Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-31 / 76. szám

Világ proletárjaiegyesüljetek ! I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, IC. SZÄM Ára 50 fillér 1957. MÁRCIUS 31. VASÁRNAP J | HETI KONFERÁLSZ fl Magyar Népköztársaság kormányának és a Szovjetunió kormányának nyilatkozata ♦ Magyarország 1957-ben 875 millió rubel értékű árut és szabad devizát kapf hitelbe a Szovjetuniótól — Egyezményt kötnek a Magyar Népköztársasági területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzetéről $ Csütörtök délután a Kremlben ünnepélyes keretek között alá­írták a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányának nyilatkozatát, valamint azt a nyilatkozatot, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttségei között folytatott tárgyalásokról tettek közzé. (A két párt nyilatkozatát lapunk tegnapi számában közöltük.) Az aláíráson teljes számban jelen voltak a két ország kor­mány- és pártküldöttségének tagjai, valamint a szakértők és a tanácsadók. Moszkva, március 28. (MTI) A Magyar Népköztársaság kor­mányküldöttsége és a Szovjetunió kormányküldöttsége 1957. már­cius 20-tól 1957. március 28-ig Moszkvában tárgyalásokat foly­tatott. A tárgyaláson részt vett a Magyar Népköztársaság kor­mányküldöttsége: Kádár János, a magyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány miniszterelnöke, Dobi István, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Apró Antal iparügyi mi­niszter, Horváth Imre külügymi­niszter, Kállai Gyula művelődés­ügyi miniszter, Kiss Károly or­szággyűlési képviselő, Révész Géza honvédelmi miniszter és Boldoczki János, a Magyar Nép- köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete; a Szovjetunió kormánykül­döttsége: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, K. J. Vorosilov, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségének tagja, az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára, A. I. Miko- jan, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának első elnökhelyettese, G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, G. K. Zsukov honvé­delmi miniszter, A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, J. I. Gromov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és megha­talmazott nagykövete. A tárgyalásokon ezenkívül részt vett magyar részről: Kiss Árpád, íz Országos Tervhivatal elnöke, Zsergő János, a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium vezetője, Incze Jenő, a Külkereskedelmi Minisztérium vezetője, Antes István, a pénzügyminiszter első •elyettese, Sebes István külügy- miniszterhelyettes, Vályl Péter, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese, Szirmai István, a magyar kormány tájékoztatási hivatalának vezetője, Osztrovszky György, a Magyar Népköztársa­ság állandó képviselője a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsában, Gyáros László, a Kül­ügyminisztérium sajtóosztályá­nak vezetője, valamint más ta­nácsadók és szakértők; szovjet részről: I. G. Kabanov külkereskedelmi miniszter, A. G. Zverjev pénzügyminiszter, P. V. Nyikityin, a gazdasági kapcsola­tok főigazgatóságának vezetője, V. Sz. Patolicsev, a külügymi­niszter első helyettese, Sz. A. 3oriszov és I. Sz, Szemicsasztnov külkereskedelmi miniszterhelyet­tesek, I. K. Zamcsevszkij és L. F. Iljicsov, a külügyminisztérium kollégiumának tagjai, valamint más tanácsosok és szakértők. A Magyar Népköztársaság kormányának és a Szovjet­unió kormányának tárgyalá­sai az igaz barátság légkö­rében folytak le. A Felek teljesen egyetértenek mind a magyar—szovjet kapcso­latok fejlődésének összes alapvető kérdéseiben, mind a jelenlegi nemzetközi hely­zet értékelésében. A tárgyalásokon kicserélték néze­teiket a közelmúltban Magyar- országon lezajlott ellenforradalmi eseményekről, az ezt követően kialakult helyzetről, valamint a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatainak to­vábbi fejlesztéséről. Megállapí­tották, hogy a Magyar Nép­köztársaság és a Szovjetunió 1948. február 18-án'megkötölt ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződése teljesen megfelel mindkét or­szág érdekeinek és biztosítja a teljes egyenjogúság, független­ség és a szuverénitás tisztelet- bentartásánals elvén alapuló, gyümölcsöző együttműködés to­vábbi fejlődését. A magyar kor­mány kijelenti, hogy teljesen egyetért a Szovjetunió és á többi szocialista ország közötti barátság és együttműködés fej­lesztésének és további erősítésé­nek alapjairól szóló 1956. októ­ber 30-i szovjet kormánynyilat­kozattal. I. A Felek megállapították, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet jellemző vonása két világrend-, szer — a szocialista és kapitalis­ta világrendszer — fennállása. A szocialista tábor országai követ­kezetesen a két rendszer békés együttélésének lenini elve alap­ján folytatják külpolitikájukat. Ezt messzemenően támogatják mindazok az államok, amelyek külpolitikájukat a békés egy­más mellett élés általánosan is­mert öt alapelvére alapozzák. Ez a politika teljesen megfelel mind a szocialista, mind a kapi­talista országok népei érdekei­nek, mert célja az, hogy fejlesz- sze a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű országok együttműködését és biztosítsa az általános békét. Az imperialista hatalmak reak­ciós körei azonban figyelmen kí­vül hagyják az összes országok népeinek jogos érdekeit és nem- csali visszautasítják a tartós bé­ke biztosítását szolgáló javasla­tokat, hanem mindenképp igye­keznek a nemzetközi helyzetet kiélezni, háborús hisztériát szí­tani és bizalmatlanságot kelteni az államok kapcsolataiban. Az imperialista reakció erői meg­rettentek attól, hogy a békesze­rető népek erőfeszítései nyomán enyhült a nemzetközi helyzet, s a legutóbbi időben megpróbál­tak visszatérni a hidegháborús politikához. Ezért véres felkelést szerveztek Magyarországon,. ér­dekeik szolgálatába állítva mind a megmaradt, de föld alá szorult magyar ellenforradalmi erőket, mind pedig az egyes nyugati or- j szágokban amerikai pénzen el- ! tartott reakciós emigrációt; Magyarország és a Szovjet­unió kormányai egyetérte­nek a magyarországi ellen­forradalmi események jelle­gének, értékelésében, vala­mint abban, hogy az ellen­forradalom veszélyeztette az európai békét és a szocialis­ta országok biztonságát. önfeláldozó munkája árán meg-S szerzett szocialista vívmányokat,! a múlt hibái elleni harc ürügyén? támadást indított a proletárdik-j tatéra, a népi demokratikus tár-» sadalmi rend alapjai ellen. A Szovjetunió kormánya osztja a Magyar Népköztársaság kor-; mányának azt a nézetét, hogy a népi hatalom megvédelmezésé- nek, Magyarország függetlensé- gének és békés fejlődése megőr- zésének egyedül járható útja a| (Folytatás a 2. oldalon) (3. oldal) A KÉT PRÉS ISMÉT ONTJA A TÉGLÁT <1. oldal) VÁLTOZATOS PORTRÉ EGY PARASZTEMBER­RŐL (í. oldal) VASÁRNAPI RIPORT (4. oldal) ÜJ TERMÉS (5. oldal) Heyerdahl: TUTAJJAL A CSENDES-ÓCEÁNON (S. oldal) SAKK (7. oldal) SPORTMŰSOR (7, oldal) KECSKEMÉTI SÉTÁK (7. oldal) ''1,7 vtvHXO* Cl <«/, UlUdlUtlf 4 * HÁROMMILLIÓS KÖLTSÉGŰ E L mm eüű a Jánoshalmi Mészhomok­téglagyár A két kormány egyetért ab­ban, hogy az imperialista orszá­gok vezető körei által támoga­tott magyarországi ellenforra­dalmi erők felhasználták sötét céljaikra a dolgozóknak azt a törekvését, hogy mielőbb kijaví­tásra kerüljenek a korábbi ve­zetés által okozott hibák. A magyar kormánynak meg­bízható adatai és bizonyítékai vannak arra, hogy az 1956. ok­tóber-novemberi magyarországi fegyveres ellenforradalom előké­szítése egyes agresszív nyugati körök közvetlen irányításával és cselekvő • részvételével történt. A magyarországi ellenforra­dalmi események alatt bebizo­nyosodott, hogy a nemzetközi és belső reakció gondosan előkészí­tett és katonailag szervezett ak­cióival meg akarta dönteni a népi államhatalmat, vissza akar­ta állítani a levitézlett kizsák­mányoló földesúri-tőkés rend­szert és újból le akarta igázni a magyar népet. Mindezt világosan megmu­tatta az ellenforradalmi cso­portok irányított tevékeny­sége, a döntő fontosságú központok ellen,intézett egy­behangolt fegyveres táma­dás, a reakciós pártok és vezetők azonnali eiőtérbe- nyomulása, a kibontakozott veszett fasiszta terror, a varsói szerződés alapján Magyarországon állomásozó szovjet egységek azonnali ki­vonásának követelése, Mind- szentynek, az agresszív im­perialista körök ügynökének ismeretes uszító szózata. Az ellenforradalmi felkelés ki­bontakozásáért súlyos felelősség terheli az áruló Nagy Imrét és csoportját. E csoport demagóg módon visszaélve á szocialista jel­szavakkal, minden módon becs­Államunk igen sok forintot áldoz e kis üzem építésére, ezé-' pítésére, korszerűsítésére, Nemrégiben két új prést, új silót, ú,i- fordítót helyeztek itt üzembe. Most készül a kisvasút, mely öti kilométer hosszú lesz és Terézhalmáról hordja a homokot ai téglagyártáshoz. A homokkal megrakott csilléket nem lovak, ha­nem motor vontatja majd. Az irodaépület tőszomszédságában egy új épület körvonala bontakozik ki. Fürdő, ebédlő és más kulturális helyiségek épül­nek itt. Az idén mintegy 3 millió forintot fordít ez az alig 60 tagot! számláló kis gyár beruházásokra. f Újra áll a szovjet hősi emlékmű KISKUNHALAS FŐTERÉN Zavarosfejíi, felizgatott ele­mek az ellenforradalmi esemé­nyek során Kiskunhalason is súlyosan megrongálták a szovjet hősök emlékművet. A kegyelet­sértés nem sokáig csúfított: a hősök emlékműve ma már újra régi díszében ékesíti a varos fő­terét. Kiskunhalas középületein! ma már mindenütt visszakerült) régi helyére a munkások nem i zetközi összefogását hirdető vö> rös csillag. ítélet embercsempészek bűnügyében Botos Gyula c«y év és tíz hónap, Makra Sándor egyr év és hat hónap A bajai járásbíróság büntető tanácsa négyrendbeli tiltott ha­tárátlépéshez való segítségnyúj­tás bűntette miatt Botos Gyula, 31 éves, garai lakost egy év és tíz hónapi börtönbüntetésre, Makra Sándor, 26 éves, garai lakost pedig egy év és hathó­napi börtönbüntetésre, valamint 1954-ben felfüggesztett nyolehó- napi börtönbüntetésének végre­hajtására ítélte.. A járásbíróság az embercsem­pészésben segédkező Pető János és Pető Pal, a Garai Állam: Gazdaság kocsisait, akik a disz- szidálókat a határra segítették, s a négy esetben ezért együtte­sen 12 000 forintot, valamint egy férfi kerékpárt és egy női kar érát kaptak, szintén elítélte,, Pető Jánost hathónapi börtönre, Pető Pált pedig öthónapi bőr tönbüntetésre. A vádlottak eny­hítésért fellebbeztek. Tiltott iának ilyen a „gyümölcse“ A kecskeméti rendőrkapi­tányság bűnvádi eljárást indí­tott Sági Károly, 34 éves tisza- kécskei lakos ellen, mert a ne­vezett személy 6000 forint ér­tékben mintegy 150 mázsa fát mérelve a magyar dolgozó nép lopott a község kezelésében levő tartalék-erdőből. Sági Károly mint a nyomozás során kiderüli, más bűncselekményekért is kö­rözve volt. Ügyében őrizel bévé-. tel mellett tovább folyik a nyo-. mozás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom