Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-31 / 76. szám
t A Magyar Népköztársaság kormányának és a Szovjetunió kormányának nyilatkozata (Folytatás a 2. oldalról) 150 millió rubel összegű hosszúlejáratú hitelt nyújt Magyarországnak. A hitelből 200 millió rubel sza- bad-deviza. A Szovjetunió a hitelt kedvezményes feltételekkel évi két százalékos kamat mellett nyújtja. A hitel törlesztése ez 1961. évben kezdődő tíz év Blatt a Magyarország által általában exportált áruk szállítása útján történik. A Szovjetunió a már korábban nyújtott hitelek alapján ez évben további 05* millió rubel értékű árut szállít és 40 millió rubel összegű szabad-devizát ad fit Magyarországnak. Ezek szerint Magyarország 1957-ben összesen 875 millió rubel értékű árut és szabad- devizát kap hitelbe a Szovjetuniótól. A fentemlített hitel által nem fedezett szovjet szállítások ellenértékéként a Magyar Nép- köztársaság 1957-ben a Szovjetuniónak a magyar export szokásos árucikkeiből a többi körött a következő árukat szállítja: hajókat, úszó- és kikötődarukat, vasúti személykocsikat, forgácsoló szerszámgépeket, ellenőrző mérőműszereket, hűtőberendezéseket, varrógépeket, bútorokat, és más iparcikkeket, valamint bizonyos mezőgazda- sági termékeket. A Szovjetunió kormánya hosszabb haladékot adott a Magyarországnak korábban nyújtott hitelekből fennálló több mint 150 millió rubel tartozás törlesztésére is és elengedte a magyar kormánynak korábban Magyar- ország számára átadott volt német tulajdonért és a volt szovjet—magyar vegyestársaságok szovjet érdekeltségéért járó több mint egy milliárd forint összegben fennálló tartozást. A fentemlített célokból kiindulva a Szovjetunió kormánya a Magyar Népköztársaság kormánya kívánságának megfelelően kész arra, hogy jóindulatúan megvizsgálja egyes magyar tpari vállalatok építéséhez és rekonstrukciójához, valamint a közlekedés fejlesztéséhez szükséges gazdasági és műszaki segítség nyújtásának kérdéseit. A Felek megbízták az illetékes szerveket, hogy 1957. évben folytassanak e tárgyban tárgyalásokat és készítsenek megfelelő javaslatokat. A kormányküldöttségek megvizsgáltak és mindkét fél számára előnyösen megoldottak a két ország közötti pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatos minden kérdést. A Felek a többi között megállapították, hogy a nem kereskedelmi jellegű fizetések elszámolási rendje mindkét ország számára kölcsönös előnyt biztosít. A Felek megállapították, hogy a szocialista államok együttműködésének egyik legfontosabb formája a tudományos-műszaki és termelési tapasztalatok kölcsönös és térítésmentes kicserélése. ami mindkét ország népgazdasága számára rendkívül jelentős. A Felek szükségesnek tartják, hogy minden módon elősegítsék a Magyarország és a Szovjetunió közötti tudományos-műszaki együttműködés további fejlesztését. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya nagy jelentőséget tulajdonít az atomenergia békés célokra való fel- használásának, véleménycserét folytatott az e téren történő további fokozott együttműködésről. A Magyar Népköztársaság a továbbiakban is részt vesz az egyesített Atomkutató Intézet munkájában. A Szovjetunió gazdasági cs műszaki segítséget nyújt a Magyar Népköztársaságnak az urán-elöfordulások geológiai feltárásában, speciális berendezések, készülékek, valamint műszerek szállítása úijáih A tárgyalásokon megegyeztek abban, hogy a Szovjetunió továbbra is nyújt ilyen segítséget: a Szovjetunió ezenkívül segíti a Magyar Népköztársaságot alom-erőművek építésében és biztosítja ezeknek hasadó anyagokkal való ellátását. A Felek megegyeztek abban, hogy Magyarország uránérctermelésének megszervezése után az érc azon részét, amely népgazdasága számára nem szükséges, igazságos, kölcsönösen előnyös áron a Szovjetuniónak adja cl. A két kormány, megállapítva, hogy a szocialjsta országok közötti együttműködés cs a kölcsönös segítség kiszélesítése és megszilárdítása elősegíti az Országok gazdasági fejlődését és népeik életszínvonalának növelését, egyetértőén elhatározta, hogy minden erővel fejleszti a szoros gazdasági együttműködést mind a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között, mind a többi szocialista országgal. A két kormány nagy jelentőséget tulajdonít a kulturális együttműködésnek, mert ennek fontos szerepe van a magyar— szovjet barátság további megszilárdításában és hozzájárul a két ország népei kultúrájának kölcsönös gazdagításához. A magyarországi ellepforradalom éppen ezért nagy lépéseket tett, hogy népszerűtlenné tegye a magyar nép előtt a szovjet kultúrát. A tárgyaló Felek a népek közötti baráti kapcsolatok további erősítése végett arra az egyöntetű véleményre jutottak, hogy tovább fejlesztik tudományos cs kulturális együttműködésüket az 1956. június 28-án Moszkvában a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között megkötött tudományos és kulturális együttműködési egyezmény alapján. A két küldöttség, miután megvitatta a két ország kapcsolatait, megegyezett abban, hogy egyezményeket köt egyes állampolgársági kérdések rendezéséről, kölcsönös polgári és bűnügyi jogsegély nyújtásáról, vagyoni, nyugdíj- és örökösödési ügyek rendezéséről, valamint a Felek megegyezése alapján más kérdésekről. III. A tárgyalásokon megvitatták a két Félnek a varsói szerződésben való részvételére vonatkozó kérdéseket. A két kormány véleménye szerint mindaddig, amíg a nyugati hatalmak fegyverkezési hajszát folytatnak, makacsul elutasítanak a leszerelésre, valamint a katonai tömbök megszüntetésére és az európai kollektív biztonsági rendszer kialakítására vonatkozó javaslatokat, a szocialista tábor országai kötelesek minden intézkedést megtenni, hogy megőrizzék országaik dolgozóinak összes vívmányait, Európa és a világ békéjét és biztonságát! A Magyar Népköztársaság* kormánya és a Szovjetunió kormánya kifejezi azt a készséget, hogy a leghatározottabban támogatja és erősíti a varsói szerződést, amely arra hivatott, hogy biztos védelmet nyújtson az imperialista államok agresz- szív köreinek minden mesterkedésével szemben. Az ellenforradalmi propaganda most azzal kísérletezik, hogy a szovjet csapatok Magyarország területén való tartózkodásának tényét nacionalista hangulat keltésére használja ki, hogy a kispolgári elemeket és a magyar dolgozók legelmaradottabb rétegeit a Szovjetunió ellen uszítsa. A magyar kormány kijelenti, hogy mindazok, akik szívükön viselik a proletariátus és a népi Magyarország ügyét, világosan látják, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben a szocialista országok dolgozói számára a legfontosabb kérdés szocialista vívmányaik megvédéséig biztosítása. A szovjet hadsereg egységeinek jelenléte Magyarország területén döntő tényező az imperialisták minden agresz- szív kísérletének megfékezésére — amint ez a múlt óv október—novemberi napokban bebizonyosodott. A két kormány kijelenti, hogy a varsói szerződésben részvevő országok fegyveres erői elhelyezésének kérdése nem úgy oldódik meg, ahogy az imperialisták és a zsoldjukban álló nacionalista elemek szeretnék, hanem a dolgozó magyar nép és a szocialista táborhoz tartozó valamennyi ország népeinek érdekében, a közöttük érvényben levő megállapodások alapján, úgy, ahogy azt biztonságuk és népeik békés építőmunkájához szükséges feltételek megteremtése megköveteli. A két kormány abból indult ki, hogy a kialakult nemzetközi helt'zetben, amikor fennáll az agresszív ószakatlanti tömb (NATO), amikor újból felfegyverzik Nyugat-Németországot és ott aktivizálják a revansra vágyó erőket, amikor az Amerikai Egyesült Államok és az északatlánti tömb más országai nagylétszámú hadsereget és sok támaszpontot tartanak fenn a szocialista országok határainak közelében, valamint aknamunkát fejtenek ki ezen országok ellen, s nem hajlandók elindulni a leszerelés, az atomfegyver betiltása útján, feltétlenül szükséges, hogy a varsói szerződés alapján ideiglenesen szovjet csapatok tartózkodjanak Magyarországon. A varsói szerződés szervezete teljes egészében védelmi jellegű, azt az északatlanti tömb agresszív tevékenységének fokozódása, valamint az e tömbben részvevő államok vészes fegyverkezési hajszája és más katonai intézkedései miatt kellett megalakítani. A két Fél megegyezett, hogy a közeljövőben tanácskozásokat folytat a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásának, létszáma cs állománya meghatározásának, valamint elhelyezésének kérdéséről cs c célból egyezményt ltot, amely szabályozza a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzetét. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányai, miután megvitatták a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb problémáit, egyöntetűen megállapítják, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet parancsolóan szükségessé teszi a szocialista tábor még szilárdabb összefogását. Az e tábor országaiban élő dolgozók vívmányait a nyugati imperialista körök állandóan támadják és agresszív terveket készítenek, hogy a kapitalizmust visszaállítsák mindazokban az országokban, ahol a proletariátus kezébe vette a hatalmat. Az imperialisták arra törekszenek, hogy egyes országokat kiszakítsanak a szocialista táborból, megbontsák és gyengítsék a szocialista tábort, s ezzel az egész világon csapást mérjenek a kapitalista kizsákmányolás alól való felszabadulásért küzdő proletariátus érdekeire. Az imperialista államok reakciós körei nem titkolják, hogy új háborút készítenek elő a szabad népek, elsősorban a szocialista államok népei ellen. Éppen ezért agresszív katonai tömböket kovácsolnak, katonai és légitámaszpontok rendszerével kerítik be a szocialista tábor országait. Megalakították az egységes katonai parancsnokságot Európában (NATO) és Délkelet(Folytatás a 6. oldalon) írja: Csorba István Visszhang nélkiil! fflz utolsó lengyelországi hátról írni furcsa feladat, mert mint figyelő embert jobban kielégített bennüket a hat napig tartó wroclawi vendégjátékunk, mint a tapshoz, közönséglelkekben echozó szívhangokhoz szokott színészt. Wroclaw Lengyelország délnyugati részén fekvő több, mint 400 000 lelket számláló város. Opera-, operett-, prózai, sőt jiddish színházzal rendelkezik, de minket arra a két napra, ameddig, ottani szerződésünk szólt, volna, egy »csodálatos « színpadra, a Hala-Ludova színpadára vezetett sorsunk és az ottani filharmónia, [A nézőtérre 8000, azaz nyolcezer néző fér be és a gyanútlan kecskeméti színész döbbent csodálattal nézte a hatalmas kupolás termet, melynek színpadnyílása 40, azaz negyven méter. (Kedves kecskeméti néző, a te színházadé csak 10 méter!) Szóval az arányokra jellemző, hogy a mi nagy Marica díszletünket nem is tudtuk a szokásos színpadi három fal alakban bediszíteni, hanem egy síkban állították fel a minden elismerést megérdemlő, hangyaszorgalmú, fáradhatatlan, gumiidegü, maroknyilétszámú műszaki munkásaink. A bemutató előadáson, március 1-én, pénteken elkövettük azt a színpadi szabálysértést, — amely joggal szigorúan büntetendő, — miszerint a darabban szereplő színész előadás közben nem mehet a-nézőtérre. Alinkét furdalt a kíváncsiság és az első felvonásban, amikor 25 perces szünetet adott részünkre a szövegíró, hátsó-kerülő folyosókon elgyalogoltunk a nézőtér legmélyére és pupilláink macskaszerű nyitogatásá- val, mondhatnánk, »kocsányon lógó szemekkel« figyeltük a színpadot. — Úgy festett az egész, mintha egy óriási mozivásznon hatalmas, színes vetített háttere előtt a Sivifti— Guliver — Bleifuszku-jártak parányi emberkéi élnének, mozognának, dalolnának, ici-pici testtel, — ködbevesző arcocskákkal, de a lengyel hangerősítők jóvoltából csodálatos kristálytisztaságú hanggal. Visszhang nélkül! — Pont a híres »Marica« belépőt hallgattuk és boldogságot okozott, hogy a hideg, rideg, átfHihetetlen nézőterű hodály plédekbe burkolt nézői enmaguk didergését feledve, átforrósodó lélekkel és lii- zesülő tenyérrel tapsoltak primadonnánknak csak úgy, mint angyali groteszkségü négertáncosainknak. És csupaszív fiatal amorozónknak, akinek igazi könnyei, bár nem látszottak, de átérződtsk az anfiteátrumi messzessógből is. le az nem volt igazi színházi este. Hiába rendeztek " tiszteletünkre jelmezbált, hiába kaptuk a jobbnál- jobb szóbeli kritikákat, minket az a két este elégített ki, amikor vendégjátékunkat -meghosszabbítva a Teatr-Polski ékszerdoboznyi aranyos színpadán mutattuk meg szinte exhibicionista gyönyörrel, mennyire szeretünk játszani! — Villámgyorsan elfeledtük a Hala-Ludowa-t mesebeli arányaival, gigantikus méreteivel, pincehideg színpadával. És visszhangkiküszöbölő mikrofonjaival! Ezen az utolsó héten ott, lengyel honban elfogott minket az a bizonyos honvágy. Hiába voltak hozzánk udvariasak a lengyel házigazdáink, hiába halmoztak el a pályaudvaron ajándékokkal, minden előzetes szervezés nélkül tündért lengyel barátaink, éreztük, hogy sietni kell haza! Mert itthon várnak! És itthon minden szavunkat megértik a nézők! Hazamegyünk! — Mehetnénk Stettinbe, játszhatnánk Krakkóban, de hazamegyünk! Vár bennünket az ország hivatalos elismerése — a magyar pályaudvaron a fotóriporterek lelkes raja és végre írnak rólunk az újságok, erről a kis árva kecskeméti társaságról, akik lehet, hogy nem mindig játszanak jót, nem mindig jól, de mindig sok szívvel játszanak. Tudtuk, hogy jövő héten már az Érdekes Újság, a Magyar Ifjúság, az Esti Hírlap nagy szókincsű riportokban számol be a lengyel diadalútról. Menjünk haza!! Hazajöttünk. A pályaudvaron a vonatunk késése miatt csak a barátaink és ráérő hozzátartozó kollegáink várlak. A Kultúrkapcsolatok Intézete még egy félpár virslis bankettet sem rendezett szerény színházunk részére, a hivatalos körök hallgatnak. liehet, hogy bűnös módon magyar jókedvünket és temperamentumunkat helytelenül hintettük Polóniában szarte-szana? — Lehet, hogy nem érdemiünk meg egy fél hasábot egyetlen újságtól sem, mert nem szivacsos- ütővel ping-pongózzuk egymás végszavait? Mert csak egyszerűen dolgoztunk elutazástól-viszontlátásig? AH, a magyar sajtó takargatni való, korcs társulata hálás szívvel köszönjük a hivatalos fogadtatás helyett, színházunk kisfizetésű jegyszedőinek hóvirágesős, könnyes fogadtatását, az első itthoni Maricánk itthoni előadásán. Kimondhatatlan boldogságot szerzett, hogy egyik őszfejű nézőterink zsinór- padlásáról hullatta a lengyel útról hazatérő színészek elé a hószínű virágot és az ezüstszínű könnyet. jSöszönjük a kecellek ünnepi fogadtatását, a rubintszinü *» -'X. bort, a melegszívű tapsokat. A kiskőrösi szépen fejlődő kultúrház forró sikerű, közvetlen szeretetét, mely rendjelnél csillogóbb, melynek ragyogó színeit szívünk fölé tűztük! Köszönet a Petőfi Népének, hogy a magyar sajtóban egyedüli orgánum és köszönet nekünk, hogy az egyetlen újságírók vagyunk, akik írunk a színházunkról. Csodálatos fizikai jelenség, hogy egy olyan nagy épületnek, mint a Hala-Ludoiva nincs visszhangja — még itthon sem! Kommunista aktívaülés Kecskeméten, Csütörtökön a kora délutáni órákban a harcokban megedzö- dött kommunisták aktívaülésre gyülekeztek a Kecskeméti Városi Tanács nagytermében. Az egybegyűltek előtt Gombos Aladár, a városi MSZMP intéző bizottságának elnöke tartott alapos, részletes tájékoztatót az elmúlt időszak munkájáról, meg-> jelölve a jövő tennivalóit. Az aktívaüléshez tizennyolcán szóltak hozzá. Az idő előrehalad dottságára való tekintettel négy elvtárs nem tudta elmondani gondolatait. Az aktívaértekezle# este 10 órakor fejeződött be.