Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-13 / 188. szám

HERBERT RIEMER szociáldemokrata képvi­selő egy választási gyűlésen kijelentette, ameny- nyiben a Német Szociáldemokrata Párt többsé­get kap a novemberi választásokon, arra fog törekedni, hogy megállapodjanak az idegen csa­patok fokozatos visszavonásában és megkössék a békeszerződést. ALGÍRI MEGBÍZHATÓ FORRÁSBÓL szár­mazó jelentések szerint a francia biztonsági erők az algériai nemzeti felkelés eddigi 33 hónapja alatt mintegy 35 000 felkelőt öltek meg és 30 ezret ejtettek foglyul. VASÁRNAP DÉLUTÁN a moszkvai Központi Lenin Stadionban nagyszabású tömeggyűlésen véget ért a VI. Világifjúsági Találkozó. A TRUD VASÁRNAPI SZÁMA a szovjet épí­tők napja alkalmából cikket közöl, amely sze-: rint 1956-ban mintegy 800 nagy ipari üzem kezdte; meg működését a Szovjetunióban. A LENGYEL SZAKSZERVEZETEK Központi Tanácsa elfogadta a minisztertanács irányelveit az államosított vállalatoknál alkalmazandó mun­kaszabályzatról. A Szakszervezet Központi Ta­nácsa határozata értelmében küzdenj kell a munkából való távolmaradás és a társadalmi tulajdon herdálása ellen, amelyek sértik a mun­kásosztály érdekéit. A ROMÁNIÁBAN nagy sikert aratott orosz népművészeti kiállítás nagy részét a szovjet kormány a Román Népköztársaságnak ajándé­kozta. Az ünnepélyes átadásra Bukarestben a Román—Szovjet Barátság épületében kerül sor. A szovjet párt- és kormányküldöttség látogatásai az NDK-ban (Berlin) A szovjet párt- és kormányküldöttség Mikojan ve­zette csoportja vasárnap délelőtt Ötto Grotewohl kíséretében Ros­tockból visszatért Berlinbe. Mi­kojan és kísérete meglátogatta a berlini televízió stúdióját. A szovjet küldöttség másik, Hruscsov vezette csoportja va­sárnap délelőtt megtekintette a Magdeburg melletti schwalenber- gi állami gazdaságot. A Német Demokratikus Köz­társaság sajtója továbbra is részletesen foglalkozik a szovjet párt- és kormányküldöttség lá­togatásával. A lapok megjegy­zik' hogy a Német Demokra­A Reuter jelenti Nizvából. Há­rom és fél órával Firq erődjének eleste után Nizva, az ornam imám fővárosa is a muszkati szultán csapatainak kezébe ke­pokban a nemzetközi érdeklődés központjában áll. A »Der Morgen« rámutatott, an­nak ellenére, hogy a nyugati vi­lág Bonn hatására nemzetközi jogi szempontból még mindig nem vesz tudomást a Német De­mokratikus Köztársaságról, ez a nem létező ország most világ­politikai események középpontjá­ban áll. A berlini sajtó részle­tesen közli és kommentálja a szovjet és német politikusok magdeburgi és rostocki beszé­deit. A lapok hírt adnak arról is, hogy a szovjet kormány- és pártküldöttség sok üdvözlőtáv­iratot és levelet kap a Német Demokratikus Köztársaság la­kosságától. rült. A brit tisztek vezette musz­kati haderők vasárnap délután vonultak be Nizvába. Az imám csapatai a környező, hegyekbe menekültek. — Gyermekmozi létesítésére határozta el magát a TTIT kecs­keméti szervezete. Minden va­sárnap délelőtt 10 órakor színes mesefilmeket vetítenek a gyer­mekek számára a szervezet Ko- háry utcai helyiségében. Az első előadás vasárnap lesz. Műsoron a Kacorkirály és a Csipkerózsi­ka című mesefilm szerepel. — A budapesti szépségver­senyre — amelyet augusztus hó 19-én és 20-án rendeznek — há­rom nap alatt kétszázan jelent­keztek. — Dunavecsén megkezdték a község szívében levő régi piac­tér parkosítását. A talajt már megmunkálta a gépállomás gépe, jelenleg a virágágyak kialakítá­sához szükséges föld helyszínre- szállításán fáradoznak. — A dohányipar elhatározta, hogy több cigarettafajtának, többek között a Tervnek, a Kos­suthnak és a Munkásnak ízlé­ses, szép kivitelű dobozt készít­tet. A minták tervei már elké­szültek és hamarosan az új »köntösben« árusítják ezeket a cigarettákat. tikus Köztársaság ezekben a na­Fir«| és I\i*va elesett Az omani imám csapatai a hegyekbe menekültek Egyiptom gazdasági az angolokkal (Kairó) Az A1 Ahram című egyiptomi lap vasárnapi száma ezt írja: Kairó és London, il­letve Kairó és Párizs minden­nemű gadasági tárgyalásának előfeltétele az, hogy Anglia és Franciaország jóvátételt fizes­sen Egyiptomnak a múlt őszi katonai intervenciók során oko­zott károkért. Mint jelentettük, augusztus 20-án Géniben fran- ; cia—egyiptomi gazdasági tár­tárgyalásokat kezd és franciákkal gyalásokra kerül sor, augusztus 14-re pedig angol küldöttsé­get várnap Kairóba. — A héten új magyar gyógyá­szati eszközt mutattak be a Ma­gyar Tudományos Akadémia ku­tatóeszközöket kivitelező vállala­tánál: a lélegeztető hintaágyat, amely világviszonylatban is nagy jelentőséggel bír majd előrelát­hatólag a légzésbénulásos meg­betegedések gyógyításában. Kedden ismét összeül a leszerelési konferencia (London) Az ENSZ leszerelési albizottsága négynapos szünet után, kedden délután ül össze ismét. A nyugati küldöttek, akik péntek óta magántanácskozá­sokat folytattak azokról a javas­latokról, amelyeket elő kíván­nak terjeszteni, hétfőn valószí­nűleg ismét összeülnek. APA U FIAI Nagy zakatolással ro­jog a vonat Pest felé. tele uta­sokkal, akik mind-mind el van­nak foglalva a maguk gondjai­val, nem érdekli őket, talán sze­mükbe sem tűnik az a kicsi kis fehér őrház, mellette a lezárt so­rompókkal, ott a katonatelepi ál­lomás előtt, Kecskeméttől mint­egy 5 kilométerre. A vonat elro­bog, de a sorompó nem tárja fel karját, hogy utat adjon az előt­tünk döcögő szekérnek és autók­nak. Közben az őrházból egy fiú lép ki, nyalkán biciklire ül, óvatosan kikerüli a sorompót, s a homokos, hepe-hupás bekötő- útón a város felé veszi az irányt. Belépek a kis házba. Petrák Mihályt keresem, a Barnevál melletti 254-es számú őrhely pá­lyaőrét. és ifjabb Petrák Mihályt, a fiát. Az édesapa az otthon van, éppen pihen még, mert 5 órára szolgálatba indul, de Petrákné fölkelti — ha már kijöttek, — mondja — ne legyen hiába. A fiam, az éppen most karikázott be az állomásra, oktatásuk lesz, <— mondja. Kedves, mosolygós arcú ember tessékel a szobába, szemében a jóízű álom maradékával: — Hát itt vagyok. Miért ke­resnek? — mondja bent, miköz­ben cigarettára gyújt. Én a dél­utáni csendben beszélni kezdek a vasutasnapról, s hogy írni sze­retnék róla, mert kiváló amber­ként emlegetik. Közben kint a konyhában hol elhallgat, hol új­ra felzúg Petrákné varrógépe. Egyszer csak nem is tudom, hogyan történt — egyre kevesebbet szólok én és egyre több emléket, régi élményt me­sél a mellettem ülő Petrák Mi­hály. Megjött a szava, pedig azt hittem, szűkmarkúan bánik a beszéddel. Elmondja, hogyan ke­rült ő 17 évvel ezelőtt a vasút­hoz: — Lakatos volt a becsületes, jó szakmám, csakhogy 1938-ban behívtak katonának. Amikor 40- ben megszabadultam, már nős voltam és megszületett a kis Misikénk is. Mint lakatos sehol nem kaptam állást, mert nagy volt akkor a munkanélküliség. Le kellett hát tagadnom a szakmá­mat, mert csak úgy vettek fel nagy üggyel-bajjal a vasúthoz pályamunkásnak. Nehéz munka volt, s én mégis mindennap azért reszkettem, hogy' legalább ezt az állást megtarthassam, ha már a szakmámban nem sikerült bol­dogulnom. Közben a vasútnál az ilyen pályamunkások között, mint én voltam, egymást érték a felmondások, hogy a pályamun­kások szolgálati idejét megsza­kítsak és elvonják tőlük a ked­vezményeket. Balsejtelmem va­lóra vált, mert mielőtt az egy évet elérte volna szolgálatom, én is megkaptam a felmondó pa­pírt. Hosszú harcba került, míg elintéződött, hogy bentmarad­hattam a vasúton. Azután jött a háború, s innen ismét behívtak katonának. Ezután sokat beszél arról, ho­gyan érte utol csapatukat a szov­jet hadsereg; miként tért vissza ismét családjához és kapcsoló­dott be a vasút újjáépítésébe. Mikor a forgalom ismét helyreállt, felajánlotta, hogy tár­sadalmi munkával felépíti azt a kis őrházat, amiben most lak­nak, mert azt is szétdúlta egy akna. Segítettek a többiek is. S amikor elkészült, megkapták a papírt, hogy övék a lakás, bele­költözhetnek. Akkor már három családjiik volt, s a paraszti szár­mazású Petrák István örömmel kapott az alkalmon, hogy a vá­rosi bérelt lakásból kiköltözhet ide a tanyára, ahol véleménye szerint sokkal könnyebb a meg­élhetés. Innen jár be naponta kerékpáron a Barnevál melletti őrhelyre, s most már nem egye­dül, hanem olykor csatlakozik hozzá nagyobbik fia, Mihály. Mert vasutas lesz ahbpl is, Még A Budapest — LajOsmizse — Kecskemét között levő ország­úton történt ez a baleset. Égy kerékpárosnak elromlott a »Don­gó« segédmotorja, melyet menet­közben igyekezett megjavítani, miközben kerékpárja ide-oda kacskaringózott az úttesten. Ez volt az oka, hogy egy, a képen látható, Budapestről szembejövő Wart burgh személyautó nem tu­dott a keringőző kerékpáros elől kitérni. Előbb egy1 utszéli Karó­nak hajtott, majd nekiment egy fának s végül, ahogy látható, összetörve az útszéli árokban kö­tött ki. Halálos baleset nem tör­tént, de ha a vezető minden lé­lekjelenlétét elveszti, — bizony történhetett volna. A HETEDIK VASUTASNAP | ÜNNEPSÉGEI AZ ORSZÁGBAN | ' 1 * ' r Budapesten vasárnap vasutas­küldöttségek ünnepélyesen meg­koszorúzták a gellérthegyi fel- szabadulási emlékművet. A szolnoki szabadtéri színpa­don rendezett nagygyűlésen Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter mondott beszédet. Szolnokon 200 ered­ményes munkát végző vasutas­nak adtak át pénzjutalmat. Székesfehérvárott a szovjet hősök síremlékének megkoszo­rúzása után a pályaudvar előtti téren nagygyűlést tartottak. Né­met József miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója mondott beszédet. A gyűlésen soronkívüli kinevezésekről szóló okiratokat, valamint 'pénzjutalmakat adtak át. A miskolci vasutasnapon 237 ezer forint pénzjutalmat osztot­tak ki a legjobb eredményt el­ért vasutasoknak. Több vidéki városban külföldi vasutaskül­döttségek is részt vettek az ün­nepségen. Békéscsabán az egyik legki­válóbb bolgár vasútállomás kül­döttsége részt vett a felvonulá­son a felszabadulási emlékmű és Kulik Gyula szobrának meg­koszorúzásában. Debrecenben a MÁV igazga­tósága a munkában kitűnt vas­utasok tiszteletére fogadást adotf. Megjelentek a szovjet vasutasküldöttség tagjai is. A salgótarjáni vasutasnapon részt vettek a csehszlovák vas­utasok füleki küldöttei. f u d ó s í t á s a Gépgyárban tartott mnnkásgyűlésril Az országos pártértekezlet ha­tározatának ismertetésére, soron- levő feladataink megbeszélésére a Kecskeméti Gépgyárban egy­behívott munkásgyűlésen több mint 500 részvevő hallgatta meg Gombos Aladár elvtárs, a városi pártbizottság titkárának előadá­sát. A nagy jelentőségű gyűlésen a Gyufagyár és az Épületgép­karbantartó Vállalat dolgozói is jelen voltak. Gombos elvtárs előadásában elemezte, hogy milyen erők ját­szottak szerepet a régi rend visz­éz évben elküldik tiszti iskolára, amelyet előzőleg az állomásfő­nöktől, Lőrincz elvtárstóí hallot­tam. Tehetséges, szorgalmas fiú, akár az apja — és az ilyen em­berek kellenek a vasúthoz. — Mert nehéz, veszélyes, de nagyon szép a vasutasok mun­kája, — nyilatkozik idősebb Pet­rák Mihály. — Én nem is akar­tam a fiamat erre a pályára ad­ni, mert kiskorában sokat bete­geskedett, de hogy most letelte a gimnáziumi érettségit, újra csak azzal állt elő, hogy ő vas­utas akar lenni. A gondunkat még tetézte Bélus is, a kisebbik,; fiú, mert ő is megmakacsolta magát. Tavaly beírattuk a gim­náziumba, de nem tanult. Addig könyörgött, míg el nem vittem Szegedre a vasutas forgalmi technikumba. Ott azután bezzeg kitett magáért, mert nagyon szép eredménnyel végezte el az első évet. Es ha már így a családról beszélgetünk, megkérdem, mi a terve a kis Erzsikének, a har­madik gyereknek: — Hát te mi lennél, Erzsiké? — Ha fiúnak születtem volna, csak vasutas, de így az apu nem engedi. Gimnáziumba fogok jár­ni. Mpst leszek I. osztályos. Lassan búcsúzkodom. Hosszú ideig beszélgettünk, s az édes­apának mindjárt indulni kell szolgálatba, Esziknc szaállítását célzó véres ellenfor­radalmi terror kirobbantásábam Ezután az osztályharc kérdé­seiről szólott, majd kijelentette: — Nekünk október drága leckét adott, de tanultunk belőle. Hely­rehoztuk, kijavítottuk a régen elkövetett hibákat. — Az el­lenségnek nem adunk szószé­ket, keményen fellépünk ellene; Felhívta az üzemek munkásait, legyenek segítségünkre az ellen­ség különböző próbálkozásainak leleplezésében és visszaverésé­ben. Gombos elvtárs a továbbiak­ban gazdasági problémákkal fog­lalkozott. Közölte, hogy számí­tásaik szerint az ellenforradalom Kecskeméten 200 millió fo­rint kárt okozott, amiből 2400 összkomfortos családi házal lehetne építeni. Ezt a nagymérvű kiesést terme­lésünk még nem pótolta. Üze­meink termelése még mindig 10 —12 százalékkal alacsonyabb a múlt évinél. A továbbiakban az üzemekben tapasztalható lazasá­gokról és szervezetlenségről be­szélt. Megemlítette, hogy a gépgyár öntödéjében 2,6 százalékkal magasabb a se­lejt a megengedettnél és naponta 270 óra esik ki a termelésből. Felhívta az üzemek dolgozóit, hogy munkájuk megjavításával segítsenek ezeknek a hiányossá­goknak mielőbbi megszüntetése­ben. Kormányunk az ellenforra­dalom okozta károk ellenére je­lentős erőfeszítést tett a dol­gozók életszínvonalának emelé­sére. A munkások átlagkeresete a gépgyárban 1530, az Épület- gépkarbantartóban 1500 Ft. |Továbbl előrehaladásunk felté­ttele — mondotta az előadó — a ! termelés növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása és az erre irányuló verseny ki- I bontakoztatása. * Gombos elvtárs nagy tetózés- |sel és helyesléssel fogadott be- iszédét vita követte, ...........

Next

/
Oldalképek
Tartalom