Petőfi Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-25 / 224. szám
Qj_______Titkolják, pedig mindenkit érdekel ______ Há rom napi összeg lapu! a takarékbetétkönyvben Titkolják ezt a mindenkit érdeklő eseményt a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatnál. Velem együtt a dolgozók közül is sokan azt kérdezték: miért? Miért temették oly mélyre a nyereségrészesedés ügyét? Művezetők, diszpécserek tudják — Ki tudja a dolgozok közül mire számíthatnak az év végén? — kérdeztem a főkönyvelő elvtárstól. — A művezetők, diszpécserek tudják — hangzott a válasz. A dolgozókkal majd a legközelebbi szakszervezeti gyűlésen, illetve termelési értekezleten közöljük. Kár ezt a dolgot titkolni. Az ilyen hír, ha késik, nem táplálja, hanem oltja a szorgalom parazsát. A szorgalomra pedig igen nagy szükség van, s ha már most az egész kollektíva tudja mire számíthat, kedvező irányba terelheti a munkakedvet, a lelkesedést. Mégis mi a jelenlegi helyzet? A tröszt írásban közölte, hogy nyereségrészesedés címén egy havi fizetésnek megfelelő összeget engedélyez. Ha kevesebb a nyereségrészesedés, akkor ennek megfelelően alakul a kifizetés. Eddig júliusban és augusztusban az alaprentabilrtáson felül jelentős összegű többletbevételt ért el a vállalat. Ebből levonjuk a vállalat fejlesztésére és egyebekre szánt összeget, akkor megkapjuk azt az összeget, mely három napi keresetnek felel meg egy- egy dolgozó részére. Kíváncsiak voltunk mennyiben segíti a nyereségrészesedés nagyobb, mérvű elérését a bérezés. Személyi besorolás teljesitinénybériiez kötve Többféle bérezéssel próbálkoztak, míg végül is a gyakorlat kristályosította ki ezt a módszert. Ennek lényege a következő: egy- egy üzemrész megkapja összegben, létszámban, törzsbérben a tetvét, s ha azt maradéktalanui teljesíti. akkor 100 százalékos bért kap minden dolgozó. Ha az egyik műhely egy százalékkai túlteljesít, akkor 0.7 százalékkal több bért kap. Ez a módszer azért is előnyös, mert a bérezés kialakításánál teljes önállóságot biztosít az üzem gazdájának, a művezetőnek. Ha a művezető úgy látja, hogy valamelyik dolgozó nem végzi el a feladatát, alacsonyabb munkakörbe szólítja, s ennek megfelelően 10—20 fillérrel csökkenti az egy órára eső személyi órabérét. Egyébként ez találkozik a legjobb dolgozók egyetértésével. Minket azonban a jövő is érdekel, s így hát a következő kérdésünk így szól: — Mivel biztat a következő negyedév? Háromheti fizetést is el lehet érni... Na, persze nem úgy, hogy mindenki arra vár, hogy a sült galamb a szájába repüljön. Kemény, következetes munkára van szükség. A reális számítások azt bizonyítják, hogy háromhet fizetést nyereségrészesedéskén el lehet érni, ha mindenki úgy akarja. Nem szabad figyelmen kívül hagyni továbbá azt, hogy nehézségek, problémák is lesznek, amelyeknek megoldása kollektíva bölcsességét kívánja Nem árulunk el titkot, ha közöljük, hogy a bányászlakásokhoz megrendelt ajtók-ablakok legyártása sok időt igényel és értékben nem hoz sokat a konyhára. Éppen ezért az I-esés II-es műhely dolgozóinak ki kell minden percet használni, hogy ne vegyenek, hanem tegyenek az eddig elért nyereségrészesedéshez. Nem kell azért félniök mert a többi üzemrészek dolgozói már megígérték, ha nehézségeik lesznek, kisegítik őket. Ennek ellenére aggódásra ad okot az, hogy a vidékieket nem lehet beosztani a nyújtott műszakba. s mind a mai napig tíz hegesztővel kevesebb van. Zavarhatja az ütemes termelést a munkafegyelem lazasága, s egyéb más munkaszervezési hiányosság. És mégis azt kell mondanunk, hogy nem keltünk illúziót, ha azt mondjuk: a három napi ösz- szeg biztos, de elérhető a háromheti is. Ez kizárólag és egyedül a kollektíván áll. Hisszük, hogy meg lesz! —sz— \Az afoflséfc ... Hz olcsóbb termelés alapja a szarvasmarhatartás Pártoktatás és pártegység A KOMMUNISTA PARTOK sok évtizedes története azt mutatja, hogy sikereik forrása a párt egysége. A mi pártunk tapasztalatai is ezt bizonyítják. Ha a párt egysége megtörik, az ellenség mindjárt a maga javára tordítja azt. Pártunk szervezeti szabályzata ezért szögezi le, hogy: »A párt ideológiai, politikai és szervezeti egysége a párt erejének alapfeltétele.« A pártegység alapvető része ■— kiinduló pontja — az eszmei egység, vagyis, hogy azonos célt, azonos nézetet, azonos világ- szemléletet követő kommunisták egyesülnek a pártban. Ma már világos, hogy az ellenforradalom előtt és alatt ellenségeink mindenekelőtt a párt eszmei egysége ellen törtek. A revizionista nézetek hirdetésével már jóval október előtt megkezdték a párt eszmei egységének aláásását. Az MDP Központi Vezetőségének egyik legnagyobb hibája éppen az volt, hogy nem vette fel komolyan a harcot ezek ellen a téves nézetek ellen és ezzel maga is hozzájárult a párttagság cselekvő készségének megbénításához. A PARTOKTATÁS fő feladata, hogy biztosítsa a marxizmus —leninizmus tanításainak elsajátítását, vagyis a tudományos szocializmus eszméire tanítsa a dolgozókat —, megismertetve a kommunistákkal, de a párton- kívüli munkásokkal, parasztokkal és értelmiségiekkel is a társadalom fejlődésének törvényeit. A kommunisták számára, akik az új kommunista társadalom 'felépítésének élharcosai, — nélkülözhetetlen ezeknek a törvényeknek az ismerete — cselekedeteiket ezeknek kell meghatároznia, ezekre a törvényekre kell épülnie a párt minden tevékenységének — és ebből indul ki a párt politikai és szervezeti egysége is. MÉG MINDANNYIAN jól emlékezünk arra, hogy az ellenforradalom leverése után a KB 1956 decemberi határozata (amely tisztázta az októberi események jellegét), s a Politikai Akadémia előadásai — milyen nagy érdeklődést váltottak ki az elv társak között. A KB 1956 decemberi határozata felfegyverezte a kommunistákat és nagy segítséget és lendületet adott a pártszervező munkának. Akkor még sokan vitatták, egyes párttagok is, de különösen sok volt MDP-tag az októberi események ellenforradalmi jellegét. Ez a küzdelem nemcsak agitációs munka, hanem igen jelentős propagandamunka is volt. Ez volt akkor is és most is a pártegység egyik alapköve. AZ ORSZÁGOS PARTÉRTEKEZLET, a KB határozatai rámutatnak arra, hogy az eszmei harcot két fronton a revizioniz- mus és a szektásság ellen kell elsősorban folytatnunk. A revizionista nézetek ma nem jelentkeznek olyan nyíltan, mint hónapokkal ezelőtt. De a felsőbb pártszervek határozatainak helyességét ma is nem egyszer vitatják, ahelyett, hogy azon vitáznának, hogyan hajtják végre. Szektás hibákat is jócskán találunk a megyében — különösen sok hiba tapasztalható a párt értelmiségi politikájának értelmezésében és végrehajtásában, a párt és a tömegek kapcsolatának ápolásában, a gyakorlati pártmunkában. EZEKNEK A HIBÁKNAK a kijavításához, s megelőzéséhez nyújt nagy segítséget a propagandamunka, a pártoktatás. Segít kialakítani, hogy a párttagok »egy nyelven« beszéljenek s ezzel tovább szilárduljon a párt politikai és szervezeti egysége. Körösi József, MB politikai munkatárs — Apámtól hallottam, aki uradalmakban gulyáskodott s az anyámnak mondta, aki a nyolcadik gyermek születésekor aggodalmasan gondolt felnevelésünkre, hogy: 1enne csak egy tehenünk, majd eltartana az! Én 1932-ben kezdtem gazdálkodni s attól kezdve mindig 6—6 darab marhát tartottam s mindig többet és olcsóbban termeltem, mint