika termelési zárt körzetek területén köthetnek. Megyénk­ben ilyen zárt körzet: a kalocsai járás egész területe, a bajai já­rásból Baja, Érsekcsanád, Ne­mesnádudvar és Sükösd területe, a dunavecsei járásból Dunapataj, Harta és Ordas területe. A mi­nisztérium indokolt esetben en­gedélyt adhat zárt körzeten kí­vül is termelési szerződések kö­tésére, de csak olyan területe­ken, amelyek a hivatalos talaj- vizsgálat szerint fűszerpaprika- termelésre alkalmasak. A szerződéses viszonyban álló termelő a paprikát kikészítve, féltermék formájában is átad­hatja a paprikafeldolgozó válla­latnak, ha az Országos Mezőgaz­dasági Minőségvizsgáló Intézet (OMMI) illetékes osztályától ki­készítési engedélyt kapott. Az engedély iránti kérelmet október 31-ig kell benyújtani ahhoz a vállalathoz, ahol a termelő szer­ződést kötött. A kikészítési en­gedély egy termelési évre szól; a fűszerpaprika iparszerű kiké­szítésére engedély nem adható. FöltíiHvesszövetkezet útján is köthető szerződés gépi szántásra A Földművelésügyi Miniszté­rium és a SZÖVOSZ utasítása szerint a gépállomások a föld­művesszövetkezetek útján is köt­hetnek szerződést egyéni gazdák­kal és társulások tagjaival gépi munkákra. Ha egy dűlőben töb­ben szándékoznak géppel dol­goztatni s erre szerződést kötnek az fmsz-nél, akkor a gépállomás kedvezményt biztosít s ha a fo­lyamatos munka biztosítva van, Vásároljon „Dongó“ kerékpár-segédmotort! Gyorsan, frissen érhet cél­ba, ha »Dongó—t szerel a kerékpárra. Kapható a föld­művesszövetkezeti és kis-, kereskedelmi árudákban. 1256 állandó munkára helyezi ki a traktort. Ha egy dűlőben 12 hold megszántása közben kétezer mé­ternél nem kell több üresjáratot végeznie a traktornak, akkor a vetőszántás díja holdanként 10—- 12 forinttal kevesebbe kerül. A munkadíjat előre kell fizetni a földművesszövetkezetnek, mely megszervezi a társulást. A szán- tató gazdák maguk közül fele­lőst választanak, aki irányítja a traktor munkáját. — A bajai járásban egyre szé­lesedik a tiltakozó mozgalom az ENSZ ötös bizottságának hazug jelentése ellen. Több bajai vál­lalat és hivatal, s a járásban sok termelőszövetkezet, valamint a Csátaljai Gépállomás küldte már el tiltakozó táviratát a Külügy­minisztériumba. FI A VILÁG I FŐVÁROSÁBAN HEÍ 7. A kiállítás-város Az állandó ipari és mezőgaz­dasági kiállítás egyik olyan lát­ványossága volt Moszkvának, ahol akaratom ellenére mindun­talan megfeledkeztem újságírói hivatásomról, a szebbnél szebb látnivalók elfeledtették velem, hogy meg is kellene majd írnom, amit itt látok. Vigasztalásomra csak az szolgálhat, hogy az itt töltött néhány óra — bármeny­nyit jegyzeteltem volna is — csak arra volt elegendő, hogy ízelítőt kapjunk ennek a város­résznek is beillő, gyönyörű kiál­lításnak ezernyi látnivalójából. Építésznek, műtörténésznek, kép­zett mezőgazdasági és ipari szakembernek, néprajztudósnak és ki tudja még mi mindennek kellett volna lennem ahhoz, hogy legalább egyhónapos vizs­gálódás után elmondhassam né­hány kötet könyvben: mi min­dent lehet itt látni, mi és miért szép. Csak egy építész tudná igazán értékelni, milyen gyönyörű lehet a kiállítás többszázholdas park­jában egymás mellett felsora­kozó márványpaloták látványa. S külön-külön is megragadóak ezek a paloták, mert ahány, any- nyiféle. A palotákat a Szovjetunió köztársaságainak sajátos nemzeti stílusában építették fel, s kör­nyezetét az ott élő fákkal, virá­gokkal tették jellegzetessé. Ki tudná eldönteni, hogy az oszlop­soros. tornyos ukrán pavilon szebb-e, vagy a lapos, a bejárati oldalt ezerféle színben tündöklő ólomkristály üveggel díszített grúz pavilon? Az Azerbajdzsán Köztársaság gazdag ornamenti- kájú márványpalotája, vagy a Moszkvai Terület síma, egysze­rűségében is fenséges, tornyos­csillagos épülete? Én nem tud­tam választani közöttük és biz­tos vagyok abban, hogy egy épí­tész sem tudna mást mondani, minthogy ez talán nekem egy kicsit jobban tetszik... Néhány pavilont belülről is megnéztünk. így tudtuk meg, hogy ez a parkváros, gyönyörű épületcsodáival, sétányaival, szö­kőkút jaival és sok padjával nem csupán a pihenést és felüdülést szolgálja — bár erre a célra is eszményi —, hanem ezen túl is hasznos hivatása van. Tanít, ne­vel, jobb munkára ösztönöz. Gyerek és felnőtt játszva tanul­hatja itt meg, hogy müyen nö­vényeket termelnek Grúziában, milyen Szibéria állatvilága, hol, milyen ipari centrumok, vízierő­művek épülnek az egyes köztár­saságokban és milyen terméke­ket állít elő iparuk, mezőgaz­daságuk, kézműiparuk. De túl a földrajzi, gazdaság- politikai tájékoztatáson és neve­lésen, közvetlenül is hatással bír ez a kiállítás a termelő munká­ra. Bemutatják az egyes pavilo­nokban a leghasznosabb ipari és mezőgazdasági munkamódszere­llillllllllllll két is, sőt az érdeklődő látoga­tóknak ingyen brosúrákat, ké­pes füzetecskéket adnak e mód­szerekről. S még egy fontos sze­repe van ennek az állandó kiál­lításnak: itt megismerkedhet a látogató a legújabb gépekkel, s a munkaverseny eredményeivel. S amint meggyőződtünk erről, itt ez igen sok embert érdekel. A moszkvai kerület kiállítási pavilonjában például számos uk­rán kolhozistát láttunk, amint érdeklődve szemlélték a kiállí­tott gyümölcsöket, terményeket, buzgón olvasgatták az egyes nö­vényféleségek termelési leírásait. Nekem itt egy hatalmas tabló ragadta meg a figyelmemet, amelyre a Lenin-rajon Lenin Kolhozának 1957. évre tett ter­melési vállalásait írták fel. »1000 mázsa tejet és 130 mázsa vajat adunk a népgazdaságnak 1957- ben« — írták a tablóra. Részle­tesen is feltüntették emellett, hogy 100 hektárra számítva mi­lyen terméseredményeket kíván­nak elérni az idén. Feljegyeztem ezeket a számadatokat, mert be­lőlük a szovjet mezőgazdasag gyors fejlődéséről is képet kap­hatunk. íme, 100 hektáronként az alábbiakat vállalták: 100 da­rab sertést és 5600 kilogramm te­jet. Hektáronként pedig az aláb­bi terméseredményeket kívánják elérni: 29 mázsa magot (gabona­félékből), 220 mázsa burgonyát, 300 mázsa zöldségfélét és 350 mázsa kukoricát. Amikor az összszövetségi Ipari és Mezőgazdasági Kiállításon jártunk, ünnepség volt ott, az aratás ünnepe. A köztársaságok kiállítási pavilonjait reflektorok fénye fonta körül, a sétányokat, Az Összszövetségi Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás főbejárata tereket vidám sokaság lepte el. A kiállításhoz tartozó repülőté­ren kétszeresre nőtt a sor a TU— 104-es gép mellett. Zsongtak, zsibongtak s színes, eleven ára­dattá egyesültek a különféle né­pek, nemzetek fiai. Aztán megszólaltak a harso­nák, rázendített a zenekar és megindult az aratási ünnepség menete. A felvirágozott kombáj­nokat színes népviseletbe öltö­zött táncosok követték, kezük­ben virágfűzérekkel font búza­koszorúkkal. A felvonulás végeztével az egyes szovjet köztársaságok fiai a saját pavilonjaikhoz mentek és a nagyszámú közönséget leg­szebb táncaikkal és dalaikkal gyönyörködtették. Mi, néhány magyar turista, nem tudtunk választani a szebb­nél szebbnek ígérkező műsorok közül. Leültünk a bejárattal szemben csillogó szökőkút mellé és csak ültünk, néztünk, gyö­nyörködtünk szótlanul. A szökő­kút, ez a márvány csoda — per­cenként más-más színben tündö­költ. Több, mint két órán ke­resztül gyönyörködtünk benne, de mindig másnak találtuk. Ezerszínűnek, de mégis szépnek és harmonikusnak, mint az uk­ránok, az örmények, a grúzok és moldvánok dalait és táncait, amelyek körülöttünk csengtek- dobogtak élő bizonyságaként a szovjet népek derűs életszemlé­letének és testvéri egységének. Hát csoda, hogy ilyen helyzet­ben megfeledkezik valaki arról, hogy újságíró? Palkó László

Next

/
Oldalképek
Tartalom