Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-20 / 66. szám

„Vegyeskereskedés” a rendőrségen — egy szoba tele bűnjellel — félmillió forint a kár A látogató azt képzelné, hogy egy jól felszerelt áruboltba lé­pett, pedig a hely a kiskőrösi rendőrkapitányság bűnügyi osz­tálya. Van Itt minden, amit egy vásárló csak el tud képzelni. Ä legfinomabb textíliáktól, lábbe- iektől, a zsíros bödönökön át, az ébresztő- és karórákig, az éksze­rektől a beretvapengéig, minden megtalálható. Pedig, ami itt lát­ható, az csak része annak a kö­zel félmillió forint kárt okozó betöréssorozatnak, amit a na­pokban letartóztatott nagystílű rablóbanda elkövetett. Ennyi talán elég is bevezetőül ahhoz, hogy az olvasó sejtse: milyen nagy fogást csinált a rendőrség. Teszárek Ferenc, 1-íaskó József, Kiss István, Ba­lázs Mihály, Takács János, ,Vi- ozián Sándor, Saljkov Mihály és társai hosszú idő óta bizonyta­lanságban tartották a környék lakosságát. Számos borospince feltörése mellett, hogy többet ne mondjunk, Haskó József, a be- lorőbanda alvezérének első ki­hallgatásáról készült 42 oldalas jegyzőkönyvben a következő 1 öldművesszövetkezeti boltok és egyéb társadalmi tulajdont ké­pező üzletek betörési helyéről ad -zámot. Három betörés a Pirtói Földmű vesszövetkezet ben, két betörés Kaskantyűn, majd Akasztón és Kisbócsán, Kiskő- i ősön a Ruházati Ktsz, újból Kisbócsa, majd Kunszentmiklós, Tázlár és ismét Kiskőrös. Hely hiányában csak a ban­davezért és helyettesét mutatjuk be röviden. Teszárek. Ferenc ki­hallgatás! jegyzőkönyvében töb­bek között ez áll: »Mondja el, hogy mikor, miért és hányszor volt büntetve?« »A kérdésre rész­letes és pontos választ adni nem fudok, tekintve, hogy nem tudok az esetekre és az időre vissza­emlékezni. Emlékezetem szerint Hl vagy 12 esetben voltam kü­lönböző bűncselekményekért (sú­lyos testi sértés, okirathamisítás, lopás, betöréses lopás) büntetve. Emellett számos esetben volt el­lenem. rendőrségi, illetve bírói Hurokra került a kiskőrösi f f f betörőbanda Imi eljárás, de valami okból, amire ma már nem tudok válaszolni, nem ítélt el a bíróság.« Haskó József, a bűnszövetkezetben is­mételten elkövetett betöréses lo­pások szervező alvezére múltjá­val kapcsolatban így nyilatko­zik: »A legjobb tudomásom sze­rint eddig négy esetben voltam büntetve és több esetben volt el­lenem folyamatba téve eljárás.« A kihallgatások során megál­lapítást nyert az is, hogy a banda tagjai már olyan nagyban vitték a rablást, hogy. a budapesti és más helyütt levő orgazdáiknak a legfinomabb férfi szöveteket, méterenként 50—60 forintért vesztegették, s a hasonló minő­ségű női dolgokat is meg lehe­tett náluk kapni 25—30 forintért. Mi több, az utóbbi időkben már az orgazdák is annyira belejöt­tek a dologba, hogy már ők biz­tatták a banda tagjait, mint pl. Kiss János orgazda, hogy csak törjenek be nyugodtan, mert ő bármilyen mennyiségben átveszi és értékesíti az anyagokat anél­kül, hogy a rendőrség le tudná leplezni. Teszárek és Haskó vezette, rablóbanda ügyében tovább fo­lyik a széleskörű nyomozás, melynek végső eredményéről a rendőri szervek jó munkájának eredményeként reméljük, már a közeljövőben beszámolhatunk ol­vasóinknak. in HELVÉCIÁI TUDÓSÍTÁS j A hét első napjain Helvécia teljesítette régi községben tettem látogatást. Tel- rölte a beadást jes ütemben megindult a tavaszi munka, s ez az első kép, amelyet láttam a község életéből. A kö­vetkező az, hogy örömmel lát­tam: az októberi események után teljesen lecsillapodtak a kedé­lyek. A bíróság most ítélkezik a tanács felgyújtói felett. Ebben az ügyben a vádlottak padjára ke­rült Szabó Pál, Kovács Pál és a_ gyújtogató csoport öt tagja. ; Az októberi események utánj az cv vége felé egymásután ala-; kultak az MSZMP szervezetek is f a községben. Jelenleg már négy í pártszervezet működik több mint: 40 taggal, s a kommunisták nem-; csak szavukkal, hanem cseleke-1 deteikkel segítik a község lakói- X nak megnyugtatását. Az elmúlt | hetekben a tanáccsal közösen; minden tanya-kerületben kisgyű-t léseket akartak tartani, de akis-: gyűlésekből csaknem nagygyűlé-; sek lettek, mert például a mat-; kői kisgyűlésen 150, a köncsögiii; 100 dolgozó paraszt vett részt és: az új kormány politikája iránti | helyeslésüket nemcsak a megje-l lenesükkel, hanem vélemény-» nyilvánításukkal is alátámasztó!-1 ták. A parasztgyűléseken ismer-♦ tették a helyi pártszervezet ak-t eióprogram-tervezetét, amelyhez| sok-sok javaslattal járultak hoz-* zá a gyűlések részvevői. | A felszólalók örömüket fejez-J 1 ték ki aziránt is, hogy a kormány j óhajukat: eltö- egyéni gazdálkodó is élénken he- ugyanakkor lyeselték kormányunk intézke­déseit és politikáját. Mindketten helyeselték azt is, hogy 25 hold­nál több földet nem enged a kor­mány senkinek vásárolni. Bíz­nak a kormányban és várják* hogy további intézkedései is mindig a nép érdekét, jólétét* felemelkedését szolgálják. (H. I.) nem emelte az adókat. Pedig sok rémhír zavarta az emberek gon­dolkodását ezzel kapcsolatosan is. A parasztgyűlések felszólalói között szép számmal találunk pártonkívülieket is. Például Hank János és Kiss Sándor Á közegészségügyi helyzetről, az adóterv teljesítéséről tárgyalt a lajosmizsei tanács A Lajosmizsei Községi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága az elmúlt napokban tartotta ülé­sét. A VB-ülésnek három napi­rendi pontja volt, mégpedig a község közegészségügyi helyze­te, az adóterv teljesítése, és a tartalékterületek, valamint há­zak hasznosítása. A közegészségügyi helyzetről szólva megállapítást nyert, hogy a községben járvány nincs esel-; határozták, hogy ennek további* megakadályozására a község te-J rületén széleskörű felvilágosító| munkát végeznek, kisgyűléseket| tartanak, ahol ismertetik az* egészségügyi helyzet továbbija-? vitásával kapcsolatos tennivaló-; kát. A kisgyűlések megtartását* az egészségügyi dolgozók vállal-1 Iák. I Egy háromtagú zsűri, melyben Louis Jacquiaot volt miniszter, Carven színésznő cs Ludmilla Cserina foglaltak helyet, ti* párizsi nő közül a legelegánsabbnak nyilvánította Simone Renant filmcsillagot, iliililHWi'MlillillllllllMlffilflllllllMUIIIIIIIIIIIIIIÖIIlllllTO HEYERDAHLi Azonban ha egy ceruzát próbáltunk elkaparintani a két bennfentes mindennel jól felszerelt birodalmából, az elektromosságtól égnek meredt a hajunk, vagy pedig hosszú szikrák pattantak ki a ceruza végéből. Csak Torstein, Knut és a papagáj mozoghattak büntetlenül ebben a ravasz sarok­ban. mi a magunk számára gondolatban figyelmeztető táblát helyeztünk el a veszedelmes zóna határán. Egyszer késő éjjel, Knut a lámpafénynél még babrált odabent vala­mit; egyszerre hirtelen átnyúlt hozzám, megrázta lábamat és közölte, hogy éppen most beszélt egy Christian Amundsen nevű amatőrrel, aki Oslo közelében lakik. Ez aztán igazán csúcsteljesítmény volt, hiszen kicsiny készülékünk mindössze 6 watt teljesítménnyel működött, 13 990 ldlociklu- son. Olyan erejű volt tehát, mint egy kézilámpa. Aznap éppen augusztus másodika volt és a föld kerületének már hatvan foknyi ívét hagytuk ma­gunk mögött, Oslo tehát a földgömb túlsó felen volt. Tudtuk, hogy Haakon király másnap, harmadikén üli hetvenötödik születésnapját. Közvetlenül a tutajról küldtük neki jókívánságainkat; másnap ismét sikerült kapcso­latba jutnunk Christiannal, aki a király köszönetét és szerencsekívánatút tolmácsolta a skandináv expedíciónak. Meg kell emlékeznem egy másik érdekes epizódról is, amely változa­tosságot hozott egyhangú életünkbe. Vittünk magunkkal két fényképező­gépet, és Eriknek előhívószerei is voltak. Az óriási cetcápa látogatásáról készült felvétel után Erik nem tudta türtőztetni kíváncsiságát és az utasí­tás pontos megtartásával előkészítette az előhíváshoz szükséges oldatokat. De a film zselatinja csupa ránc lett és a negatívon mindössze néhány ' elmosódott folt sötétlett: a kép hasznavehetetlen volt. Erre rádión ker­tünk tanácsot a nagyvilágtól. Hivójelünket egy hollywoodi rádióamatőr fogta fel, aki telefonon nyomban átszólt egy nagy fényképészeti műte­rembe. Kisvártatva hallottuk hívójelét és már közölte is, hogy az előhívó- fürdő túl meleg volt, a víznek nem szabad 20 C foknál melegebbnek lennie, mert különben a zselatinréteg újra összeráncosodik. Megköszöntük a tanácsot, de sajnálkozva közöltük, hogy a leghide­gebb temperatúra a közelünkben az áramlás vizében észlelhető s ez is majdnem 27 fok. De hiszen Herman éppen hűtőmérnök. Tréfásan kiadtam neki az utasítást, hogy állítsa le 7 fokkal a víz hőmérsékletét. Szívesen vállalta, ha használhatja a széndioxidos tartályt, amelyet a gumicsónak javítására tartogattunk. Megengedtem neki, mire néhány hókuszpókuszt csinált egy gyapjúmellénybe, meg egy hálózsákba takart vödörrel, és ami­kor visszajött, dér lepte be borzas szakállát, a vödörben pedig egy hófehér jégdarab úszott. Erik egy újabb előhívót készített és ezúttal pompás eredménnyel. Bár a levegőn át érkező rövidhullámú szellemhangold Kon-Tiki idejé­ben még ismeretlenek, voltak, a végtelen, óceán hullámai minket i.s állha­tatos kitartással sodortak nyugat felé, mint 15 évszázaddal korábbi elő­deink balsafatutaját. Az idő közben változékonyra fordult. Olykor-olykor zápor zúdult a nyakunkba, mióta a polinéziai szigetek felé közeledtünk. A passzátszél is megváltoztatta irányát. Eddig állandóan délkeletről fújt, de mióta eltávo­lodtunk az egyenlítői áramlástól, egyre inkább keletrö} kaptuk hátba. Legészakibb földrajzi helyzetünket 6° 19‘ déli szélesség [alatt, 'június hó 10-én értük el. Aznap olyan közel jártunk az Egyenlítőhöz, hogy az voU a látszat: el fogjuk kerülni a Marquises-szigetcsoport legészakibb tagjait és teljesen eltűnünk a tengeren anélkül, hogy földet találnánk. De a passzát keleti irányból újra északkeletire fordult s így tutajunkat nagy kerülővel a szigetvilág felé terelte. ♦ Néha napokig egyenletes hullámokon és egyenletes; állandó széllel haladtunk. Ilyenkor napközben akár el is feledhettük, l^ogy ki soros az őrségen. Éjjel természetesen más volt a helyzet, amikor csak az őr tartózkodott a fedélzeten. Ha a szél és a tengerjárás egyenletes volt, a kormányt egyszerűen a kellő irányba állítottuk és közreműködésünk nél­kül is elvégezte feladatát. Ilyenkor az őr nyugodtan | üldögélhetett a kunyhó küszöbén és merenghetett a csillagfényben. Csák ha a menet­irány a csillagok állásához képest megváltozott, akkor kellett felállnia, hogy utánanézzen, vajon a szél vagy a kormánylapát elmozdulása okozta-e a változást. I Szinte hihetetlen, milyen könnyű lett végül a kormányzás a csillagok állása alapján, miután heteken át figyeltük vonulásukat ^z ég boltozatán. Tudtuk már, hogy éjszakáról éjszakára melyik csillagkép hol fog íel- lúnni. Amikor az Egyenlítő közelébe kanyarodtunk, a1 Göncölszekeret olyan világosan láttuk az ég északi alján, hogy már aggódva figyeltük, nehogy feltűnjék a Sarkcsillag is, mely azonnal mutatkozik, ha az ember átlép az Egyenlítőn. De az északkeletire változott passzátszél gondosko­dott arról, hogy a Göncölszekér hamarosan visszasüllyedjen látóhatárunk alá. — A régi polinéziaiak kitűnő tengerészek voltak. Nagyszerűen tájé­kozódtak nappal a nap, éjjel a csillagok állása szerint. Csodálatosan sokat tudtak az égitestekről. Tudták, hogy a J'öld gömbölyű és nevet adlak az olyan elvont fogalmaknak is, mint az Egyenlítő vagy az északi-deli forró övezetek. Hawaiiban a bennszülöttek, száraz tökhéjra karcolták fel az óceán térképét; más szigeteken pedig vesszöfonadckból készítettek rész­letes térképeket, amelyeken felerősített kagylóhéjak jelezjték a szigeteket és vesszők az egyes tengeráramlások útját. A polinéziaiak öt bolygót ismertek. Ezeket »vándorcsillagoknak« nevezték és határozottan meg­különböztették az állócsillagoktól, melyek közül mintegy kétszáznak nevet is adtak. Minden jó polinéziai hajós pontosan tudta, hogy a különböző csillagok az égboltnak melyik részén kelnek fel, hol kell keresni őket az éjszaka más és más órájában, valamint a különböző évszakokban. Tud­ták, hogy melyik csillag melyik sziget fölött éri el legnagyobb magassá­gát és nem egy szigetet" cppen a fölötte delelő csillagról neveztek el. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom