Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-23 / 170. szám
Fél év alatt hétezren vásároltak földet megyénkben flz országos pártértekezlet határozatának végrehajtásáról tanácskoztak Kiskunhalason Az elmúlt fél évben megyénkben több mint 12 000 hold föld cserélt gazdát. Öisszesen 7000 adás-vételi szerződést kötöttek a telekkönyvi hivatalokban. — Legtöbb földvásárlás a kecskeméti járásban volt. ahol 1300 gazdálkodó mintegy 3400 hold földet vásárolt. A megye területén a földvásárlók száma ebben a félévben az előző félévhez képest háromszorosára nőtt Több termelőszövetkezetünkben kiváló termést takarítottak be. A solti Szikrában 45 holdról 22 mázsa 80 kilót aratott és csépelt el a kombájn az őszi árpából. Jó termést hozott a tavaszi árpa is, 90 holdról 14 és fél mázsát, holdankénti átlagban. Az őszi búza is szép, az eddigi becslések szerint 14—15 mázsa átlagés ez idő alatt hatszorta több föld cserélt gazdát. A vásárlási igények növekedésével emelkedtek a föld adásvételi árak is. Megyei szinten 1 hold szántóföldért 5000 forintot, 1 hold szőlőért pedig 9000 forintot kapott az eladó. Tavaly az 1 hold földre eső megyei átlagár alig haladta meg a 2000, szőlőnél pedig az 5000 forintot. termést adott. A íélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben 66 holdról 14 mázsa 20 kiló átlagtermést takarított be a kombájn őszi árpából. Ennél még jobb volt a termés a tataházi Petőfi Termelőszövetkezetben, ahol 81 hold átlagában 21 mázsa őszi árpa termett. Kiskunhalason július 19-én, délután az MSZMP városi pártbizottsága kibővített ülést tartott, amelyen az országos pártértekezlet határozatát és az azzal kapcsolatos legközvetlenebb teendőket tárgyalták meg. Az értekezleten Sípos János, a városi pártbizottság titkára tartott előadást. Beszédében többek között foglalkozott a pártegység erősítésének és megőrzésének feladataival, továbbá a jobboldali opportunista és revizionista törekvések, másrészt a szektás jelenségek elleni harc kérdésével. Ez utóbbi hibák egy része konzervatívizmusból. a régi, helytelen munkamódszereknek a felélesztéséből, azonkívül több elvtársunknál az ellenforradalom elleni harc sikereiből táplálkozó elbizakodottságból adódik. A szektás magatartás leginkább abban nyilvánul meg, hogy elhanyagolják, lebecsülik a tömegek megnyerésének szükségességét. Ezek az elvtársak nem akarják észrevenni, hogy még nem minden dolgozó gondoiKo- dik úgy, mint a pártszervezet tagjai, nogy találkozunk még kétellyel, bizalmatlansággal. Sípos elvtárs foglalkozott az osztalyellenség elleni harc kérdéseivel is. Rámutatott arra, hogy az ellenforradalom belső bázisát a régi, Kizsákmányoló osztályok maradványai es az azokat kiszolgáló csendőrök, katonatisztek, stb. alkották. Ezek az elemek a felszabadulás óta eltelt 12 évben nem adták fel reményűnél elvesztett hatalmuk visszaszerzésére. Ne higgyük azt, hogy most nyolc hónap alatt hirtelen megváltoztak volna. Súlyos csapást mértünk rájuk, s ezért visszavonultak. De azért legyünk éberek es az osztályellenseg létezését ne feledjük el. zott. Ezt követően Kovács Gi László elvtárs a bírálat kérdéseihez szólt hozzá. Felhívta a figyelmet, hogyha a hivatalos pártfórum előtt rámutatnak egyik-másik vezető munkájának fogyatékosságára, azt ne tekintsék. intrikának. Mácsai elvtárs, tanácselnökhelyettes az ideológiai harc szükségességével foglalkozott felszólalásában. Takács Sándor elvtárs a pártmunka ellanyhul ásának veszélyére hívta lel a pártbizottság figyelmét. Csáki Ferenc elvtárs felszólalásában ‘beszámolt arról, hogy az elmúlt hónapokban a pártszervezetek alaposan megvitattál^ az ellenforradalom eseményeit es az ügyek jelentős részét lezárták. Hiba, hogy ezek- utáh a pártszervezetek sok helyen nem látnak tennivalót, pedig feladat, tennivaló, az akad bőven, Beszéde további részében a tér—irva^—-' ■ 23 mázsás őszi árpatermés A termelőszövetkezeti mozgalom kitéphetetlen gyökereket eresztett Az MSZMP országos értekezletének határozata leszögezi, hogy a szocializmus további építésének központi kérdése a me- eőgazdaság általános fejlesztésével egyidőben és ennek érdekében a mezőgazdaság szocialista átalakítása. Nagy Imre 1953-ban meghirdetett jobboldali politikája, valamint az elmúlt év őszén a termelőszövetkezetek ellen is megindult ellenforradalmi terror következtében a termelőszövetkezeti mozgalom már két ízben komoly megrázkódtatáson ment keresztül. A termelőszövetkezetek zöme azonban ősz óta újjászerveződött és az ellenforradalom szétverése, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését akadályozó régi hibák megszüntetése nyomán egészséges fejlődés indult meg. Ez a fejlődés megyénkben is tapasztalható. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a növény- ápolás, az aratás, a szőlőkben és a gyümölcsösökben a védekezés, a takarmányok betakarítása ilyen jó ütemben még egyik évben sem haladt termelőszövetkezeteinkben. Az év eleién sok helyen idegenkedtek a gépektől, a növényápolásnál ez jelenleg is megvan, de az aratásnál már majdnem annyi gépet vettek igénybe, mint az elmúlt években. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az aratással egy- ídőben jól halad a növényápolás. Sokan állítják, hogy ilyen jól ápolt kapásnövények inár évek óta nem voltak a szövetkezetekben. A kétszeri kukoricakapálást mindenütt elvégezték, még ott Is, ahol nagyon kevés munkaerővel rendelkeznek, emellett a háromszori-négyszeri kapálást is tok helyen befejezték. Amikor a terveket készítették, még 47 olyan termelőszövetkezet volt a megyében, amely a százalékos elosztás mellett döntött. Ez a szám később 33-ra csökkent. Újabban ismét 12 termelőszövetkezet tért át a munkaegységgel való számolásra. 21 termelőszövetkezet van még tehát a megyében a százalékos elosztás mellett. Ezek többségükben az előző gazdasági években rosszul gazdálkodó szövetkezetek. Meg kell jegyezni, hogy a százalékos elosztás ellenére van javulás még e szövetkezetek gazdálkodásában is. A iülöpszállási Dózsában szintén részes művelés van. Az előző években már tavasszal abrakhiánnyal küzdöttek, a majdnem 3 millió forint hitelből másfél millió fedezetlen volt. Jelenleg több vagon kukoricájuk, 800 mázsa tavalyi széna- készletük és egyéb takarmányuk van. Az előző években 50 hektó körül volt az évi tejbeadás, tavaly tíz hektóval adósak is maradtak. Most havonta 50 hektó tejet fejnek ki. pedig a tehénállomány, négy kivételével, mind a régi. Tapasztalható, hogy e szövetkezetedben is, éppen a ré- szesmüvelts egyre élesebben kiütköző hátrányai miatt, a tagság nagyrésze már követeli a munkaegység visszaállítását. Már majdnem mindenütt elhatározták, hogy a gazdasági év végeztével rátérnek a munkaegységszámolásra. Az ellenforradalmi események után jelentősen visszaesett a termelőszövetkezetek állattenyésztése. Lassan indult meg az állatállomány számszerű fejlesztése. Azóta több termelőszövetkezetben nagy fejlődés tapasztalható. Az eddigi igényeket alapul véve, megyénk termelőszövetkezetei 651 üszőt és tehenet, 414 sertést és 1800 juhot kívánnak még ez évben vásárolni. Helytelen azonban, hogy szövetkezeteinkben még mindig nagymérvű az állatállomány értékesítése. Több mint 5 millió 700 000 forint értékű állatot adtak el és mindössze nem egész két millió forintot fordítottak iószágvásár- lásra az idén. Főként a hitelt terhelő jószágokat adták el azért, hogy a hiteleket csökkentsék, de ugyanakkor számításon kívül hagyják, hogy csak az állattenyésztés színvonalának növelésével lehet megjavítani a gazdálkodóst. Van javulás a vezetés színvonalában. Mintegy 20 szövetkezetben a tagság ismét a régi, gyakorlott vezetőket választotta meg a szövetkezet élére, olyanokat, akiket a zavaros időkben leváltottak, pedig jól megálltak a helyüket. Tizenhárom termelőszövetkezeti elnök tízhónapos, bentlakásos elnökképző iskolán vesz részt. Száz termelő-, szövetkezeti könyvelő részvételével pedig hatnapos könyvelői oktatást tartottak a megyében. Hatvanan vesznek reszt a nyolc- hónapos tsz-könyvelői tanfolyamon. Tizennégy személyt küldtek el eddig a kilenchetes alapfokú könyvelői tanfolyamra. Jelenleg 15 olyan szövetkezet van, ahol egyáltalán nincs könyvelő. Ez hiba, bár javulást jelent a korábbi 37-tel szemben. A felsorolt eredmények még korántsem elegendőek. További erőfeszítéseket kellene tenni a vezetés színvonalának megjavítása érdekében. A politikai megszilárdulás, valamint a termelőszövetkezetek egyre javuló gazdálkodásának eredménye, hogy több helyen az ellenforradalmi események hatása alatt kilépett volt tagok ostromolják a közös gazdaságokat visszavételük érdekében, különösen tapasztalható ez a garai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Ebben az írásban nem törekedhettünk teljességre. A termelőszövetkezetek utóbbi időben elért fejlődését, jelenlegi helyzetét csak dióhéjban ismertettük. Akad még számos hiba. számos megoldandó probléma. Mindezek az eredmények azonban cáfolhatatlan bizonyítékai annak, hogy a szocialista mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti mozgalom mély, kitéphetetlen gyökereket eresztett. A beszámolót követei' vitában nyolc elvtárs szólalt fel. Macs- kássi elvtárs, a párt régi harcosa az önelégültség, a tömegeK- től való elszakadás veszélyével foglalkozott és a pártonkxvülf dolgozók körében való bátor vitatkozásra hívta fel a kommunistákat. Nagyapáti elvtárs. a Kiskereskedelmi Vállalat dolgozója az országos pártértekezlet határozatának azzal a kérdésével foglalkozott, amely leszögezi, hogy a párttisztség kivételével 'bármilyen más, vezető munkakört pár- tonkívüliek is betölthetnek. Helyeselte ennek nyílt és világos kimondását. Hangsúlyozta, hogy ez egyáltalán nem ielentheti a kommunisták mellőzését, de kifejezi, hogy a népi demokráciánkhoz hű pártonkívüliek nagy tömegeit megbecsüljük. A következő hozzászóló, Med- gyesi elvtárs a termelőszövetkezetek problémájával foglalkomelés problémáiról szólott. Az értekezleten felszólalt Pu- tics József elvtárs is. a megyei pártbizottság tagja. Beszédében bírálta a helyenként jelentkező elbizakodottságot és a tömegmunka elhanyagolását. Igaz aZ, hogy a közbiztonság megszilárdult — mondotta. — És az is igaz, hogy mindenféle ellenforradalmi kísérletet vissza tudnánk verni. De ez nem elég. Arra is szükség van, hogy a szocialista építő munkában nap mint nap velünk jöjjenek a dolgozók nagy tömegei. Ehhez pedig felvilágosító munkára, a párt intézkedéseinek megmagyarázására Van szükség. A városi pártbizottság ülése sokoldalúan megtárgyalta az országos pártértekezlet anyagát, azonban tanácskozásuknak fogyatékossága volt, hogy a revi- zionizmus bírálatára és leleplezésére kevés figyelmet fordítottak. —N— Mivel magyarázható a burgonyaaogar es a szövőlepke tömeges elszaporodása? Megyénk gazdáit az utóbbi hetekben állandóan foglalkoztatja a burgonyabogár és szövőlepke kártételének problémája. Arra kérnek feleletet, hogy nagymértékű elszaporodásuknak mi az oka, miért nem tudjuk kiirtani ezt a két veszedelmes kártevőt? A burgonyabogár és szövőlepke —, mint ismeretes — külföldről került hozzánk és gyorsan beilleszkedett a hazai viszonyokba. A burgonyabogárra vonatkozó vizsgálatok bebizonyították, hogy az áttclelt bogarak előbújása nem egyszerre történik, hanem aránylag hosszú ideig húzódik el. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogyha május első felében védekezünk egy táblán, a burgonyabogaraknak csak egy ,Apró< gondok részét pusztítjuk el, hiszen egy másik törzs még a talajban pihen. A Megyei Növényvédő Állomás hároméves vizsgálata során többször is megfigyelte, hogy a burgonyabogarak különböző vegyszerekkel szemben ellenállóságra tesznek szert és ez a sajátságuk az új nemzedékek során is megmarad. (Ha az ember bizonyos gyógyszereket egy-két évig szed, szervezete azt megszokja.) A burgonyabogarak terjedését elősegíti repülőképességük is. Megfigyelések szerint 150 —200 kilométer távolságra is elrepülnek. Megnehezíti a burgonyabogár irtását az a körülmény is, hogy a legtöbb hazai burgonyaféle gyomnövénye a bogarak számára tápnövényül szolgálhat. A szövőlepke elleni védekezést az a tény nehezíti elsősorban, hogy közel 200 különböző növényen él. Erdőkben esetleg csak repülőgéppel lehet irtani. A közelmúltban a burgonyabogárnak és a szövőlepkének is sikerült néhány ragadozó ellenségét felfedeznünk, de még hosszás vizsgálattal tudjuk csak nagy tömegben tenyészteni őket. A nehézségek nem zárják kJ annak lehetőségét, hogy megfelelő növényvédelmi szervezet kiépítésével megakadályozzuk a kártevők tömeges elszaporodását, ehhez azonban hosszas, kitartó munkára — a tudományos kutatók és a gyakorlati gazdák egységes akaratára van szükség) Szűcs József VÁLASZ a DAV-TÓL — AUGUSZTUS 1-ÉN FELSŐGALAMBOSON LESZ TELEFON — KÉT ÉLELMISZERCSOMAGOT KAP BAKINÉ — MIT KÉRNEK A MOLNÁR TELEP LAKÓI? Vengl Ferencné dunavecsej olvasónk a következő kérdésekre kért választ: »Miért van az, hogy az Áramszolgáltató Vállalat minden előzetes bejelentés nélkül kikapcsolhatja az áramot? Előfordul olyan eset, hogy a. tanácsvállalati péküzem dolgozói süteményt helyeztek be sütésre és akkor kapcsolták ki az áramot. Ezért azután az árusításra kerülő sütemények félnyers állapotban kerültek a fogyasztókhoz. Nemcsak a péküzemnél fordul ez elő, hanem lakásokban is, s esténként megfosztják a község lakóit attól, hogy a kultúra áldásaiban részesülhessenek.« A DÁV Nagykőrösi Üzletigazgatósága a következőket válaszolja Vengl Ferencnének: Dunavecse a kalocsai rendszerről nyer energiaellátást. Nyári időszakban gyakoriak a zivatarok, s ha az Álföldön vagy a Dunántúlon zivatar van, ki keli kapcsolni a hálózatot. Az áramkimaradás nem oka annak. hogy a kenyér félig sült, mert a kemencék nem villatnosfűté- sűek. * Június 6-án cikk jelent meg a Petőfi Népében »Iskola a tanyák között« címmel. A cikk írója elmondja, hogy a felsőgalambosi igazgatóság iskolájában még nincs telefon, pedig a Postaigazgatóság már többször megígérte. A Szegedi Postaigazgatóság a fenti Cikkel kapcsolatban a következőket írta: „A távbeszélő állomás bekapcsolása tarifáiis díjért a közelben lévő Pötőfi tsz távbeszélő állomásának ikresítése útján lehetséges. Az iker jelfogó hiánya miatt a távbeszélő állomást felszerelni ezideig nem tudtuk. Azonban az állomás végleges felszerelése augusztus hó 1-ig megtörténik.“ • Baki Jánosné levélben kéri a Petőfi Népét, hogy intézze el a Vöröskeresztnél egy vöröskeresztcsomag kiutalását, A következőket írja: »63 éves vagyok, a férjem 68 éves. O beteg ember, tbc ván a csontjaiban. Nemrégiben operálták. Öregek vagyunk és minket nem értesítettek arról, hogy a Vöröskeresztnél csomagot osztanák.-« A Vöröskereszt megyei szervezete a következő választ juttatta el az »Apró« gondokhoz: »Baki Jánosné ügyével foglalkozva megállapítottuk, hogy május 1. előtt kérelmet Írásban nem küldött be. Május 1. után küldött kérelmekkel nem tudtunk foglalkozni. Ruhasegélyben részesíteni ezért nem tudtuk, és úgy döntöttünk, hogy két darab élelmiszercsomag juttatásban részesítjük.« 0' A kiskunfélegyházi Molnár-* telep lakói a következőket kérik a városi tanácstól: „Létesítsenek a vasútállomással szemben lévő víztorony mellett egy vasúti gyalogjárót. Ugyanis gyerme* keik a vasúti síneken át közlekednek, ami miatt veszélyeztetik életüket. A Molnár-telepen lakó munkások naponta kétszer kerülik meg a vasúti állomást, ami hat kilométert jelent. Ügy gondoljuk, hogy az általuk befizetett községfejlesztési adóból riéníi beruházással meg lehetne oldani,“
