Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-01 / 178. szám

(^iuresúljiik... Tele kamrák \A pártszervezetek munkája és az orvosok Ax elmúlt hetekben — üres szövetkezeti kosszák$meg}tnk tvalamenny\ kórházát w v '»üiviin.iü es orvossal >beszélgettem. Ennek során szó- (bajött, hogy az egészségügyi (dolgozók között is voltak olya- cnok, akik az ellenforradalmat (támogatták. Hozzá kell tenni, (hogy ezek száma egészen el- (enyésző. Az egészségügyi dol­gozók körében jelentkező té­velygésekkel, hibákkal kapcso­latban az egyik orvos helyesen (jegyezte meg, hogy ezért nem >lehet egyedül csak az orvoso­lhat okolni. Ezután hozzátette, (hogy intézményeiket nagyon rit­kán látogatják pártvezetők. Ar­cra kért, hogy sűrűbben men­nünk el hozzájuk. Ezzel kapcso­latban én teljesen igazat adok (orvos barátaimnak. ( Ax orvosok többsége (munkáját mély hivatástudattal (végzi és azon fáradozik, hogy (betegeit minél eredményesebben (gyógyíthassa. Ezeknek legfőbb (kérése, hogy megfelelő megbe­csülésben részesüljenek és egyé- >ni gondjaik rendezésében le- (gyünk segítségükre. ( Azt nem mondjuk, hogy az (orvosoknak eddig semmiféle (megbecsülésben nem volt ré- (szük. A július 15-én megjelent (egészségügyi közlöny egész sor (orvost sorolt fel, akik magas ki­Vallatják már a cséplőgépek a gabonát s az bőségesen adózik. Termelőszövetkezeteinkben itt- ott már meg is kezdték az cló- legosztást. Nem egy helyen 40— 50 mázsa kenyérgabona is jut egy-egy tag padlására, hiszen a csávolyi Kossuth Tsz-bcn pél­dául 5.5, a kunbajai Béke Tsz- ben 7.5 kilót terveztek egy mun­kaegységre. Megérdemli, megdol­gozott érte becsülettel a tagság.. Lehet sűrűn kalácsot sütni s még jó pénzt is csinálni a gabo­nából, tisztességes árat fizetnek érte... Együtt örülnénk a szorgalmas szövetkezeti tagokkal, ha egy megyei kimutatás olvasása meg nem keserítené a gondolkodó em­ber szájaízet. Eszerint a szövet­kezetek a gabonatermésnek több mint felét tervezték kiosztásra s mindössze 4,8 százalékát áruga­bonának, eladásra. De még eny- nyit is csak azért, mert ugyan­akkor a kölcsöngabonának csak felét szándékoznak visszafizetni. A Tcrményíorgalmi Vállalat pa­pírjai szerint a megye tsz-ci 55 vagon kenyér- és 9 vagon takar­mánygabonával tartoznak s en­nek csak 50 százalékát állították be a tervekbe, visszafizetésre. Sok szövetkezetben úgy lesz tehát, hogy a tagok kamrája ugyan tele, de a közös kassza iires marad. Pedig az eladott ga­bonából befutó pénznek sok hasznos helye lenne: égetően sürgős beruházásokat lehetne megoldani, jószágokat vásárolni s nem utolsó sorban pénzelőleget is lehetne osztani. Mondhatja erre valaki, hogy a tag sem eszi meg mind a búzát, elad belőle s a pénz így is, úgy is megvan. Persze, hogy a józan tag el is adja, amikor az a kedvezmény is megjelent, hogy a közösen, egytételben szállított gabonáért a tagok is megkapják a felárat. De arra is lesz példa sok helyen, hogy a »biztonság kedvéért«, vagy későbbi magasabb árakra spekulálva rázárják a padlásaj­tót a zsákokra s ez a gabona holt tőke lesz, ami »enni nem kér ugyan«, de hasznot sem ad. Másutt arra hivatkoznak, hogy a