Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-02 / 127. szám

At mm' Oft? A próbagyártás után folyamatos a borsófeldolgozás Több hónapi alapos műszaki és szervező munka előzte meg a Dorsóíeldolgozás beindítását az Alföldi Kecskeméti Konzerv­gyárban. Hétfői nap volt az, amikor a műszakiak vizsgáztak. A próbagyártás folyamán egy­két rejtett műszaki hiba felszín­t-e került és azt gyorsan kijaví­tották. miközben 54 mázsa bor­sót fejtettek ki a fejtőgépek. — Rövid vizsgálat után megállapí­tották, hogy egy mázsa borsóból — mivel igen zsenge — a szem- kihozatal 25 százalékos, azaz 25 kiló. Ez a szemkihozatal a borsó fejlődésével, érésével együtt ál­landóan növekszik, s eléri majd a 47—48 százalékos szemkihoza- talt. A próbagyártásnál Dunaföld- várról, Dunaegyházáról érke­zett borsót használták fel. — Szerdán ismét tovább folyt a borsó feldolgozás. E na­pon mintegy másfélvagonnyi borsót dolgoztak fel, csütörtö­kön 2—3 vagonra, pénteken pe­dig 5 vagonra valót kívánnak feldolgozni. Ez nem a végső ha­tár. A főmérnök szerint 7 vagon zöldborsót is fel tudnak dolgoz­ni. Az eddig beszállított zöld­borsó a dunaíöldvári, duna- egyházi parasztok földjéről ke­rült le. Koreába kész a szállítmány A Bányászati Berendezések Gyára Koreába épülő vegyi gyárhoz készített különböző vas- szerkezeti berendezéseket. A mintegy 5—10 vagonra való vas­szerkezet elkészült, s a vállalat vezetői arra várnak, hogy az ár- jóváhagyás után a szép szállít­mányt útnak indíthassák. Májusban is 4000 íürdőkád Nyolc óra volt még hátra a május hónapból. Ekkor 100 szá­zalékos tervteljesítést jegyeztek be a Kecskeméti Gépgyár ter­melési naplójába. Ebből még azt is kiolvashattuk, hogy az ex­portra gyártott kádak minősege elérte a legmagasabb szintet és mennyiségben sincs visszaesés.: Ez évben márciusban már gyár­tottak 4000 kádat, úgy látszik, ezt májusban is megismétlik; Megtudtuk még azt is, hogy a vasbeszerzés problémái meg­oldódtak, s így megszűnt a ter­melési bizonytalanság is. A régi szokáshoz híven A Kecskeméti Cipőgyár kol­lektívája, bár politikai szemléle­tében nem egységes, de egyben egy elvet vallanak: csak akkor jut nekünk is több, ha szorgal­masan dolgozunk. Ennek való- raváltása megtörtént áprilisban is, amikor a havi tervet 100 százalékra, az értékbeni tervet, — mely a minőség javulásából adódik — 102.5 százalékra tel­jesítették. Májusban sem ha­gyott alább a munkatempó. Az összefogás, nap-nap után győ­zedelmeskedett. A tervteljesí- ■ tés eddig is 100 százalékos. Á k minőség a kívánt követelménye- f ken felül van. A gyártott fehér | gyermekcipőt az ország minden | részébe szállítják. MEGJEGYZÉS Nem lehetett volna okosabban? Kétségkívül helyes intézke­dés, hogy a külföldre szállí­tandó gyümölcsösládákat cím­kével kell ellátni: hadd lás­sák, olvassák odakint: hon­nan származik? A felvásárló vállalatokat el is látták már aránylag ízléses, színesnyomá­sú címkékkel. (Az *arány- lag<-ot azért mondjuk, mert a korábbi időkhöz képest, ami­kor semmiféle megjelölés nem volt, — ez már haladás...) A cimkék tervezője és gyártója azonban egy kurta lépéssel még tovább mehetett volna s megkönnyíthette volna a ra­gasztást azzal, hogy a papír­csíkok hátulját, mint a bélye­gekét szokás, lemézgázza. Egyelőre ugyanis a gyakor­latban megoldhatatlannak, leg­alábbis roppant bonyolultnak ígérkezik a felragaszlás, — mint Szmolenszky László, a MÉK kecskeméti kirendeltsé­gének vezetője clpanaszolta. Egy napi, mondjuk: 80 vago- nos exportszállítmánynál 56 ezer darab ládát kell címkézni mind a két oldalán, ami kfe- reken 113 ezer műveletet je­lent. Külön be kell rendezkedni a ragasztó összekotyvasztására több mázsa anyaggal, embe­rek kellenének, akik ezt a ha­talmas munkát vállalják a még mindig nem biztos, hogy jól megcsinálják. Mert az ilyen pepecselésnél elkerülhe­tetlen, hogy a friss ragasztás félre ne csússzék, vagy a tűi bőven adagolt kulimász el ne csorogjon. Míg a már ragasztóval ellá­tott címkénél elég egyetlen vonás a vizes kefével s márö gyorsan, kifogástalanul kész a megjelölés. A Hungaroffuct exportvál­lalat — amely a MÉK megyei központjától kapott értesülé­sünk szerint — a cimkék meg rendelője volt, gondolhatott volna erre. Mert így csak jo­gos bosszúságot, hosszadalmas kínlódást és külön költséget okoz az egyébként helyes és szükséges cimkczés. Megszűnt a bizalmatlanság Egy éve annak, hogy Kalocsán lét­rehozták a mester­séges megterméke­nyítő állomást. Kez­detben nagy bizal­matlanság volt ta­pasztalható a mes­terséges megtermé­kenyítéssel kapcso­latban. A gazdák in­kább más községek­be vitték a tehene­ket, Ez a bizalmatlan­ság azonban most már megszűnt. A lehénturtók rájöt­tek, hogy sokkal na­gyobb a fogamzás! valószínűség az in- szeminálásnál. Azdh- kívül a meddő tehe­nekét kezelésben is részesítik a mester­séges megterméke­nyítő állomáson. — Gyakran előfordul, rUt Válaszolunk az érdeklődőknek: Védekezés a leuéllelü ellen ; A Megyei Növényvédő Allo- I mást naponta keresik fel a gaz- ; dák, kertészek és érdeklődnek« ! miképp védekezzenek a levél- ; tetű ellen. A levélt elvek elleni vedekezés- I re jól bevált a szappanos nikotln- : oldat. (0.1 %-ob töménységben.) ; Fontos, hogy idejében lássunk : permetezéshez, inég mielőtt a megtámadott levelek összezsu­gorodnak. Ezért hu az első tetű- telepeket felfedeztük, azonnal permetezni kell. Jól alkalmaz­ható a levéltetvek ellen a Per- nit is 0.5—0.6 százalékos oldat­ban. Mivel számos levéltélűnek több nemzedéke is van, tehát a permetezést meg kell ismételni, A hordók tisztántartása érdekében Nagy gondot kell fordítanunk az üres boroshordók tisztántar­tására. Ha ezt elmulasztjuk, kü­lönböző penész és rothasztó gombák telepednek meg a dón- ; Teljesült o kismamák kérései Csecsemőtejet kapnak az egy éven aluliakj A városi tanács egészségügyi osztálya közli, hbgy a Kecske-? tnéti Tejüzem vezetőivel történt tárgyalás eredményeként a megye? székhelyén is forgalomba hozzák, a nagyobb várdsokban már jól-? ismert, csecse műtejét. Ez azonos értékű a Budapesten árusított? csecsemőtejjel, vagyis a zsírtartalma kb, 25 százalékkal magasabb? a rendesnél, | A csöcséíhők errtc fontos'tápszerét kizárólag csak az egy éven* aluli gyermekek részére szolgáltatják ki Megfelelő igazolás (sze-l mélyazonossági, vagy SZTK-igazolvány) ellenében, Mint értesül-? tünk, ez a tejféleség rendes áron kerül forgalomba a Kecskeméti? Kiskereskedelmi Vállalat egyes üzletei útján olyan elosztásban,? hogy az értékes csecsemőtejből a külterületeken és a peremréSze-| ken lakó kismamák is részesüljenek, gák közti nyílásokban, vagy a hordó Iáján. A hordót kiürítés után helyis kétszer-háromszor tiszta vízzel kiöblíteni. Ezt ad­dig ismételjük meg, míg a kifo­lyó víz nem lesz teljesen tiszta. A kimosott hordót szájnyílásá­val lefelé fordítva, két-három napig az áezok-íákon hagyjuk, hogy a víz teljesen kicsepegjen. Ezután kénezzük. Mosás utá­ni kénezésre 1—3 hektóliteres hordónál hektoliterenként két gramm, 3—10 hektoliteres hor­dónál pedig hektóliterenként másfél gramm ként égetünk el a hordóban. A kénezést havonta ismételjük. Tanácsadó a szőlőpermetezésekhez A nedves időjárás, valamint az ezt követő felmelegedés nyo­mán nagy a peronoszpóra-ve­szély, amely ellen mindenütt megindult a védekezés. Sok he­lyen már többször permetezték a szőlőket. A megyei szakem­berek azonban az ellenőrzések során néhány hibával találkoz­tak. Ezekre ezútotí hívják fel a termelők figyelmét. Van, ahol azonban csak arra törekednek. hogy a levél fel­ső része kapjon permetlevet. — Tudni kell, hogy a fertőzés a levél fonákjáról indul ki. A vé­dekezés tehát akkor lesz hatá­sos és eredményes, ha a levél fonákját permetezzük alaposab­ban. Nem mindenütt keverik he­lyesen a permetlevet. A bordói lé elkészítésénél a mésztejbe öntsük vékony sugárban állan­dó keverés mellett a rézgálic ol­datát. Csak így fog a rézgálic és a mész jól összekeveredni. Szűcs József ‘ A megyei tanácsülésen hangzott el I Követik a felvásárlóhelyek számat A szeszfőzdék a gyiimölcseefrét is átveszik iSzállítojáratok a távoleső tanyasorokon íté-p-ittytyült&s ELSŐ LÉPÉSEI Az ÉDOSZ területi bizottsága, Vincze Mik­lós tánctanár és felesé­ge, Kiss Ibolya táncta­nárnő kezdeményezésé­re márciusban megnyi­totta kapuit az üzemi dolgozók tánckedvelő csoportja előtt. Néhány önként jelentkező su­gallatára a területi bi­zottság összehívta a hatáskörébe tartozó üzemek kultúrfelelőseit és közösen megbeszél­ték, hogyan lehetne egy központi táncegyüttest létrehozni. Ezen felül az üzemek feladatként kapták, meg, hogy az igazgatók segítségével induljon meg a szerve­ző munka. Vincze Mik­lós feleségével egye­temben személyes agi- tációt végezlek az üze­mekben, s egy kis idő eltelte után örömmel tapasztalták, hogy a létszám szaporodik, s telkes kis gái*da ropja már a vidám táncokat a Szakszervezet Me­gyei Tanácsa kultúr­termében. Harminchat tagú központi együttes­sé fejlődött eddig ez a szívvel, lélekkel dolgo­zó kis gárda. Király elvtársnő, az ÉDOSZ területi bizott­ságának elnöke minden segítséget megadott ah­hoz, hogy zavartalanul és zökkenőmentesen folytathassák a meg­kezdett munkát. Titok­ban az a gondolat ve­zérelte és vezérli ma is a szervezőket, hogy ez a kis csoport lesz mag­va a jövőben a Kecs­keméten megalakítan­dó népi együttesnek. Az üzemekben elein­te idegenkedve fogad­ták ezt a gondolatot és kialakult egy bizonyos fokú . soviniszta elmé­let, mondván: táncolja­nak a mi fiataljaink, a mi üzemünkben. Azt nem vették figyelem­be, hogy az üzemben semmi néven nevezen­dő kulturális élet uem folyik, s ez a közönybe fulladó passzivitás nem vezethet felmutatható eredményhez. — Mik a terveik? — kérdezzük Vincze Mik­lóstól. — Elsőrendű köteles­ségünknek tartjuk, hogy megtanítsuk az együttes tagjait művé­szi fokon táncolni és ezzel elérjük azt is, hogy a fiatalokkal meg­ismertetjük a magyar népi tánckultűra szép­ségeit, haladó hagyo­mányait. A Bács-Kis- kun megyéi néprajzi területek hagyományait szeretnénk íelgyiijteni és bemutatni színpa­don. Ezzel kettős ered­ményt érhetünk el: 1. A faluról hozott anya­gét feldolgozzuk a vá­rosnak; 2. s az elké­szült anyagot bemutat­juk a falunak. A KISZ által meg­hirdetett seregszemlére beneveznek, már meg is kezdték a felkészü­lést. Műsorukban sze­repelnek szeremlei tán­cok, karcagi csárdás, lócástánc, szlovák pá­ros és cigánytánc. Az elengedhetetlenül szükséges * néprajzi alapismeretek elsajátí­tásával is foglalkoznak. A közeljövőben megin­dítják a gyűjtést. A csoportnál egysé­ges stílust akarnak meghonosítani, de ezt csak kollektív munká­val lehet elérni. Külö­nös ' gondot fordítanak a stílusérzék fejleszté­sére. Ez még Csak a kez­det. Az eddigi létszám­mal még nincsenek megelégedve. Az a cél­juk, hogy minél több üzemi fiatallal szeret­tessék meg a magyar népi tánckültúrát, hogy a jövőben ne legyenek olyan fejlődést gátló akadályok, amelyek az utánpótlás hiányában megnehezítik a művé- ; sieti munkát. Szőlő- és gyümölcstermelő me­gye vagyunk. Ezzel magyaráz- r.ató, hogy a legutóbbi megyei tanácsülésen számos elvtárs in­terpellált a felvásárlás, értéke­sítés javítása érdekében, s ami :ezzel együttjár, a nagytömegű igyümölcscefre átvételének ügye­lőén is. Majoros Sándor, Helvéciái ta­nácstag például részletesen szó- folt arról, hogy már most okul­va a tavaly történteken, milyen :göndot Okoz Helvécia szőlő- és gyümölcstermelőinek az egyre közelgő gyümölcs- és szőlőfel­vásárlás. Tavaly ugyanis egész ínunkanapok mentek kárba az átadással. Ez volt az oka, hogy sokan mérgükben, vagy elkese­redésükben inkább állataikkal etették fel a drága gyümölcsöt, holott, ha másnak nem, pálin­kának. vagy konzervnek is fel lehetett volna dolgozni, arról nem is beszélve, hogy a szerve­zetlen átvétel milyen romboló hatással volt a termelési kedv­re. Csermák József megyei ta­nácstag, a soltvadkertiek nevé­ben a gyümölcsexport lehetősé­gei mellett, beszélt arról, hogy a gyümölcstermés zöme csuk belföldön kerül fogyasztásra. Csermák elvtárs interpellációjá­ban emlékeztetett a tavaly! helyzetre; kijelentene, jelen­legi körülmények között, ami­kor a szeszfőzdék a szilvának és a törkölynek csak egy részét dolgozták fel, igen aggódik és nem látja biztosítva az idei jó termés olcsóbb és hullott gyümölcsének megvételét és tá­rolását a szeszfőzdék telephe­lyein, pedig ez, mint mondotta, a gyümölcs- és bortermelőket igen érzékenyen érinti. A megyei tanács végrehajtó bizottságának az Interpellációra adott következő válasza való­színű örömmel tölt el sok gaz­dát. Mint a Petőfi Népében, már eddig is olvashatták, a vég­rehajtó bizottság nem egy Intéz­kedést foganatosított a felvásár­lás megjavítása érdekében. Töb­bek között ennek eredménye, hogy a gyümölcs és 6zőlő be- éréséig növelik az átvevőhelyek számát, folyamatban van annak megszervezése is, hogy a közsé­gektől távoleső tanyasorokon szállítójáratok vegyék át az ösz- szegyűjtött árut. Intézkedés történt arra vonat­kozólag is, hogy a vállalati és a földniüvesszövetkezet.i szesz­főzdék az idén gyümölcscefrét is átvegyenek, tphát az értékte­lenebb, hullott gyümölcsért is pénzt kapjanak a gazdák. Mint értesültünk, a jó termés esetén sem okoz gondot majd a gaz­dáknak a gyümölcscefre átvéte­le, mivel a tavalyi termés fel­dolgozása javában folyik, s így az új gyümölcsig a tárolóhelyek kiürülnek. « hogy egész könnyű ke -les után már ; ugumzóképcssé vá­lik a jószág. Míg azelőtt 100 tehén kö­zül állag 65 fogam- zott meg, most en­nél sokkul több. A bizalom növekedé­sét bizonyítja, hogy áprilisban 60 tehe­net ifiSzemináltak, ebből 15 egyéni pa­raszté volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom