Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-27 / 72. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! j t MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BA'CS-KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 72. SZÄM Ara SO fillér 1957. MÁRCIUS 27. SZERDA Virágba borultak a cseresznyefák Kelebia gyümölcsöseiben pgm* Saját erőgépe & olgozik a bugaci Béke Termelő- szövetkezet Bács megye déli részén, Kelebia környékén az országban is elsőnek érik be a májusi cseresznye. A híres gyümölcsöskertekböl | -— ahol több mint 30 000 cseresznyefáról szüretelnek minden év­ben termést- — évente több mint 20 vagon cseresznyét szállítanak a főváros fogyasztói részére. A jól gondozott gyümölcsösökben már napok óta teljes virágdíszben pompáznak a korai cseresznye- fák. A virágzástól számított 40 nap múlva, április végén — jóval korábban, mint az elmúlt években —- beérik a gazdagnak ígérkező termés. A cseresznyefákon kívül kibontotta szirmait a korai alma és a kajszibarack, A bugaci Béke Termelőszövet- I kezeiben az ősz folyamán Fe- : kete Mihályt választották a tsz j elnökévé. Azóta szépen fejlődik Ja gazdaság. A talajmunkákat saját gépükkel végzik, amit nemrég vásároltak. A gép keze­lője a termelőszövetkezet tagja. Az állattenyésztést eddig elég­gé elhanyagolták. Jellemző erre,! hogy az elmúlt évben átlagosan* két liter tejet fejtek a tehenek-! tői és ráfizetéses volt az állat-] tenyésztés. Most már elérték aj 7 literes átlagot és az a tervük,] hogy ezt a nyári időszak alatt] megduplázzák. 'SMmm— --------­l I« te! m 'Xík ’"ássa halivadckot .!>. i helyeztek ki megyénk halastavaiba Az államosítás óta most szökik legmagasabbra a:-------------------------------------------------i | :: : a KECSKEMÉTI! f GÉPGYÁRBAN! leimet A Kiskunság több mint 25 000 holdnyi kiterjedésű halászterü­letén tavaly közel 4000 mázsa halat értékesítettek. Az idén növelni kívánják a halászatból származó bevételeket. Éppen ezért gondosan felkészültek a halak szaporítására. Ezekben a napokban több mint 50 mázsa halivadékot helyeznek ki. Az orgoványi Alkotmány Tsz 20 mázsa halivadékot helyezett ha­lastavába. A folyami halászok nagyobb mennyiségű nemes pontyivadékot helyeztek ki sza­porításra a folyóvizek holtágai­ba ŰííUidét bontott a KISZ a Kecskeméti Cipőgyárban Három óra után néhány perc­cel több fiatal, lányok és fiúk összegyűltek a barátságos kul­túrteremben. Kovács Károly, a KISZ városi vezetője köszöntöt­te a fiatalokat cs vázolta az if­júsági szövetség célkitűzéseit, programját. Szavai után kissé feszélyezett volt a hangulat, majd mindjob­ban feloldódtak a kedélyek, s végül is tíz fiatal megalakította a KISZ cipőgyári szervezetét. Köztük van Szóráth Erzsi, Kecs­kés Júlia, Krenács Ica és Tru- der Béla. Az utóbbi kettő fog­lalkozik majd a KISZ további szervezésével addig, amíg a fia­talok vezetőséget nem választa­nak. * Kinyíltak a tiszaparti füzesek, munkában a kiskunsági méhészek Bizonyára sokan emlékeznek olvasóink közül arra a hírünk­re, amelyben közöltük, hogy a Kecskeméti Gépgyár elvetette az első negyedévi tervtcljesítés gondját. A napokban új híreket kaptunk a gyárból. — Március 23-án negyedéves tervünket 112,8 százalékra, havi tervünket pedig 102 százalékra teljesítettük. Ezideig 20 000 fo­rinttal több exportgyártmány hagyta el üzemünket, mint ahogy azt mi három hónappal ezelőtt gondoltuk... Még öt munkanap van hátra ebből a hónapból. Vajon meny­nyivel tetézik meg az eddig el­ért eredményt? Nem lehet tud­ni. Egy azonban biztos: itt ke­vés a beszéd, sok a tett. A vasa­sok híven a régi jelszóhoz: -Va­sas, ne hagyd magad!» helytáll­nak. Ha már eddig nem szóltunk egy »titoknak« ígérkező ese­ményről, akkor ezt most meg­tesszük. Valószínű, az előbbi cikkünket helyesbíteni kell. És­pedig azért, mert tudomásunkra jutott, hogy az e havi termelési eredmény sokáig emlékezetes marad a gyár életében. Az álla­mosítás óta (9 év) most március-S ban szökik legmagasabbra a| termelés grafikonja! j »A KAMÉLIÁS HÖLGY« <?. oldal) TÖBB SEGÍTSÉGET KÉR nek az Újjáalakult TERMELŐSZÖVETKE­ZETEK (3. oldal) NEM LESZ TÖBBÉ »MOCSÁRVAROS« KISKUNHALAS (3. oldal) BECSÜLJÜK MEG A 19-ES VETERÁNOKAT (3. oldal) MIT LÁTTUNK LENGYELORSZÁGBAN? (4, oldal) Heyerdahl: TUTAJJAL A CSENDES-ÓCEÁN ON (4. oldal) A PÁRTVEZETÉS KÉRDÉSEIRŐL (3. oldal) BÁCSALMÁSI MOZAIKOK (S, oldal) HÍREK SPORT (6. oldal) Megyénkben hatvan méhészeti szakcsoport közösen szervezte meg a méhek vándoroltatását. A gyümölcsvirágzás után az akác­erdők közelében telepszenek le a méhészek. Idén jó méztermés ígérkezik, tavaly 40 vagon mézet értékesí­tettek, az idén — előzetes szá­mítások szerint 5 vagonnal több lesz a megye területén a méz­termés. Megyénk gyümölcsöseiben gazdag gyűjtőhelyük van a mé­neknek. A méhészek már meg- liezdték a méhek vándoroltatását a korai virágzású gyümölcsösök­be. A szomszédos megyékből is szép számmal érkeztek méhé­szek, hogy itt várják be az első virágzást. Majdnem ötvenezer méhcsalád kezdte meg a hordást a tiszaparti füzesekről, amelyek már teljes pompában virágza­nak. TÖBB MINT 30 000 V^SIRKÉT nevelnek exportra megyénk baromfitenyésztő állami gazdaságai A Kiskunság állami gazdasá­gai közül a Bugac pusztai és a bácsalmási gazdaságok foglal­koznak baromfitenyésztéssel. — Mindkét helyen többezer faj­tiszta baromfit nevelnek cél. A társgazdaságokon kívül, nagyobb mennyiségű naposcsi­bét adnak az egyénieknek és ter­melőszövetkezeteknek. Az idén először cxporlkötelezettséget is vállaltak. A két gazdaság több mint 30 000 rántanivaló csirkét szállít külföldre, egyrészét Olasz­országba. A gazdaságokban az elmúlt hetekben összesen 50 000 kis­csirke látott napvilágot. Az ap­róságok nagyrésze a nevelőhá- házakba került. Közülük kerül­nek majd ki a további tenyész­tésre alkalmas jércék, Számok a kiskunfélegyházi kórház életéből A kórház épülete 1944-ben épült, de csak 1950-ben nyílt meg 120 ággyal. A kórház rövi­desen szűknek bizonyult, ezért évről évre bővítették. Jelenleg 200 ágy áll a betegek rendelke­zésére. Egy kisebb katonai kór­házat is átadtak a közkórház céljára. Most ott rendezik be a kórház szülészeti osztályát. — Ugyanott tízágyas orr-, fül-, gé­geosztály létesül. A mostani szü­lőotthon helyén tüdőbeteg osz­tály nyílik néhány napon belül. | Ne áltassuk magunkat Ne tévesszen meg senkit az, hogy üzleteinkben az októberi ellenforradalmi események után tömöttebbek a pultok, élénkeb- bek a kirakatok. Ha nemcsak nézünk, hanem látunk, s érdeklő­dünk, kiderül, hogy az árukészlet jelentős része külföldről érke­zett. Sokak számára mindez természetesnek tűnik. Természetes az, hogy az ellenforradalmi banditák által Okozott 12 milliárd forintnyi kárt máról hónapra pótoljuk. Ez illúzió. Nem kívánjuk az ördögöt a falra festeni, de szükséges, hogy a kendőzetlen való­ságot az olvasók elé tárjuk. Mindenki elismeri, hogy az ellenforradalmi események után jobban élünk, többet vásárolunk. A kár ellenére kormányunk három és fél milliárd forinttal növelte a béreket. Ugyanakkor a termelés meg sem közelíti a tavalyi harmadik negyedévet. Többen kérdezhetik: miből élünk jobban? A Szovjetunió és a népi demokratikus országok által nyújtott segítségből, hitelek­ből. Ezek híján ma gazdasági életünkben tökéletes káosz lenne, A kölcsönből élni nem lehet soká, nem lehet arra alapozni, hogy eltartanak majd bennünket barátaink. Tenni, cselekedni kell. Igaz, az első két hónapban üzemeink­ben jórészt normalizálódott a termelés, de meg nem éri el a tavalyi harmadik negyedéves termelési szintet. Pedig a meglévő árakat csak úgy lehet továbbra is fenntartani, ha óránként több és több termék kerül a raktárakba, az üzletekbe. Megyénk a minisztériumi ipar 1956. negyedik negyedévéber 1955. hasonló időszakához viszonyítva mindössze csak 61 száza­lékot ért el. Valamivel jobb a helyi ipar termelése, ahol 84 szá­zalékos volt a termelési érték. No és mennyivel nagyobb a bér' A minisztériumi iparnál 13 százalékkal, a helyi iparnál 11 száza­lékkal több. (Ha figyelembe vesszük, hogy megyénkben az ener­giahiány nem volt olyan súlyos, mint például Budapesten, akkor megállapíthatjuk: az ilyen termelési eredmény abból adódik, hogy nem munkálkodtak a pártszervezetek, az igazgatók és főkönyve­lők bátortalanok voltak és hiányzott a felsőbb szervek irá­nyítása.) Némi javulásról olvashatunk januárban. A minisztériumi ipar 76, a helyi ipar pedig januárban túlteljesítette az elmúlt év hasonló időszakának tervét. Ennek ellenére változatlanul hibák voltak mindkét szektorban a bérkifizetéssel. A munkás-paraszt forradalmi kormány határozata értelmében engedélyezett bér­emelést — engedve a bérdemagógiának — eltúlozva hajtották végre. Talán egy példát. Az idei januári bér a 76 százalékos terv- teljesítés ellenére a tavalyihoz képest 132 százalék. Ne csodál- z.i kozzunk, ha ezekután a termelékenység igen alacsony. Január- -,] ♦ ban a Kecskeméti Gépgyárban 57,5, a Kiskunfélegyházi Gép- } gyárban 33,6, a Bányászati Berendezések Gyárában 50,2, a Kecs- ! keméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál 33,1, a vas és fém (helyi) • iparnál 50,4 százalék volt. ! Ezek az adatok bizonyítják, hogy a konszolidációval, a párt- ! szervezetek erősödésével nem halad együtt olyan iramban gazda- : sági életünk megszilárdulása, mint ahogy azt egész népünk érdeke ; megkívánja. • Vajon meddig lehet ezt csinálni? Világos mindenki előtt, hogy : kevesebbet termelni, több bért fizetni, többet vásárolni, — sokáig : nem lehet. : Mit tehetünk? Mi most a feladat? Elérni a múlt év harmadik : negyedévi termelési szintjét. Ez nem a holnap, hanem a ma fel­• adata. Nem maradhat óhaj, ha kicsit kurtán-furcsán hangzik is; : hogy mindenkinek kötelessége legalább azt a munkát elvégezni : a több bérért, mint az elmúlt év harmadik negyedévében. Ezt ■ mindenképpen el kell érnünk, ha azt akarjuk, hogy az árak vál­• tozatlanul maradjanak, és hogy pénzünkért holnap, holnapután, : fél év múlva is azt az árumennyiséget kapjuk, sőt még.többet, mint ma­Ilyenformán az ágyak száma 247-re emelkedik. 1956-ban összesen 5917 beteg részesült orvosi kezelésben. Az ápolási napok száma 61 718 volt. Az 1956-os év üzemeltetési költ­sége 5 162 000 forintba került. Irodalmi emlékest Baján A Bajai Városi Tanács és a József Attila kultúrház már­cius 30-án a város szülötte, Tóth Kálmán születésének 126. évfor­dulóján irodalmi emlékestet ren­dez a városi kultúrház klubjá­ban. Emlékünnepséget tartanak az iskolák és a KPVDSZ kúltúr- otthona is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom