Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-31 / 76. szám
I Magyar Népköztársaság kormányának és a Szovjetunió kormányának nyilatkozata (Folytatás a« 1. oldalról) ■forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulása ''.■olt. Ez & kormány' tömörítette az ország hazafias forradalmi erőit, harcba vezette őket az ellenforradalommal szemben, s a Szovjetunió testvéri segítségével megvédte a magyar nép törvényes államhatalmát és szocialista vívmányait. A Szovjetunió kormánya nagyra értékeli azokat az eredményeivel, amelyeket a magyar munkások, parasztok és az értelmiség legjobbjai hősies erőfeszítéssel az ellenforradalom elleni harcban, a fegyveres harcok befejezése óta pedig az ország politikai és gazdasági helyzetének megszilárdításában, valamint az ország társadalmi, gazdasági és kulturális életéneit normalizálásában elértek. A magyar forradalmi munkásparaszt kormány szükségesnek tartja kijelenteni, hogy 1956. október-november havában, amikor leginkább fenyegetett u fasiszta rend visszaállításának veszélye, annak u magyar nép, a magyar állam sorsára, valamint az európai béke és biztonság ügyére háruló minden súlyos következményével együtt, csak a Szovjetunió testvéri segítsége tette lehetővé, hogy a magyar nép elkerülje a Katasztrófát, megvédhetne elnyomói ellen évszázados harcokban kivívott szabadságát és függetlenségét. A szovjet hadsereg egységeinek részvétele a fasiszta fegyveres felkelés szétzúzásában a proletárszolidaritás legnagyszerűbb megnyilvánulásai közé tartozik, A szovjet nép áldozatokat vállalt a magyar nép létérdekeiért, a béke és szocializmus közös ügyéért és megvédte a magyar nép legjobbjainak ezreit: a véres Jasiszta terrortól. A varsói szerződés alapján Magyarországon tartózkodó és a magyar kormány kérésére fellépő szovjet hadsereg segítésének eredményeként megszűnt az'a reális veszély, hogy Európa közepéit fasiszta agresszió és űj pusztító háború tűzfészke jöjjön létre. Mostanában egyesek a nemzetközi reakció nyomán megkísérlik, hogy befeketítsék a szovjet hadsereg felszabadító tevékenységét és az ellenforradalmi felkelés leverésében való részvételét torz megvilágításba helyezzék. A magyar kormány határozottan kijelenti, hogy az ilyen kísérlet lényegében segíti az imperialista reakciót és a magyarországi belső ellenforradalmat. Ezekkel a kísérletekkel azok próbálnak gúnyt űzni a proletár internacionalizmus szent ügyéből, akik a népi demokratikus Magyarország barátainak adják ki magukat, de akiket egyetlen becsületes magyar hazafi sem nevez barátjának. Ismeretes, hogy az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság bukásának egyik ’ő oka elszigeteltsége volt. Ebben i/. időben a fiatal Orosz Szovjet 'köztársaság egyedül küzdött a mindenfelől reá támadó ellenséggel és nem adhatta meg a .zükséges segítséget, hogy a magyar proletariátus megvédhesse órradalmi vívmányait a külső ■s belső ellenforradalmi erők eiert. A Magyar Tanáesköztársa- <ag bukását véres terror követte, s a magyar nép legjobbjai tíz- jzréinek életébe került. A helyzet most gyökeresen megváltozott a szocializmus erői javára. A népi demokratikus Magyarország erejét éppen abból a törhetetlen tcsl’réri barátságból meríti, amely a Szovjetunió népeihez. és a sokmilliós szocialista táborhoz luzi. A magyar ellenforradalmi események megerősítik a Magyar Népköztársaság kormányának ízt a határozott véleményét, hogy a mai helyzetben csak a szocialista országok szoros egysége biztosíthatja a szocializmus sikeres felépítését és a nemzeti függetlenség megvédését. A szocialista országéi; baráti együttműködésének és szolidaritásának példája volt az a nagy erkölcsi és anyagi segítség, amelyben'a szocialista országok népei az ellenforradalom sújtotta magyar népet részesítették. A szovjet emberek, amikor segítséget nyújtanak a magyar dolgozóknak ahhoz, hogy mihamarább helyreállítsák országuk normális életét, meg Vannak győződve arról, hogy a magyar nép képes leküzdeni a szocializmus építésének útjában felmerülő minden nehézséget, bármily akadályokat támasszanak is a kapitalista táborban levő ellenségei. A magyar események arra tanítanak, hogy a szocialista országok népeinek a leninizmus forradalmi éberségét kell tanúsítaniok és meg kell tudni védeniük a szocializmus és kommunizmus építésében elért hatalmas vívmányaikat belső és külső ellenségeikkel szemben. A két kormány kijelenti, hogy az 1956. október-novemberi magyarországi események a legvilágosabban mutatják, hogy ki a magyar nép ellensége és ki igaz barátja. Amint előrelátható volt, a legellcnségesebb álláspontot az Amerikai Egyesült Államok kor. mánykörei foglalták el. 15 körök tevékenyen részt vettek a magyarországi ellenforradalom előkészítésében és irányításában, de nem maradtak cl mögöttük Ny ugat-.Németország. Anglia. Franciaország és több más kapitalista állam bizonyos körei sem. Mind szembetűnőbb az Egyesült Államok vezető köreinek felelőssége a magyar törvényes államhatalom megdöntésére Irányuló ellenforradalom kirobban fásában, ha figyelembe vesszük, hogy a Nyugatra szökött és a népi hatalom megdöntésére szövetkező reakciós személyek és csoportok az Egyesült Államok hivatalos köreinek védelmét és támogatását élvezték és élvezik. Köztudomású, hogy az Egyesült Államok katonai hatóságai Nyugat- .Németországban és másutt hosz- 83ü évek óta szervezik és pénzelik a fegyveres fasiszta csoportokat a Magyar Népköztársaság elleni harcra. Ezek a fegyveres csoportok az október-novemberi napokban felvonultak Magyar- ország ellen és egy részük közvetlenül is közreműködött az ellenforradalmi akciókban. A budapesti amerikai követség egyes diplomatáinak tevékenysége és magatartása szintén mutatja az Egyesült Államok különleges szerepét a magyarországi ellenforradalom előkészítésében és támogatásában. A nyugati imperialista körük közvetlen vagy közvetett részvétele u magyar dolgozók hatalmának megdöntésére irányuló ellenforradalomban. veszélyeztette az egész szocialista tábort. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányai továbbra is készek békésen együttműködni a kapitalista országokkal, de a leghatározottabban visszautasítanak . minden olyan kísérletet, amely belügyeikbe Való beavatkozásra, vagy népeik békés munkájának megzavarására irányul. Figyelmet érdemel Ausztria kormányköreinek magatartása, mert ezek a körük megengedték, hogy országuk területét felhasználják a szomszédos Magyarországgal szemben nyilvánvalóan ellenséges cselekményekre. A Magyar Népköztársaság kormánya az Osztrák Köztársasághoz íűzűdö kapcsolataiban mindig abból indult ki és ma is abbói indul ki, hogy mindinkább fejlessze és erősítse a két ország baráti kapcsolatait, mert ez felel meg a két ország népei létérdekeinek. Osztrák hivatalos körök azonban a magyarországi ellenforradalmi puccskísérlet megszervezése idején nem léptek lel az ellett, hogy Ausztria területét felhasználják az ellenforradal- ntároknak szánt fegyverek és horthysia-fasiszta bandák Magyarországra való átdobására, sőt támogatták a reakciós elemek tevékenységét. Az osztrák kormánynak ez a magatartása nehezen egyeztethető össze az Ausztria áltál kinyilatkoztatott semlegességgel és csak árthat az osztrák—magyar viszonynak. A szovjet Fél egyetért a magyar kormánynak ezzel a megállapításával. A tények azt mulatják, hogy a nyugati hatalmak vezető körei, amelyeket súlyos felelősség terhel a magyarországi véres eseményekért, még ma sem mondanak le Magyarország, valamint a szocialista tábor többi országának belügyeibe való beavatkozást szolgáló tevékenységükről. Erről tanúskodik részben az úgynevezett magyar kérdés felvetése az ENSZ-ben. Az imperialista államok képviselői szégyenletes szerepet játszottak az ENSZ közgyűlésének legutóbbi ülésszakán. Az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányával ellentétben megkísérelték, hogy beavatkozzanak Magyarország belügyeibe, vitát provokáltak a magyar kérdés körül, Igyekezvén azt állandóan napirenden tartani. A két kormány kijelenti, hogy az úgynevezett magyar kérdés felvetése és megvitatása az ENSZ-ben. valamint az c kérdésben elfogadott határozat súlyosan sérlí az Egyesült Nemzetek Szervezetének tekintélyét és durva beavatkozás Magyarország belügyeibe, valamint a Magyarország és a Szovjetunió és a varsói szerződésben részvevő más országok kor- mányaihak Illetékességébe vágó ügyekbe. Különböző szervezetek, közöttük a hivatalos állami szervek most több nyugati országban mindenféle akadályt támasztanak a külföldre távozott magyarok hazájukba való visszatérése elé. Ezek nagy része áldozatul esett a nyugati propagandának cs hitt a csalárd, hazug ígéreteknek. Most ezeket a félrevezetett embereket, közöttük a szüleiktől elszakított és elviselhetetlenül nehéz anyagi körülmények között elő fiatal gyermekeket saját akaratuk ellenére távoltartják hazájuktól. Kihasználják a menekültek kilátástalan helyzetét cs arra kényszerítik őket, hogy belépjenek az újonnan alakított emigráns szervezetekbe és harcoljanak a magyarországi népi demokratikus rendszer ellen. A két kormány a leghatározottabban elítéli és úgy ér- j . tékeli ezeket a cselekményeket. mint az imperialista ál- i kunok, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok agresszív köreinek kísérleteit, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tekintélye j mögé bújva beavatkozzanak más államok belügyeibe. Az Amerikai Egyesült Államok és néhány más állam vezető körei ily módon durván megsértik az ENSZ alapokmányának a más államok belügyeibe való be nem avatkozásról szóló, általuk is ünnepélyesen elfogadott alapelvét. Ezekre a kísérletekre éppúgy kudarc vár. mint ahogy kudarcba fulladt az ellenforradalmi felkelés Magyar- országon. A két kormány megelégedéssel állapítja meg, hogy a különböző országok értelmiségének azok a képviselői, akik annak idején nem tudták helyesen értékelni a Magyarországon végbement eseményeket, ma már mind világosabban megértik, hogy milyen nagy veszélybe sodorta volna a béke ügyet az, ha Magyarország területén, Európa központjában újjászületett volna egy fasiszta állam. A Felek kifejezik azt u meggyőződésüket, hogy a magyarországi események tárgyilagos értékelése idővel felnyitja majd az érlel-. miség azon képviselőinek szemét is, akik még a hazug bur- zsoá propaganda hatása alatt állnak. E propaganda tudatosan elferdíti ezeknek az eseményeknek tartalmát és lényegét. IL A tárgyalásokon minden oldalról megvizsgálták a Szovjetunió és a Mggyar Népköztársaság kapcsolatainak kérdéseit. A Felek megállapították, hogy a magyar és a szovjet nép baráti kapcsolatainak mély gyökerei vannak. Az elnyomott magyar népnek is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mutatta meg a szocializmushoz vezető utat. A magyar nép büszke arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban a magyar ncp legjobb fiai is részt vettek, mintegy 70—80 ezer magyar hadifogoly harcolt a szocialista forradalom győzelméért. A szovjet nép hű szövetségest talált az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság munkás- -cs paraszthatalmában. Magyarországon a Horthy-rendszer céltudatos szov.ietellenes fasiszta propagandája sem tudta elfojtani a magyar dolgozók legjobbjainak szolidaritását a világ első munkás- és parasztállama iránt. Amikor a szovjet hadsereg felszabadította a magyar népet a fasizmus igája alól, ez az érzés a két nép között igaz barátsággá fejlődött. A magyar munkás és paraszt tudja, hogy csak a szovjet hadsereg felszabadító harcának eredményeképpen vehette birtokába a gyárut és a földet és szabadulhatott meg a tőkés és földesúri kizsákmányolásiéi. A két Eél egybehangzóan megállapítja, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió viszonya a teljes egyenjogúságon és az önzetlen, testvéri barátságon alapszik. Ez az egyenjogúság gyökeresen különbözik attól az úgynevezett -egyenjogúságtól-, ami az imperialista államok cs a kis országok között áll fenn, és ami valójában a kis országok népeinek az imperialista monopolisták által történő kizsákmányolását, országuk kirablását jelenti. Az effajta burzsoá-nacionulis- ta »egyenjogúsággal« szemben az egyenjogú magyar—szovjet kapcsolatok lényege az ezen or- szágbk dolgozóinak jólétéről történő, a proletár Internacionalizmus szellemétől áthatott sokoldalú gondoskodás. Ezért a magyar dolgozói; és következésképpen az egész szocialista tábor érdekében is a Szovjetunió széleskörű gazdasági cs egyéb segítséget- nyújt Magyarországnak abból a célból, hogy a magyar nép u lehető leggyorsabban legyőzhesse az ellenforradalom következményeit és tovább haladjon az anyagi és kulturális fellendülés, a szocializmus sikeres építésének útján. Ezt a segítséget nem valamely árufele,s- ieg elhelyezése céljából nyújtják, ahogy ez a kapitalista világban szokásos, amikor »segélyt« adnak. A szovjet nép segítséget nyújt a baráti országoknak a szocializmust építő valamennyi nép körös érdekében, a kommunizmus nagy ügyéért. A Szovjetunió a proletár internacionalizmus nemes elvei alapján építette cs építi ki kapcsolatait a szocialista tábor országaival, köztük a testvéri Magyar Népközt ársa ? á ere al. A tárgyalásokon sokoldalúan megvizsgálták és megvitatták a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokat. Megállapították, hogy a két ország gazdasági együttműködése' a fentiek szerint értelmezett egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös segítés elvei alapján fejlődik. Ez az együttműködés nagy jelentőségű volt Magyarország népgazdaságának' tejlödésc szempontjából és megteremtette annak lehetőséget, hogy Magyar- ország függetlenné váljék az imperialista államoktól. A kormányküldöttségek megelégedéssel állapították roeg. hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti keresv- kedelmi kapcsolatok eredményesen fejlődlek a kölcsönös áru- szállításokról szóló éves cs bősz. szúlejáratú egyezmények alaj> jón. Az áruforgalom a Magya’* Népköztársaság és a Szovjetunió között az utolsó nyolc év alatt több mint három és félszeresére növekedett, j A Magyar Népköztársaság, minthogy nőm rendelkezik elegendő hazai nyersanyagforrással, nyersanyagszükségleténe!;: jelentékeny részét a Szovjetunióból származó behozatal útján fedezi. így többek között a vasércből, nyersvasból, gyapotból, kőolajból, ólomból, nikkelből, műtrágyagyártáshoz szükséges alapanyagokból, épületíábóJ és egyéb faanyagokból 1956-ba.,: a Szovjetunióból származó magyar behozatal mintegy 95 százaléka volt a nyersanyag, segédanyag és íelkészgyártmány. Magyarország a Szovjetuniótól számos, népgaz4asága számára fón- los egyéb árut kap, ideértve az ország számára szükséges ipari berendezéseket is. A Szovjetunió a magyar ipar exporttermékeinek nggy és állandó piaca. 1956-ban, a Szovjetunióba irányuló magyar kivitelnek 73 százaléka volt ipari készáru, túlnyomó részben gépipari termel;. A magyar népgazdaság további iejlőjdésének ez fontos térlyezője. A kormányküldöttségek megállapították, hogy a Szovjetunió és Magyarország közötti kereskedelem jelenleg — mint korábban is — világpiaci árakon bonyolódik le. A Szovjetunió kormánya, hogy megkönnyítse a Ma- , gyár Népköztársaság gazdasági nehézségeinek leküzdését, teljesíti a magyar forradalmi munkás-paraszt kormánynak akt a kérését, hogy j 1957-ben jelentősen növeli a nyersanyagok, félgyártmányok, berendezések s egyéb, a Magyar Népköztársaság népgazdasága számára, valamint a lakosság szükségleteinek kielégítésére szükséges áruk szállítását. A Jplyó évben a Szovjetunió összesen 1010 millió rubel értékű árut szállít Magyarországnak. többek között 450 ezer ionná búzát, 200 ezer tonna takarmánygabonát, több mint 1,2 millió tonna vasércet, 150 ezer tonna hengereit árut, 110 ezer tonna nyersvasat, 500 ezer tonna kokszot, 1,2 millió tonna szenet, 900 ezer tonna kőolajat, 400 ezer köbméter fűrészeltárűt, 8 ezer tonna rezet,.8 ezer tonna alumíniumot rudakban. ezenkívül ónt, ólmot, nikkelt cs köz- fogyasztási cikkeket. 250 ezer tonna búza, 150 ezer tonna takarmánygabona és egyéb áruk jelentős részének szállítása 195? első felében megtörténik. Mivel a hosszúlejáratú egyezmények mindkét ország gazdaságának tervszerű fejlődésért kedvező hatással vannak, a Felel; megállapodtak abban, hogy megbízzák az illetékes szerveket, dolgozzanak ki megfelelő javaslatokat és folytassanak a; 1957. év folyamán tárgyalásoka; az 1958—60-itf évekre szóló kölcsönös áruszállítási egyezmény létesítése céljából. | A szovjet kormány, hogy se- I gitséget nyújtson a Magyar I Népköztársaság kormányának a magyar népgazdaság ) megszilárdításához cs továbbfejlesztéséhez, hogy lehetővé tegye az, ország nü- I vekvő belső szükségletének kielégítésén túlmenően külkereskedelmi forgalmából eredő fizetések egyensúlyának biztosítását, és a lakosság életszínvonala emelését is. ez évben felhasználható (Folytatás a 3, oldalon)