az a szomszédom, aki két lóval gazdálkodott. A termőföldből elvettem ugyan a jó termést adó lucerna, répa, csalamádé részére, de a maradék földön többet hozott a gabona, kukorica, egyéb, mint a szomszédoknak sokkal nagyobb területen. Meggyőződtem róla, hogy a szarvasmarha Óra okosan bánunk vele) a termelt trágyán s a nagyobb terméshozamon felül napi 4 liter tejet tisztán haszonként megad. S a nagyüzemben, ahol több és nagyobb hozamot adó állatok vannak, még gazdaságosabb a marhatartás. Gudman Albert Fülöpszállás. Hogyan lehelne megoldani az őszi Jojáshiányt? Tojáshiányról panaszkodnak országszerte. Nagy a kereslet, kevés a kínálat most szeptemberben, amikor pedig a tésztakészítés szezonja van. Sok bosszúságot okoz ez a városi háziasszonyoknak, mert enélkül alig lehet főzni, ami van, az drága, legtöbbször nem friss. ^ Ennek az őszi hiánynak kézenfekvő okai vannak. A tyúkok ilyenkor bizony a természet rendje szerint már keveset tojnak, helyettük a koratavaszi jércékre lenne szükség, de az alig van, mert a falusi asszonyok megfordították a sorrendet s nem tavasz- szal, hanem ősszel keltetik a több csibét. Vissza kellene állítani a régi szokást, sok szép februári—márciusi jércét hagyni s ezek ilyenkor, bár apróbb tojásokkal, de fedeznék a szükségletet. Özv. Horváth Emilné, Orgován.v Közlekedési balesetek Az utóbbi időben igen elszaporodtak a közlekedési balese- ;ek. Jórészt vigyázatlanságból, figyelmetlenségből történnek — és sokszor nagyon drágán kell megfizetni a könnyelműségért. Az elmúlt napokban is két súlyos balesetet jegyzett fel a közlekedési rendőrség. Az egyik Gál József kunadacsi lakossal történt, aki Sztacskó Mária kerekegyházi lakossal motorkerékpározott a kunszentmiklós—kerek- egyházi úton. Gál ittas állapotban elesett a motorkerékpárral és a mentők utasával együtt eszméletlen állapotban szállították a kórházba. A másik, még súlyosabb kimenetelű baleset a kecskémét— jakabszállási úton történt Földi Bálint jakabszállási lakossal, aki a gépállomás motorkerékpárján hazafelé utazott. A motorkerékpár kipufogó csöve menetközben leesett és megakadt az úttestben. Földi Bálint a motorral elesett és agyvérzést, valamint belső vérzést szenvedett. Kórházba szállítása után három órára meghalt. Ez a két szomorú és közeli eset intő példa arra, hogy a motorosok, járművezetők nagyobb meggondoltsággal és felelősség- érzettel vállalkozzanak csak járművezetésre! Több juhot, - Több gyapjút i Harc a „felirati bűnöséellen Köztudomású, hogy anyanyelvűnk megrontásában élenjárnak a nyelv, a helyesírás szabályait fumigáló nyilvános feliratok, amelyekért rendszerint senki nem vállal felelősséget, de a felelősségrevonásra sem igen akad, aki vállalkoznék. Nos, Kalocsa Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, a kulturális kérdések tárgyalása során elhatározta, hogy harcot indít a »felirali bűnözés« ellen, s amennyiben a város területén feltűnő helyen magyartalan szöveggel »díszelgő« felirat, hirdetés ?íb. éktelenkedik, felszántja tulajdonosát annak kijavítására, vagy eltávolítására. Amennyire dicséretes, annyira követendő példa a kalocsai lanács határozata, amely szem előtt tartja a ma is érvényes igazságot: ’-Nyelvében él a nemzet!-» A kormányintézkedések folytán a gazdasági állatok hamupipőkéje, a legmostohább viszonyok között tartott juhállomány is jelentős megbecsülésben részesült. Ez elsősorban a gyapjú- ár rendezésében, a szerződéses alapon nevelt anyajuhok, jerke- és ürübárányok átvételi árának felemelésében, az abrakjuttatásban, végül pedig az ingyenes apaállathasználatban nyilvánul meg. De sorolhatnánk az egyéb kedvezményeket is, mint az erdei legelők juttatását, a juhállomány részesedését a községi- és közlegelőkből, a fonalcsere-akciót, stb. — amely mind a juhtenyésztés felemelését, a finomgyapjú, tej és hústermelés fokozását szolgálja. A sokféle állami segítség mellett maguk a juhtartók is többféle módon elősegíthetik a juhállomány termelésének fokozását. Ennek egyik legjobb eszköze a? életképes bárányok felnevelése. A tej értéke nem ér fel a bárány hasznával! A legnagyobb hibát ott követik el a juhtartók, hogy nem akarnak bárányt nevelni, vagy csak igen kevés bárányt nevelnek fel. Emiatt jelentős bevételtől esnek el. Az egyéni juhtenyésztők, de legtöbbször a termelőszövetkezetek is a bárányok nagy százalékát 3—5 hetes korban piacra dobják s eladják annyiért, amennyit kínálnak érte, csak hogy fejhessenek. Ezzel ugyan anyánként néhány liter tejtöbblethez jutnak, de elesnek a báránynevelésben rejlő magasabb jövedelemtől. Az anyánként nyerhető 4—5 liter tej értéke nem ér fel a felnevelés hasznával. Ezt az alábbi kis számítás is igazolja: Az átlagosan 100 forint értékű bárány 12 hónap alatt könnyen termel 5 kg gyapjút és testsúlyát 30—32 kilóra emeli fel. így a bárány értéke egy év elmúltával 300 forintra ugrik fel, hozzá a gyapjú értéke átlagosan 40 forintjával 200 Ft. Ha viszont a ráfordított költségeket nézzük, azt látjuk, hogy a takarmányozás, istálló- és pásztorköltség, legelőbér éppen fele az anyajuhok tartási költségének. Egy anya helyén 2 bárány elhelyezhető, egy anya takarmányán két bárány tartható, egy anya legelőbérét 2 bárány után kell fizetni s végül egy juhász 150 darabos anyanyáj helyett könnyen kezel 300 darab bárányt. Elmarad ugyanis a bárányoknál az elle- tés, fejés és szoptatás munkája. Az előbbi számítás szerint ösz- szehasonlítva egy anya termelési értékét 2 bárány termelésével, az anya termelésének értéke így alakul: Egy anyajuh ad egy bárányt, amelynek értéke: 100 Ft, 4,5 kg gyapjút á'40 Ft: 180 Ft, 30 liter tejet, á/4 Ft, 120 Ft; összes termelési érték: 400 forint; szemben a két bárányból nyerhető termelési értékkel, 800 forinttal. Ne adjuk el tehát a bárányokat vágásra és magunk se vágjuk le, mert ezzel magunknak, pénztárcánknak leszünk ellenségei! Az üríihízlalás igen jövedelmező ág Ez is, mint a báránynevelésnél láttuk, 12 hónap alatt meghozza a maga 400 forintját gyap-: júval és súlygyarapodással együtt még jobban, mint a jerkebárany, mert az ürü ugyanazon korra nagyobb súlyt ér el. A második évben még mindig tud 15—18 kg súlytöbbletet felmutatni, amellett gyapjúból is többet ad, mint az anyák átlaga, mert a tartástól függően az ürü 5—6 kg legjobb minőségű gyapjút szolgáltat. A súlytöbblet értéke 15 kg áTO forint: 150 Ft, a gyapjú értéke 5,5 kg, á/40 forint, 220 Ft; összesen: 370 forint. Az ürütartás és hizlalás területén az állam a gyapjúbegyűjtő vállalatok kirendeltségein keresztül előnyös ürüszerződések kötésével siet a juhtenyésztők segítségére. A szerződéses tenyésztők előnyben részesülnek a kompakt abraktakarmány kiutalásánál is. Egyre javul a kosellátás A szalkszentmártoni állami kostelepről ingyenes használatra kaphatnak az igénylők fajtiszta fésűs merinói és cigája kosokat s még a szállítási költséget is az állam viseli, csak az esetleges súlycsökkenést kell megfizetni. Természetesen a rühösséget és sántaságot nem kaphatja meg az állat s ezt gondos kezeléssel, jó takarmányozással el is lehet kerülni. A kormány a kosok ilyen kihelyezésével nagy segítséget ad ahhoz, hogy a tenyésztők az ivadékok minőségének javításával az állomány színvonalát emeljék, nagyobb legyen a finomgyapjú termelése és a juhtartás jövedelmezősége. Lakatos István