múlt ősz óta most jut a tag komolyabb osztalékhoz, irigység sajnálni a sok gabonát, rá van­nak szorulva. Nos — tisztelet a kivételnek —, több szövetkezet­ben ősz óta egyebet sem csinál­tak, mint furton-furt osztogat tak: jószágfélét, takarmányt, ezt azt. (Csak zárójelben említve a két-háromszorosára emelt ház­táji földeket.) Az egész megyé­ben fél év alatt 8 millió forint érték került kiosztásra. Az a rá- szorulás nem egészen, s nem mindenütt úgy van tehát, ahogy állítják. Az ország kenyérellátása szi­lárd alapokon nyugszik. A baráti országoktól — elsősorban a Szovjetuniótól — annyi gabonát kaptunk, hogy jelentős tartalé­kaink is vannak. Nem az állam saját érdeke sürgeti tehát, hogy a szükségleten felüli gabonát le­hetőleg értékesítsék s méghozzá a közösből értékesítsek a szövet­kezetek — hanem elsősorban és kizárólag saját érdekük. Mert az ugyan igaz, hogy a kenyér a leg-; fontosabb s ha tele a kamra, nyugodtabb az ember. De a ke­nyér mellé azért más is kell, — legfőképpen a pénz. S ahol jó­szág, megfelelő alapok, beruhá­zások nélkül clszegényedik a kö­zös vagyon, hamarosan megérzi ennek böjtjét a tagság is, — leg­inkább a zárszámadáskor... A józan ember előre néz, a jövőre is gondol, mert »máma hopp — holnap kopp« lehet a rövidlátás­ból. .. Ezt kellene meggondolni. hoz, a KPVDSZSZ Bács megyei elnökéhez küldte, aki a Lengyel Kereskedelmi Dolgozók Szak- szervezete vendégeként nemrég két hetet töltött Lengyelország­ban. Végh Pál elvtárs ezúton tolmácsolja a lengyel kollégák üdvözletét. Gmerezik a hibridkukorica^ a megyében Megyénk állami gazdaságai, termelőszövetkezetei 2500 holdon termesztenek az idén nemesített vetőmagkukoricát. A növényál­lomány mindenütt szépen fej­lődik és bő termést Ígér. Az elmúlt napokban meg­kezdték a hibridkukorica címe- rezését. A napraforgóval meg­jelölt anyasorok címerét lesze­dik, ezzel elősegítik, hogy az anyasorokban a kukoricamag képződését a bőtermő apasorok virágpora megtermékenyítse. Kiváló minőségben végezték el 35 hold hibridkukoricájuk ci- merezését a felsöszentiváni Vö­rös Csillag Termelőszövetkezet tagjai. Szépen fejlődik a szer­ződéses vetömagkukorica a ta­taházi Dózsa Termelőszövetke­zetben is. Eddig 1800 holdon fe­jezték be a címerezést me­gyénkben. Perion bőröndök A Német Demokratikus Köz­társaságban a közelmúltban megkezdték a perion bőröndök gyártását. A perion bőröndök nemcsak tartósabbak. hanem sú­lyuk is jóval kisebb az eddig gyártott bőröndöknél. tüntetésben részesültek. De azért ezen a téren még sok mu­lasztással is találkozunk. Baján a kórházigazgató helyettese már 31 éve végzi gyógyító munkáját, de mindezért kevés jó szót és elismerést kapott. Számos or­vosnak nincs megfelelő lakása, másoknak a gyermekét nem vették fel az egyetemre, pedig az ellenforradalom idején és annak előtte sem volt vele prob­léma. összegezve, sok ilyen és ehhez hasonló apró tüske nyug­talanítja az orvosok egy részét, amit minél előbb ki kell szed­nünk. Ebben a tevékenységben fontos szerepe van az egészség­ügy vonalán dolgozó pártszer­vezeteknek, de a feladat nagy­sága és fontossága megköveteli, hogy a területen lévő pártbi­zottságok is belefolyjanak ebbe a munkába. ■ihlios, hogy egészségügyi intézményeinkben gyors javu­lást érjünk el, két dolgot kell mielőbb megoldani. Az egyik: el kell távolítani az oda befér­kőzött, ellenséges, károkat oko­zó elemeket (szakemberek kö­zött kevés ilyen van.) A másik: fel kell oldanunk az orvosok egy részének a pártszervezetek iránt még gyakran tapasztalható fe- szélyezettségét, bizalmatlansá­gát. Az orvosok között végzett pártmunkával kapcsolatban vi­tába szállók az olyan vélemé­nyekkel, hogy az orvosok ne po­litizáljanak. Egyesek szerint az orvosnak nincs osztályszem­lélete, az orvos a kapitalizmus- ban is gyógyít és a szocializ­musban is. A vita eldöntését azokra bízom, akik valóban jól végzik gyógyító munkájukat is, de azért van osztályszemléletük, hűek a népi demokráciához, a munkáshatalomhoz, s ezt a ha­talmat jobbnak tartják a régi­nél. Meggyőződtem róla, hogy sok ilyen orvos van, a többsé­gük ilyen. Még; egy kérdési az or­vosok munkájával kapcsolatban: Említettem már, hogy az or­vosok jelentős része hivatássze- retetből gyógyít. Van azonban közöttük is egy szűk réteg, akiknél a pénz az első. Az ilye­nek magatartása rontja az or­vosi tekintélyt, s általában az orvosok iránt való bizalmat. Az ilyen jelenségek ellen fellép a párt és elítéli. De talán hatáso­sabb lenne ez a harc, ha az or­vosi társadalom is elítélné a hivatás megcsúfolóit a nyilvá­nosság előtt, elkülönítené magát tőlük. Amint látjuk, az egészségügyi vonalon még sok probléma ve­tődik fel. Abban a tudatban, hogy nálunk legfőbb értele az ember és ennek egyik fontos ré­sze a betegek gyógyítása, párt- szervezeteink figyelmesen fog­lalkozzanak az egészségügyi in­tézmények dolgozóival, segítsék őket gyógyító munkájuk egyre jobb. eredményesebb ellátásá­ban. Túri József p A vér nem válik vízzé Letartóztatták a tiilöpszállási el len forradalmárok vezetőjét Nem jutott hely a nézőtéren s kénysze­rűségből szorultam a Katona József Színház világot jelentő desz­káira. Igaz, kényelmet­len volt álldogálva fi­gyelni a megyei kul- . úrcsoportok szebbnél szebb táncszámait, de úgy van az ember, hogy ami szép, művé­szi, az nem f áraszt ja, hanem felüdíti) így voltam én is. Módom nyílt, hogy a függöny mögött is­merjem meg a szerep­lés lázában égő gyer­mekeket, tanítókat. Ahogy így szemlélő­döm. egy népes kis leánysereg hívja fel magára a figyelmet. Népviseletbe öltözve, fehér cipő. harisnya a lábukon s várakoznak. Mihelyt megszólal a zene, ritmusra illege- lik, billegetik magu­kat. Próbálnak.- A kislányok mellett egy nyúlánk termetű, bájos hölgy — valószí­nű a tanítójuk — kér­dezgeti a gyermeke­ket, igazít ruhájukon, van, akit meg is fésül. Nézem, nézem eze­ket az aranyos, életre­való apróságokat, akik már ilyen korán hó­dolnak a népi táncmű­vészeinek; Kérdezek egyet s mást a gyere­kektől. Megnézem füg­gőiket. Egy-egy gyer­mek öltözéke kincse­ket ér. A gyerekek iz­gulnak, vajon mikor kerül rájuk a sor. Ez lesz az első megyei sze­replésük s mi tagadás, a színházban össze­jött mintegy 100Ü fő­nyi közönség igencsak kritikusan vizsgálja, melyik csoport, mit nyújt az egybegyűl­teknek. Száll a dal, betölti a termet. Egymásután váltakoznak a kultúr- csoportok, s közben a kolléga barátságos közvetlenségével tár­ja elém Kmetovics Anna dávodi tanítónő táncegyüttesének szü­letését. Nem titkolja, — izgul. Nemcsak ő van így, hanem Mé­száros, József né, Mé­száros Marikának az édesanyja, ez a csu­paszív asszony is, aki sohasem hagyná el a csoportot, no, meg a tanító nénit. Míg beszélgetünk, Mészáros néni foglal­kozik a gyermeksereg- gelí Egyszercsak a mű­sorközlő véget szakit a beszédnek szavaival: magyar tánc követke­zik, előadják: a dávodi általános iskola II. osztályú leánytanulói. A műsorközlőt pótló­lag kiegészítem. A ko­reográfiát tervezte és a táncokat betanítot­ta: Kmetovics Anna tanítónő. A gyerekek már el­helyezkedtek a színpa­don s felgördül a füg­göny. A csintalan, 13 —14 évesnek látszó Kemencei Pista keze pattogó ritmusú dalt csalogat ki harmoni­kájából. A tíz kislány, Börzsönyi Ilona, Ein- viller Éva, Zombori Mária, Varga I. Kati, Molnár Ilonka, Mészá­ros Mária, Simon Mag­di, Minovics Anna, Papp Mária, Kovács Marika mosolyogva járják a sok fárad­sággal betanult, de szívüket, lelkűket át­járó magyar táncot. Legördül a függöny, a taps nem akar szűn­ni. A kis csoporttal együtt sietünk a tár­salgóba, hogy az orosz tánchoz magukra ölt- sék az ehhez szüksé­D. Horváth János nagy úr volt valamikor, a Horthy-rendszer- ben. Ö volt Fülöpszállás község­ben a főbíró, s mintegy 90 hol­das kulákfiú, a Kisgazdapárt el­nöke is. Hogy mimindent csinált őkelme ebben az időben, arról többet tudnának beszélni a köz­ségbeliek, de a felszabadulás utáni viselt dolgai, nem kevésbé pedig a tavaly októberi fellépése elég bizonyíték nekünk arra — a kulákvér nem válik vízzé. A volt főbíró 1945 után népi demokráciaellenes kijelentései­ért- két esetben volt internálva, üzérkedésért pedig külön is bűn­vádi eljárást indítottak ellene. D. Horváth az októberi ellenfor­radalom idején sem maradt nyu­godtan. A »nép nevében« megvá­lasztatta magát a »nemzeti bi- ges ruhát a kislányok, izottság« elnökévé, majd átvette Mint ilyenkor szokás, ia község teljhatalmú vezetését, mi másról eshet szó, t Ha rnár írtunk a származásá- mint a szereplésről. Az mondanunk sem kell, az volt pe<^*S , kifogástalan * ejs5 dolga, hogy a községi ta­vink Mészáros ner“ Jnács valamennyi dolgozóját elza- mondja: fvarta, a tanácselnököt pedig le­, — °iyan. szeP volt> »tartóztatta, majd kiadta a pa­kar, hogy nincs itt egy ‘ rancsot a termelőszövetkezetek azonnali feloszlatására. Fülöpszállás tótum-faktuma ezután hozzálátott a »nemzetőr­ség« megszervezéséhez, s nyil­ván jó összeköttetéseket szerez­hetett az internáló táborban, mert a fegyvereket egyenesen a budapesti hasonszőrű társaitól hozta. Miközben lázasan szer­vezte az ellenforradalmi vívmá­nyok fegyveres védelmét, nem feledkezett el az ország, a nép­hatalom gyengítéséről sem. A község lakosságát sztrájkra uszí­totta és parancsot adott arra is, hogy Fülöpszállás valamennyi középületének címerét, csillagát és vörös zászlaját hordják ösz- sze a tanácsháza udvarára és ott égessék el, illetve zúzzák össze. Ki tudja még mimindent nem csinált volna D. Horváth János, a »hős főbíró« annak érdekében, hogy újra százholdas legyen, ha nem jön közbe november 4-e. De így, a íülöpszállásiak megelége­désére is, ő került letartóztatás­ba, s rövidesen a működésének részleteit is halljuk majd tőle a bírósági tárgyaláson. A gazdákat érdekli újságíró. Hallgatok, majd kis­vártatva megszólalok: — Amíg megjön a kollegám, talán én is jó leszek? — fordulok Mészáros néni felé. — Viccel maga! I Az almamoly elleni védekezés Eloszlatom ebbeli {követelménye a permetezések kételyeit. Később azt|mellett, hogy. eltakarítsuk a fák kéri tőlem, — mivel {alól a hullott gyümölcsöt. Ez felírtam a nevét —. {még akkor is nagyon fontos, ha hogy húzzam ki, nem fa fák törzsére felszereltük a her- való az oda. Jnyófogó öveket. Az újabb vizs­Nem ígértem meg s {gálatok kiderítették, hogy az így maradt az ő neve ialmamoly hernyója nemcsak a is ebben a kis írásban. |£a törzsében, vagy a hernyófogó Közben az átöltöz-{övben, hanem nagy számmal bá- ködés megtörtént s afbozódik a talajban is, rendsze- közönség az orosz tán-lrint közvetlenül a fatörzs köze- cot is olyan tapssal ío- {lében. Ha tehát nem szedjük fel gadta, mint a magyar I idejében a hullott almát, a her- táneot. Koreográfiá-|nyók egyrésze nem mászik visz- ját a tanító néni írta s {sza a fára, de a hernyófogó övét a táncot is ő tanította lsem keresi fel, hanem befurako- be. fdik a talajba és ott alakul bábbá. Ez egy kis gyöngy- f A hullott gyümölcs sok egyéb szem a kulturális élet {megfigyelést is lehetővé tesz, virágos kertjéből. Vé- {aminek a védekezésben látjuk gezetül csak annyit {hasznát. Figyeljük meg például, mondunk a gyerme- {hogy a gyümölcsösben melyek keknek: — Kislányok, fázok a fajták, amelyek alatt hallgassatok továbbra {legnagyobb az almamoly okozta is a ti ügyes tanító {hullás? Nyilvánvaló, hogy ezek nénitekrel Veneszta legfertőzöttebbek s ezek szo­Figyeljük a gyümölcshullásH rulnak a nagyobb védekezésre; Feltűnő jelenség az almamoly életében — amire szintén a hul­lás megfigyelése vezet rá —, hogy a fertőzöttség még azonos korú és fajtájú fáknál sem egyenletes. Ha megjegyezzük a legfertőzöttebb gócokat, a véde­kezés tervszerűbbé válik, nem vaktában permetezünk az egész területen. Ki tudjuk válogatni azokat a csoportokat, amelyeket különösen ; szemmel kell tarta­nunk s ott esetleg még egy per­metezést kell végeznünk. Van­nak olyan fekvésű táblák, ame­lyeken annyira enyhe a kár, hogy lényegesen kevesebb véde kezőanyaggal is eredményt érhe­tünk el. Ilyen figyelőszolgálat kiépítése csak fokozatosan tör­ténhet, de kezdjük el. Nem kor­szerű védekezés az s nem is he­lyes anyaggazdálkodás, ahol csak gépiesen permetezünk, anélkül, hogy tudnánk: egyáltalán mek­kora a fertőzöttség s mindenütt egyforma-e? Sz. Ji a aengyei KeresKeaeimi uot- gozók Szaliszervezete baráti üd­vözletét küldte a Bács megyei kereskedelmi, pénzintézeti és vendéglátóipari dolgozóknak és sok sikert kíván munkájukhoz. Az üdvözletei Végh Pál elvtárs­kengyel kereskedelmi $>zakszervezet üdvözlete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom