Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-14 / 110. szám

ÚTTÖRŐK INI IK — g,y,£Mie.keknek Községünkben újra megalakult as úitörösaertéaet város szépségeivel. Főleg a Vi­dám Parkban akarunk egy kel­lemes délutánt eltölteni. örömmel adom tudtul, hogy az izsáki általános iskolában újra megalakult az úttörőszervezet. Az alsó tagozatban tanuló gyermekek pajtásesaládokban működnek, a felső tagozatban pe­dig úttörőcsapatot szerveztek. A belterületen 92 pajtáscsaládtag can, az úttörőcsapat létszáma pedig 129. Nemcsak a községben, hanem a tanyai iskoláknál is dolgoznak a pajtások. Ott már 198-an vannak. Az úttörőmozgalomban részt vevő tanulók száma a kül- és a belterületen összesen 419, vagyis az iskolába járó gye­rekek 40 százaléka. Muncz Károly tanár, az úttörőcsapat vezetője már egyszer megszervezte az úttörők kirándulását. A pajtások a határban számháborúztak, csemeteültetésben vettek részt. Megindult már az úttörők osztályközi bajnoksága is. Május 11-én a kispajtások Szegedre mennek tanulmányi kirándulásra, ahol megtekintik a város nevezetességeit. A nemrég alakult úttörőcsapatot a pajtások Táncsics Mihályról akarják elnevezni, mert a nagy forradalmár Izsákon tanítóskodott 1820 és 1822 között. Szabó Lajos liZEJSÖ7 PESTI KISGYERMEK érkezett Soltvadkertre Üj barátokat kaptak a solt- vadkerti kispajtások. 15 altalá­nos iskolás és óvodás gyermek érkezett az elmúlt napokban a községbe. Ezek a gyermekek az októberben legsúlyosabban meg­rongálódott kerületben, a IX. ke­rületben laknak. A kisgyer­mekek elmondották, hogy egyi­küknek a lakása ment tönkre, a másiknak viszont az édesapja iebesüli meg akkor, amikor a munkahelyén végezte kötelessé­gét. Az iskolások a Bakáts-tóri iltalános iskola tanulói. A sokat szenvedett kis pesti pajtások hamar otthonra leltek. — Csókollak, ölellek bennete­ket, kedves Bács megyei gyere­kek! Előszöris megköszönöm nektek az irántam érzett rész­vétet, higgyétek el, olyan jóleső érzéssel olvastam részvéttávira- aitokat, hogy szinte attól gyó­gyultam meg. Kedvesek volta­tok hozzám, és én ezt sohasem felejtem el. Azt hiszem, mind­ezt csak úgy tudom meghálálni, na minél izgalmasabb riportok­ban számolok be ezutáni élmé­nyeimről. Néhány szót a betegségemről is. A Kancsenjunga megmászása után Madridba indultunk, illet­ve csak én. mert angol orvos- oarátaim már akkor elrepültek 'Londonba. Amint mondom, Mad­ridba indultam, és mikor már majdnem a célnál voltam, gé­nem propellerje kitágult és le­esett. Még három kilométert úsztam a levegőben, — mármint a gépen — és csak ezután értem van olyan család, amely a négy saját gyermek mellé még kért egyet. A másik családban a két kislány mellé szívesen fogadtak még egy testvérpárt. A budapesti gyermekek ne­vében én köszönöm meg a soltvadkerti családoknak azt, hogy otthont nyújtottak ezek­nek a gyerekeknek, és a csalá­di fészekből kivett apróságok-1 nak meleg, családias környeze­tet biztosítanak. Úgy érzem,! | hogy nincs ennél szebb példa az I egymáson való segítésre és egy- ! más terhének a hordozására. * Karner Ágoston földet. Szerencsém volt, mert propeller nélkül is viszonylag oly kedvezően értem a földre, hogy csak az orrnyergem vágó­dott lökés közben a gép műszer­falán kiálló éles csavarházba. Természetesen az orrcsontom kissé összeroncsolta, de én ezt nem is éreztem akkor, mert esz­méletemet vesztve szállítottak a madridi kórházba. Csak másfél nap múlva tértem magamhoz, s a vizsgálat akkor derítette ki, hogy agyrázkódást is szenved­tem. Emiatt hosszabb ideig tel­jesen mozdulatlanul kellett fe­küdnöm. Most már három heti bete­geskedésem után felgyógyultam, jól érzem magam, a gépem is rendbehozták. Holnap búcsút mondok Madridnak, és nagy­világi körútra indulok. Tudjá- j tok, mit akarok megnézni? Honnan jelentkezem majd? Eláruljam? Várjatod keddig! Pecznyik Margit Éva VII. o. Kézilabdapályát építünk Iskolánkban nagyon megked­velték a kézilabda-sportot. Most építjük a pályát, amelyet szép nyárfacsemetékkel már körül is ültettünk. A pálya is kész már nagyjából, csak le kell salakoz- ni. Kapunak való fát az erdész bácsitól kaptunk. Ha a pálya elkészül, a kiskő­rösi úttörőkkel játszunk rajta először. Legközelebb majd a pá­lya elkészítéséről számolok be. Oroszi Ottó VII. o. Rejtvényverseny Közöljük veletek, hogy a rejt­vényversenybe bármikor be le­het lépni és a versenyből ki le­het maradni.) Rangsorolás: 1. -Madarász Laci Kecskemét, 8 pont. 2. Király Lajos Baja, 7 pont, 3. Lalia Katalin Kecskemét, 4 pont. 4. Kara József Kecskemét, 3 pont. 5. Verdung Julianna Kecske­mét, 4 pont. ÍJjabb kérdések Miről híres a te falud, váro­sod? Hol halt meg Kossuth Lajos? Melyik a legkedvesebb költőd és miért? oooooooooooc { PERPATVAR Udvarunkon szépen fakadnak a rügyek, zöldes lánggal égnek, mint az opáltüzek, hanyatlóban a nap kémény árnyékában, öreg cirmos gurnyaszt szelíden magában. De nicsak, hirtelen vad háború szülét. Harsány érces hangok illetik a fület. Jó kutyánk, a Tomi sompolyg a sarokba, érzi a rosszcsont, hogy bíinös a dologba. A kerítés alját foggal és körömmel rágta, fűrészelte nagy szakértelemmel. — »Hulljon ki a foga'.« — »Törjön el a lába!« Zúdul a sok átok a kutya nyakába. Láncra vele tüstént! — Hangzott a parancsszó, — »Az kell a gonosznak, ha így neki nem jó!« Hamar előkerült az ósdi rozsdás lánc, — »tudja meg a gonosz, mi az a kötéltánc!« Csokréta Páhiról Felgyógyultani! Szervusztok ! Kukkantó Karesz jelenti: Megalakult az úttörőcsapat Iskolánkban is megalakult az úttörőcsapat, amelynek 45 tag­ja van. Csapatunk a II. Rákóczi Ferenc nevet viseli. Öt őrsünk van, két fiú s három lány. Az első őrsnek én vagyok a veze­tője. A mi őrsünk a »Hóvirág« nevet viseli. A pajtások nagyon örültek a csapat megalakulásá­nak. A mi csapatunkon kívül már a Kisdobosok is működnek. Több mint harmincán vannak. Már két alkalommal volt csa­patgyűlésünk, ahol megválasz­tottuk a csapattitkárt és a csa- patpénztárost. Titkárunk Oroszi Ottó hetedikes pajtás lett, pénz­tárosunk Pecznyik. Éva, szintén hetedikes. Minden heten tartunk összejövetelt, szoktunk foglal­kozni az úttörők 12 pontjával. Mire megjön az »Üjoncpróbák-- könyve, addig a 12 pontot befe­jezzük. Azután a próbákat gya- koroíjnk és készülünk azok le­tételére. Csapatunkból egy paj­tás az Ifjúvezetők táborába, két pajtás Csillebércre, három paj- | tás pedig egyhónapos SZOT j üdülésre megy a nyár folyamán. ] Borbély Margit VII. o. | Kirándulunk a nyáron Örömmel közlöm, hogy isko- I Iánk júliusban nagyszabású ki- j rándulást tervez az északi hegy- j vidékre. Miskolcon lesz a szál- j láshelyünk. Hogy pontosan mi- j kor indulunk, azt még nem tud- j juk, mert a múlt héten küldtük : el a levelet. Mi, Bács-Kiskun megyei isko- j lások, szeretnénk megismerked- ; ni hazánk szépségeivel, szeret- j nénk megnézni Aggteleket, Lil- j lafiiredet, Parádot, Galyatetőt. I Reméljük, az idő is kedvező lesz. Útvonalunk: Kecskemét— Cegléd—Szolnok—Miskolc. Visz- j szafclé pedig Budapestnek jö- i vünk. és megismerkedünk a fő­Vékony kis nyakára kötelet kötöttek, a sarokba erős nagy karót ütöttek. Arra akasztották a lánc másik végét. — »itt érje a gonosz meg a világ végét«. A szegény kis kutya összetört reménnyel láncraverve búsult nagy keserűséggel. Nem szánta meg senki, csak a létra fáján csüngött le a Cirmos a két első lábán. Ahogy földre huppant óvatosan lépve, odalopózkodott a kutya elébe. . Tomi szemlesütve vánszorgott a fához. Cirmos gyöngédséggel simult oldalához. Eszik Sándor parlamentben I OTT ÁLLUNK a parlament karzati feljárójához vezető kis kapu előtt. A sorban több isme­rős Bács megyei arc tűnik fel. Csaknem minden képviselőnk meghívott egyet-kettőt választói közül, hogy láthassák, mint fo­lyik az országgyűlés munkája. A lépcsők valóságos útvesztőjén át érkezünk fel a kijelölt karzatra. A gyönyörűen kivilágított ülés­terem szépsége mindannyiunkat elbűvöl. Letekintünk. Még csak : néhány képviselő ül a helyén, de a filmesek, rádiósok már szor- : galmasan dolgoznak. A szembeniévé karzaton a diplomáciai testület tagjai fog­lalnak helyet. Egyszerre felcsat­tan a taps. Amint lenézünk, lát— : juk, hogy a képviselők már a : helyükön ülnek, s az ünneplés a kormány bevonuló tagjait kö­szönti. Elől Dobi István, utána Kádár János és a többiek. I MEGSZÓLAL A CSENGŐ, ünnepélyes csend támad. Kezde­tét veszi az országgyűlés. — Megállapítom, hogy az ország- gyűlés határozatképes — hang­zanak Rónai Sándornak, az or­szággyűlés elnökének szavai. És valóban, a képviselők padsorai tömöttek, csak itt-ott látszik né­hány üres hely. Dehát ez ért­hető. Az 1956. augusztusában be- rekegztett országgyűlés óta vihar dúlt az országban, s ez nem vo­nult el nyomtalanul a parla­ment felett. Két képviselő meg­halt, többen lemondtak mandá­tumukról, néhányan pedig ér­demtelenné váltak a nép bizal­mára. Helyettük most új képvi­selőket hívnak be. A KÉPVISELŐK ARCA biza­kodást árul el. Látszik rajtuk, hogy ők, akik a helyükön ma­radtak, teljes szívvel és min­den erejüket latba vetve akar­nak dolgozni tovább a szocialis­ta Magyarországért. Fekete Miklós Dobi István, majd Kádár Já­nos elvtárs emelkedik szólásra. Beszédeiket sűrűn szakítják meg a képviselők és a karzaton levők tapsai. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány iránti bizalom jelei ezek. Áttekintek a diplomáciai páholyba, amely szintén megtelt ez alkalommal. Nem ismerem a diplomatákat, mégis lehet különbséget tenni közöttük. Amikor felzúg a taps, a szocialista országok diploma­tái velünk tapsolnak, míg a nyu­gatiak keze továbbra is mozdu- du'.atlanul pihen a páholy bár­sonyán. Szenvtelen arccal ülnek, de látszik rajtuk, hogy minden mozzanatot feszülten figyelnek. Akaratlanul is az jut eszembe, hogy tapsolnának, ha most nem Kádár elvtárs, hanem Nagy Imre beszélne. AZ ORSZÁGGYŰLÉS elnöke szünetet rendel el. Megtelnek a folyosók beszélgető csoportok­kal. Ott sétálnak, beszélgetnek megyénk képviselői is. Fekete Miklós képviselőnk mellé szegő­dök, s kérdést intézek hozzá: — Mi a véleménye a kormány tevékenységéről szóló beszámoló­ról? — Abban látom döntő jelentő­ségét — feleli Fekete elvtárs —, hogy a kormány eltökélte ma­gát a múlt hibáinak kiküszöbö­lésére. ugyanakkor kérlelhetet­lenül harcol a jobbra húzó erők ellen. Harcának sikerét az bizto­sítja, hogy az egész népre tá­maszkodik ebfcjen a törekvésé­ben. Nagyon megszívlelendő, amh Kádár elvtárs 4 termelés és bér­kérdések ellenmondásairól mon­dott. Az ipari munkások bére 2c százalékkal tötjb, a termelés 20 százalékkal kevesebb, mint ta­valy ilyenkor yolt. Már pedis aranyigazság az, hogy az állam­kasszából nem j lehet büntetlenü többet kivenni] mint amennyit betettünk. Mosjt pedig ezt csinál­juk, bár a terrjielés egyre javul Sztankóvics Mátyás Minden erőnkkel azon kell fá­radoznunk, h<pgy a munkabérei-: mögött valóságos termelési érték legyen. A kormány már bebizo­nyította, hogy érdemes a biza­lomra. A dolgozó nép ügyéhe/ hűen, munkás vezet okhoz mél­tóan vezették az elmúlt félév­ben az ország ügyeit. Népünk tudja ezt ék ezért támogatja egyre javuló munkával a terme­lés frontján. Közben Sztankóvics Mátyái elvtárssal, a megyei képviselő- csoport elnökével találkozunk, fi felszólalások után érdeklődten tőle. — Nincs rrjód arra — mondot­ta —, hogy k háromnapos ülés­szakon mindjen képviselő felszó­laljon. A képviselőknek azonban ezer más módja is akad, hogy kifejtse a kormány előtt véle­ményét. Tavaly augusztusban életre hívták az országgyűlés ál­landó bizottságait, amelyek mun­kájában a képviselők túlnyomó többsége tevékenyen részt vesz. Ezek az állandó bizottságok se­gítenek a kormánynak külön­féle Vendeletek, kormányhatáro­zatok kidolgozásában. Én — mondotta Sztankóvics elvtárs — a kereskedelmi állandó bizott­ság munkájában veszek részt Először azt hittem, hogy min* mezőgazdasággal foglalkozó em­ber, nem tüdők hasznos munkái végezni ebben a bizottságban, d( már az első ülésen megnyugod­va tapasztaltam, hogy a mező gazdasággal kapcsolatos keres­kedelmi kérdésekben iól tudón hasznosítani ismereteimet. Bus György képviselőnk arcá­ról is a megelégedettség tükrö­ződött. —j A beszámolóból ki­tűnt — mondotta —, hogy a kor­mány szilárdan kitart a mező­gazdaság szocialista átszervezése mellett ésj a mezőgazdaság szo­cialista szektorait minden ere­jével támogatja-.- Helyes, hogy a kormány mindezt a meggyőzés elve alapján, minden adminiszt­ratív eszköz alkalmazása nélkül kívánja elérni. Ez valóban riem hátráltatni, inkább elősegíteni fogja a fjalu szocialista fejlődé­sét. Nagy Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom