Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-13 / 36. szám
80' y fj HOPP" Vidám délután a 2,'nei Általános. A FEBRUÁRI ÉG tavasszal hiteget, s nyalábszámra dobálja a langyos sugarakat a szunnyadó fák kitárt karjába, mikor vasárnap délután csengő gyermekkacagás csalogat be a Zenei Általános Iskola IV/a. osztályába. A szülői munkaközösség farsangi délutánt rendez a kicsinyek számára. Viszonzásul derűs, mókás és művészi előadásban gyönyörködnek. Eleven virágoskertben érezzük magunkat a sok tánc- ruhás kislány és kisfiú között. Az énekkar hangszerrel kísért farsangi köszöntője volt az első műsorszám, majd Rajz Istvánná osztályvezető ötletes összeállítása nyomán a nagy tulipánosládából elővarázsolt szellem, — miután jó mulatóst kívánt a vendégeknek, — négy színes léggömböt dobott a gyerekek közé. Egyszerre csak az egyik elpukkadt, s egy papírszeleten az első iskolai év emlékei voltak megírva. No erre a többit el eldurrantották s a »Csiribi, csiri- bá, látidó — rémifá« varázsszóra mindegyikből egy-egy iskolai történet elevenedett meg. Az élőfal megmozdult s tréfás versek, jelenetek után, Varga Katalin tanár »Szeremlei leánytánc« című koreográfiája és mókás népdalcsokor következett. A szülők vastapssal újráz- tatták meg a rajzokkal illusztrált »Faragószék« nótáját. NAGY ÉLVEZETET nyújtott volna a kicsik egyéni zongoraszáma is, ha ..; nem azon a »zongorán« játsszák, amiről az iskola patrónusa, Kodály Zoltán már három évvel ezelőtt megállapította, hogy »jó száraz fából készült, télen nyugodtan felhasználhatják gyujtósnak«, és azóta, (tanács, figyelem!) jobb híján még mindig zongorának használja ez a művészeti irányú skola, ahol a zenei hallásfejlesz- ;és egyik talpköve a tanulásnak. Elkövetkezett a legizgalmasabb műsorszám, az uzsonna is.-I Ö ars ami í Katona József Színház idei legnagyobb produkciója ( 99 As ember tragédiája66 ) iskolában A szülők fáradhatatlan szeretettel gyönyörű szenvicseket, torták, sütemények garmadát, narancsszörpöt és almát hoztak fel, az asztalokon és a tarka szalagokkal feldíszített teremben minden nebuló helye fölött, színes farsangi papírsapka várta kis gazdáját. A felnőtteket forró teával és leveles sósrudak- kal kínálták a háziasszonymamák és — az ügyesség netovábbja — »valódi« citromszeletek úsztak az illatos teában. A HANGOSAN elfogyasztott finom uzsonna után szellemi totó tette próbára a gyerekeket. A tippeket az osztály tanulmányi anyagából állították össze. A nyerteseket a »Kodály Rádió« mikrofonon köszöntötte. Emelkedett hangulatban zajlottak a különböző társasjátékok, amit Rajz István, a »beszervezett férj« irányított nagy lelkesedéssel. Többek között horgászás is volt, melynek során az egyik papa kihalászta .. a a saját kalapját. Eközben hanglemezről a Kállai-kettős, és remek verbunkzene szórakoztatta a vendégeket. A DERŰS, gazdag, népi színezetű műsor kedves és felejthetetlen élményt nyújtott mindenkinek. Napjainkban, amikor oly sok szó esik a család és iskola kapcsolatáról, ez is egy jó gyakorlati példa arra, hogy hogyan lehet közelhozni szülőket, pedagógusokat és gyermekeket. Ilyen találkozás is egyik módja annak, hogy jobban megismerjék egymást a szülők és pedagógusok és közös összefogással, sikeresen nevelhessék legdrágább kincsünket: a jövő magyar ifjúságát. A Kecskeméti Katona József Színház ezévi programja igen változatos, gazdag és nagy erőfeszítéseket kíván a társulattól. Molnár Ferencnek jelenleg nagy sikerrel játszott »Doktor úr« című zenés vigjátéka után a »Néma leventét« viszik színre a művészek, a város közönségének régi kívánsága szerint. A lengyelországi turné után a »Kamé- liás hölgy«-ben gyönyörködhetünk majd, melynek előkészületei folynak. Kitűnő produkciónak ígérkezik »A szabin nők elrablása« című kacagtató operett, mely előreláthatólag sok vidám órát szerez maíjd a színházlátogatóknak. Az évad legnagyobb és leginkább várt produkciója »Az ember tragédiája« lesz. A színház ban megvannak a feltételek ahhoz, hogy igényes„ művészi ízlést kielégítően hozzák színre a nagy művet. A főszerepeket Fogarassy Mária és Bicskei Károly alakítják. A kitűnő művészházaspár már dolgozik ej nagy szerep megformálásán. Á bemutatót április első napjaira tervezik. (3 csodálatos Kína Loptak, maid megszöktek a börtönből MOST ÚJRA ELÍTÉL'ÉK ŐKET A kiskőrösi járásbíróság több- rendbeli lopás, betöréses lopás, illetve szökés bűntette miatt hozott ítéletet az egyik cigánybanda bűnügyében. Botokkal felfeszítették Virág Pál keceli lakos présházát, onnan 4 zsák kukoricát elloptak, majd a sértett ablakát késsel kifeszítve behatoltak annak házába és onnan mintegy 10 000 forint értékű ruhaneműt loptak el az ablakon keresztül. Miután a rendőri szervek elfogták őket, a kiskőrösi járási börtön vasajtaját felfeszítve megszöktek az előzetes letartóztatásból. A kiskőrösi járásbíróság ezért K. S. fiatalkorút, keceli születésű cigánytelepi lakost kétévi börtönbüntetésre. Kolompár Mátyás 29 éves, büntetett előéletű keceli születésű cigánytelepi lakost kétévi börtönbüntetésre, K. J. fiatalkorú keceli születésű cigánytelepi lakost hathónapi börtönbüntetésre és Györgye Ferenc 25 éves keceli születésű cigánytelepi lakost négyhónapi börtönbüntetésre ítélte. '''VVVWWVV/WVVVVVVVVW'/VVVWWvV „nwrisztus országa” 30 millió dollárért Az amerikai »Keresztény Örökség Védelmezésének Szövetsége« című hitbuzgalmi szervezet bejelentette, hogy a három híres bibliai várost — Jeruzsálemet, Betlehemet és Názáretet — felépítik a Bibliában foglalt adatokra támaszkodva. Erre a célra a szövetség nagykiterjedésű területet vásárolt Dél-Kali- forniában. A területet »Krisztus országának« nevezik el. Az építkezési költségek előreláthatólag 30 millió dollárra rúgnak. Vizierömű épül Honan tartományban a Sárga Folyó mentén Sanhszicn megye Sannen Gorgeban. Már elvégezték az építéshez szükséges földtani kutatást is. A vízierőmű árvízszabályozó, áramszolgáltató és öntözési célt fog szolgálni. Gátja kb. 90 m magas lesz és a visszatartott vizet 350 m magasra emeli fel a tengerszint fölé. 36 milliárd ,□ víz tárolására lesz alkalmas víztartálya, mely második helyen áll a világ vízgyűjtő medencéi között. A Sárga Folyó másodpercenként 31 000 □-röl másodpercenként 8 000 d-rc tudja csökkenteni. — 200 m-es acéldrót híd köti össze Sannen Gorge északi és déli részét. Ezen a hídon szállítják a déli partról az északira az építkezéshez szükséges anyagokat és gépeket. C$0h()eő CfceáftOH tői. A lisztek lelkünkre kötötték, hogy az első pár éjszakára húzzuk lel az árbóevégre a jelzőlámpát, mert még belénk ütközhetik egyik partvidéki hajó. Később már egyetlen hajóval sem fogúnk találkozni, mert a Csendes-.óceán e részén nem vezetnek járatok. Udvarias búcsút vettünk a Guardian Rios személyzetétől. A hajó korlátái mellől nem egy szánakozó tekintet követett bennünket, mikor kis csónakunk visszaindult a Kon-Tikire. Leoldottuk a vontatókötelet, s tutajunk magára hagyva ringott tovább a hullámokon. * Harmincöt derék tengerész lengette felénk sapkáját a gőzös fedélzetéről, míg csak látni lehetett őket a növekvő távolságból. Hat másik ember pedig nekik intett búcsút a Kon-Tikiről és le nem vette a szemét az egyre kisebbedé hajóról, míg csak foszladozó füstszalagja látható volt. Akkor megráztuk a fejünket és egymásra néztünk. — Pá! Pá! — intett a hajó irányába Torsiéin még egy utolsót. — No fiúk, rajta, fűtsük mi is a kazánt! Erre persze elnevettük magunkat és először is a szél irányát kezdtük ' figyelni. Csak könnyű szellő lengedezett dél-délkeleti irányban. Felvontuk a négyszögű vitorlánkat. Bizony eléggé petyhüdten lógott és valami ráncos, kedvetlen kifejezést adott Kon-Tiki ráfestett arcának. — Ügy látszik, hogy nincs megelégedve az öreg — vélte Erik. — Bezzeg másféle szelek fújdogáhak itt akkoriban, mikor ő még fiatal volt. — Nekem úgy tetszik, mintha ez a szél inkább visszafelé vinne minket, mint előre — mondta Herman és kísérletképpen a hajóorrnái egy balsafaforgácsot dobott a vízbe. _ Egy, kettő, három ... harminckilenc, negyven, negyvenegy ... — számláltunk hangosan. De a forgács nyugodtan, mozdulatlanul lebegett ugyanazon a helyen, ahová hajítottuk, nem közeledett a far felé. — Átvisz ez a szél, meglátiátok! — biztatott az optimista Torstein. — Remélhetőleg az esti szél nem hajt majd vissza minket a partra — szólt Bengt. — Nem mondom, mulatságos volt tegnap az a zűrzavaros búcsú Callaótól, de nem szeretném, ha időelőtti visszaérkezésünket hasonló cécóval ünnepelnék. A balsafaforgács eközben a tutaj végéhez ért. Megéljeneztük, majd nekiláttunk, hogy helyet csináljunk annak a sokféle hasznos dolognak, amit az utolsó pillanatban dobáltunk a fedélzetre. Bengt egy üres ládát 15 hengerített elő, aljában felállította a primus-főzőt. Forró kakaót ittunk, kétszersültet ropogtattunk hozzá és meglékeltünk egy [ friss kókuszdiót. A magunkkal hozott banán még éretlen volt. — Nem mondom, elég jól élünk — nevetett Erik, aki bő báránybőr- nadrágjában, hatalmas indián szalmakalapjával és a zöld papagájjal a vállán robinsonn figura volt. — Csak az aggaszt, hogy (valamilyen ismeretlen keresztáramlás esetleg eltéríthet bennünket útirányunktól és valami sziklazátonyra vethet, ha sokáig egyhelyben ácsoígunk. Gondolkoztunk, vajon ne vegyük-e kézbe az evezőt. De aztán úgy határoztunk, hogy várunk, hátha megjön a szél. | És a szél jött is. Délkelet felől fújt, kitartóan és nyugodtan. Csakhamar úgy megduzzasztotta a vitorlát, hogy Kon-Tiki képe harciasán felfúvódott, a tutaj megmozdult és mi »Westward Ho!« (»Nyugatig meg sem állunk!«, hosszú időn át a nyugat felé induló észak-amerikai telepesek jelszava volt) — kiáltással szorosabbra húztuk a yitorla köteleit. A kormánylapátot vízbeengedtük, majd beosztottuk az aznapi őrséget. A sebesség ellenőrzésére papircsomócskákat és forgáesda rabokat dobtunk a tutajorról a vízbe, aztán órával a kezünkben, ismét (számlálni kezdtük a másodperceket: — Egy, kettő, három..; tizennyolc, tizenkilenc.;. Most! A papírcsomók és a forgácsok szépen elmaradtak I mögöttünk, akárcsak a sorjában elhullajtott gyöngyszemek a szőnyegen. Lassan, de biztosan haladtunk előre. A Kon-Tiki nem úgy szántottál a vizet, mint valamely vashajó éles orra. Szélesen, kényelmesen, de ijillhatatos kitartással csúszott hullámhátról hullámhátra. Nem sietett, i de látszott rajta, hogy ha egyszer megindul, akkor rendületlenül folytatja is az útját. Pillanatnyilag a kormányzás okozott gondpt.. Merít bár a tutaj legapróbb részletéig a régi spanyol hódítóknak az inkaljori tutajokról készített feljegyzései szerint készült, napjainkban senlfi sem akadt, aki meg tudta volna magyarázni, hogyan kell kormányozni ezt a szokatlan járművet. Rengeteg szakértőt kérdeztünk meg indulás előtt, de úgyszólván eredménytelenül. Ök is éppolyan keveset értettek hozzá, mint jómagunk. Amikor a délkeleti szél erősödni kezdett, úiy kellett fordítani a vitorlát, hogy a szelet hátbakapja. Ha a kelleténél jobban szélnek fordítottuk a hajó oldalát, akkor a vitorla nyomban átcsapott és lesodrással fenyegetett minden rakományt és utast — a tutaj pjedig megperdült a tengelye körül, s már nem orral, hanem farral ment előre. Nehéz munka következett. Hárman a vitorlával, hárman pedig ugyanakkor a hosszú kormányevezővel küszködtünk, hogy onal előre fordítsuk tutajunkat. És mikor végre nagynehezen siket ült, , ugyancsak résen kejllett lennünk, hogy a következő percben ne kezdődjék elölről a komédia. A 19 láb hosszú kormányevező könnyedén nyugodott az oszlopba ütött két tartócsap közt, a tutaj farán. Pontos mása volt annak, melyet a Palenque folyón, Ecuadorban használtak bennszülött evezőseink. Vaskemény mangrovefából készült és olyan nehéz volt, hogy menten a fenékre süllyedt volna, ha véletlenül a vízbe csúszik. iFenyődeszkából készült széles lapátrésze erős rostkötéllel volt a fádhoz erősítve. Minden erőnkre szükség volt, hogy a rudat az erős hullámzásban a villacsapok 16 (Folytatjuk)
