Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-23 / 118. szám

Mit akarnak a szafadsvaUäsi UtontnimMU? * A záróra-kérdés a kereskedelemben. í Villanyhálózat bővítése, fedett árusító csarnok, ) új gyümölcsátvevőheiy a talufejlesztési tervben mely boltok árusítsanak vasárnap, a szombat délután és a 10 órás munkaidő A község dolgozóit foglalkoz­ta ló közérdekű problémák meg­oldására az MSZMP szabadszál­lási községi pártbizottsága a kö­zelmúltban akcióprogramot dol­gozott l^i, és a különböző terüle­ten dolgozó kommunistákat meg­bízta annak végrehajtásával. Akcióprogramjuk a követke­zőket tartalmazza: I A községfejlesztési alap- -1-* ból rendelkezésére áll ak­kora összeg, mely 2 és fél kilo­méter hosszúságban lehetővé te­szi a villanyhálózat bővítését. A villanyhálózat bevezetése külö­nösen a Kígyó utca és a Móricz Zslgmond utca dolgozóinak régi kérése. A pártbizottság éppen azért megbízza a kommunista ta­nácstagokat, hogy foglaljanak állást a villamosítás mellet, és tegyenek lépéseket illetékeseknél annak megvalósítása érdekében. 2 Megvan az anyagi fedezet *** a piactéren építendő hosz- szú, fedett árusító csarnok léte­sítéséhez. Arra hívjuk fel a ta­nácsvonalon dolgozó párttagjain­kat, hogy a tanács végrehajtó bi­zottsági ülésén és tanácsülésén tegyenek javaslatot a szóbanfor- gó fedett csarnok megépítésére. A javaslatukkal kapcsolatban el­fogadott határozatot azután kis- gyüléseken ismertessék a község dolgozóival. A Petőfi Termelőszövetke­zet tagjai nagy mennyi­ségben termelnek piaci árusítás­ra zöldségféléket. Javasoljuk a termelőszövetkezet kommunis­táinak, hogy kezdeményezzék egy nyári árusító stand megépí­tését a piactéren, amely nemcsak piaci napokon, hanem állandóan 3 fogyasztók rendelkezésére áll. A pártszervezet javaslatát ter­jesszék a közgyűlés elé is, és az hozza meg a döntést. A A földmüvesszövetkezet * • választott szerveiben he­lyet foglaló kommunistákat meg­bízzuk, hogy saját vezetőségük előtt indítványozzák egy gyü­mölcs- és zöldségátvevőhely lé­tesítését a vasútállomásnál. Egy ilyen útvevőhely létesítése meg­3. gyorsítja a dolgozó parasztok ál­lal behozott termékek átvételét, másrészt megkönnyíti a vagon- barakáat és a továbbszállítást. A vezetőség elhatározta, hogy az akcióprogram célkitűzéseit széles körben ismerteti, és azok EGYRE TÖBB Kralovánszki József, a MK­megvalósítására a lakosság tá- JSZOV elnöke a megyei tanács mogatását kéri. ^legutóbbi ülésén felvetette az iiz­A fenti programpontokat meg- tietek nyitvatartási idejének prob­valósulásuk közben a párttagok és a dolgozók javaslatai alapján rendszeresen újabbakkal egcszí-: tik ki. szervezel ajakul újjá jáalakítani. Katymárról a kö­vetkező levél érkezett: Megyénk több községéből ér­kezeit hír arról, hogy szeretnék az MSZT szervezeteket új­»Tudomásunkra jutott, hogy az ország több részében újjá­alakultak az MSZT szervezetek. Községünkben mi is megindí­tottuk az erre irányuló munkát. Az állami gazdaságban, ;i Hu­nyadi János Tsz-nél, valamint a téglagyárnál már szép számban toboroztunk tagokat. Munkánk jő végzése érdekében kérjük Kovács elvtársid, az MSZT volt megyei elnökét, küldjön tájé­koztatót a további tennivalókkal kapcsolatban. Válaszoljon arra is, hogy a régi tagsági könyvek jók-e, megmaradnak-e és a régi bélyegek használhatók-e vagy újakat adnak ki? A levél aláírói Besir Miklós, Turcsányi József MSZT szerve­zők, Horgász Péter MSZT pro­pagandista és Varga János volt MSZT titkár, a szervezőbi­zottság tagjai. Kovács elvtárs már levélben részletesen tájékoztatta az ér­deklődő szervező bizottságokat a tennivalókról, s az újjáéledő MSZT mozgalom egységes irá­nyítására rövidesen megalakul a megyei szervező bizottság is. Tudósítónk jelenti a Bálátonpáriról: Siófok tisztán, felkészülve várja a pihenni vágyó dolgozókat Siófokon a vasút és a Balaton között elterülő részen, mint valami kisebb méretű városban, váltogatják egymást az emele­tes villák, némelyik olyan, mint egy üdülőkombinát. Az időjá­rás kedvező és most az üdülési évad nyitányánál többezer nya­ralni vágyó ember tartózkodik a Balaton partján. Igen, sajnos, a parton, mert a víz még hideg, és bizony senki sem kívánkozik fürödni a Balatonban. A napokban kezdődött meg ünnepélyes keretek között az üdülési évad. Az ünnepségeket a Balatoni Intéző Bizottság, a So­mogy és Veszprém megyei Tanács képviselői nyitották meg. Az első üdülési nap gazdag programmal szórakoztatta Siofok és Balatonfüred lakóit, üdülőit. Hogy egynéhányat megemlítsek: — hajótörténeti kiállítás és múzeumi névadó ünnepség zajlott le ezen a napon, továbbá több mint négyórás térzene, vitorlás ver­seny a Balatonon. Délután a szabadtéri színpadon a külföldi körútra készülő Somogy megyei Népi Együttes adott szivei gyö­nyörködtető, tartalmas műsort. Este a Fogas-étterem nagytermé­ben vidám sláger-estet rendeztek. A hajokázni vágyók a Bala­tonon tölthettek el ezt a felejthetetlen napot. Horváth Ignác •léniáját. Kecskeméten, mint a •gyakorlat mutatja, a munkások' [szombaton iparcikket nem tuti- ínak vásárolni, mert az ilyen üz­letek két órakor már bezárnak. [Falun a helyzet ennél is rosz- iszabb. Itt a nyári nyolcórás áru­sítási idő nem szolgálja kellően [a. parasztság vásárlási igényei­dnek kielégítését. A MÉSZÖV elnökének Gcröcs [István elvtárs, a megyei tanács •VB kereskedelmi osztályának ve­zetője válaszolt. Ami az iparcikk-boltok szóm bat délutáni záróráját illeti, [c tekintetben előreláthatólag nem történik változtatás. Bár a megyei tanács eredetileg sem ér­tett egyet a Belkereskedelmi Mi­nisztérium ilyenirányú rendelke­zésével. A kereskedelmi osztály­nak emellett az a véleménye, hogy foglalkozni kell azzal, mi­szerint néhány szakmában, almi a boltok vasárnaponként hagyo­mányosan nyitva tartottak a múltban (tej. kenyér, édesség, stb.), a jövőben is legyen lehe­tőségük a vasárnapi árusításra. A Belkereskedelmi Minisztérium cs a szakszervezet elvi álláspont ja ezzel nem ellentétes. Más kérdés, a nyári időben a falusi boltok nyitva tartásának Ideje. Itt a nyolcórás árusítási Időt nemcsak a megyei tanács, hanem a szakszervezet is rövid­nek tartja, s már lépéseket tett annak érdekében, hogy a vidéki boltokban ismét legyen lehetőség a kereskedelmi dolgozók tíz órán keresztül való foglalkoztatására Addig is a helyi tanácsok h nyolcórás munkaidő alatt úgy oldják meg a nyitvatartási az egyes napszakokban — kiváli szombaton és a hetipiaci napo kon, amikor különösen nagy a forgalom —. hogy ez összhang ban legyen a paraszti dolgozok igényeivel és a munka dandárjá­val egyre növekvő mezei elfog­laltságukkal. meg újhodó tanácsi munkáról Ismeretes, hogy a tanácstör­vény biztosítja a dolgozók széles tömegeinek az állami ügyek in­tézésében való tevékeny részvé­telét. Ennek értelmében a taná­csok állandó és ideiglenes bizott­ságokat hoztak létre, amelyek a tanács javaslattevő, véleménye­ző és ellenőrző szervei. A bizottságok működése azon­ban eléggé formális volt a leg­utóbbi időkig, mert konkrét fel­adatokkal nem bízta meg őket a tanács. Ez bizonytalanságot szült és azt eredményezte, hogy járá­sunkban az első negyedévben nem üléseztek az állandó bizott­ságok. A járási tanács az állandó bizottságok működésének sikeréért Néhány községben — mint Madarason, Bácsalmáson, Csi­Termelőszövetkezeti gondok ~ "a HÁZTÁJI GAZDASAGOKRÓL kérián és Katymáron — mai változtattunk ezen a helytejei gyakorlaton, s felülvizsgáltuk a> állandó bizottságokat, aliol szűk- séges volt, újjá is szerveztük azokat. Az állandó bizottságul tevékenységének biztosítása fo­lyamatban van a többi község­ben is. Ezentúl a járási s községi VB- ülésekre az állandó bizottságok elnökeit is meghívjuk, hogy tá­jékozva legyenek az őket érintő kérdésekről, illetve idejében megtehessék az azokkal kapcso­latos javaslataikat. Ugyancsak meghívjuk a já­rási állandó bizottsági ülésekre is a községi állandó bizottságok elnökeit. A végrehajtó bizottság függetlenített vezetőinek vala­melyike mindig köteles részi venni ezeken az üléseken. • Az állandó bizottsági tagok önállóságának biztosítása földre több istállótrágya jut és | így tovább. } Az állandó bizottsági tagok A tapasztalatok bizonyítják, fönállóságának biztosítása vé­hogy tőként a gyengén működő, j rosszul gazdálkodó termelpszö- j vetkezetekben ragaszkodnak a ] háztáji gazdaságok növeléséhez, j Pedig tények bizonyítják, hogy • u nagy táblán a gépek segítsége, I A termelőszövetkezetek gaz­dálkodását tanulmányozó bizott­ságok sok helyen tapasztalták a háztáji gazdaságok felduzzasz­tását. Az ellenforradalmi ese­mények nagy zűrzavart okoztak * tekintetben is. 25 termelőszövetkezetben zet közös állományából a jobb egyedeket a novembertől febru­árig tartó időszakban megvásá­rolták. Szép számban előfordul­lak azonban olyan esetek is, hogy a tagok vagy hitelben vá­sároltak, vagy pedig egyszerűen szétvitték az állatállományt. átlagosan két kalaszlrális hold a háztáji terület Számos termelőszövetkeze­tünkben a családfő egy kataszt- rális hold háztáji földje mellett Az Izsáki Kossuth (volt Vörös Csillag Termelőszövetkezet) ki­lenc tehenét és három üszőjét »közgyűlési határozat szerint« a tagok önkéntes vállalás alapján szétosztották, ősszel történő fi­zetési feltétellel. Ez a határozat állítólag azért született meg, mert azt mondták egyesek, hogy ez az állatállomány már nagyon rossz, például a tehenek csak fél a munkaszervezés előnyei révén kevesebb munkával, nagyobb termelési értéket lehet előállíta­ni, mint a háztájiban, vagyis gazdaságosabban lehet termelni. A gazdálkodás megjavításának egyik feltétele tehát az indoko­latlanul felduzzasztott háztáji gazdaságok helyzetének rende­zése. A bizalmatlanságnak, amely megnyilvánul a közös iránt, — a háztáji gazdaságok előnyére — természetesen az is oka, hogy az elmúlt években számos hibát kö­vetett el a vezetés a termelőszö­vetkezeti mozgalomban és ezért a tagok a háztáji gazdaság jöve­delmét biztosabbnak találják, mint a közösét, A jelenlegi vezetés azonban ezeken ,a hibákon segített már, nem áll fenn az a veszély, hogy ezek a hibák megismétlödneK. Nincs okuk tehát aggodalomra a termelőszövetkezeti tagoknak. Inkább a közös megművelésére fordítsanak nagyobb gondot és csak a szükséges háztáji terüle­tet, állatállományt hagyják meg. Nem kelt egyetlen-egy termelő­szövetkezeti tagnak sem külö­nösebben bizonygatni, hogy a jól művelt közös földekről, a jól rendben tartott és a belterjes­ség útján haladó közös gazdusá- : gokból nagyobb jövedelmet lehet; várni, miül a háztáji gazdaság­ból. Jól tudják ezt megyénk ki­válóan dolgozó termelőszövetke­zetei, tanuljanak a többiek az ö példájukból. a munkában részvevő családta­goknak további 200—400—800 négyszögöl háztáji területet ad­tak ki. Ezt bizonyítja az is, hogy megyénk termelőszövetke­zeteinek összességében 2688 ka- tasztrális holddal több a háztáji terület, mint a családok száma. Jellemző, hogy ez a jelenség főként a gazdaságilag gyenge, a tagok részére alacsony részese­dést biztosító szövetkezetekben tapasztalható. A jól dolgozó kö­zös gazdaságokban ez sokkal ki­sebb mértékben fordul elő. A felmérések során 25 olyan termelőszövetkezettel találkoz­tak a bizdttságok, ahol átlago­san két katasztrális hold a ház­táji terület. Sajnos, ennél rosz- szabb esetek is vannak. A jász- szentlászlói Kossuth Termelő- szövetkezetben 20 családnak 104 hatasztrális hold, a kiskunfél­egyházi Dózsa Termelőszövetke­zetben 171 családnak 410 ka­tasztrális hold háztáji földet ad­tak ki. Több szövetkezetben a háztáji fold nagyságának elbírálásánál Két tehén és két—három anyadisznó liter tejet adnak. Érdekes, hogy ezek a »rossz« tehenek már 4—5 liter tejet adnak. Húsz olyan termelőszövetke­zetről tudnak a megyében, ahol az állatállományt még nem vit­ték vissza a közösbe. Ez a je­lenség feloszlott és újjáalakult, valamint jogaiba visszaállított szövetkezeteknél tapasztalható. igett, bevonjuk őket a határ­szemlékbe, a földrendezés vég­rehajtásának ellenőrzésébe, s kishaszonbérleti földek kiadásá­énak felülvizsgálatába. Az apaál­latok vásárlása, egyes növények kiszántása, a rézgálic és egyét yédekezőszerek szétosztása sen történhet meg az állandó bizott­sági tagok beleszólása nélküi Velük vitatjuk meg azt is, hogy a jelentkezők közül kik lehet­nek mezőőrök, a szociális jutta­tások felől a szociálpolitikai ál­landó bizottság dönt, stb. A költ- ;ségvetés összeállításánál is ki­kérjük mindig az állandó bizott­ságok véleményét. Szakbizottságok, I aktívahálózat Súlyt helyezünk arra is, hogy a bizottságok mellett megfelelő aktívák is tevékenykedjenek. A járási tanács mezőgazdasági ál­landó bizottsága mellett már megalakult a 11 tagú szakbizott­ság. Hogy mennyire helyes volt ennek létrehozása, bizonyítja a/ ánrllls 27-cn megtartott szakbi­A közös gazdaságbau jobban lehet termelni Az már regi tapasztalat, mint a fenti példák is bizonyítják, hogy ahol túlságosan nagy a háztáji gazdaság területe, ott kc­Sajnos, meg rosszabb a hely­zet a háztáji állatállomány ki­alakításánál. A mintaalapsza­bály meghatározásait a múltban sem tartotta be minden terme­lőszövetkezet. Az ellenforradal­mi események alatt támadt zűr­zavarban pedig a legtöbb helyen a háztáji állomány növelésére törekedtek. A kis- és középpa- paraszt szövetkezeti tagoknál különösen tapasztalható, hogy két tehenet, vagy két—három anyadisznót tartanak, sőt több helyen a lótartást is megenged­ték. A háztáji állatállomány növe­lését részben úgy oldottak meg a szövetkezeti tagok, hogy meg­takarított. pénzükből a sznvetke­ilyen termelőezüvetkezetekben a közös gazdaságban rosszul, el­maradotton, nagyon csekély eredménnyel gazdálkodnak. A háztáji jószágok szebbek, több takarmányt kapnak- a háztáji zottsági ülés, amelyen ésszerű javaslatok hangzottak el, a többi között a legelők karbantartá­sára, a tej melléktermékeinek helyileg való felhasználására, a női ivarú állatok levágásának korlátozására, stb. A szakbizott­ság tagjai javasolták szakelő­adások megtartását is. : A fentiek nem újkeletű elgon­dolások, hiszen a tanácstörvény mindezt előírja, csak éppen csor­bát szenvedett eddig e törvény megvalósítása. A tanácsok mun­kájának eredményessége azon­ban másképp nem képzelhető cl Vízin Gergely járási tanács VB elnökhelyettese. Bácsalmás az előző évi munkaegységtelje­sítést is szem előtt tartották, kü­lönösen a családtagok esetében. Ez a szemlélet bizonyos mérté­kig helyes, a közös munkában való részvételre ösztönöz, de másrészt káros hatása is van, mert ahol a vezetés gyenge, könnyen halhat a munkaegység- ín gí lás felé. A fenti esetek mellett elég gyakori a háztáji gazdaság terü­letének burkolt formájú emelé­se. A rémi Dózsa Termelőszö­vetkezetben a 2000 négyszögöl láztáji gazdaság mellé minden :saládnak 500 négyszögöl szőlőt s'adtak. Máshol egy katasztrá- is hold legelőt oszlottak ingyen i tagoknak, vagy szájberbe ad- ;ák ki és így tovább.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom