Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-20 / 66. szám
Uidtma faiéit is- kisütött Á. N: .A p H maszek kél nap alait nisgcsinálta A SZIKRÁZÓ NAPFÉNY sugárkévéi aranyion simogatják a vén föld fekete hátát. Amerre a szem ellát, a határban mindenütt szorgos emberek tesznek- vesznek, jeléül annak, hogy irr, itt a tavasz, a maga harsogó életerejével. Hóduna, ez a kis település itt, az ország legeldugottabb sarkában, úgy lapul a határhoz, mint fecske fészek az ereszhez. NEMCSAK A TÉL dermesz- ctte meg az életerőt ebben a kis községszerű településben. Az októberi események rohanó sodra az itt élő embereket sem kímélte meg. Volt itt egy termelőszövetkezet, Dózsa néven, 3D családdal. Az események ezt is elsodorták. Elsodorták, de nem véglegesen, mert a tavasszal megjött az emberek életkedve is, és ez az életkedv most úgy tör elő, mint a. sarjadó fű a fekete földből. A TERMELŐ SZÖVETKEZÉS gondolata a hódunai emberek eszmevilágában mély gyökeret engedett s ott maradi kitéphe- tatlcnül. Ezt bizonyítja az a tény, hogy ezekben a napokban alakult ujjú Vígh József elvtárs kezdeményezésére a hódunai Dózsa Tsz, és 13 család, 160 kh földön indult tovább a nagyüzemi gazdálkodás útján. VOLT ALKALMAM elbeszélgetni ezzel a keménykötésű, szókimondó fiatalemberrel a termelőszövetkezet jövőbeli terveiről. Ugyanis az alakuló gyűlés újra őt választotta elnöknek. — Vígh elvtárs elmondta, hogy most veszik számba az erőt: — egyelőre 8 darab ló, 9 darab szarvasmarha az állatállomány. — Szeretnénk kendert és cukorrépát termelni, mert ennek a termesztése most kifizetődő. De gazdasági berendezkedésünk alapja az állattenyésztés lesz. Főként a sertés és a szarvasmarhatenyésztés. Ennek érdekében földünk nagyobb részén, takarmánynövényeket fogunk termelni. A TERMELŐSZÖVETKEZET a régi alapszabály szerint működik, kivéve a jövedelem elosztást, itt vannak különböző elgondolások. Ilyen például, hogy holdak és munkanapok arányában részesedjenek a jövedelemből a tagok. Olyan tagokat fogadunk be a szövetkezetünkbe — hangsúlyozta Vígh elvtárs —, | aki akar dolgozni és magáénak | érzi a szövetkezetei. Arra tő-J rekszünk, hogy a termelő-1 szövetkezetben megalakuljon az | MSZMP-szervezet is. í Újraválasztottak ezek az emberek, s tudatában vannak annak, hogy helyesen választottak. És a jövőben bízva merítik fényes ekevasukat az életet adó fekete földbe. Dalán Miklós HÍREK — Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár két vasúti szerelvényre való (80 vagon) sűrített mustot gyártott a Borforgalmi Vállalat részére. — 16 vagon gyümölcsízt szállítanak az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár dolgozói rövidesen a Német Demokratikus Köztársaságba. — Tavaly műszerekre az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban 53 000 forintot költöttek. — A Petőfi Népe foglalkozott azzal, bogy nincs elegendő kertészeti ablaküveg a melegágyakhoz. A cikk nyomán a megyei tanács mezőgazdasági osztálya intézkedett. Eddig mintegy 20 000 négyzetméter kertészeti ablaküveg jutott le a termelőszövetkezetekhez és az egyéni termelőkhöz. — A Megyei Allatforgalmi V. az 1956/1957. évi hízlalási akció során 49 000 darab sertésre kötött hízlalási szerződést a gazdákkal. A lekötött sertésekre 19 600 000 forint előleget fizetett ki a vállalat. Eddig a kihízlalt sertésekből 35 000 darabot vettek át, amelyért mintegy 100 000 000 forintot kaptak a gazdák. — Egyre nagyobb az érdeklődés az újfajta réztartalmú permetezőszer, a Spritz-Cupral iránt. Eddig 500 mázsa fogyott S el belőle. Érdemes megjegyezni, ♦ hogy tavaly csak 48 mázsát vet- | tek belőle. Z — Az idei első negyedéves terv £ 200 000 forinttal alacsonyabb, £ mint a tavalyi, ugyanakkor 20 í százalékkal több bér került kifizetésre az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban. Valaki megkért, hogy vigyem el az óráját a Kecskeméti Finommechanikai Vállalat órajavító részlegéhez. A vállalatnál azt mondták, hogy körülbelül egy hét múlva jöjjünk érte, kész lesz. Ismerősömmel úgy beszéltem meg, hogy az óráért majd ő megy ei. Talán két hét múlva találkoztam vele. Beszélgetés közben megkérdeztem: — Látom, jó az órád. Bizonyára jól megcsinálták a vállalatnál. — Ugyan, kérlek — válaszolt egy kézlegyintés kíséretében az illető —, a maszek hozta rendbe. — Hogyhogy? — Hát tudod, a vállalatnál csak hitegettek, mondták, hogy majd jöjjek máskor. Egyszer azt mondták, nem kész, máskor nincs nyersanyag, harmadszor nem volt ott, aki megmondta volna, mikorra készül cl. Meguntam a hitegetést, clvittem egy maszekhoz. Csütörtökön odaadtam neki, szombatra már kész is volt. Azóta jó. Csak azt nem értem, hogy miért hitegetlek a vállalatnál, miért nem mondták meg, hogy nem tudják megcsinálni. Hát ezt én sem értem. Ruhatár kötelező — de az udvarias kiszolgálás nem Több mint 100 EPObZ-axervexet működik s már megyénkben Üj és erősebb alapokra épülnek Bács megye ifjúsági szervezetei. A fiatalok kezdeményezésére városon és falun egyaránt egymás után tömörülnek erős szövetségbe. Eddig több mint 100 EPOSZ-szervezet alakult, amely közel 4000 fiatalt egyesít soraiban. Jánoshalmán már 110 tagja van az EPOSZ-nak. A sükösdi »Vörös Hajnal« TSZ fiataljai az elmúlt években nem éltek szervezeti életet. Most 30 taggal ők is megalakították az EPOSZT, hogy szórakozási, művelődési igényeiket kielégíthessék. Szombaton este bementem a Béke szálló éttermébe azzal a szándékkal, hogy táncolok egyet és iszok egy-két pohár bort — lévén éppen a szórakozásnak ideje. De sajnos, az ember tervez — a pincér végez. És sokszor nem úgy végez, ahogy a vendég szeretné. Az történt ugyanis, hogy a szépen kivilágított helyiségbe hat pincér (legalább ennyi) szaladgált le, s föl. előttem anélkül, hogy másfél órán keresztül észrevették volna, hogy az ember üres asztal mellett üldögél. Jó türelmű ember vagyok, még ezt is megbocsátottam és elnéztem, mert felálltam és odamentem az egyik, úgy láttam legfiatalabb, tanuló-forma pincérhez, aki készséggel meg is ígérte, hogy azonnal hozza a pohár bort, de hát még azóta is mindig hozza. Ugyanakkor, ahogy bemegyek látom, hogy több szék karján ott lóg a vendég kabátja. Én se adtam a ruhatárba, fogtam és a szék karjára tettem. Erre a ruhatáros odajön hozzám és azt mondja, hogy a kabátokat le kell adni a ruhatárnak. — Érdekes — tűnődtem magamban —, a ruhatár kötelező de a pincérek részéről az uü variasság meg úgy látszik, igen gyerekcipőben jár.-K. B. — Francia Kiss Mihály Tizenhármán a Ménes istálióban — Haiál a füzesekben — Módszer: nyúzás és szemkiszúrás (5.) Héjjas Ivánék arra váriak, hogy a román megszálló csapatok kivonuljanak a város területéről és nyomban ezután zavartalanul végezhessék ellen- forradalmi terrorcselekményeiket. 1919. november 15-én elérkezett ez a nap is. A román csapatok kivonultak Kecskemétről és Héjjas Iván, valamint társai előtt teljes egészében adva volt a lehetőség, hogy azt tegyenek, amit akarnak. Természetesen ez alatt nem értendő az, hogy a román csapatok jelenléte valami biztosítékot is jelentett volna az akciók megakadályozására. Héjjas legbizalmasabb embereiből és az ÉME tagjaiból egy huszas csoportot hozott létre, melynek meghatározott feladata volt összeszedni azokat a személyeket, akik a Tanácsköztársaság idején tevékenykedtek. Legbensőbb hóhértársa ebben az akcióban is Francia Kiss Mihály volt és rajta kívül a sokat emlegetett nevek: Danics Mihály, Felföldi Dezső, Szente Varga István és még mások. Ezek még ugyanaznap felfegyverkezve betörtek dr. Fritz Rezső, Fekete Adolf, Deutsch Imre. Hegedűs Rezső, Joó Mariska, Kovács József, Elek Miklós, Énekes László, Csillag Béla, Váczi József, Hajós Judit, Bakonyi Antalné és Gyertyáé Faragó János lakásába. Mindenüvé azzal az ürügygyei állítottak be, hogy kihallgatásra viszik őket. S ez. a kihallgatás viszont úgy kezdődött, hogy kezüket-lábukat összekötötték és a Klapka utcában levő »Ménes« istállóba vitték. Az istállóban egészen késő éjszakáig a legválogatottabb módon kínozták valamennyiöket. Éjfél után egy óra tájban az említetteket kocsikra rakták és az orgoványi határ felé indították el a menetet. Gyertyás Faragó Jánosnak sikerült megszöknie a halálmenetből. Hajós Juditot és Bakonyi Antainét eddig ismeretlen okok következtében szabadon engedték. Az áldozatokat Orgovány szélében egy füzesültetvényhez hurcolták és előzetes kínzás után részben felakasztották, részben agyonlőtték valamennyit. A borzalmas gyilkosság után a hozzátartozók a hullákat ag- noszkáltafták és borzalmas szadista kínzás részletei derültek ki. Hegedűs Rezső hátáról a bőr le volt nyúzva és mindkét szemét kiszúrták. Deutsch Imre feje majdnem az ölébe volt leesve. Fekete Adolf arcán égési sérüléseket fedeztek fel, ezenkívül egyik szeme hiányzott és a testén súlyos vágások nyomai voltak láthatók. Ez ügyben a kecskeméti ügyészség még 1919 végén eljárást indított. Ezek az iratok annak idején a fővezérségnek lettek megküldve. Az ügyből természetesen nem lett semmi, hiszen Horthyéknál a fasizmus célját szentesítette a tömeggyilkosság eszköze. (Folytatjuk.) volt, 1 van, lesz a Vöröskeresztnél 6000 ('»szorult részesül segélyben Aligha van olyan megyei szerv, amelynek dolgozóit any- nyi alaptalan vád és szidás érte volna, mint a megyei Vöröskereszt szervezetét az utóbbi hetekben. Arról már közöltünk bíráló Írást, hogy osztottak megyénkben szeretetcsomagoikat szeretet nélkül. Gondolunk itt az Akció Catolica szervezet egyházi küldeményeire, amit sokan a Magyar Vöröskereszt számlájára írtak. Jóllehet, meggyőződtünk róla, hogy a Megyei Vöröskereszt az osztást még meg sem kezdte. Miért írjuk ezt ? Tapasztaltuk, hogy a megyének szánt segélyszállítmányok egyrészt nem időben érkeztek, másrészt bonyolította • az anyagok kezelését, hogy a fővárosban tapasztalt visszaélések kijavítása Bács megyében már olyan bürokratikusán vetült, hogy míg egy-egy jogos igénylő megkapta a kiutalt segélyküldeményt, — azt éppen nyolcszor kellett adminisztrálni. Megy a vonat. Túl az jablakon rátelepedett a ; földre az est, mocca- nástalan pihen a táj. Itt-ott pislant csak bele a sötétségbe egy-egy házikó világos ablaka. Ketten maradtunk a (fülkében, egy ötven körüli férfi és én. Egy- ; mással szemben ülünk. Puszta véletlen, hogy így hozta a sor: a legtávolabb igyekvő két utas éppen szemben ül egymással. Máskor ez jó volna, nagyon is, mert az ember társaslény lévén, kívánja, hogy beszédbe elegyedhessen a másik emberrel, kicsit elpolitizál- •gatni vele, vagy jóízű íadomákat, vicceket hallani tőle, mondani neki. De mostanában valahogy elzárkóztunk egymástól, befelé fordult bennünk jócskán az ember. Ami viszont érthető: mit lehet tudA LAPOT ni, kiben, mi lakik? Méregetjük mi is egymást; ő, az ötvenéves ember engem, én őt. Munkásfélének látszik, de a látszat lehet csalóka Is. S ha benne is hasonlóképpen viaskodik a közlékenység az óvatossággal, nem tudhatom, mit gondol felőlem. És bizonyos, hogy a latolgatás mérlegére rakott ő is, látom már rajta. De nem elégszik meg ennyivel. — Hova utazik? — kérdi végre. — Kecskemétre. Kiderül, hogy ő is. S most már nem a tekintetünkkel, hanem szóval tapogatjuk egymást. Kerülgetve, de mind iobban és jobban ki kell teaai! sejtetve ki-mivagyisa- gunkat. öt perc múlva már tudjuk egymásról, hogy kik, mik vagyunk, s így szólít: — Elvtárs! — Én őt hasonlóképpen. És ezután már csak az ügyről beszélgetünk, a szocializmus jövőjéről, a kommunistákról, a pártról. Mi magunkról. Mert van-e ennél »izgalmasabb« téma napjainkban? És azt mondja: — Azt tudom, hogy az MDP-ben nem volt minden párttag kommunista, nagyon sokan érdekből léptek a pártba, elvtárs, de az is igaz, hogy jóval több a kommunista, mint ahányan most még az MSZMP-nek tagjai... Csak tudja, közöttünk is akad számtalan, akik az elhatározáson sokáig szoktak rágódni..., akik azt várják, hogy a körükből valaki elkezdje. Hogy kitegye a lapot!... És a bátrabbaknak ki kell tenniök, Ncm érdemtelen e mellett olyan tényezőkről is szót ejteni, mint az érkezett élelmiszer és ruházati anyagok kénytelen- keletien öt helyen való, időtrab- ló raktározása. Vagy a bíráló bizottságoknak (melyeknek vöröskeresztes vezető még tagja sem lehet?!) az a tevékenysége, hog> egészen a közelmúltig hosszadalmas ceremónia keretében döntöttek arról: az igényjogosultak darabszám hány használt holmit kapjanak. Ha pedig mindehhez hozzáad juk, hogy az ország legnagyobb megyéjében csupán öt fő foglalkozik hivatásszerűen a vöröskeresztes munkával, úgy méltán állítjuk: a társadalmi aktívák igénybevétele mellett is ige: nagy és nem egyszer éjszakába nyúló munkát végzett ez az öt ember ahhoz, hogy a megyei Vöröskereszt kirendeltségeinél megkezdődhessen az osztás. Eddigi, ami volt. és mi van? A kérdésre Szabó László megyei titkár válaszol: — 200 mázsa ruhaneműt és ötkilós originált élelmiszer- csomagot kapott a Megyei Vöröskereszt. Lengyelországból pedig 2000 pár cipő érkezett. A felsorolt ruházati és élelmiszer- cikkeket 1500 család 6000 tagja között osztjuk szét az alább: sorrendben: elsőként kapnak az elesettek hozzátartozói, majd a halasztgatás nélkül mert nemcsak róluk, a többiről is szó' van. Arról van szó, elvtárs, hogy ismernünk kell egymást, számlálva kell tudnunk erőnket! Megy a vonat. A sötétséget már kikezdte a világosság, már győz rajta, ahogy közeledünk célunk, a vái'os felé. S mintha a kerekek is azt duruzsolnák: ki kell tenni, ki kell rakni, ki kell csapni a lapot! Tarján István / fsebesültek és hozzátartozóik, — [azután a sokgyermekes családok [(legalább öt gyerek), ezt követőien pedig az öreg, 65 éven felüli [igazoltan ellátatlanok. [ Amit írtunk, az volt és van (Most közlünk egy pár sort arról [ami lesz. Marianna Jöhr, a Ncm- [zetközi Vöröskereszt megbízottija ittjártakor —, amiről már hírt [adtunk —• kilátásba helyezeti [Bács megye részére mintegy 15 Lzer ötkilogrammos csomag élel- I miszert. | Végezetül pedig, ellentét- [ben a különböző híresztelések- [kel, az érdekeltek megnyugtatására közöljük, hogy a Megyei [Vöröskeresztnél csak hétfőn [azaz 1957. március 18-án kezdő- [dött meg a segélyek szétosztása ■ Sándor Géza
