Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-14 / 110. szám

Műsortanácsadó bizottság alakult a megyei tanács máael&dísi osztálya mellett fe *W^^/V^^A<^^A<W^/WWWVWWWWVWS^<VW>/^/WVW^^^^A« eddi megjegyzése Dledoes családapák! Lapunk egy korábbi számá­ban »A kultúra vadhajtásai« cí­mű cikkünkben szóvá tettük, mennyire elburjánzott vidéki művészeti együtteseink, szín­játszó csoportjaink műsorában a giccs, az ízlésromboló, selejtes mű. A megyei tanács művelődési osztálya ennek az országos je­lentőségű nehézségnek, a giccs beáramlásának a kulturális élet­be, igyekszik gátat vetni, ami­kor az osztály mellett tanács­adószervként létrehozta a me­gyei műsortanácsadó bizottsá­got. A bizottságnak az a felada­ta, hogy tanácsaival, segítségé­vel megfelelő, művészileg és irányzatát illetően is alkalmas, jó színművek, jelenetek, egyfel- vonásosok kerüljenek a színját­szó csoportok műsorába. A bi­zottság, amely a megyei népmű­velési osztály művészeti csoport­jának tagjaiból, a kecskeméti Katona József Színház főrende­zőjéből, karmesteréből, valamint a Petőfi Népe kulturális rovat­vezetőjéből áll, első megbeszélé­sét május 10-én tartotta a me­gyei tanácsom A megyei tanács művelődési osztálya egyébként közölte, hogy a Művelődésügyi Minisztérium rendelete értelmében a műsoros előadások rendezésére az enge­délyt továbbra is a helyi taná­csok adják ki; A helyi tanácsok azonban azokat a színpadi mű­veket engedélyezhetik előadás­ra, amelyeket a műsortanácsadó bizottság erre alkalmasnak tart. A Népművészeti Intézet a vi­déki színjátszó csoportok támo­gatására terjedelmes listát bo­csátott lei, amely az előadható, művészileg is kifogástalan szín- vűveknek a jegyzékét és az elő­adásra vonatkozó legfontosabb ismereteket tartalmazza; Öva intem önöket attól, hogy megváltoztassák munkahelyüket, mert esetleg úgy járnak, mint a Megyei Gépállomási Igazgató­ság munkatársai, akik április 1- tői már nem a megyei tanács­hoz, hanem egy önálló szervhez tartoznak. Az igaz, hogy ezt a lépésüket nem önállóan hatá­rozták el, hanem rendeletre, de az is igaz, hogy azóta baj van a családi pótlékkal. Eddig ugya­nis a tanácstól kapták az illet­ménnyel együtt, de ezentúl, mint vállalati dolgozóknak, az SZTK fogja fizetni. Annyira mindnyájan ismer­jük azt SZTK-t, hogy tudjuk, együtt élnek, külön bizonyít­vány arról, hogy a szülő saját maga tartja el gyermekét; Nehogy azt higgyük, hogy ez­zel megelégedett a bürokrácia; A napokban igazolást kértek ar­ról, hogy nincs-e véletlenül túl­fizetés a családi pótlékban az előző munkahelyen, valamint kü­lön igazolást arról, hogy a szülő saját gyermekét tartja-e el. Eaekután még volna néhány javaslatunk az SZTK-nak, mert szerintünk ezek a bizonyítvá­nyok még mindig nem elegen­dőek, és ha már benne vagyunk,---- ■■«W»»WIWOW¥W»WW«i-.-.---­Új lakások és családi háxak állami segítséggel A lakáskérdés megoldása nem egyszerre, de folyamatosan történik. Az állam hosszúlejáratú kölcsönökkel támogatja azokat, akik családi házat, illetve leválasztás útján új lakást ^karnak építeni maguknak, s a költség egy részével már rendelkeznek. Minél kevesebb állami hozzájárulást igényelnek az egyes építte­tők, annál többen juthatnak kölcsönhöz, hiszen erre a célra meg­határozott pénzügyi keret áll a kölcsönt folyósító Országos Taka­rékpénztár rendelkezésére. Az év első negyedében, annak ellenére, hogy a tönkrement házak és lakások rendbehozása már csaknem befejeződött és igen nagy anyagi áldozatot követelt az államtól, 2726 építtető közel 80 millió forint kölcsönt kapott. Bács-Kiskun megyében 67 új otthon épül közel egy és fél milliós állami segítséggel. MÁSKÉPP GAZDALKODNAK AZ IDÉN w a Bösztöri Állami Gazdaságban Bevezették a szakmánybérezést A tizenharmadik igazgató Sáros út visz ki a Bösztöri Állami Gazdaságba. Ilyenkor tavasszal, amikor eső áztatja a talajt., tengelyig süllyed a jár­mű a latyakba. Nehéz megköze­líteni a gazdaságot, nagyon kel­lene egy bekötőút. Tavasszal és ősszel csak fél teherrel tudnak közlekedni a vontatók, s ez ter­mészetszerűen növeli a költsé­geket. — Amit erre az útra már ráfizetett a gazdaság fennállá­sa óta, azon talán már egy be- lonútat is lehetett volna építeni — mondja Hanák József, a gaz­daság főkönyvelője. Még szeren­cse, hogy kisvasút köti össze a gazdaságot a homokszent lőrinci állomással. De nemcsak az út okoz több­letköltséget a gazdaságnak. — Fennállása óta mindig veszte­séggel dolgozik. A felsőbb veze­tés nem vette figyelembe az el­múlt évek során, hogy a jelen­tős állatállományhoz viszonyú­ra, kevés takarmányt termeltek, messziről kellett a jószágállo­mány ellátásához szükséges ta­karmányféleségeket szállítani, ami növelte az önköltséget és a veszteséget. Hanyag gazdálkodás A veszteség tavaly volt a leg­nagyobb. Szinte leírni is meg­döbbentő, 8 777 000 forint hiány­nyal zárult a tavalyi mérleg. Ezt a hatalmas veszteséget csak részben okozták az előbb emlí­tett körülmények. A legtöbb kár a felelőtlen gazdálkodásból származott. Már a tavaszi veté­seket is hanyagul végezték, a kísérletként földbe került Kol- bai-féle kukoricavelés sem si­került. 50 holdat ki kellett szán­tani. Azután meg nem volt mun­kaerő a kukorica megművelé­séhez. A környékbeliek több­ször bírálták a gazdaságot, hogy nagyobb a gaz, mint a kukorica. A kevés takarmányt is hanya­gul kezelték. A lucerna begyul­ladt a kazalban. Jelentős meny- nyiség tönkrement. A betakarí­tásra is a nemtörődömség volt a jellemző. —A böngészők jártak jól — mondják a gazdaság dolgozói. Sokszor egy sor krumplit is el­hagytak a felszedésnél, máskor meg csak minden második ku­koricacsövet törték le. Tehát a termés jelentős százalékát el­herdálták. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni a hatal­mas veszteségen, és nem lehet eléggé elítélni a gazdaság régi vezetőit, akik tűrték ezt az álla- ootot. Szerencsére nem babonás Bod­nár András. Ö ugyanis a tizen­harmadik igazgató a gazdaság fennállása óta (1949-ben alakult a gazdaság). A régi vezetők ál­tal elkövetett mulasztásokat most a rendőrség vizsgálja. Az új szakvezetők pedig most a munkástanáccsal és a pártszer­vezettel együttműködve igyekez­nek rendbehozni ezt az elhanya­golt gazdaságot. Ez természete­sen, nem megy gyorsan, Első teendő: a takarmány- bázis biztasítása A nagyszámú állatállomány részére feltétlenül gondoskodni kell elegendő takarmányról. En­nek érdekében csökkenteni kel­lett a kenyérgabonavetést és növelni a takarmánytermő te­rületeket. 396 holdról 903 hold­ra növekedett például a lucerna-^' vetes. Hasonlóképpen emelték az egyes takarmánynövények vetésterületét. A munkaere-prciHéma megoidása Sok kelletmetlenséget okozot a múltban, hogy nem volt ele­gendő munkaerő, különösen ak kor, amikor a legnagyobb szük­ség kívánta. Ez is a rossz üzemszervezés következménye volt. Előfordult, hogy Kiskun- majsáról kellett munkásokat hozni. Ezek természetesen kap­ták az útiköltséget, felmerültek különböző, a vidéki munkások­nál szokásos problémák. Ez is­mét növelte a termelési költse geket. Az idén, mint más gazdasá gokban, itt is bevezették a szak- mánybórezésl. Helyi munká­soknak szakmánybérbe adták ki a kapások zömét, vagyis a mun­kásoknak meghatározott össze­gért kell megművelniük egy meghatározott területet. Remé­lik, hogy ez be fog válni, mert jobban érvényesül az anyagi érdekeltség elve. A költségek további csökkentése érdekében Hanák József főkönyvelő el­mondja, hogy az igazgató, a fő- agronómus és az üzemegység vezetője gyakran összejönnek és latolgatják, miképp lehetne to­vább csökkenteni a költségeket. Néggyel csökkent a műhely­munkások száma. A múltban 10 órát fizettek a műhelymunká soknak, de a munkaidőt nem tudták kihasználni. Jelenleg csak 8 órát dolgoznak, és lénye­gében ugyanannyit el tudnak végezni, mint a múltban 10 óra alatt. Csökkentették a vontatók kísérő személyzetét, valamint az adminisztratív erők létszámát. A gazdálkodás javulását bizo­nyítja, hogy a tavalyi első ne­gyedévhez viszonyítva az idén 269 000 forinttal kevesebb volt az üzemi veszteség március 31- ig. Egy elhanyagolt gazdaságot, mint amilyen á bösztöri, csak egy-két évi megfeszített mun­kával lehet jövedelmezővé ten­ni. De Tompa elvtárs (aki a gaz­daság MSZMP szervezete intéző bizottságának elnöke) szavaival élve: Mindent lehet, csak akarni kell. A gazdaság vezetői azért küz­denek, hogy — ha az idén még veszteséggel is zárul a mérleg — jövőre már nyereségesen gaz­dálkodjanak. nem várnak paradicsomi gyö- a'íkor mar miért ne csináljuk nyörök ezekre az emberekre. De v6ßiS? Szerezzék be az »áldó- arra még ők sem számítottak, zat-°^“ a dédapa újraoltási bizo- hogy ilyen kemény harcot kell nyitvanyát. igazolást arról, hogy vívniok a bürokrácia ezerfejű hónapos korában tanult sárkányával. Az SZTK a más­fél hónapja húzódó ügyben egy egész sor irat beszerzését kérte. Szükség volt a házassági anya­könyvi kivonatra, a gyerekek meg a nagyapa beszélni, nem ár­tana arról is bizonyítékot sze­rezni, hogy hányas cipőt hor­dott a nagymama, és így tovább, Igaz, hogy úgy is meg lehetne születési anyakönyvi kivonató- oldani, hogy a szükséges adato- ra, az előző munkahely igazoló- kát elkérik az előző munkahely- sára, az illetékes tanács igazo- rőL Vagy talán ez túlságosar. iására arról, hogy a házastársak egyszerű volna, . K. S. Vá...as....ibék Nehogy azt higgyék, kedves olvasóink, hogy valamilyen isme­retlen nyelvű kódexből vettem ki ezeket a szótagokat. Kecske­méten a Rákóczi úton van egy üveglappal takart kis tábla, vagy ahogy másképpen mondani szokták, egy hirdető6zekrény. Ez a Bácsalmási Állami Gazdaság életéből közöl képeket. Valamikor volt aláírás a képek alatt, de ezeket már régen elmosta a be- C6urgó esővíz, és csak néhány szótag maradt olvasható. Rajtam kívül a kutya sem böngészgette az aláírásokat, meg a képekei sem nézik, mert már régiek. Nekem még némi lelkiismeretfurda- fásom volt, hogy eddig észre sem vettem a táblát, de rövidesei, megvigasztalódtam, mert láttam, hogy mások is igy vannak vele. Vajon mikor fog felfrissülni a táblácska? —ő—r R megyei bíróság fellebbezést tanácsa döntött; vissza kell fizetni az ellenforradalmi ifidben felvett kétszeres illetményeket rangú jogszabály. így tehát, mint későbbi keletű jogsza- oalynak a rendelkezését, az. MTV 195. §. (1) bekezdésében foglaltakra is alkalmazni kell, vagyis a kormány által jóvá nem hagyott löbbletilletménye- ket (amelyeknek a kifizetésére egyébként is termelő munka nélkül került sor), a dolgozók kötelesek visszafizetni. A megyei bíróság felebbezés: tanácsának ez a döntése —, amely ellen további fellebbez-és- nek már nincs helye — több hónapos vita után végre ponloi lett a dolgozók és vállalati ve­zetők eme sokat vitatott kérdé sere és a felmerült problémát e szocialista törvényességnek meg­felelően döntötte el. KI HISZ A GYŐZTES tak. Áprilisban csak 0,28 százalék volt a selejtjük. Ugyanak­kor naponta 8 óra alatt csak 12 tojást törtek el, lámpázás közben. Hasonló jó mun­kát végez Mígh Ká- rolyné, aki a tava­lyi 0,9 százalékos selejt jé’, 0,21 száza­lékra csökkentette. Radojevityné keze közül tavaly ilyen­kor 1,2 százaléknyi selejtes termék ke­rült ki. Ez ma már csak 0,21 százalék. Igen jó eredményt ért el a selejt csök­kentésénél Matus imréné, Börcsök Irén, Farkas Júlia, Harnóczi Eta, Gyón: Mária, Matus Mar­git és még sokan. A tojáscsomago- lóknál a cél: men­nél kevesebb legyei; a törött tojás. Eb­ben a munkában Papp T. Júlia sze­rezte meg az elsősé, get. Holtversenyben küzd Vince Katalin és Vikor Béláné. A sereghajtók közöt! találjuk Halász D, Vencelnét és Ván Lászlónét. Április, ban ők munka köz­ben 23, illetve 24 tojást törtek el; A tojáslámpázó gépek mellett asz- szonyok, lányok. — Ügyes mozdulattá! vizsgálják át a szál­lításra kerülő több­ezer tojást. Ezt a munkát versenyben végzik. Régi szo­kásukhoz híven, igyekeznek egymást túlszárnyalni, a se- lejtet és a tojástö- rést csökkenteni. Az április havi munkát értékelve, az első helyre Szűcs Imréné, Tegzes Im- réné, Krizák Zsófia és Farkas Ilonka került. Ök tavaly ilyentájt 1,2 százalé­kos selejttel dolgoz­Megyénk területén működő vállalati és hivatali egyeztető bizottságok több esetben úgy döntöttek, hogy a dolgozók já­randóságából a jogcírii nélkül felvett többlet béreket nem le­het levonni. Az egyeztető bi­zottságok ezt a döntésüket az­zal indokolták, hogy a Munka­törvény végrehajtási utasításá­nak (MTV 195. §) 1. bekezdése szerint a jóhiszeműen felvett illetményeket csupán a felvé-, téltől számított 30 nap alatt le-J hét visszakövetelni. Így, mint-1 hogy e határidő eltelt, s az MTV? 195. §-a szerinti rendelkezések» betartva nem lettek, — a levo-i násra kiadott rendelkezés jog-í szabályellenes. A vállalatok és hivatalok ve-x zetői az egyeztető bizottságok* eme határozatai ellen több eset-! ben a megyei bírósághoz t'or-í dúltak és kérték, hogy az igaz-J ságiigyi szervek kötelezzék visz-! szafizetésre azokat az érintett! dolgozókat, akik 1956. október; 23—31. és november 1—11-igJ terjedő időre jogtalanul, kétsze-l rés illetményt vettek fel. | A megyei bíróság polgári fe-| lebbviteli tanácsa legutóbb egy| ilyen perben hozott döntésében! elvileg állapította meg, hogy a; 10—1956. sz. kormányrendeleti (XII. 15.), amely az említett! tóbbletbérek visszafizetését ren-J delte el: a Munkatörvénv vég-t rehajtási utasításával azonos!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom