Petőfi Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-22 / 222. szám

— Ügyeletes orvos Kecskemé­tén. Szeptember 22-én, vasárnap reggel 6 órától este 8-ig dr. Holló Miklós körzeti orvos tart ügye­letet Villám István utca 5. szám alatti rendelőjében. — Keresztes Mihály, a föld­művelésügyi miniszter első he­lyettese nagy érdeklődésnek ör­vendő pártnapot tartott szep­tember 19-én, csütörtökön Felső- szentivánon. — Gyors ütemben végzi a Tassi Növényvédő Állomás az amerikai szövőlepke irtását. Bő­ségesen lepermetezi az ország­utakat és egyéb utakat szegé­lyező eperfákat és epres keríté­seket, hogy a következő évben minél kevesebb' hernyó és kár­tevő okozhasson komolyabb ká­rokat. — 40 hektoliter borra számí­tanak holdanként az apostagi gazdák a gondosan megművelt szőlőskertek leszüretelése után. —- Helyszíni közvetítést adott a Magyar Rádió a szerem! el Vö­röskereszt szervezet munkájáról, amely példamutató eredménye­ket ért el a bajai járásban. —’ Orvosi hír. Dr. Pásztori Jó­zsef orvos, fogszakorvos ismét rendel Horváth Döme utca 17. szám alatt délelőtt 8—9-ig, dél­után 3—5-ig, 1674 — A városi nötanáos rendezé­sében nagysikerű ahkétot tartot­tak csütörtökön a kecskeméti pedagógusok és szülők, ahol az iskola és az otthon kapcsolatá­nak számos problémáját vitat­ták meg. — Hegyi László 30 éves, szak­máéi lakos Bácsalmáson járt be­vásárolni. Egy utcakéresztező- désnél motorkerékpár ütötte el, s agyrázkódással szállították kórházba. — 103 százalékra teljesítette harmadik negyedévi adóbevételi tervét Kunbaja község dolgozó parasztsága. A , példamutató eredményből tahulhatnak a já­rás elmaradott községei, mint például Bácsszőíős és Madaras. — A napokban tartotta ala­kuló ülését a mátételki Hazafias Népfront-bizottság. Alakulásuk alkalmával megtették a javasla­tukat a megüresedett körzetek­ben az új tanácstagok választá­sára. — Befejezéshez közeledik a burgonyaszüret a Helvéciái Ál­lami Gazdaságban. Az idei gaz­dag termés lehetővé teszi, hogy a gazdaság jóval túlteljesíthesse burgonyatermelési tervét. Érde­kességként említjük meg, hogy volt olyan bokor, amely alól 90 szem burgonyát is kiszedtek. IBUSZ A kecskeméti I W KJértesíti az utazó közönséget, , ÁTHELYEZTE hogy Irodáját a Béke szálló mellé (a volt Hitelbank helyére) Telefon: 16-04 1BS7 Liba-, kacsa-, tyúk-, pulyka­TOLLAT magas napi áron vásárol­nak a helyi iöídiuíives- * szövetkezete'* A cukorfok tizedeit le- és felkerekítve mérik Pohánkovics István kiskőrösi szőlősgazda levélben panaszolja, hogy véleménye szerint a must átvételénél hibák vannak, mert az átvevők a tizedfokokat nem mérik s így az áremelkedést sem számolják el a gazdáknak. A megyei központ tájékoztatása alapján az alábbiakat közöljük a szőlősgazdákkal: A musfokolóval csak egész és fél fokot lehet mérni. Amennyi­ben a must cukorfoka csak 1 vagy 2 tizeddel haladja meg az egész fokot (ami a mérőn, ha nem is pontosan, de jól meglát­szik), akkor lefelé kerekítenek, vagyis 18 fokos mustárat fizet­nek. Ha ellenben eléri a 18,3— 18,4 fokot, akkor felfelé, vagyis 18,5-re egészítenek s ekkor már a magasabb ár jár. Ezt a sza­bályt valamennyi átvevőhelyen ismerik. Tehát a gazdák figyel­jék a mérésnél, hogy hol áll meg a fokoló s ha esetleg szabályta­lanságot tapasztalnak, figyelmez­tessék az átvevőt! Ingyen adnék porozószert a csócsárió elien! A csócsárió, amely tulajdon­képpen a gabonafutrinka lárvája — őszi vetéseink egyik legvesze­delmesebb ellensége. Kártétele ősszel foltokban, vagy a vetés szélén jelentkezik, de ha enyhe a tél, tavaszig is pusztítja a ve­tést. A védekezés egyik módja a helyes vetésforgó, hogy gabona után lehetőleg ne vessünk ga­bonát. Vegyi védekezés esetén 25—35 kg Agritoxot használunk holdanként. Ha kisebb a fertő­zés, elég a kipusztult s az ép vetés határán egyméteres sáv­ban porozni. A fcsócsárló pusztítását azon­nal jelentsük a községi növény- védelmi megbízottnak, mert az állam Ingyen adja a termelőknek a szükségéé porozószért. Hogyan módosiíották a vadászati tilalmakat ? A földművelésügyi miniszter nemrégiben rendeletileg módosí­totta a vadászati tilalmakat. Az alábbiakban ismertetjük, hogy mikor, milyen vadféleségre lehet vadászni: Nyúlra november 3-tól január hó 19-ig; Fácánkakasra október 20-tól január 1-ig. Récére — a kékcsőrűt kivéve — továbbá szárcsára, sárszalon­kára július 15-től március 31-ig, rizstelepeken pedig a Hőterme­lés egész ideje alatt. Seregélyre a szőlőkben és gyü­mölcsösökben augusztus 15-től november 15-ig. Fácánra egész évben tilos a vadászat! Kilónként 4 forintot fizetnek a galagonyabogyóért! Megyénkben igen sok a bue- kás-homokos terület, ahol törne-* gesen díszlik a piros bogyójú galagonya. Sokan nem tudják, hogy ez igen értékes növény, mert bogyójából a szívbetegek számára készítenek gyógyszert. Az összegyűjtött érett és meg­szárított galagonyabpgyót a »HERBÁRIA« Országos Gyógy­növényforgalmi Vállalat \jnegbí- zásából a foldművesszövetkeze- ték vásárolják, kilónként 4 fo­rintos áron. Sztraka Mátyásné bajai lakos, aki már hosszabb ideje foglal­kozik üzérkedéssel, Gara község­ben 2 liter házilag őrölt papri­kát árusított, literenként 30 fo­rintért. Ugyanakkor 10 darab baromfit és 30 darab tojást vá­sárolt, amit ott helyben maga-' sabb áron akart értékesíteni. A bajai rendőrkapitányság eljá­rást indított ellene. A Katona József Színházban még nyil­ván emlékezne^ ae alábbi kis történetre, hiszen nem olyan régi az eset. Hirdetést tettek közzé a lapban, amely valahogy így hangzott; csinos, 'jóalakú, fiatal lányokat keresünk statisztáknak és a tánckarba, jóhangúak előnyben. Hogy kinek támadt az ötlete, ezt nehéz lenne kideríteni, meg aztán felesleges is volna az időtöltés, hi­szen nem világrenge­tő, csupán egy kedves, színes, mulatságos kis epizódról van szó, — így elég annyi a tör­téntekhez, hogy a Aas írás beszél... Kecskeméti Iparita- nuló-iskola három paj­kos lánynövéndéké a közlemény alapján felvételi vizsgára je­lentkezett. A színház rendezője persze örömmel felej­tette rajtuk a szemét, ami nem is csoda, hi­szen mindhárman ked­vesarcú, formáslábú, csillogószemű huncu­tok voltak, akik a női test szépségének is­mérveit tekintve, bár­mely, manapság diva­tos szépségversenyen is megálltán volna he­lyüket. Még nagyobb volt az öröm, amikor vidám zongorakísé­rettél egypár tánclé­pés közbén, csengő hangon elénekelték kedvenc dalaikat. A kislányok azután nagy Szendén árra kérték a rendezőt, hogy foglalja írásba; itt voltak és a köve­telményeknek % megfe­leltek, mert szüleik nagyon szigorúan tart­ják őket. Minden ide­jükkel el kell számol­ni. Amit kértek, meg­kapták, s a rendező így búcsúzott tőlük; ■— Mikor találko­zunk, jövendő mű­vésznők? —! A színpadon so­ha. — Na, de kérem, mi­féle dolog ez? — Semmi az egész, kedves rendező úr. Mi nem akarunk színész­nők lenni. — Könyörgöm, ak­kor minek jöttek ide? — Mért írásba akar­tuk kapni, hogy csi­nosak vagyunk..; Eddig a történet, és merje valaki azt mon­dani, hogy a mi mun- káslányaitikban nincs elég humor és huncut­ság. Feljegyezte: Sándor Géza WELTHER DANIEL: tv. DÉVA PANNI — Ki az a Benyók Sára néni? —szólt félve Panni, nem sejtve, hogy mi fog mindebből kiderülni. — Ismered te is. De ha te nem, ék­kor apád igen sokat hallott róla, hi­szen minden bajbajutott ember hozzá­fordult valamikor a határban. Az ura egyszer vásár után nagyon berúgott. A kocsmai cigányok az eladott tehénért kapott minden pengőt kimuzsikáltak a zsebéből. Részeg fejjel a családjára tá­madt a disznóölő késsel. De ahogy ép­pen Sára nénire akart rohanni, elvá- gódött egy ott heverő sámlin és a kés egyenest a szívébe fúródott. Egy fia volk az*- meg, miközben szerenádot adott égj' lánynak, a vetélj! társa égy suhánggal fejbekólintottá, de úgyany- nyira, hogy menten szörnyethalt. így került Sára néni kapcsolatba a szellemekkel, a túlvilág uralkodóival. — Ha esetleg el akarsz menni, ak­kor megmondom, hol lakik. A fűrdős- dűlőn mégy egyenesen, a harmadik ke­reszteződésen balra fordulsz — ez a Gányó-sor, Ezen mégy egészen addig, míg nem találsz egy nagy nyárfát, amin egy gőlyaíészek van. — Azt mondta az öregasszony, aho­gyan távolodtunk a templomtól: Hall­gasd csak lányom, amit mondok, tolta felém kendős fejét. Találkozol te La­kos Pannival? — kérdezte. — Néha : : : — mondtam. — Ha találkozol, lányom, mondd meg neki, hogy a téeszcséoe nem szüléinek épségben a gyerekek. A múltkor más faluból voltak nálam ilyen téeszcsések közbenjárni, mert a fiuknak nem lett jobblábafeje. Azt akarták, hogy én nö­vesszem ki. Hát persze, hogy azt nem lehet. De dörzsölést adtam rá, főtt ka­kukkfű, vén kanmacska szőre és dög­lött varjú méllehúsának keverékéből, hogy a sorvadás ne folytatódjon. — Ezt csak azért mondom, hogy tud­ja még Lakos Panni is, akinek az apját tiszteltem —, nehogy bajba essék* Pannit magával ragadta a kesergés. Néhány könnycseppet már közben is letörölt alul, gödörrel ívelt égszínkék szeméből. A zsebkendőt jobb markában szorongatta, hogy bármelyik pillanat­ban arcához ránthassa, ha sírás fogja el. Nagyon kerülgette. Néhány mély lé­legzetet vett, hogy elfojtsa magában, de nem sikerült. Hangos, feltörő zokogás­sal ráborult az asztalra, aztán mély­hangú, a fulladáshoz hasonló, fojtott, bánatos sírás ragadta magával. Jani odaugrott, tenyerével puhán felemelte két karját, melyre fejét szorosan tá­masztotta. Kérlelte baja felől, de az nem szólt egy szót sem, csak sírt vég­telenül. Treszka, a bajkeverő, közben odébbhúzódott és azt súgta mindenki­nek körben, hogy gyereket vár, bizto­san fájásai vannak, mert ahogy nő a has, úgy feszülnek az izmok. Jani hazavitte a kétségbeesett asz- szonyt. Aznap egy szót sem tudott már kiszedni belőle, pedig a végén már kö­nyörgésre fogta a szót, hogy megtudja a sírás okát. Másnap Panni elmondta, mit mondott Treszka a szövetkezetről, meg arról, hogy a szövetkezeti anyák­nak nem születnek épen a gyerekei. — Ha csak ez a baj! — kiáltott fel Jani, — akkor semmi baj nincs, mert ez nem egyéb másnál, mint a buta be­szédnél. De Janinak azért nagyon fúrta az oldalát a dolog, hogy ilyenformán ri­asztják az embereket ä pusztában a termelőszövetkezettől és szóvá is tette Nagynak, az élnöknek és Kéménynek, a párttitkáfriak. — Azok csak annyit mondtak biztatóan, de határozott han­gon: »Ne félj semmit;;; a kutya ugat a karaván halad.« Jánosnak nem kel­lett sokat gondolkodnia azon, hogy rá­jöjjön: a termelőszövetkezet a karaván, amely előrehalad dacolva a nehézsé­gekkel és tévesztő hírekkel és a kutya­ugatás példálózása pedig nyilván Bo- zár Treszkára vonatkozhatott, aki hiá­ba vonít, szűköl, prüszköl, nem állítja meg a karavánt. Treszka nem maradt meg a Pannival folytatott négyszemközti beszélgetésnél. Ha lúd hát legyen kövér — gondolta és széltibe-hosszába mesélte a határ­ban, hogy a Panni így, a Panni úgy, hogy éhen fognak halni, meg a gyerek sem lesz rendes, mert megjósolta Be­nyók Sára néni, így akart bosszút állni Panni sírásáért a disznótoron, mert a vendégsereg végtire mégis megtudta, hogy a könnyek kicsalogatója Treszka volt, bár a beszéd tárgya nem derült ki pontosan. A Panni körül forgott híreket vegyes véleményekkel íogadták a tanyaiak. — Volt, aki hitt is, nem is a közszá­jon forgó mendemondákban. De az öreg Hajnalné, amerre csak járt, mindenütt igazat adott a szóbeszédnek. Persze Hajnalnéról tudni kell, hogy a szövet­kezetét nem állhatta még álmában sem, mért kulák volt, tálán negyedíziglen is és állandó görcsös fájdalmát okózott neki az, hogy a parasztok már maguk gondolkodnak és nem Hajnalék fejével. A szomszédasszonyának á kerítésén át­hajolva, váltig mondogatta: »Igaz lehet az, Giza... Égi üzenet ez ; : . Figyel­meztetés, hogy a bűnbe keveredettek visszatérjenek az igaz útra** A tavasz langyos leheletével úgy csöppent bele a tél fagyos tengerébe, mint a hevített vas a hűtő vízbe. — A szunnyadó, hatalmas tüdejű természet feléledt és valósággal hangot adott a rü­gyek pattanása, a rétek zsendülése, a madárszárnyák hosszabb távra me­részkedő suhánása. A tél csontkérgét úgy repesztette Szét a pezsgő életnek- lendülés, akár meszes tojáspáncélját a pihés, melegbe búvó csibe. Elkezdő­dött a munka. A télen át ernyedt iz­mok erőre kapták. A földeket kocsik, ekék, emberek lepték be. Az árkok gye­pét tehenek, birkák tépték. A szövet­kezetben is összehívták a tavaszi mun­kálatokat megindító közgyűlést — és egyenként mondták meg, ki-ki mivel foglalkozik. Lakos elvtárs — így mond­ták — fogatjával, amilyen gyorsan csak birja, a trágyát hordja kifelé, hogy a csapat teríthessen a tavasziak alá. — Déva Panni, akarom mondani. La­kos né — mondja az elnök — tekintet­tel állapotára, a melegágyaknál lesz könnyebb munkán, Vázsonyi bácsinak majd gondja lesz rá, hogy ne erőltesse magát. Jani boldogan tekintett Panni felé; Nem ültek egymás mellett. Valahogyan olyan rend alakult ki a gyűléseken, hogy a férfiak, de a nők is külön-külön ültek. Sőt még ezen belül is volt cso­portosulás, mert az öregek, középkorú­ak, de a fiatalok megint egymás mellé igyekeztek. Panni tekintetével elkapta János pillantását és mosolygó arca felelet volt férjének. Bízott nagyon eb­ben a becsületes emberben és ez á köz­gyűlés még jobban megerősítette hité­ben. Bozár Treszka képe pedig egyre inkább úgy alakult ki képzeletében, mint a boszorkányoké, akiket a mesék­ből ismert meg és akik nem buzgól­kod tak máson, mint azon, hogy meg­rontsák a fiatalok életét. (Folyt; köv.J

Next

/
Oldalképek
Tartalom